Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-08 / 231. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 8. TÉMA: A NOBEL-DÍJ 9 Visszautasított díj Októberben hozzák nyilvánosságra, kik kapják a legrangosabb kitüntetést Nobel-díj századszor Akik nem vették át A Nobel-díj egy évszázados történe­tében néhány alkalommal előfor­dult, hogy a kitüntetett személy nem vette át a díjat. A náci uralom elleni tiltakozásként három tudós utasította vissza a díj átvételét. 1938- ban Richard Kuhn a kémiai, 1939- ben a német Adolf Butenandt ugyancsak a kémiai és Gerhard Domagk az orvosi Nobel-díjat nem vette át. Borisz Paszternák orosz író a Doktor Zsivágó című regénye mi­att hazájában a politikai támadások kereszttüzébe került, s emiatt 1958-ban nem vette át a díjat. Jean Paul Sartre francia író 1964-ben utasította vissza a neki ítélt irodal­mi Nobel-díjat, mert pacifista meg­győződésével nem találta össze- egyeztethetőnek az adományozók tevékenységét. Le Dúc Tho vietna­mi politikus a vietnami háború be­fejezéséről és a béke helyreállításá­ról szóló megállapodásért 1973- ban Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszterrel megosztva kapta a Nobel-békedíjat, amelyet azonban nem fogadott el. (mti) Gatya szellentésszűrővel Abnormálisok kitüntetése „Sok díj van a vüágon, amelyet olyan emberek kapnak, akik a leg­jobbak valamiben. Van néhány díj, amelyet olyanok kapnak, akik a legroszabbak valamiben. A legtöbb ember közöttük helyezkedik el, ne­kik alapítottuk az abnormális No­bel-díjat” - mondta Marc Abraham, az Annals of Improbable Research (Képtelen Kutatási Évkönyv) című humoros amerikai tudományos ma­gazin szerkesztője, az Abnormális Nobel-díj átadási ceremóniájának házigazdája a Harvard Egyetemen. Buck Weimer korszakalkotó talál­mányáért, a „szélálló és cserélhető szeUentésszűrővel ellátott gatyáéit” a biológia kategóriában nyerte el a díjat. Az orvosi abnormális Nobel- díj kitüntetettje dr. Peter Barss - a McGill Egyetem tanára - lett, aki ta­nulmányt írt a leeső kókuszdiók okozta sérülések kezeléséről. Lawrence Sherman - a Miami Egye­tem tanára - azért a tanulmányáért kapott díjat, amelyet az óvodások virgonckodásáról írt környezetvé­delmi szemszögből. Az irodalmi ka­tegóriában a díjra John Richards, az Aposztróf Védelmi Társaság angol alapítója bizonyult a legérdeme­sebbnek. (mti) Interaktív emlékbélyeg Illatos, fényes és néha ráz A brit Királyi Posta szikrázó, szagló és egyebeket „tudó”, interaktív bé­lyegsorozatot bocsátott ki a Nobel- díj létrehozásának tiszteletére. Mindegyik darab a kategóriák egyi­kére jellemző sajátosságú. Az orvosi kategória 40 pennys bélyege zsela­tinnal van átitatva, amely dörzsö­lésre eukaliptusz illatot áraszt ma­gából. A fizikai kategóriát szimboli­záló bélyeg hologramos. A kémiai díjé az emberi ujj érintésére, annak hőhatására apró elektromos kisü­lést produkál. Az irodalmi kategória bélyegéhez nagy hatású nagyító szükséges: ezen ugyanis T.S. Eliot 32 soros verse olvasható, a homok- szemcsénél húszszor kisebb szavak­kal írva. A közgazdasági Nobel-díjas bélyeg a nyomdaipar gyökereihez vezet vissza: az 1840-es nyomdaipa­ri eljárást örökítették meg rajta, amely a vüág legelső, Penny Black nevű bélyegét produkálta. Végül a béke díj tiszteletére készített bélye­gen az olajfaágat csőrében tartó ga­lamb dombornyomással készült. „Ez a vüág első interaktív bélyegso­rozata. Soha nem használtak