Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-08 / 231. szám, hétfő

2001. október 8., hétfő 13. oldal Gheorghe Hagi, a román labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya Johan Cruyffot tartja a példaképének Félbeszakadt az első francia-algériai futballmérkőzés Aki néha eltalálta a labdát Hagi karrierje csúcsán az európai Szuperkupával, melyet a Galatasaray a Real Madrid legyőzése után hódított el. (Archív felvételek) Botrány Párizsban ÖSSZEÁLLÍTÁS Tizennyolc évesen váloga­tott lett, majd Eb-résztvevő, aztán a már BEK-győztes Steaua újoncaként a KEK- győztes Dinamo Kijevnek lőtt szabadrúgásgóljával csapatának megnyerte a Szuperkupát. SZÖLLŐSY GYÖRGY Tizenhárom esztendővel később újra Európa tetejéről nézhetett szét, immár a Galatasaray csapat- kapitányaként a Real Madrid legyőzése után. Az idén tavasszal védőszentje, sárkányölő Szent György napján intett búcsút a válo­gatottnak Í25. mérkőzésén, uralko­dói pompával, hetvenezer jelen lévő és több tízmillió tévénéző rajongója könnyeitől kísérve. Sokan minden idők egyik legnagyobb futballistájá­nak, mások túlérzékeny, arrogáns szupersztárnak tartják. Alighogy befejezte a futballt, közfelkiáltással emelték a szövetségi kapitányi posztra, ahol volt csapattársát, a ko­rábbi válogatott rekordert, az erdé­lyi Bölöni Lászlót váltotta. Ritkaság, hogy egy edző rögtön szövetségi kapitányként debütál­jon, főleg ritkaság ez egy olyan meccsen, amelyen csapatával rögtön tovább is jutott a világbaj­noki selejtezőcsoportból. Nem ej­ti zavarba ez az igazán pikáns szi­tuáció? Nem, hiszen sok időt töltöttem a vá­logatottnál játékosként, ráadásul olyan óriási szerencsém volt, hogy nagyszerű edzőkkel dolgozhattam együtt, akiktől volt mit tanulni. Melyiküket emelné ki név sze­rint? Elsősorban Johan Cruyffot, akivel nagyon hasonlóan gondolkodunk a futballról, és akit hatalmas edzőnek tartok. Aztán persze szólnom kell Jenei Imréről, Anghel Iordanescu- ról, Mircea Lucescuról, Radomir Anticsról, Fatih Terimről, hogy való­ban csak a legnagyobbakat említ­sem. Érdekes, hogy éppen Cruyffot méltatja, holott a Barcelonánál, ahol ő az edzője volt, nemigen ment önnek a játék. Sokan csaló­dásként élték meg, hogy nem tu­dott gyökeret verni a csapatban, amelyben egy akkori nyilatkozata szerint egymás mellé került a vi­lág három legjobb játékosa: Hriszto Sztoicskov, Romário és Ön. Ez nem jelent semmit. Abban, hogy nem a Barcelonánál eltöltött két év pályafutásom legsikeresebb szaka­sza, nagy része volt a sérülésemnek is, és persze annak, hogy egy ideig valóban gyengén ment a játék. Ez azonban mit sem változtat Johan Cruyffŕól alkotott véleményemen, nagyon tisztelem őt. Nem egészen fél éve, Bukarest­ben, a búcsúgálája előtt azt nyi­latkozta, hogy két évtizednyi ka­tonás fegyelem, edzőtáborról edzőtáborra járás után pihenésre vágyik, és jó ideig nem foglalko­zik majd a futballal. Ehhez ké­pest... Pihenni akartam, de számomra a futball a legnagyobb élvezet, és olyan lehetőséget kaptam, amilyet nem lehetett elszalasztani. Ilyen hí­vásnak nem lehet ellenállni. Csakhogy Bölöni László a grúzok, a magyarok, valamint a litvánok kétszeri legyőzése után olyan csa­patot hagyott Önre, amely gya­korlatilag már továbbjutott a cso­portból. Ebben a szituációban csak veszítenivalója volt. Nem félt a bukástól? Nem, nem. Laci valóban nagyon rendben hagyta itt a csapatot, és semmi okom sincs óvatosnak lenni. Derűlátó vagyok, sohasem félek a kockázattól, azt vallom, hogy az embernek bíznia, hinnie kell a siker­ben, és akkor el is éri azt. Mit csinál mégis másként, mint Bölöni László? Minden edzőnek megvannak a ma­ga saját, egyedi elképzelései. Foly­tatni kívánom a Bölöni László által elkezdett munkát, de biztosan lesz­nek eredeti megoldásaim, saját ötle­teim, kisebb-nagyobb változtatá­sok. Az biztos, hogy folytatnunk kell azt a sorozatot, amelynek során az elmúlt tíz évben a román válogatott nagy sikereket ért el. Ezek a sikerek azonban a legin­kább Gheorghe Hagi nevével forr­tak össze. Az Ön csapatában nin­csen Hagi, aki garancia lenne a hasonló szintű folytatásra. Vagy képesnek érez valakit a jelenlegi keretből arra, hogy betöltse az ön által hagyott űrt? Vannak most is kitűnő futballisták a válogatottban, és én sem lehettem volna sikeres a társaim nélkül. Ne­kem, a tízes számú játékosnak meg­volt a magam szerepe, amely azon­ban nem létezik olyan csapattársak nélkül, akik futnak, hajtanak, és ké­pesek mindent megtenni a csapa­tért. Én lennék a legboldogabb, ha újra ilyen sikeres futballistája lenne Romániának, és nem is tartom ezt elképzelhetetlennek. A jelenlegi ke­retben is vannak ragyogó tehetségű játékosok, gondoljunk akár Adrian Iliére, akár Adrian Mutura, és a még fiatalabbak között is sok ügyes srác van. Egy biztos: a román válo­gatottnak mindig lesz tízes számú játékosa... Na, igen. De vajon nem sújtja-e Romániát is a Kelet-Európára jel­lemző gond, azaz hogy a sanyarú gazdasági helyzetben nem megfe­lelő a gyerekek képzése, a klubok szegények, és egyre hanyatlik a korábban erős bolgár, jugoszláv, netán román foci színvonala? Igaz, nehezek a körülmények, jobb létesítmények kellenének, és ha ver­senyben akarunk maradni, egyre jobb feltételeket kell teremtem a gyerekek képzéséhez. Fontos, hogy a mi nemzedékünk, azok a futballis­ták, akik karriert futottak be a profi világban, visszatérjenek Romániá­ba, és segítsék a román futballt. De nem minden a pénz, mondhatnám például, hogy gyerekkoromban csak szakadt cipőm volt, pályafutá­som első öt évében nem is léptem füves pályára, csak betonon és sala­kon játszottunk. Valahogy mégis megtamiltunk futballozni... Remek nevelőedzője volt. Állító­lag máig tisztelettel emlegeti Bü- kössy Józsefet. Kiváló ember. Amikor az előbb a rám legnagyobb hatást gyakorló edzőket soroltam, Józsi bácsi nevét is említenem kellett volna. Valóban egyre kevesebb ilyen remek edző van. Amikor először meglátott, azonnal a gyermekeként kezelt, több időt töltöttem vele, mint az apámmal. És a mi példánk is mutat­ja, hogy nemcsak a képzés, de a lel­ki, pszichikai értelemben vett neve­lés is mennyire fontos. A lényeg, hogy a gyerekek szeressék a játékot. És hogy példaképük legyen, amennyire Ön most az egész Ro­mániában, de gyanítom, hogy Tö­rökországban sem ódzkodnak a gyerekek a Hagi-szintű karriertől. Ön kire akart hasonlítani fiatal já­tékosként? Johan Cruyffra. Furcsa, de nekem játékosként is ő volt a példaképem, annak ellenére, hogy nem is tízes számú mezben játszott... Meg per­sze Maradona, akinél technikásabb játékost én még életemben nem lát­tam. Ő persze tízes volt... A pályán mindent tudott: pompá­san lőtt, cselezett, passzolt, re­mek közösségi embernek tartják azok, akikkel együtt játszott. A szurkolók egyeüen apróságot mégis a szemére vetnek, neveze­tesen azt, hogy hamar elveszítette a fejét a pályán. Kár is volna ezt tagadni, hiszen kiállítások sora jelzi, hogy nem tűrte a vélt vagy valódi igazságtalanságokat. Nem bánta meg, hogy ennyire forró­fejű? Nem! Elkövettem hibákat, ezek ugyanúgy hozzátartoznak a pálya­futásomhoz, mint a sikerek, ame­lyek azért inkább jellemeztek en­gem. Mindenkinek vannak hibái, nekem is, és ezek éppen arra jók, hogy az ember megpróbáljon tanul­ni belőlük, és minél kevesebbszer kövesse el őket. Melyik a kedvenc gólja? Azt hiszem, a legfontosabb és a leg­szebb volt egyben a Kolumbiának lőtt gólom a kilencvennégyes vüág- bajnokságon, no de persze annyi gólt említhetnék még... Általában nem két méterről lőttem a góljai­mat, klub- és válogatottszinten azt a közel háromszázat, amelyek több­sége elég látványos volt. Igyekeztem mindig, minden szögből bátran megcélozni a kaput, és néha sike­rültjói eltalálnom a labdát... Párizs. Nézőtéri rendbontás miatt, 4:l-es hazai vezetésnél a 75. perc­ben félbeszakadt a világ- és Európa- bajnok francia labdarúgó-váloga­tott Algéria elleni barátságos mérkőzése. A vendégszurkolók szé­kekkel és egyéb tárgyakkal dobálták meg a rendőröket, majd néhányan közülük berontottak a pályára. Á já­tékvezető először szünetet rendelt el, ezután pedig lefújta az összecsa­pást. Már a meccs kezdete sem volt incidensmentes, ugyanis a párizsi St. Denis aréna 80 ezer nézőjének felét algériai bevándorlók alkották, akik óriási füttykoncerttel díjazták a francia himnuszt, és ugyanerre a sorsra jutottak a hazai játékosok is. Az utóbbiak közül egyedül az al­gériai származású Zinedine Zidane neve aratott közönségsikert. Frederikshavn. Meglepetésre ki- lencgólos vereséget szenvedett a vágsellyei együttes az EHF-kupa 2. fordulójának dániai első mérkőzé­sén. így kevés esélye van a Dusló- nak arra, hogy a szombati (18.00) visszavágón kiharcolja a továbbju­tást. FREDERIKSHAVN-ŠAĽA 25:16 (13:9), legeredményeseb­bek: Nagy, Hrčková 3-3, ill. Caltí- ková 4, Ladicsová 3/1, Fiaska, Hrabovská 2-2; 200 néző. Az első 20 perc kiegyenlített küzdelmet hozott. Azonban 8:8 után a vendé­Gálszécs. A férfi kézilabda Baj­nok Ligája 2. fordulójának első mérkőzésén a gálszécsi együttes hétgólos vereséget szenvedett francia ellenfelétől, ami azt je­lenti, hogy az egy hét múlva sor­ra kerülő visszavágóra kevés e- séllyel utazik a szlovák csapat. SECOVCE-CHAMBERY 19:26 (9:13). Legeredményesebbek: Jano 6/3, Tabačko 4, Szűcs 2, ill. Narcisse 7, Busseller 7/1; 600 néző. Kezdettől fogva a franciák játszottak fölényben , az első ha­zai gólra 8 percet kellett várni. Ha Bakša nem véd olyan parádé­- Elkeserítő és hatalmas szégyen, hogy ilyen körülmények között ért véget ez a találkozó. Azért jöt­tünk, hogy szórakoztassuk a kö­zönséget, de felelődén huligánok elrontották az estét - mondta a fél­beszakadt mérkőzés után Farid Ghazi, a vendégek csatára.- Lesújtó, ami történt. A rend­bontók sokat ártottak a labdarú­gásnak és Algériának - véleke­dett Rasid Szaifi, az észak-afrikai csapat egyik cserejátékosa. Algéria Franciaországtól való 1962-es függetlenné válása óta a szombati volt az első hivatalos mérkőzés a két ország válogatott­ja között. Eredmény: Franciaor- szág-Algéria 4:1 (3:1) - a 75. percben félbeszakadt. Gólszerzők: Candela (20.), Petit (32.), Henry (41.), Pires (55.), illetve Belmade (45.) (sr) gek sok hibát követtek el; s ezt ki­használták a dánok, s 5 góllal el­húztak. A második felvonásban folytatódott az északiak fölénye, s biztosan nyerték az összecsapást. „Védenceim közül csak a két ka­pust, Kudrčovát és Kodayt tudom megdicsérni, a többiek egyér­telműen csalódást okoztak. Ren­geteget hibáztunk, legalább hét tiszta helyzetet puskáztunk el. El­lenfelünk példásan küzdött, Ingrid Hrčková remek teljesítményt nyúj­tott” - mondta a mérkőzést kö­vetően Darina Braunová, a Duslo vezetőedzője. san, jóval nagyobb zakót kaphat­tak volna a vendéglátók. Szünet után valamelyest feljavultak a gálszécsiek, ám nem sikerült megszorítaniuk a gallokat. EDZŐI VÉLEMÉNYEK: Martin Lipták (Sečovce): „A já­ték képe alapján nem érdemel­tünk ilyen nagy arányú veresé­get. Sajnos, az első játékrészben gyenge teljesítményt nyújtot­tunk, azonban fordulást kö­vetően belelendültünk; ám ez az erős ellenféllel szemben kevés­nek bizonyult”. Philippe Garden (Chambery): „Nyerni jöttünk Gálszécsre, ezt sikerült is elérnünk.”. Az egykori két világklasszis találkozása: Hagi (balról) és Piatini. A gálszécsi Peter Jano (világos mezben) megcélozza a Chambery kapu­ját. (ČTK-felvétel) NÉVJEGYKÁRTYA GHEORGHE HAGI Született: Sacele, 1965. február 5. Becenevei: Gica, a Kárpátok Maradonája, a Király Klubjai: Farul Constanta, Spor­tul Studenesc Bucuresti, Steaua Bucuresti, Real Madrid, Brescia, FC Barcelona, Galatasaray. Legjobb eredményei: 2x euró­pai Szuperkupa-győztes; UEFA­kupa-győztes; 3x román bajnok; 2x Román Kupa-győztes; 4x tö­rök bajnok, 2x Török Kupa­győztes; 6x az év játékosa Ro­mániában; román csúcstartó mind 125 válogatottságával, mind a válogatottban szerzett 35 góljával; 3x Eb-résztvevő; 3x vb-résztvevő. Edzőként: 2001. június 26. óta a román váloga­tott szövetségi kapitánya Női kézilabda EHF-kupa: Frederikshavn-Šalä 25:16 (13:9) Gyengén játszottak TASR-JELENTÉS Férfi kézilabda BL: Sečovce-Chambery 19:26 (9:13) Elszálltak a remények TASR-JELENTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents