Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-10 / 233. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 10. TÉMA: A KUMRÁNI TEKERCSEK Az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetem docense „meglepőnek és innovatívnak" nevezte a szövegmódosításokat A Vatikán átírja a Bibliát? A damaszkuszi tekercs egyik töredéke (Archívum) Nem bántak kíméletesen a leletekkel Barlangból a szélbe ÖSSZEÁLLÍTÁS A Vatikán felhatalmazta vezető teológusok egy nemzetközi csoportját, hogy a több mint fél évszázaddal ezelőtt megtalált holt-tengeri tekercsek alapján kezdje meg a Biblia szövegeinek módosítását. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Anélkül, hogy konkrétumokba bocsátkozott volna, Gianfranco Boschi domonkos rendi szerzetes, a római Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetem docense „meglepőnek és innovatívnak” nevezte a várható szövegmódosításokat. Noha már 1956-ban franciául kiadták a holt-tengeri tekercsekre is támaszkodó Jeruzsálemi Bibliát, Boschi a La Stampa című tekintélyes olasz napilapnak nyilatkozva közölte, hogy ezt az azóta felfedezett adatok tükrében fogják felülvizsgálni. Végleges formába való öntésére azonban még legalább öt évet kell várni. A híradás szerint a szerkesztői csoport munkájában többek között Emile Puch feliratolvasó, Paolo Garuti Biblia-szakértő és Fiorentino García Martinez, a kumráni tekercseket tanulmányozó nemzetközi munkacsoport elnöke vesz részt. A módosítások jóváhagyása Josef Ratzinger bíboros tiszte lenne. Az elmúlt ötven év során nagyon sokat írtak azokról a régi kézirat- kötegekről, melyeket kumráni tekercsek néven ismer a világ. Elsősorban azért jelentősek, mert kétezer éves szövegeket is tartalmaznak, tehát ezek ezer évvel A kumráni közösség életében fordulópolt volt a 68-as esztendő, ekkor ugyanis a megszálló rómaiak lerombolták a település nagy részét, és aztán már csak katonai helyőrségnek használták. Két évvel korábban ugyanis felkelés tört ki a rómaiak ellen - amelyet zelótafelkelésnek neveznek. Valójában az egésznek semmi értelme nem volt, hiszen a zelótáknak még esélyük sem volt a rómaiakkal szemben, ennek ellenére a végsőkig kitartottak. Kumrán lerombolása után két évvel, tehát időszámításunk szerint 70-ben végül a zelótákat a Holt-tenger közelében levő Maszadában körülzárták. Ezt az erődöt a Bibliából ismert Herodes építette, és éppen a holt-tengeri tekercsek körüli kutatás vezető személyisége, Jigaél Jadin tárta fel maradványait 1960-ban. A kutatás megdöbbentő eredményt hozott: a körülzárt zsidók, a rómaiak végső támadásra való készülődését látva, tömeges öngyilkosságot követtek el. A feltárás során előkerült egy kis bőrdarabka, amelyre az esszénus szekta belső szabályzatát írták, és amely egyértelműen a holt-tengeri tekercsek közé tartozik. A következtetés tehát az, hogy amikor a rómaiak körbezárták a kumráni telepet, a szekta tagjai elrejtették könyveiket a közeli barlangokba, Nagyobb a füstje, mint a lángja - foglalta össze a hírrel kapcsolatos véleményét a szepsi római katolikus esperes. Gábor Bertalan szerint ha lesznek is változtatások a Bibliában, csak árnyalatnyi különbségekről, nyelvi finomításról lehet szó. Hasonlóképpen vélekedett Erdélyi Géza református püspök is: „A Biblia üzenetét alapverégebbiek, mint az eddig ismert héber nyelvű bibliaszövegek. Ez nem meglepő, hiszen a zsidó közösségek a tóratekercseket az eredeti szöveg lemásolása után rituálisan elégették. Természetesen ez azt is jelenthetné, hogy a Biblia „eredeti” szövege és a másolatoké jelentősen eltért egymástól, hiszen az eredeti nem állt rendelkezésre összehasonlítás végett. Az irodalomtudomány azonban ezt cáfolja, ugyanis a szöveg azonossága nagyon fontos volt a zsidó vallásban, a pontatlanságot nem tűrték. A hibát vétő másolónak tisztító eljáráson kellett átesnie, és ha a hibát netán Isten nevének leírásakor követte el, akkor az egész tekercset újra kellett kezdenie. Ráadásul a másolt szövegben szereplő írásjelek pontos számát mindig összehasonlították az eredeti iratban levőjelek számával. Hogy az irodalomtudománynak és a vallástörténetnek mennyire igaza volt, arról éppen a kumráni kézirat tanúskodik. Ha azonban ennek tartalma a most használatos Ószövetségétől nem különbözik rendkívüli módon, akkor miben áll az ötven éve megtalált tekercsek jelentősége? A kutatók eddig csak az „irányadó” judaizmus gondolkodás- módját ismerték, a kumráni lelet azonban arról is tanúskodik, hogyan gondolkodhatott egy zsidó szekta - számos kutató szerint az esszénusok -, ráadásul éppen Jézus korában. Dr. Jigaél Jadin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora arra a következtetésre jutott, hogy erős hasonlóság van bizonyos esszénus tanítások majd Maszada felé menekültek, de néhány tekercset magukkal vihettek - ezeket találták meg később Maszadában. Jadin összekapcsolja a zelótákat az esszénu- sokkal, és mivel tanaik nagyon hasonlítanak Jézus tanaihoz, zeló- tafelkelések pedig már sokkal korábban is voltak, végső következtetésként Jézus maga is kapcsolatban állhatott az esszénusokkal. Feltételezések szerint Jézus közöttük élt egy ideig - erről azonban nem szól a Biblia. Ezt az álláspontot pedig máig vitatják. Ugyanígy heves nézetháborúk tárgya a holt-tengeri közösség és a korai kereszténység kapcsolata. Jadin szerint a korai keVita tárgya a holt-tengeri közösség és a korai kereszténység kapcsolata. reszténység sokkal inkább zsidó töltésű volt, mint azt eddig gondolni lehetett, tehát a keresztények ugyanolyan jó zsidók voltak, mint a többiek, szorgalmasan látogatták a zsinagógákat, beilleszkedtek a közösség életébe. Saját külön összejöveteleiket magánházaknál tartották meg, nem emeltek szakrális épületeket, nem készítettek a hitükről árulkodó műalkotásokat. Ezek Jézus halála után kétszáz évvel később jelentőén nem változtatják meg a módosítások” - mondta. Mindketten megjegyezték, hogy különböző módon értelmezett szövegek voltak és vannak forgalomban egymással párhuzamosan, lényeges eltérésről azonban nem beszélhetünk. Gábor Bertalan szerint szó sincs a Vatikán titkolózásáról a tekercsekkel kapcsolatban, azok átiaratát ugyanis bárki elolvashatta. (szge) amelyek leírása megtalálható a tekercsekben -, és az Újszövetség néhány részlete között. Kutatók azt állítják, hogy számos, eddig megválaszolatlan kérdésre megoldást kaptak: például arra, mit nek meg: ebből a korból maradtak fenn olyan zsinagógák, amelyek freskói és berendezései azt bizonyítják, hogy a keresztény vallásgyakorlás helyei lehettek. Keresztény templomoknak nevezhető építményeket csak száz évvel később emeltek. A közösség szokásai azonban meglepő módon hasonlítottak a már letűnt esszénus szektáéra. Hogy valóban volt- e valami közük egymáshoz, még mindig nem tisztázott. Három irányzat alakult ki a kérdésben: a legismertebbnek John Allegro a képviselője, aki szerint „Kumrán az az esszénus kolónia, ahol Keresztelő János tevékenykedett, és ahol kialakult a kereszténység”. Indokuk egyszerű: a kumráni anyagban és az újszövetségi szövegekben talált megegyezések. Akadnak azonban olyan kutatók, akik ugyan az utóbbival egyetértenek, ám azt tagadják, hogy a két közösség valamilyen kapcsolatban állt volna egymással. Szerintük az ugyanolyan földrajzi, kulturális, stb. helyzet mindkét közösség életét hasonlóképpen alakította. A szakemberek többsége azonban úgy véli, hogy a kereszténység előzmények nélkül nem alakulhatott volna ki, a rá jellemző felfogásnak már benne kellett lennie a levegőben, az akkori zsidó társadalom valamelyik részében, és ez mindenképpen hatott az ókereszLényegtelen ÚJ SZÓ-HÍR Voltaképpen újrafordításról van szó - mondta az Új Szó kérdésére a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Kara etnológia tanszéke vallástörténeti részlegének munkatársa. Kovács Attila azonban hozzátette: az egyház mereven ragaszkodik az eddigi szövegváltozatokhoz, tehát nem fordulhat elő, hogy szácsinált Jézus tízéves korától egészen harmincnégy éves koráig. Gyerekként és érett férfiként találkozunk vele a Bibliában, ám hogy közben mit csinált, arról nem esik szó. (mti, é-t, i-t) tény egyház vezetőire. A kutatók abban is egyetértenek, hogy a hasonlóság nem lehet a véletlen műve, ám döntő bizonyíték, amely a kettőt összekapcsolná, továbbra sincs. A kutatók szerint Keresztelő Szent János az egyik kapocs; területileg nagyjából ugyanott tevékenykedett („prédikál vala Júdea pusztájában”). A megkeresztelke- dés rítusa (a test vízbe merítése) szintén nagyon hasonlít a holttengeri közösség rituális fürdéséhez (bár ezt a keresztények általában csak egyszer, míg az esszénusok folyamatosan, naponta többször is megismételték). Keresztelő János életvitele is hasonlított az esszénus közösség szabályzatában előírtra, így elképzelhető, hogy a kumrániak befolyása alatt állt. Aki belépett az esszénusok közé, annak minden vagyonát fel kellett ajánlania a közösségnek - ugyanígy történt ez az óskeresztényeknél. János evangéliumának úgynevezett fénymisztikája is hasonlít a kumráni iratok egyes tanításaihoz, ezen kívül azonban számos egyezést találtak a kumráni tekercsek és az újszövetségi szövegek között. Maga az Újszövetség szó is előfordul a damaszkuszinak nevezett tekercsben, amely egyebek között leírja, hogyan vonult száműzetésbe az „új szövetség” közössége. (é-t, i-t) változások munkra ismeretlen részekkel kiegészüljön a Biblia. A szakértő megjegyezte, hogy a kumráni tekercsek annyira széttöredeztek, hogy sokszor a néhány centiméteres darabokat számítógéppel tették a helyükre, mint egy óriási kirakós játékot. Kijelentette: a kanonizált, tehát már elfogadott szövegeken az új felfedezések sem változtatnak semmit, (szge) 1947-ben Mohammed Adib, a Ta’amirah törzsből származó beduin pásztorfiú a Kumrán-mederben elkóborolt kecskéjét keresve egy szűk hasadékra bukkant a sziklák között. A dohos levegőjű barlangban különös formájú cserépkorsókra talált, bennük összetekert bőrcafatokkal. A pásztorok nem is sejtették, milyen felbecsülhetetlen érték birtokába kerültek; szerencsére a kiszáradt anyag alkalmatlannak bizonyult lábbeli készítésére. Végül a tekercsek döntő része - máig sem tudni, miként - az alig huszonöt kilométerre fekvő Jeruzsálemben, a jordán kormány kezelésében levő Palesztinái Régészeti Múzeumban, valamint szintén Jeruzsálemben, ám a város már Izraelhez tartozó nyugati részében, a Könyv Szentélyében köISMERTETÉS A kéziratok zömmel fiatal kecskék és bárányok bőréből készült pergamenek, de találtak egy erősen megrozsdásodott, vékony rézlapokból összeillesztett tekercset is. Az utóbbi a jeruzsálemi templom kincseinek pontos leltárát adja, amelyeket valószínűleg a rómaiak elől rejtettek el, ma már azonosíthatatlan helyeken. Nagy részük héberül íródott, de volt köztük arámi, sőt görög nyelvű is. Túlnyomórészt az időszámításunk előtti második és első évszázad között készültek, néhány rész azonban már a második zsidó felkelés idején, tehát időszámításunk szerint 132-135 körül íródott, például Simeon Bar Kochba levelei. Ezeket leszámítva főleg bibliai szövegeket, valamint azok magyarázatát tartalmazzák, de foglalkoznak a ÖSSZEÁLLÍTÁS A legelfogadottabb álláspont szerint - amelyet egyébként gazdag régészeti anyag támaszt alá - a tekercsek szerzői és egyben elrejtői az esszénusok lehettek. Ez a szekta, feladva a világ hívságait, önkéntes száműzetésbe vonult a sivatagi Kumránba, hogy tanulmányozza a Bibliát. Már az 1947-es felfedezés után világossá vált, hogy a barlangok és az azoktól nem messze fekvő, homok alól kibontott település, Kirbet Kurmán összetartoznak. Az is hamar egyértelművé vált, hogy a bibliai műveket, magyarázatokat, gyülekezeti iratokat is tartalmazó leletanyag egy olyan zsidó vallási csoport hagyatéka, amely az időszámításunk előtti második és az időszámításunk utáni második század között ténykedett a pusztában. A további aprólékos feltárás egy olyan telepet hozott a felszínre, amelynek középpontját egy közöstött ki. Noha a két épület három kilométerre volt egymástól, az ott dolgozó két kutatógárda egymás eredményeiről csak a külföldi szaklapokból értesült. Volt olyan szöveg, amelynek egy darabját a jordán oldalon, a másikat az izraeli részen gondozták, a két ország hűvös viszonya azonban erősen hátráltatta ezek tanulmányozását. Ráadásul a szakemberek némelyike sem bánt a leletekkel valami kíméletesen, hiszen szakadt pénztárcákban, ócska cigarettásdobozokban tároltak egyes darabokat, amelyek nagy része aztán helyrehozhatatlanul károsodott. Például az egyik tekercset az Amerikai Egyesült Államok damaszkuszi konzulátusán bármiféle elővigyázatosság nélkül kiterítették a teraszon, majd végignézték, ahogy az erős szélben kiszakadt darabok „szárnyra kelnek”, (é-t) tekercseket készítő közösség felépítésével és szokásaival is, sőt talán a politikai viszonyokra is utalnak. Ä lelet évtizedekre ellátta feladatokkal a kutatókat. A megválaszolatlan kérdések mennyisége azonban az elmúlt ötven év folyamán nem csökkent. A homályt az is növelte, hogy gyakran csak centiméteres - vagy még annál is kisebb-darabok jutottak a kutatók kezébe. Olyan iratot is találtak, amelyen mindössze egy írásjel maradt épen. Óriási munkával, szinte végtelen türelemmel és szívóssággal rakták helyükre az egyes szövegdarabokat. Rendkívüli jelentőségük abból is adódik, hogy a kumráni kézirat feltárásáig a Jézus előtti időszakból csupán egy héberül írt 25 soros töredék (Nash- papirusz), valamint néhány görögül írt szövegrészlet (Rlyands- töredékek) maradt fenn. (ú, é-t) lőtte pedig egykor sátrak, kunyhók, és lakható barlangok sora állhatott. 1954-ben a régészek szó szerint mélyebb ásatásokat végeztek a telepen: a legalsó szinten egy időszámításunk előtti nyolcadik századból való, tehát majdnem háromezer éves épületcsoport-maradványt találtak, ez azonban semmilyen kapcsolatot nem mutatott a felette emelt teleppel. Az esszénus szekta az időszámításunk előtti 130-ban jelent meg. Új víztározókat, központi épületet emeltek; majd a telepet raktárakkal, műhelyekkel bővítették. A virágzásnak induló kisvárost időszámításunk szerint 68-ban már 2000 fő lakhatta, ekkor azonban a rómaiak a falak és az erődítmény egy részét lerombolták. A lakók egy része elmenekült, majd később újra visszatért. A telep legutoljára Bar Kochba felkelőinek adott otthont, akik azonban Jeruzsálem eleste körül végleg a sorsára hagyták, (i-t, é-t) ségi épületegyüttes alkotta, körüírta és szerkesztette: Szabó Gergely Tudósok szerint választ kaptunk arra a kérdésre, mit csinált Jézus húsz évig; döntő bizonyíték továbbra sincs Kapocs a kereszténység és az esszénusok között ÖSSZEÁLLÍTÁS A hírnek nagyobb a füstje, mint a lángja Az üzenete megmarad ÚJ SZÓ-HÍR Az egyház mereven ragaszkodik az eddigi szövegekhez Volt köztük héber, arámi, de még görög is Kétezer éves szövegek Ehhez hasonló cserépkorsóra talált a beduin pásztorfiú a barlangban. A kéziratokat a másik képen látható rongyba tekerték (i-t) Virágzó település a Holt-tenger mellett Önként száműzetésben