ennyi különféle nyomtatási technikát egy bélyeggyűjteményen belül” - jelen­tette be büszkén a brit posta vezető­je. (m) Idén októberben ítélik oda századszor a világ legrango­sabb kitüntetését, a Nobel-dí- jakat. Ma jelentik be az idei orvosi, 9-én a fizikai, 10-én a kémiai és közgazdasági No- bel-díjasokat. A Nobel-béke­díjat elnyerő személy vagy személyek nevét október 12- én hozzák nyilvánosságra. Az irodalmi díjazott bejelentése később várható. ÖSSZEÁLLÍTÁS Alfred Nobel, a díj alapítója 105 év­vel ezelőtt, 1896. december 10-én halt meg, és 1901 óta hagyományo­san ezen a napon - az idén századik alkalommal - adják át a díjat a kiválaszottaknak. „Inventas vitám iuvat excoluisse per artes” - szép dolog az életet találékony művésze­tekkel nemesíteni, olvasható a No­bel-díj kitüntetettjeinek ajándéko­zott érmén a jelmondat. 1969 óta az eredeti Nobel-díjjal erkölcsüeg és anyagüag egyenértékű, de a svéd ál­lam által alapított Alfred Nobel-em- lékdíjat osztanak a közgazdaságtü- domány legjelesebbjeinek. A fizikai, MTI-HÍR Brazíliába, Izraelbe, Nagy-Britanni- ába és Venezuelába kerül idén az Al­ternatív Nobel-díj: a Stockholmban múlt csütörtökön nyüvánosságra hozott döntés értelmében „a mai vi­lágban létező erőszak és instabüitás gyökereinek megszüntetésére irá­nyuló tevékenységéért, a béke, a megbékélés és az igazság iránti el­kötelezettségük” elismeréséért egy brit atomfegyver-ellenes mozga­lom, egy izraeli békeszervezetet, va­lamint két közismert latin-amerikai személyiség részesül a kitüntetés­ben. Az Alternatív Nobel-díjat - a Right Livelihood Foundation (RLF) nevű magánalapítvány kitüntetését - egy német származású svéd orvos, Jakob von Uexküll alapította 1980- ban, Nagy-Britanniában. Azóta évente kiosztják e díjat, amelynek kitüntetettjeiről nemzetközi zsűri hoz döntést. Az ;dei díjazottak kö­zött van a Gus Salom nevű izraeli békeszervezet, az elismerést az izra­eliek és a palesztinok közötti béke megteremtéséért végzett munkáju­kémiai és közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a békéért harcolók díját a Storting, a norvég parlament kép­viselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda. A kialakult gyakorlat sze­rint a díjak megoszthatók, de legfel­jebb három személy között, a No­bel-békedíjat nemzetközi szerveze­tek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, de kétszer kivételt tettek (Erik Karlfeldt svéd költő és Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében). A díjakat odaítélő intézmények minden ősszel levélben kémek ja­vaslatot a vüág vezető tudósaitól; a javaslatoknak február 1-jéig kell megérkezniük, az értékelést szep­temberig végzik el, a döntést októ­berben hozzák nyüvánosságra. A dí­jakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitün­tetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kap­nak (idén 10 mülió svéd korona). Átvétele határidőhöz kötött, ennek lejárta után csak az érem és az okle­véljár, a pénz nem. A pénzösszeg nagysága a Nobel Ala­kért kapták. A Trident Ploughshares nevű brit atomfegyver-eüenes cso­portot a vüág nukleáris fegyverei­nek felszámolásáért indított „modellértékű nyüvános és erő- szakmentes akcióiért” jutalmazzák a díjjal. Leonardo Boff, a Brazüiá- ban a hetvenes években teret nyert, „felszabadítási teológia” néven is­mert, szociális elhivatottságú, kato­likus egyházi irányzat és mozgalom egyik megalapítója azzal érdemelte ki a díjat, hogy összhangot terem­tett a „spiritualitás, a társadalmi igazságosság és a környezetvéde­lem” között. Az alapító kívánsága szerint az Alternatív Nobel-díjat olyan személyek vagy szervezetek kapják, akik, Uletve amelyek példa­mutató gyakorlati választ adnak az emberiség legégetőbb problémáira, kiemelkedő dolgokat cselekedtek a környezetvédelem, az emberi jo­gok, a mindennapi élet megkönnyí­tése és az élet minőségének javítása terén. Az összesen kétmülió svéd koronával (206 ezer euró) járó ki­tüntetést december 7-én adják át hi­vatalosan a svéd parlamentben. pítvány bevételeinek arányában vál­tozik. Nobel halála után a kitünte­tettek fél évszázadig évről évre ke­vesebb pénzt vehettek át, mert a végrendelet értelmében 1953-ig a vagyont nem lehetett beruházások­ra fordítani. Ekkor módosították a rendelkezéseket, kivéve a teljes adómenteségre vonatkozó részt. Korszerű vagyonkezelésre tértek át, már 1999-ben az alapítvány befek­tetéseinek majdnem kétharmada részvényekben volt. 2000-ben elő­ször a svéd felügyelet azt is engedé­lyezte, hogy a díjakat ne csak a va­gyon kamatából, hanem a tőzsdei árfolyamnyereségből közvedenül fi­zethessék. A Nobel-díj centenáriumára a szer­vezők gazdag programkínálattal ké­szültek. Augusztus óta a Norvég Néprajzi Múzeumban centenáriumi kiállítás látható, amely 2002 márci­usától - tokiói induló áüomással - körbejárja a vüágot. December első hetében, a díjátadást megelőzően svédországi egyetemi programsoro­zatot, tudományos konferenciákat rendeznek Nobel-díjasok részvéte­lével. December 6-8-án például No- bel-békedíjasok tartanak szimpózi­umot Oslóban, (mti) A dinamit feltalálója Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Kivétele­sen tehetséges volt, és több jelentős találmány is fűződik a nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, melyet „véletlenül”, de jó meg­figyelés alapján fedezett fel. A nitro- glicerint, ezt a rendkívül nagy hatá­sú robbanószert 1843-ban fedezte fel az olasz Sobrero, alkalmazását azonban akadályozta veszélyessé­ge: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robban, ami sok katasztró­fát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött nitrogli- cerint az ott lévő kovaföld fölitta, és az így képződő, jól kezelhető anyag ütésre nem érzékeny, tehát bizton­ságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitrogli- cerin. A dinamitot széleskörűen al­kalmazták az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben használták. Nobelt nem valamiféle lelkifurdalás, hanem eredendően jótékony gondolkodás- módja vezette a vüágbéke előmoz­dításának eszméjéhez. Soha nem nősült meg. A híres végrendeletet maga fogalmazta, az általa nem kü­lönösebben becsült jogászok közre­működése nélkül. A jogi pontatlan­ságok azután később sok vitára ad­tak alkalmat, (i-t) Az évszázad embere Albert Einstein 1879-ben született a bajorországi Ulmban. Az iskolában közepes ta­nuló volt. Annyiban azonban kü­lönbözött a többi gyerektől, hogy sokszor csodálkozott el a vüág je­lenségein. Ötéves korában egy iránytű volt a legkedvesebb játéka, tizenöt éves korában pedig azon gondolkodott, hogy mit látna, ha utolérné a fényt. A zürichi műegye­temen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerez. Ezután há­zitanító, majd a berni Szövetségi Szabadalmi Hivatal tisztségviselő­je. 1905-ben jelenik meg három nagy tanulmánya. 1914-től a Po­rosz Tüdományos Akadémia tagja. 1916-ban jelenteti meg az általá­nos relativitáselmélet alapgondo­latait. 1921-ben kapja meg a Nobel-díjat a fotoeffektus felfede­zéséért. 1933-ban emigrál az Egye­sült Államokba, ahol 1955-ben be­következett haláláig az Institute for Advanced Study (Princeton) pro­fesszora. A Time magazin szerint ő a múlt évszázad embere, (i-t) Az alapító az általa lebecsült jogászok nélkül fogalmazta meg a híres végrendeletet Alfred Nobel (Fotó: internet) Az emberiség legégetőbb problémáira adott válaszért Alternatív is kapható HÍRES MAGYAR NOBEL-DÍJASOK Lénárd Fülöp Pozsonyban járt gimnáziumba. Egyetemi tanulmányait Budapes­ten, Berlinben és Heidelbergben végezte. Rövid ideig Eötvös Lo- ránd tanársegédje volt, ezután haláláig Németországban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben választotta levelező tagjává. 1901 és 1905 között minden évben javasolták a díjra, melyet 1905-ben ítélték oda a ka tódsugárzással kapcsolatos mun­káiért. Szent-Györgyi Albert A Budapesti Tudományegye­tem Orvostudományi Karán 1917-ben nyert orvosdoktori diplomát. Ezután hollandiai, németországi, angliai és ameri­kai egyetemeken dolgozott. A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben ítélték neki oda „a biológiai égésfolya­matok, különösképpen a C-vi- tamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfede­zéseiért”. Hevesy György Egyetemi tanulmányait Buda­pesten és több külföldi egyete­men végezte, később Freiburgban doktorált. Korának legjelentősebb tudósaival (Lorenz, Ruther-ford, Bohr) volt szoros munkakapcsolata. 1924 és 1936 között hét alka­lommal javasolták Nobel-díjra, melyet 1943-ban nyert el „a ra­dioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban”. Wigner Jenő A berlini Technische Hoch- schulén folytatta vegyészmér­nöki tanulmányait. 1930-tól a princetoni egyetemen műkö­dött. Meghatározó jelentőségű volt a szerepe az atombomba ki- fejlesztésében. A fizikai Nobel- díjat 1963-ban „az atommagok és az elemi részek elmélete te­rén, különösen pedig az alapve­tő szimmetriaelvek felfedezésé­vel és alkalmazásával elért ered­ményeiért” kapta meg. Gábor Dénes Egyetemi tanulmányait a BM-en kezdte és 1924-ben a charlottenburgi Műszaki Egye­temen fejezte be, és itt doktorált 1927-ben. Az 1971. évi Nobel- díjat „a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért” kapta. A holográfia elvét már évtizedekkel előbb felfedezte, csak nem állt rendelkezésére a szükséges lézer. Sokat foglalko­zott a tudomány társadalmi ha­tásaival. Oláh György A BME-n szerzett vegyészmér­nöki oklevelet. Ott is kezdte ku­tatói pályáját. 1956-ban először Kanadába, majd az Egyesült Ál­lamokba ment, ott előbb a Case Western Reserve University, majd a University of Southern California professzoraként dol­gozott. Legfontosabb eredmé­nye kétségkívül az 1994. évi No- bel-díjjal jutalmazott „hozzájá­rulása a karbokationok kémiá­jához”. (i-t) Magyar és magyar származású Nobel-díjasok Név Szakterület A díjazás éve Lénárd Fülöp Fizika 1905 Bárány Róbert Élettan 1914 Zsigmondy Richárd Kémia 1925 Szent-Györgyi Albert Élettan 1937 Hevesv György Kémia 1943 Békésy György Élettan .... , ^ ' ' 1961 Wigner Jenő Fizika 1963 Gábor Dénes Fizika 1971 Wiesel, Elie Béke­1986 Pofanyi, John C. Kémia 1986 Oláh György Kémia 1994 Harsány} János Közgazdaság 1994 Összeállította Szabó Gergely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents