Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-10 / 233. szám, szerda

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 10. KOMMENTÁR Leállósávba araszolunk SIDÓ H. ZOLTÁN A rossz mindig gyorsan utat talál hozzánk. Hosszú évekig tartó fellen­dülést követően alig néhány hónapja kezdődött az Európai Unióban és az Egyesült Államokban a gazdaság növekedési ütemének lassulá­sa, helyenként stagnálása. A fokozatos lefékeződést csak gyorsították a szeptemberi merényletek. A világgazdaság motorjai tehát leszálló ágba kerültek, s ezt Szlovákia máris érzékek. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter hétfőn közölte: a bruttó hazai össztermék 2001- ben nem a korábban várt 3,2 százalékkal nő, hanem csak 3 százalék­kal. Marián Jusko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke tegnap még komo- rabb képet vázolt fel, szerinte ugyanis a 3 százalékos gyarapodás is csak jó esetben valósul meg. Ha a növekedést jelző számokat vizsgál­juk, úgy tűnik, az a néhány tizednyi visszaesés nem kell, hogy komoly fejtörést okozzon. Ez akkor lenne igaz, ha Szlovákiát a jelenleginél jó­val magasabb szinten érte volna utol a recesszió előszele. Sajnos, nem így történt, a kilencvenes évek viharos fellendülésének hullámát nem tudtuk meglovagolni, az apályt pedig nem lehet elkerülni. A pénzügy- miniszter a gazdaság növekedési mutatóit magyarázva érdekes re­cepttel rukkolt elő; szerinte a hazai fogyasztást kellene élénkíteni, vagyis Háry János módjára a saját hajunknál fogva húznánk ki ma­gunkat a gödörből. Ami sikerült Háry Jánosnak, nem biztos, hogy si­kerül Szlovákiának. Sőt, bizonyosan kudarcot vall az elképzelés, hi­szen elég csupán a reálbérek alakulását szemügyre venni. Még a kör­nyező volt szocialista országokhoz viszonyítva is eleve alacsony bér­szintűnk évek óta egyenlődén küzdelmet folytat az inflációval, ennek eredményeként az abszolút számokban ugyan növekvő fizetések tényleges vásárlóereje jó esetben is csupán stagnál. Ilyen körülmé­nyek között meddő igyekezetnek számít a hazai fogyasztás serkenté­se. A gazdasági növekedés ütemének lassulása, esetleg visszaesése mindig rosszkor jön. Most éppen azért, mert jövőre parlamenti vá­lasztások várnak ránk, és a kormánynak a választási ciklus utolsó évében nem futja majd erejéből közérzetjavító intézkedésekre. Az el­lenzéki pártok pedig a demagógia eszköztárát is felhasználva azzal rukkolhatnak elő: lám, hiába volt a sok reform, a fájdalmas megszorí­tó intézkedések sora, lassan araszol előre az ország szekere. És akkor megint jöhet a fotomodeliek és színészek jelenlétében átadott félpá­lyás sztrádaszakaszok átadásának kora. JEGYZET Evakuálás papír szerint GAÁL LÁSZLÓ A vágsellyei Duslo vegyiüzem kö­zelében fekvő falu polgármestere elmondta, hogy üzemzavar, rob­banás vagy egyéb katasztrófa esetére minden település önkor­mányzata pontos instrukciókkal rendelkezik. A Polgári Védelem által rendszeresen ellenőrzött dokumentációban van lefektetve a lakosok kitelepítését szabályo­zó pontos evakuációs terv. A pol­gármester szerint azonban ez a terv is sokkal inkább az állami bürokrácia mint az ésszerűség nyomait hordozza magában. A község lakosságát ugyanis a ke­rületi székhelyre, Nyitrára telepí­tenék, mégpedig szigorúan a do­kumentumokban leírt útvonalon - amely mintegy tíz kilométer hosszan a katasztrófagócnak szá­mító vegyiüzem közelében vezet. Létezik egy rövidebb út is, amely elkerüli az üzemet, erre azonban nem evakuálhatnak. Az illetéke­sek szerint azért, mert ez az út­vonal egy szakaszon a szomszé­dos, Nagyszombati kerület terü­letén vezet keresztül. Vagyis min­denképpen papír szerint kell cse­lekedni. A polgármester az erről alkotott véleményét illusztrálan­dó megemlített egy viccet, amit annak idején, a szocializmus alatt, a katonaságnál mondogat­tak: Ha a NATO-ban tudták vol­na, hogy a csehszlovák hadsereg mennyire bürokratikusán műkö­dik, elég lett volna felállítaniuk két nagy ventillátort az ország nyugati határán, azzal elfújják az iratokat, és teljesen megbénul a hadsereg. WWW.UJSZO.COM Olvasóink online fóruma Az egész amerikai terrortáma­dás egy humbug, Bushék kez­dettől fogva tudtak az egész­ről, nekik is kapóra jött, hogy megkaparinthatják a világu­ralmat, újra beindulhat a fékte­len fegyverkezés. Az a néhány ezer ember áldozati bárány­ként, ifjabb Bush amerikai el­nök népszerűségi mutatóinak elemeivé vált. Apokalipszis Apokalipszis, sajnálom hogy van ember, aki így vélekedik az egészről és csak sajnálni tudlak. Ha szerinted egy állam elnöké­nek pár ezer ember élete csak a népszerűségi index emeléséhez kell, akkor úgy látom, nem lá­tod át a dolgokat, és előbb nézz körül, és utána írj. apa Igenis támadni kell, és válogatás nélkül mindenkire, aki nem ha­tárolja el magát a terrorizmustól, szimo Ha az emberiséget egy élő szer­vezethez és a terrorizmust egy rákos daganathoz hasonlítanám, amely ezen a szervezeten kelet­kezett, akkor a jelenlegi esemé­nyeket egy határozott és elkerül- heteüen sebészi beavatkozásként foghatom fel. Ilyenkor vér folyik, egészséges sejtek pusztulnak a gyógyító szándékkal vezetett szi­ke alatt, de a szervezet megma­radásának reményében a beavat­kozás feltétlenül szükséges. Ha a tumort eltávolítottuk, meg kell vizsgálni, vannak-e áttételek, hol találhatók, és hozzá kell látni a kiszűrésükhöz és izolációjukhoz. Ez a munka hosszú és fáradsá­gos, de elkerülhetetlen, limijoe Az abházok lelőttek egy katonai helikoptert, amin ENSZ-megfi- gyelők voltak, köztük egy ma­gyar. Tehát véreim: kard ki kard, fel az abházok ellen!!! Majd Amerika segít, elvégre Magyarország NATO-tag. tomilee Magyarország azért lépett be a NATO-ba, hogy biztonságban érezhesse magát. Budapest hány F-22-sel tudna hozzájárulni egy támadó háborúhoz? De: Magyar- országot bárki támadná meg, a NATO-nak - gondolom én - köte­lessége lenne megvédeni. Vanek A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. „A nap, amely megváltoztatta a világot” (Reuters-felvétel) TALLÓZÓ PRÁCA A védelmi miniszterrel készített interjút a szlovák napilap. Jozef Staníc kifejtette: intézkedéseket léptettek életbe a légtér fokozott védelmére, Pozsonyban főleg a Slovnaft olajfinomító telepet és környékét figyelik. Szerinte elkép­zelhetetlen olyan helyzet, vagy olyan jogi norma, amely megen­gedné egy polgári gép lelövését abban az esetben, ha azt terroris­ták eltérítenék és valamilyen stra­tégiai célpont felé irányítanák. Hangsúlyozta: a helyzet további alakulásától is függ, mennyire veszélyeztetheti Szlovákiát terro­rista támadás. NÁRODNÁ OBRODA A támadás hatására Szlovákiába is nagy számú afganisztáni mene­kült érkezik. A lap arra emlékez­tet, hogy csak szeptemberben 624 afgán állampolgár kért politikai menedékjogot. Kérdéses azon­ban, hogy az itteni lakosok mennyire vannak felkészülve a fogadásukra. Általában a bizal­matlansággal kell szembenézniük az afgánoknak, ráadásul ha nem kérnek menekültstátuszt, nem maradhatnak Szlovákiában. Oroszországot, ha lehet, még jobban fenyegeti a szélsőséges iszlám, közvetlenül déli határán vannak bázisai Megnő néhány arab állam súlya Az Amerikai Egyesült Álla­mok elleni terrortámadás­nak és az azt követő esemé­nyeknek kétségkívül óriási hatása lesz - sőt már van is - a nemzetközi kapcsolatok további fejlődésére. ONDREJCSÁK RÓBERT Egy hónappal ezelőttig, ha a jövő biztonsági kihívásairól volt szó, minden stratéga elsősorban álla­mok közötti érdekütközésben gondolkodott. Annak ellenére, hogy a nemzetközi terrorizmust szintén mindig megemlítették a veszélyek között - együtt például a kábítószer-kereskedelemmel vagy a fegyvercsempészettel senki nem gondolta, hogy valaha is ennyire a politika és a stratégia központi kérdésévé növi ki magát. Az új helyzetre reagálva az USA csakúgy mint minden hatalom, ha­marosan módosítani fogja katonai doktrínáit és a stratégiai tervezést is az új kihívásokhoz igazítja. Ami az egyes országok, illetve régiók közötti kapcsolatokat illeti, ezek­ben is jelentős elmozdulások kö­vetkeznek be. Számunkra az egyik legfontosabb fejlemény a transzat­lanti, tehát az Európa és Amerika közötti kapcsolat megszilárdulása, sót esedeg szorosabbra fűzése lesz. A NATO-n belüli ellentétek egy új, nagyon komoly biztonsági kihívás megjelenése miatt mér­séklődni fognak, a tagországok - ezalatt elsősorban az USA és az eu­rópai hatalmak értendők - szoro­sabbra fűzik együttműködésüket. Washington a korábbinál sokkal határozottabban fogja támogatni az európai katonai erő kiépítését, amelyet eddig nem mindig nézett jó szemmel. Ez teljesen érthető, hiszen az európai haderő átvehet- né az amerikai fegyveres erők sze­repének egy részét az olyan régi­ókban, amelyekben nem létfon­tosságú az USA fegyveres erőinek jelenléte. A jelenlegi helyzetben ez nagyon világosan körvonalazó­dik abban az amerikai kérésben, amely arra irányul, hogy az euró­paiak szükség esetén vegyék át az USA erőinek helyét a balkáni bé­kefenntartó missziókban, ameny- nyiben az amerikai hadseregnek a Közép-Keleten lenne szüksége a jelenleg a Balkánon bevetett erők­re. Nyilvánvalóan óriásit fejlődtek ä nyugati-orosz kapcsolatok is az elmúlt hónapban. Egyértelmű, hogy ebben az esetben érdek, és nem értékalapú együttműkö­désről van szó - mint például Eu­rópa és Amerika esetében - de az együttműködés éppen ezért igen szorossá vált. Oroszországot, ha lehet, még nagyobb mértékben fe­nyegetik szélsőséges iszlám moz­galmak mint a Nyugatot, hiszen közvetlenül déli határai mentén vannak az ilyen erők bázisai, Kö­zép Ázsiában és a Kaukázus térsé­gében. Moszkva és a Nyugat együttműködésének szorosabbra fűzéséhez eddig a megfelelő im­pulzus hiányzott, ami az ismert események után már adott. Az USA és Európa számára az oro­szok nagyon fontos hírszezési és logisztikai támogatást nyújthat­nak, amihez feltédenül hozzá kell adni a Közép-Ázsiában meglévő orosz befolyást és az ebből adódó lehetőségeket. Hosszabb távon, a­Az USA valószínűleg tá­mogatni fogja a palesz­tin állam létrehozását. mennyiben a terrorellenes kam­pány elhúzódik, nem elképzelhe­tetlen a katonai együttműködés sem Oroszország és a Nyugat kö­zött. Cserébe az USA és Európa el­ismerné az orosz érdekszféra létét Közép-Ázsiában és esetleg korlá­tozottabb mértékben a Kaukázus térségében - ennek valószínűleg leginkább a csecsének innák meg a levét. Feltétlenül meg kell emlí­teni India és Pakisztán megerősö­dött helyzetét az amerikai külpoli­tikában. Iszlámábád a hideghábo­rú alatt Washington legfőbb dél­ázsiai szövetségese volt, de a Szov­jetunió bukása után és Moszkva af­ganisztáni beavatkozásának lezá­rultával kezdett a perifériára szo­rulni az amerikai szövetségi rend­szerben, sőt egyre inkább Kínához közeledett. Jeleneg azonban szin­te soha nem tapasztalt szintre emelkedett jelentősége, köszön­hetően elsősorban földrajzi hely­zetének. Amennyiben a pakisztáni külpolitika tartani fogja magát je­lenlegi irányvonalához, az ország előkelő helyet fog elfoglalni az amerikai külpolitikai gondolko­dásban. Várható azonban, hogy Washington azt is kérni fogja Isz­lámábádtól, hogy hagyja abba a Kasmírban tevékenykedő India- ellenes terrorista csoportok támo­gatását. India jelenlegi készséges együttműködése megkoronázza azt a közeledési folyamatot, amely néhány évvel ezelőtt indult meg Újdelhi és Washington kö­zött. A „két legnagyobb demokrá­cia” közötti kooperáció alapja Kí­na kiegyensúlyozásán túl az isz­lám fundamentalizmus elleni harc lesz. Figyelemreméltó Japán viszonylag aktív szerepe - leg­alábbis az eddigihez képest aktív - amely jelzi, hogy az ÚSA euró­pai szövetségeseihez hasonlóan Tokiótól is nagyobb szerepváll­alást kér a jövőben. Változni fog az Egyesült Államok közel-keleti politikája is. Az eddi­gieknél még nagyobb mértékben fogja támogatni a nyugat-barát arab kormányokat, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, a Perzsa-öböl menti országokat, amelyek közül megnőtt Omán szerepe stratégiai fontosságú helyzete miatt - az Öböl bejárata, Hormuzi-szoros, kedvező fekvés flottabázisok szá­mára -, Jordániát. Elmozdulás ta­pasztalható az Iránnal és részben a Szíriával fenntartott viszonyban is, amelyek hosszú távon jelentős segítséget nyújthatnak az USA- nak és megnövekedik a közép­ázsiai volt szovjet köztársaságok, elsősorban Üzbegisztán súlya. A jövőben az USA valószínűleg tá­mogatni fogja az önálló palesztin állam létrehozását is. A palesztin probléma rendezésével a radikális iszlám csoportok vitorlájából fog­ná ki a szelet, hiszen azok egyik legfőbb célja - a deklarációk szint­jén - az önálló Palesztina megala­pítása. Ennek függvényében vár­Ha Izraeli meg akarja tartani az USA segítségét, alkalmazkodnia kell. ható, hogy Washington nagyobb kompromisszumkészségre fogja ösztönözni Izraelt, amelynek po­zíciói ezzel meggyengülhetnek. Ha az izraeliek meg akarják tarta­ni az USA szövetségét és sokrétű segítségét, alkalmazkodniuk kell az új helyzethez, ellenkező eset­ben saját izolációjukat kockáztat­ják. Mindezen változások mellett azonban semmiképpen sem sza­bad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok számára azért nem csak a terrorizmus fogja a legfőbb ve­szélyt jelenteni a biztonságpoliti­ka terén. Az ellenséges regionális hatalmak hegemóntörekvései az egyes régiókban továbbra is biz­tonsági kihívást jelentenek majd. A fejlődés ugyanis nem állt meg, csak módosult. Ennek fényében az összes eddigi elmélkedés Kína növekvő hatalmáról és az ameri­kai erők távol-keleti jelenlétéről érvényes marad, még akkor is, ha jelenleg a legfontosabb rövid távú cél, a terroristaellenes harc elho­mályosítja. OLVASÓI LEVÉL A világpiaci szint Az Új Szó szeptember 20-ig szá­mában „Októberben elmarad a gá­záremelés” cikkben ez a mondat is napvilágot látott. „Az árakat foko­zatosan emelni kell, a világpiaci szinthez kell igazítani”. Pár héttel ezelőtt ugyancsak arról volt szó, hogy a környező országokkal szemben nálunk a legalacsonyabb a benzin ára, s ezért felfelé kell, hogy íveljen. A többi áruk és szol­gáltatások árának folyamatos emeléséről már nem is beszélek (nyírás a borbélynál a valamikori 7 korona helyett mostan már 40- 50 korona), hiszen erről mindenki tud (nagypolitikusokon kívül). Nos, minden terhelést az ádag és szegénypolgár, az adóját rendesen és idejében fizető ember visel. A milliárdosok és milliomosok, a több tíz vagy százezer korona havi fizetésűeket gyomrai és erszényei ezt nem érzik. S a tragédia itt foly­tatódik. Ha ugyanis nálunk arról tartanak előadást az „illetékesek” fejtágításunk céljából, hogy a gá­zárának emelését a világpiaci szinthez kell igazítani, hogy a ben­zinnek az árát a szomszédos or­szágok szintjére kell emelni, akkor miért nem mondják és nem teszik azt, hogy a béreket és nyugdíjakat nálunk szintén a világ szintjéhez, a szomszédos országokhoz kell arányosítani. A parasztésszel gon­dolkozók logikája ezt mondja. Tes­sék elképzelni, hogy egy férfi megjelenne a nyilvánosság előtt olyan nadrágban, amelynek egyik szára rövid, a másik pedig hosszú volna. Értelemszerűen ezeket egy szintre kellene hozni - vagy rövid­re, vagy hosszúra. S ezt kell tenni akkor, ha csak valamit - a kiadáso­kat - akarunk a világpiaci szinthez alkalmazni, a béreket és nyugdíja­kat viszont meghagyjuk. Valaki annak idején azt mondta - gon­dolkodom, tehát vagyok. Ezek szerint a mi fejeseink nincsenek, hiszen nem gondolkodnak. Iván Sándor Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents