Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-09 / 232. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 9. fl Politika Elenyészőnek tűnik a tálibok katonai ereje, ráadásul az Északi Szövetséggel is szembe kell nézniük Nyomasztó technikai fölény Bécs/Kabul. Érdekes összehasonlítani, hogy a vasárnap indult amerikai-brit támadásban alkalmazott haditechnikával szemben az afganisztáni tálib rezsim milyen hadipotenciált tud felvonultatni. Természetesen nem a titkos katonai adatokra, hanem csak hírügynökségi jelentésekre támaszkodhatunk. ÖSSZEFOGLALÓ (TASR/AP-felvétel) Az ellenzék legjobban felszerelt erejének az Északi Szövetség számít. Ók FROG-7-es föld-föld rakétákkal, Scud-B kis hatótávolságú ballisztikus rakétákkal is rendelkeznek (utóbbiból legfeljebb 25- 30-cal). Légierejük nyolc szállítóhelikopterből és három-négy te- herrepülógépből áll. Légvédelmük egy ŽSU-23-4 önjáró légvédelmi löveget, ZU-23-2 önjáró automata ágyúkat és Stinger föld-levegő rakétákat mondhat magáénak. Tüzérségi erejüket 107, 122, 140 éš 220 milliméteres rakétaindító- rendszerek, 82 és 120 milliméteres mozsárágyúk, 100,122 és 152 milliméteres gépvontatású lövegek és 76 milliméteres hegyvidéki lövegek képezik. Harcjárműparkjuk hatvan-hetven darabot számlál, ezek egy része T-62-es, T-54-es, T-55-ös tank, emellett (a tálibok- hoz hasonlóan) BMP-kkel, BTR-ek- kel és BRDM-2-esekkel is rendelkeznek. Kisebb fegyvereik jellege egyezik a tálibokéival. Az Északi Szövetség hadseregének nagyságát 12-15 ezer főre becsülik, (m) Amerikai F-18-as bevetésre indul az Enterprise fedélzetéről Az első amerikai ellencsapás első hullámának történéseit és a bevetett fegyverzetet a CNN amerikai hírtelevízió a következőkben adta meg: ♦ Két B-2 lopakodó bombázó a Missouri államban lévő Whiteman légitámaszpontról szállt fel, Afganisztánban ledobta műholdvezérlésű bombáit, majd az Indiai-óceánon, egy 44 négyzetkilométer nagyságú szigeten lévő Diego Garcia brit támaszponton szállt le, ahonnan az Öböl-háborúban B- 52-esek indultak. ♦ B-l-es és B-52-es típusú, nagy hatósugarú repülőgépek a Diego Garda támaszpontról indultak a bevetésre. A B-l -esek a hangsebességnél gyorsabban repülnek, és egy tankolással 9800 kilométert tudnak megtenni. Ezek manőverező robotrepülőgépekkel, rakétákkal és bombákkal voltak felfegyverezve. A B-52-esek 14 ezer kilométert tudnak megtenni üzemanyag-utánpótlás nélkül, és 32 tonnányi fegyvert - bombákat, rakétákat és aknákat - képesek hordozni. ♦ 25 repülőgép indult a Carl Vinson nukleáris meghajtású, a Perzsaöbölben állomásozó, valamint az Arab-tengeren lévő Enterprise repülőgép-hordozóról. Az 1983-ban szolgálatba áhított Vinsont két atomreaktor hajtja, s fedélzetén 90 repülőgép, valamint 5600 tengerészgyalogos állomásozik. Az 1961ben szolgálatba állított Enterprise nyolc reaktorral rendelkezik, fedélzetén 85 repülőgép és 5800 tengerészgyalogos állomásozik. ♦ Négy hajóról és két tengeralattjáróról 50 Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépet lőttek ki. A térségben tartózkodik a Philippine Sea cirkáló, az O’Brien, a John Paul Jones és a McFaul romboló, valamint a Providence amerikai és a Trafalgar brit tengeralattjáró. Afganisztánban a hatalmon lévő és Oszama bin Laden bújtatása miatt amerikai célpontnak számító tálib rezsimnek, illetve a vele szemben álló Északi Szövetségnek is számottevő fegyveres erői vannak. A tálibok összesen 50 ezer katonával rendelkeznek. Légierejük tíz SZU22-es vadászbombázóból, öt MiG- 21-es harci repülőből, negyven katonai szállítógépből és tíz szállítóhelikopterből áh. Légvédelmük gerincét 23 milliméteres ZU-23-2 önjáró lövegek és 100 milliméteres légvédelmi fegyverek alkotják, de valószínűleg amerikai gyártású Stinger föld-levegő rakétákkal is rendelkeznek. Tüzérségük 76 milliméteres, speciális hegyvidéki lö- vegeket, 122 és 152 milliméteres gépvontatású lövegeket, 107 és 122 milliméteres, több rakéta egyidejű kilövésére alkalmas rakétaindító rendszereket, valamint 82 és 120 milliméteres mozsárágyúkat használ. Hatszázötven harcjárművük között T-62-es, T-54-es, T-55- ös tankok, BMP harckocsik, BTR csapatszállítók és BRDM-2 páncélozott felderítő járművek találhatók. Kisebb fegyvereik géppuskákból, mesterlövész-fegyverekből, rakétahajtású gránátokból és rakéta- páncél-törő ágyúkból állnak. NATO-gépek amerikai légtérben Brüsszel. A NATO az USA rendelkezésére bocsátotta a szövetség öt, AWACS típusú légtérellenőrző repülőgépét a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz - jelentette be George Robertson, a NATO főtitkára Brüsszelben a NATO-tanács ülése után. A gépek az amerikai honi védelemben vesznek részt az észak-amerikai légtér ellenőrzésével, pótolva a közép-keletre vezényelt AWACS gépeket. (MTI) Minden támogatást hajlandó megadni az Európai Unió az afgán népnek - hatpontos francia tervezet Reprezentatív kormány kell Afganisztánnak MTI-JELENTÉS Luxembourg. Az uniós tagországok külügyminiszterei teljes szolidaritásukról és támogatásukról biztosították az amerikai és brit erők által afganisztáni célpontok ehen indított támadásokat. A külügyminiszteri tanács tegnapi luxembourgi ülésén elfogadott nyilatkozat önvédelmi akciónak nevezi a hadműveleteket, amelyek az ENSZ Alapokmányán és a Biztonsági Tanács 1368. számú határozatán alapulnak. A tanács szerint valamennyi rendelkezésre álló információ világosan és meggyőzően azt támasztja alá, hogy a támadásokért Oszama bin Ladent és al-Kaida nevű hálózatát terheli a felelősség. A vasárnap megindított, gondosan célzott ellencsapások nem az iszlám vagy Afganisztán népe ehen irányulnak. Utóbbinak az unió továbbra is minden támogatást hajlandó megadni - hangsúlyozza a nyilatkozat. Az EU és tagországai sürgősen reagálni kívánnak az Afganisztánban és körülötte kialakult humanitárius válságra, s már korábban elhatározták, hogy 316 millió eurót bocsátanak rendelkezésre ezzel kapcsolatos célokra. A külügyminiszterek állásfoglalása szerint az afgán nép megérdemel egy valóban reprezentatív kormányt, amely az EU- ban is készséges partnerre talál majd. A tizenötök fontosnak tartják, hogy az ENSZ vezető szerepet vállaljon egy ilyen kormány létrejöttében. A tanácskozáson Franciaország hatpontos cselekvési tervet terjesztett elő Afganisztán politikai jövőjének megalapozására. A program rövid távon az otthonuk elhagyására kényszerült - és várhatóan még kényszerülő - személyek humanitárius támogatásának bővítését jelöli meg a legközvetlenebb feladatként. A válság politikai, gazdasági és humanitárius következményeinek felmérése és hatékonyabb kezelése érdekében szükségesnek tartja, hogy az EU, az Egyesült Államok, az Afganisztánnal szomszédos országok, valamint az ENSZ szakosított szervezetei és a térségben működő civil szervezetek teremtsenek megfelelő kereteket az egymással folytatandó beható konzultációkhoz. A francia elképzelések szerint Zahir Sah, a volt afgán uralkodó irányításával és az ENSZ támogatásával politikai folyamatot kellene beindítani az országban egy széles támogatást élvező ideiglenes kormányzat létrehozásának céljával. E kormányzat feladata lenne az újjáépítéssel kapcsolatos szükségletek meghatározása, illetve az ország demokratikus jövőjének a megalapozása. Párizs azt is javasolta, hogy az EU ajánlja fel szakértelmét az újjáépítési program kidolgozásához. Célszerűnek tartaná, ha az ENSZ megfelelő szakosított szervezeteit megbíznák egy olyan mezőgazdasági stratégia kidolgozásával, amely lehetővé tenné a kábítószer-alapanyagként szolgáló mák termelésének felszámolását és helyettesítő termények meghonosítását. 1991-ben a Sivatagi Vihar elfogadottsága 76%-os volt, 2001-ben a Tartós Szabadságé 90-94%-os Az apjáénál jóval nagyobb támogatottságot élvez MTI-JELENTÉS Washington. Amerikai közvélemény-kutatási gyorsfelmérések szerint az amerikai lakosság elsöprő többsége helyesli, hogy George Bush elnök utasítására megkezdődtek a katonai műveletek a tálib rezsim ellen. A CNN szerint a megkérdezettek 90 százaléka, az ABC tévéhálózat és a The Washington Post című lap közös felmérésének tanúsága szerint pedig 94 százaléka támogatja az afganisztáni célpontok elleni légicsapásokat. Ez utóbbi felmérés alapján azt is közzétették, hogy az amerikaiak 82 százaléka szerint az USA megtette a tőle elvárható lépéseket a békés, diplomáciai rendezés érdekében. Ugyanennyien vélik úgy, hogy ami vasárnap történt, az nem a konfliktus elintézése (vagy legalábbis gyors lezárásának döntő mozzanata), hanem egy hosszú háború kezdete. Több mint tíz évvel ezelőtt, 1991. január 16-án a Kuvaitot megszállva tartó Irak ellen indított Sivatagi Vihar hadművelet kezdeti amerikai társadalmi elfogadottsága 76 százalékos volt, most tehát ifjú George Bush elnök apjánál lényegesen nagyobb - voltaképpen elsöprő - támogatottságot tudhat maga mögött a katonai vállalkozás kezdetén. Érdekes, hogy az ABC és a The Washington Post felmérése szerint 93 százalék helyesli, ahogyan Bush szeptember 11. óta kezeli a konfliktust. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a diplomáciai rendezés érdekében 82 százalék tartja kielégítőnek a kifejtett erőfeszítést, akkor arra jutunk, hogy az amerikai társadalom egy nem teljesen elhanyagolható szelete nyüvánvalóan úgy véli: a diplomáciai megoldás keresése nem kapott ugyan hangsúlyt, de ez nem is baj, a megoldást nem is érdemes békés eszközökkel keresni. A hatóságok kizárták a terrorcselekmény lehetőségét Súlyos légikatasztrófa MTI-JELENTÉS Milánó. Az első hivatalos adatok szerint 118 ember vesztette életét tegnap az SAS skandináv repülőtársaság gépe és egy magángép milánói repülőtéri ütközésében. A Koppenhágába tartó MD 87-es utasszállító reggel a menetrend szerinti 7 óra 35 perc helyett Ids késéssel, 8 óra körül sűrű ködben indult útnak a milánói Linate repülőtérről. Néhány másodperccel a felszállás után hirtelen manőverre kényszerült, mert egy Cessna kisrepüló haladt át előtte. Ä pilóta elvesztette uralmát a MD 87- es felett, amely belecsapódott egy csomagmegőrző épületbe. A gép ennek következtében kettétörött, az épület lángba borult. A mentőalakulatok kora délutánig 24 holttestet emeltek ki a romba dőlt épületből, véleményük szerint kevés az esélye annak, hogy túlélőket találjanak. A csomagraktárban több ember dolgozott, amikor a repülőgép rázuhant. A svéd gépen 104 utas (48 olasz és 56 külföldi), valamint hatfőnyi személyzet tartózkodott. Az egyik német légitársaság tulajdonában lévő Cessna négy utasa (két olasz és két német) is azonnal szörnyethalt a szerencsédenségben, csakúgy mint a reptér további négy földi alkalmazottja. A hatóságok kizárták a terror- cselekmény lehetőségét, az első hivatalos vélemények szerint emberi hiba és a rossz látási körülmények szerencséden összejátszása okozta a tragédiát. Elkészült a vajdasági omnibusztörvény tervezete Több pénzt is jelent MTI-HÍR Belgrad. Tegnapra elkészült az úgynevezett vajdasági omnibusztörvény első munkaváltozata. Ez egyeden jogszabályban úja elő 102 szerbiai törvény megváltoztatását, amelyekkel a kilencvenes években felszámolták a Vajdaság tartományi jogköreit. A tervezet előkészítését a Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter által vezetett titkárságon hangolták össze. Az omnibusztörvény a jelenlegi köztársasági alkotmányos kereteken belül állítaná vissza a Vajdaság autonómiáját. Ez a társadalom azon területeit érintené, amelyeken hatályukat veszítenék a 90-es években elfogadott korlátozó jellegű szerbiai jogszabályok. A legfontosabb területek között említendő az egészségügy, az egészség-, nyugdíj- és társadalom- biztosítás, az oktatás, a kultúra, a mezőgazdaság, továbbá felöleli a közigazgatás bizonyos területét is. Korhecz Tamás szerint a törvény előirányozza, hogy nem a köztársasági költségvetésből, hanem a Vajdaság területén befolyó pénzekből, adókból finanszírozzák az említett területeket, ami az eddigiekhez képest jóval több közvetíen pénzforrást jelentene a Vajdaság számára. Terjeszkedik a Csíkszeredái székhelyű VET Új erdélyi szervezet MTI-HÍR Bukarest. Nagy teljedelemben idézték a tegnapi román lapok azt a nyilatkozatot, amelyet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke adott a Mediafax román hír- ügynökségnek, kiemelve: Patrubány szerint a romániai magyarság érdekeit mostantól a Kolozsváron létrehozott Magyarok Közép-Erdélyi Szervezete fogja képviselni. Áz MVSZ elnöke a pénteken alakított új szervezetről elmondta, hogy az a Világszövetség Erdélyi Társaságához (VET) tartozik. A Csíkszeredái székhelyű VET teijeszkedését Patrubány szerint az indokolja, hogy Erdélyben igen nagy a Magyarok Világszövetségébe jelentkező új tagok száma, csupán szeptemberben 400 belépő volt. A Magyarok Közép-Erdélyi Szervezetét fél évig egy nyolc fős ideiglenes vezetőség irányítja. Hamarosan megválasztják az ideiglenes vezetőség elnökét, hat hónapon belül pedig kidolgozzák a szervezet alapszabályát és összehívják alakuló gyűlését. Patrubány a státustörvény- ről szólva kijelentette, hogy azt a kettős állampolgárság felé tett első lépésnek tekintik. Kényszerleszállás Rómában Hamis bombariadó Róma. Bombariadó volt tegnap délelőtt a szaúd-arábiai légitársaság Dzsiddából Londonba tartó gépén, amely emiatt kényszerleszállást hajtott végre Rómában. A gép fedélzetén 75 utassal és 14 főnyi személyzettel sértetlenül leszállt a Fiumicino repülőtéren. Mint a repülőtéri hatóságok közölték, bombaszakértők tüzetesen átvizsgálták a gépet, a rajta lévő poggyászokat, de nem találtak a fedélzeten semmilyen robbanószerkezetet. A pokolgéppel kapcsolatban két figyelmeztetés is érkezett London Heathrow repülőterére, ahonnan riasztották a szaúdi légitársaságot és a gép személyzetét. (MTI) Prágai „terroristák" Csak ukránok voltak Prága. Két fiatal ukrán pilótajelölt, s nem arab terroristák voltak azok, akik az elmúlt napokban egy prágai taxiban felejtették a frankfurti repülőtér térképeit, illetve egy angol nyelvű, pilótáknak szóló tankönyvet - közölte tegnap a cseh rendőrség szóvivője. Egy prágai taxis pénteken talált a kocsijában egy ottfelejtett táskát, s az ügyet azonnal jelentette a rendőrségnek. A rendőrség rögtön megindította a nyomozást, s mivel a mit sem sejtő fiatalok nem bujdostak, könnyen a nyomukra akadt. Ekkor derült ki, hogy szó sincs arab terroristákról, csupán két fiatal ukrán diákról. (MTI) Orvosi Nobel-díjak két britnek és egy amerikainak Úttörő felfedezések MTI-JELENTÉS Stockholm. A 2001. évi orvosi No- bel-díjat egy amerikai és két brit kutató kapja. Mindhárman a sejt- osztódással kapcsolatos úttörő felfedezéseikért részesülnek a magas tudományos elismerésben. A stockholmi Karolínska Intézet tegnap jelentette be, hogy Leland H. Hartwell amerikai, valamint Timothy Hunt és Paul M. Nurse brit kutatóknak ítélte oda az idei orvosi Nobel-díjat. Az indoklás szerint kutatási eredményeik új utakat nyitóárnak a rákbetegség megállapításának módjai és a rákos betegek kezelése terén. Az orvostudósok legnagyobb kitüntetése idén mintegy egymillió eurónyi pénzjutalommal jár. A Nobel-díjakat hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel (1833-1896), a díj alapítója halálának évfordulóján adják át.
