Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-06 / 230. szám, szombat

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 6. VENDÉGKOMMENTÁR Ami jó a rosszban JAN ŠMÍD Tíz esztendeje kezdődött el a vagyonjegyes privatizáció, amelyben az akkori Csehszlovákia polgáraiként az Új Szó olvasóinak a többsé­ge is érdekelt volt. A művelet dicshimnuszokkal kezdődött és macs­kajajjal ért véget. Ám mégsem katasztrófával, amellyel rosszakaró­ink riogattak. Egy évtizeddel ezelőtt összeomlott a szocialista válla­latok tervgazdálkodása és felvevő piaca. Azonnal cselekedni kellett, hogy a gyárak ne termeljenek a valódi piacon eladhatatlan ócska­ságokat. Ilyesfajta termékszerkezet- és szemléletváltásra az akkori gazdasági vezetők többsége képtelen volt. A társadalom abban az időben még hevesen ellenezte, hogy megnyissuk a piacot a külföldi befektetetők előtt. Önjelölt hazai kapitalisták sem jöttek szóba. Ezt az álláspontot utólag a kladnói Poldi Acélművek szomorú esete iga­zolja; a céget a hazai vállalkozók tudatlansága és gádástalansága jut­tatta a csőd szélére. Gyors és sikeres megoldásnak a vagyonjegyes privatizáció tűnt. Ma már tudjuk, hogy mekkorát tévedtek ennek a módszernek a szószólói. Nagyon drága tandíjat kellett fizetnünk azért, hogy rádöbbenjünk: megfelelő jogi normák és szabályozás nélkül a liberális piacgazdaság sem működőképes. Bizonyos mérté­kig a vagyonjegyek tulajdonosai is ludasak a történtekben, hiszen úgy ugrottak fejest a kapitalista halastóba, hogy nem tudtak úszni a merőben új környezetben. Persze nem sejthették, hogy a jogtalan­ság és a farkastörvények mocsarába vetik magukat, amelyben még a tapasztalt befektetők közül is sokan odavesztek. Voltak azért előnyei is a vagyonjegyes privatizációnak. Például nem születtek gyanús vagy égbekiáltóan igazságtalan döntések a versenytárgyalások vé­gén. Kezdetben nem sok esélye volt a korrupció elburjánzásának sem. Ezek a kedvező jelenségek még markánsabbak lehettek volna, ha jobb törvények és vállalkozói erkölcsök segítik a kisbefektetőket. A totális gazdasági összeomlással fenyegető helyzetben azonban nem jutott idő a kellő feltételek megteremtésére. Mára mégis kilá­baltunk a mocsárból. Gazdaságunk ígéretesen fejlődik. A csehek egyre nagyobb hányada pedig főleg saját életszínvonalának a javulá­sa révén tudatosítja, hogy a kisebbik rossz melletti döntésnek azért voltak előremutató pozitívumai is. A szerző a Mladá fronta Dnes gazdasági szakértője JEGYZET Nyúlketrecek vásárlói DUSZA ISTVÁN Az egyre inkább terjeszkedő „multinacionális” kereskedőcé­gek már észrevehető mértékben jelen varrnak Dél-Szlovákiában is. Minden kétséget kizáróan: egy eddig nem általános viselkedési modellre tanítgatják az embere­ket. Tény, hogy beruházásaik pénzügyi és építészeti igényte­lensége szembetűnő. Ha a vala­mikori köztársasági elnök „nyúl- ketreceknek” nevezte a lakótele­pek egyenházaiban levő lakáso­kat, akkor most már megjelentek a nyúlketrecek lakóinak épített szupermarketek is. Mintha egy behemót dpősdobozt töltenének meg polcokkal és áruval, s aztán folyamatos reklámkampánnyal csábítják a vásárlókat. Mindig meghirdetnek valamilyen áren­gedményt az éppen dömpingá­ron kínált árukra, s mire a ta­pasztalatlan vevő észbe kap, már tele a kosara olyan fölösleges holmival, amit igazából nem is akart megvásárolni. Mire megtanuljuk, hogy milye­nek ezek az eszközök és mód­szerek, bizony többször is kiürí­tik a pénztárcánkat. Azt ugyanis nem szabadna elfelejtenünk, hogy a vevő legközvetlenebb be­folyásolása magában az üzlet- helyiségben történik. Ha már a vásárló bement, és kellőképpen bizonytalan is, bármit rá lehet sózni. Tévedés ne essék: nem vagyok az árleszállítások, a sze­zonvégi kiárusítások ellenzője. Ezek a nagy kereskedőhálózatok azonban nemcsak az árenged­ményeikkel bájolják a vásárlót, hanem bizonytalan eredetű áru­ikkal is. Mindenesetre érdekes lesz megfigyelni, hogy a legna­gyobb zöldségtermelő vidék­ként ismert Csallóközben mi­lyen hatást fejtenek ki a sokszor csak az EU-támogatásokkal ol­csóvá tett zöldség behozatalára szakosodott „multik”. Ha elér­nék, hogy az ott termelt zöld­ségnek nagybani piacot kínál­nak, még meg is nyugodhatna az ember. Csakhát erre aligha kerül sor. A csallóközi ember ki­csiben, nagy anyagi ráfordítás­sal termel, ugyanakkor a termé­nyeit a saját munkaerejének, szaktudásának a be nem számí­tásával, sokszor áron alul kínál­ja. így nem képes versenyezni azzal az uniós kollégájával, aki­nél az esedegesen jelentkező túltermelés csökkentését is pénztámogatással érik el. WWW.UJSZO.COM Olvasóink online fóruma ♦ Van más hírforrása is a felvi­déki magyarnak? Monopol ♦ RE: Gyakorlatilag nincs, ezért szükséges lenne létrehoz­ni egy (az Új Szótól, az MKP-től stb.) független szlovákiai ma­gyar internetes újságot egy kap­csolódó vitafórummal. Nádasdi István + RE: Szerintem is jó volna egy új szlovákiai magyar internetes újság, már csak azért is, mivel egy új nyomtatott lapnak nem igazán lenne piaca. Egyébként semmi bajom az Új Szóval, talán csak az, hogy egy kicsit MKP-el- fogult. Pik + RE: Az egészséges piac Szlo­vákiában is csak úgy működhet, ha van konkurencia. Ellenkező esetben lassú a fejlődés. István ♦ RE: Egy online újsághoz elég magyar van fenn az interneten, mégha nem is Szlovákiából, ha­nem a világ más tájairól is. Walaki + RE: Igaz, én is Budapestről figyelem a történéseket, és ha szabad, bele is szólok. Tomilee + RE: Nagy szükség lenne egy politikailag teljesen függeüen, magyar internetes lapra. A ha­gyományos újság már a múlté, ma már rengeteg ember csakis az interneten és a televízión ke­resztül figyeli az eseményeket. Topi TALLÓZÓ HOSPODÁŔSKENOyiNY A pozsonyi parlament által elfoga­dott hatásköri törvény lehetővé te­szi, hogy a szlovákiai magyar ki­sebbség - a számára kedveződen területi felosztás ellenére is - még­iscsak a kezébe vegye saját ügyei­nek intézését, s ugyanakkor Szlová­kia területi egysége megsértésének még a látszata se merül fel. A szerző, Ľuboš Palata szerint a jog­szabály elfogadásával a Magyar Koalíció Pártja részben egyfajta jó­vátételt kapott azért, hogy az or­szág közigazgatási felosztása szá­mára kedvezőtienül történt. Ez az új felosztás lényegében konzerválta a magyarok négy területi egységbe való szétosztását, mégpedig olyan módon, hogy a magyaroknak egyeden egységben se legyen sem­miféle esélyük a saját kezükbe ka­parintani a hatalmat. Nem kizárt, hogy az új hatásköri törvény ér­vénybe lépése az ellenzéki Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalomnak lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag már egy évvel a parlamenti válasz­tások előtt visszatérjen a hatalom­ba. Az önkormányzati választások nagy esélyese ugyanis éppen ez a párt. A választások után a megyék­ben így nemcsak a magyarok, ha­nem a Mečiar-mozgalom helyzete is megszilárdulhat. HÉTVÉG(R)E New York-i kacaj és hullámsír Ismét szabad, sőt kötelező nevetni New Yorkban. Giuli­ani polgármester felszólítot­ta a lakosságot, hogy kacag­jon, szórakozzon, színházba, meccsekre jáijon, hiszen a humor a legjobb gyógyír minden fájdalomra. Szeren­csére nálunk is mindig van min nevetni. HOLOP ZSOLT Tehát miközben Amerika kacag, és a terrortámadásokra adandó válaszcsapásra vár, továbbá a ter­roristák válaszra érkező válaszától retteg, a humoristák ismét birtok­ba vették a színpadokat, az ameri­kai lapok pedig vicceket közölnek, íme egy: A szeptember 11-i terror- támadás annyira megrázta a pénzvilágot, hogy a New Jersey-i maffia példátlan módon kényte­len volt elbocsátani négy bün­tetőbírót. Persze mi az efféle vic­ceket nem is értjük. Az ukrán légierő viszont nem vic­cel, hanem keményen gyakorlato­zik. Nem tudni biztosan, ki lőtte bele a Fekete-tengerbe az utas- szállító gépet, de első ijedtségé­ben az ukrán hadsereg magára vállalta. Aztán Kucsma elnök el­döntötte, hogy ez kizárt, és erről Putyin orosz elnökkel is megegye­zett. Nyilván az oroszoknak és az ukránoknak is jobb lenne, ha sike­rülne terroristák nyakába varrni az egészet, az meg úgyis a szov­jet-orosz politikai-katonai folklór része, hogy mindent letagadnak. Nem lenne jó, ha kiderülne, hogy a szovjet utódállamok számára önmaguk és hadseregeik jelentik a legnagyobb veszélyt. A félelme­tes a „beismerő vallomást” tevő tá­bornok, aki a hadsereg állomá­nyát és haditechnikáját ismerve elképzelhetőnek tartotta, hogy ez simán megtörténhetett, amíg Kucsma nem szólt. És amit egy tá­bornok el tud képzelni, az meg is történhet. De az nem, hogy Mečiarral me­gyünk Európába. Bruce Jackson, az USA NATO-ügyekben illetékes illetékese kijelentette, hogy nem, nem, soha, Vladimír Mečiar veze­tésével soha nem veszik fel Szlo­vákiát a NATO-ba, és ha a NATO- ba nem, akkor az EU-ba sem. Mečiar erre csak kussolt, és el­ment Blažena Martinková temeté­sére. A héten nyilvánosságra ho­zott két közvélemény-kutatás sze­rint a HZDS-t választanák a leg­többen, majd 30 százalék. Nagyon várom a következő felmérést, re­mélhetőleg már megjelenik Slota Amit egy tábornok el tud képzelni, az meg is tör­ténhet. valódi nemzeti pártja, a parla­menti választásokon pedig 4,9 százalékkal lennék tökéletesen elégedett. Mivel a nemzetiek sza­vazótábora évek óta stabil (csak akkor csappan meg, ha Slota kiáll egy teraszra vizelni), és való­színűleg sem Slota, sem Malíková nem tud új választókat megszólí­tani, csakis egymás voksaira va­dászhatnak. Ez biztató, ugyanak­kor a magyar- és idegenellenes re­torika fokozását jelenti, bár az el­múlt évek teljesítményét nézve az aligha fokozható. Kétségbeesett kísérletek persze vannak, Malíko­vá magyar terroristának nevezte Soóky Gál Lászlót, amiért Brüsszelben szlovákiai etnikai tisztogatásokról beszélt, mire So­óky azt mondta, hogy amit Brüsszelben mondott, azt nem ő mondta, hanem a Mihajlovics Jó­zsef, aki pártalapításra készül au­gusztustól. Egyébként az MKP nem tart attól, hogy valaki bejegy­zi a Valódi MKP-t. A héten volt az állatok világnapja, valószínűleg ezért adták ki a hír- ügynökségek a hírt, hogy Csehor­szágban eljárás folyik egy férfi el­len egy süni megkínzása és kivég­zése miatt. Az esetnek két városi rendőr szemtanúja volt, feljelen­tést tettek, a férfi pedig akár két évet is kaphat. Ehhez képest há­romtól tíz évig büntethető az a ré­szeg sofőr, áld Tornaiján halálra gázolt két gyereket, elütötte any­jukat és egy kerékpárost. Nagyon örülök, hogy ennyire védjük az ál­latok jogait és életét. IIBIIMIIM Harmincháromezer koronás nyugdíj - elméletben TUBA LAJOS Valószínűleg egyetlen illetékes - beleértve a jegybank elnökét is - sem hitt a fülének, amikor meg­tudta, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a Dopravná ban­kával szembeni csődeljárás során a kisbetéteseknek milliárdokat ki­fizető Betétvédelmi Alap nem szá­mít hitelezőnek. A döntés a testü­let legellentmondóbb tagjának ve­zetésével született, aki egyebek között azzal vált hírhedtté, hogy baltával törte fel a tőle elvett szol­gálati lakást. A Legfelsőbb Bíróságon uralkodó állapotok már régóta ismertek, és a parlament is próbált változtatni rajtuk, csak éppen néhány kor­mánypárti képviselő közreműkö­désével az ellenzék ezt sikeresen megakadályozta. Štefanko bíró elfogult döntése miatt nemrég a szlovák állam pert vesztett Stras- bourgban. Megeshet, most sem marad más megoldás, csak lassan ott járunk, hogy Štefanko miatt a felperes és az alperes szerepében egyaránt a szlovák állam „ég” majd le a nemzetközi közvéle­mény előtt. A tragikomikus bíró­sági döntés közel 20 milliárd ko­ronás banki csődeljárásokat érint, így nem is csodálkozhatunk, hogy valószínűleg a leggyorsabb hazai törvénymódosítási folyamatot váltotta ki. A kormány csütörtö­kön délután, a parlament pedig este rendkívüli ülésen hagyta jóvá a betétvédelmi törvény félmonda­tos módosítását, amely után még egy Štefanko-féle figura sem von­hatja kétségbe a kisbetétesek vé­delmére szolgáló alap szerepét. Politikailag nagyon kockázatos helyzetbe került a kormánykoalí­ció jobboldali része azzal, hogy a Devin Bank csődbiztosaiként a pártjaikhoz köthető jogászokat neveztek ki. Főként azért, mert egyetlen napon múlott, hogy munkájukért nem 500 millió, ha­nem csak 10 millió korona üti a markukat. Márpedig az eset abba a kategóriába tartozik, amikor a kisemberek számára is könnyen érthető a különbség (szemben a HZDS-esek milliárdos kaliberű rafinált húzásaival). Vagyis, míg a Devín Bankot a közvélemény ed­dig egyértelműen a Demokrati­kus Baloldal Pártja politikai bűnének könyvelte el és ez jócs­kán rányomta a bélyegét a párt tá­mogatottságára, könnyen meg­történhet, hogy egyetlen vitatha­tó eset miatt a kormánypártok is belekerülnek ebbe a zsákba. A visszaútnak több lehetősége is van, a négy kinevezett ügyvéd ve­zetője tegnap be is jelentette le­mondását. Abban teljesen igaza van, hogy nem ók az érdekesek, hanem azok, akik milliárdokat tüntettek el a bankból. Felderíté­sük azonban nem a csődbiztosok, hanem a gazdasági rendőrség fel­adata, így feleslegesen hivatkoz­nak arra, hogy esetük kiteregeté­Politikailag nagyon koc­kázatos helyzetbe került a kormánykoalíció. se a felelősök menekülési akciója (ami egyébként valószínűleg így is van). Csak érdekességként: ezentúl a csődbiztosokat nem az illetékes bíró kénye-kedve szerint, hanem egy lista alapján folyama­tosan haladva nevezik ki. Az is ér­vényes, hogy a legnagyobb hite­lezők leválthatják a csődbiztost, és olyant rakhatnak a helyére, aki szerintük megfelelően kezeli a rá­bízott vagyont. A héten, többéves halasztgatás után, bejelentették a nők nyugdíj- korhatárának emelését. Ezzel va­lós formát öltött az eddig csak po­litikusi szónoklatokban létező nyugdíjreform, és talán egy kicsit reménykedhetünk abban, hogy az elkövetkező évtizedeket nem az összeomlás szélén ingadozó nyug­díjrendszer jellemzi majd. Ehhez egy érdekesség. Amikor a hetve­nes évek végén összeomlott a chi­lei nyugdíjrendszer, bevezették, hogy mindenki kizárólag a ma­gánnyugdíjalapok által vezetett saját számlájára utalhatja a járu­lékát. A rendszer bevált, és a világ azóta csodálattal adózik előtte. Ä héten az egyik lapban a szerző ki­számította, hogy ebben a rend­szerben a hazai átlagbérek és a je­lenlegi befizetési kötelezettség mellett a magánnyugdíjpénztár ügyfelének 42 évi munkaviszony után 33 700 koronás havi nyugdíj járna. Miután a hazai nyugdíjasok ennek egyharmadával is teljesen elégedettek lennének, a nyugdíj- reformról talán hamarosan meg­induló vita során az illetékesek­nek feltehetnék a kérdést, vajon miért nem lehet ez nálunk is így. Pedig az átmenet során keletkező hiány fedezése nem megoldhatat­lan feladat - valószínűleg ele­gendő lenne hozzá a Szlovák Gázművek teljes magánosítása.

Next

/
Thumbnails
Contents