Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-03 / 202. szám, hétfő

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 3. Irodalomtörténeti atlasz - bemutató Dunaszerdahely. Szeptember 6-án 18 órakor kezdődik a Vámbéry Irodalmi Kávéházban a napokban kiadott Irodalomtörténeti atlasz bemutatója. A Lilium Aurum Kiadó és a Cartographia Kft. közös gondozásában megjelent segédtankönyvet Kovács László történe­lemtanár, a Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója mutatja be. (m-t) MOZI POZSONY HVIEZDA: Lara Croft: Tomb Raider (am.) 17, 19, 21 HVIEZDA - KERTMOZI: Magányosok (cseh) 20 TATRA: Fűben járó bűn (ang.) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Kondomédia (fr.) 15.30, 17.30, 20 YMCA: Kondomédia (fr.) 15.30, 18 Trainspotting (ang.) 20.30 ISTROPOLIS: Lara Croft: Tomb Raider (am.) 15.30, 18, 20.30 A Knight’s Tale (am.) 15.30, 18, 20.30 Blöff (am.) 17.30, 20 Dr. Dolittle 2 (am.) 17 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) 20.30 Beautiful Joe (ang.-am.) 18.30 About Adam (ir-ang.- am.) 18.45 Magányosok (cseh) 18.30 A fiúk nem sírnak (am.) 20.15 Felül semmi (ang.-am.) 18.15 Canterbury mesék (ol.-fr.) 20.30 A holló útja (szí.) 20 KASSA DRUŽBA: Pearl Harbor - Égi háború (am.) 16,19.15 TATRA: Láza­dók és szeretők (cseh) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: A Knight’s Tale (am.) 18, 20 ÚSMEV: Lara Croft: Tomb Raider (am.) 16,18, 20 CYÖR PLAZA: Betépve (am.) 14.45,17.15, 20 Bridget Jones naplója (ang.- am.) 14, 16, 18, 20 Dr. Dolittle 2. (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Evolúció (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Final Fantasy - A harc szelleme (am.-jap.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Lara Croft: Tomb Raider (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 A múmia visszatér (am.) 13.30 Pearl Harbor-Égi háború (am.) 13.30, 16.45, 20 A pók háló­jában (am.) 15.45, 18, 20 Reszkess, Amerika! (fr.) 20 Shrek (am.) 13.15, 15.30, 17.45 Yamakasi (fr.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Húsz éve alakult a kassai Iparista Kisszínpad A második iksz ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Az IKSZ Iparista Kisszínpad hosszú ideje fogalomnak számít amatőr színjátszó berkekben. A hétvégén huszadik születésnapját ünnepelte az IKSZ. Jelen voltak a társulat egykori és mostani tagjai, valamint Pásztó András, a kisszín- pad alapítója. A kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola színjátszó csoportja 1981-ig Irodal­mi Kisszínpadként volt ismert, az­óta viszont komoly színdarabokkal aratott sikereket (Moliére: Képzelt beteg, Karel Čapek: A rovarok éle­téből, Friedrich Dürrenmatt: A fizi­kusok). A Komáromi Jókai Napok­ról ritkák tértek haza üres kézzel. A társulatban húsz év alatt mintegy kétszáz iparista fordult meg, közü­lük nyolcán ma is hivatásos szí­nészként vagy rendezőként dol­goznak. Itt kezdte pályáját többek között Czajlik József, Bocsárszky Attila és Kassai Csongor. A kisszín­pad Fabó Mária vezetésével 1994- ben angol nyelven állította szín­padra James Saunders A falon túl című darabját, amellyel egy évvel később Nagy-Britanniában is sikert arattak. A nagyközönség legutóbb az idei Jókai Napokon találkozha­tott a kassai színtársulattal, (juk) Homérosz Odüsszeiája a varsói Teatr Laika előadásában Színházi csemege Kassán ELŐZETESÜNK Kassa. Európai hírű bábszínház látogat holnap Kassára, ahol a Thália Színház színpadán mutat­ják be Homérosz Odüsszeiáját. A varsói Teatr Laika a kontinens egyik legelismertebb bábtársúlata, előadásaik bővelkednek az erede­ti, meghökkentő vagy éppen hu­moros ötletekben, a klasszikus bábtechnikákon túl pantomim- és mozgásszínházi elemeket is hasz­nálnak. A bábok társai, nem esz­közei a színészeknek, a nyelvi korlátok pedig nyomtalanul elmo­sódnak. Az előadás egyben tisztel­gés Ivan Hudák díszlettervező em­léke előtt, aki egy évvel ezelőtt hunyt el, azon az estén, amikor a kórházi ágyon befejezte az Odüsz- szeia plakátját. A különleges cse­megének ígérkező egyetlen kassai előadást a rendező 5-től 100 éves korig ajánlja a nézőknek, akik hang- és fénytechnikai bravúrokra is számíthatnak. A társulat egyéb­ként Ivan Hudák édesapjának meghívására érkezik a városba, egyenesen a zágrábi fesztiválról. Október folyamán egy másik, szin­tén szlovák közreműködőkkel lét­rehozott előadással vendégszere­peinek Kassán, a Visegrádi Négyek-E 1 nemzetközi kulturális seregszemlén, (juk) Országos'népmese-tanácskozás a Pesti Vigadóban Tündér Ilona és társai MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Az Aki nem hiszi, játjon utána című országos népmese-ta­nácskozás sorozatának tizenegye­dik rendezvényeként szeptember 14-tól 16-ig a Pesti Vigadóban ren­deznek szakmai fórumot a népi ha­gyományok kutatóinak részvételé­vel. A magyar népmese titkainak föltárására s a népi hagyományok ápolására hivatott rendezvénysoro­zatot szervező békéscsabai Életfa Kulturális Alapítvány vezetője, Ko- szecz Sándor elmondta: a budapesti tanácskozáson elsősorban arra a kérdésre keresnek választ az elő­adók, hogy mit jelent a mese ma, s mi a szerepe a mesélésnek a közös­ségekben. A viharsarki alapítvány a kilencvenes évek közepétől féléven­te szervez mesekutató eszmecseré­ket; az első háromnak Békéscsaba adott helyet, azóta az országot kör­bejárja az Aki nem hiszi, járjon utá­na című rendezvény, amelyen alkal­manként általában száz-másfélszáz érdeklődő követi figyelemmel az előadásokat. A most szeptember de­rekán rendezendő tudományos ta­nácskozás résztvevői a népmese üzenetéről, a Vadászó királyfinál va­ló história, az Emese álma, A fekete tehén szarva, a Tündér Ilona és az Árgyélus királyfi című mesékről hallhatnak előadást. Cselényi László írókról, generációkról, megválaszolatlan vagy éppenséggel soha föl nem tett kérdésekről Szintézisre törekvő Sokágú síp Előszavában Cselényi László maga nevezi meg könyve műfaját: olvasónapló. Bár a Sokágú síp illyési cím-remi­niszcencia valamilyen szem­pontú teljesség igényét su­gallta számomra, végigol­vasva a száztizenkét íróport­rét (közte néhány köszöntőt, recenziót, nekrológot stb.), világossá vált, hogy amit ke­zében tart az ember, az nem irodalmi kánongyűjtemény, hanem szerzőnk nagyon sa­játos véleménye írókról, ge­nerációkról, megválaszolat­lan vagy éppenséggel soha föl nem tett kérdésekről, egyszóval: a kortárs magyar irodalomról. VAJDA BARNABÁS Az olvasónapló mint műfaj szoro­san összefügg az irodalomtörté­net-írással. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy olvasónaplója volt valaha például Babitsnak is, és lám, rendszeres irodalomtörténet lett belőle, vagy említhetjük Szerb Antalt, aki állítólag tényleg min­dent elolvasott, amiről írt, s - nem mellesleg - irodalomtörténete ré­vén lett halhatatlan. Noha Cse­lényi az Epilógusban félreérthetet­lenül megfogalmazza szerzői ál­láspontját: „Csakis szubjektív vé­leményt mondhatok, másra nem érzem hivatottnak magamat”, en­nek ellenére (vagy ezzel összhang­ban?) könyve határozottan kijelöl bizonyos irodalomtörténeti cso­Határozottan kijelöl bi­zonyos irodalomtörténe­ti csomópontokat. mópontokat. Ilyen rendszeresen visszatérő gondolat például, hogy Ady a modern magyar líra origója, Kassák az egyetlen eredeti magyar avantgárd, Szentkuthy Miklóst pe­dig élete végéig a meg nem értés csöndje övezte. Az efféle és hason­ló megállapításokban („Először történik hét évszázad alatt, hogy nem a líra viszi a prímet”) rend­szerteremtő, és az irodalom egé­szének tendenciáit megfogalmazó objektív szempontokat érzek, me­lyek a rendszeres irodalomtörté­net benyomását keltik. Vissza-visszatérő pont az is - és véleményem szerint ezek a legiz­galmasabb mondatai-fejezetei a könyvnek -, hogy Cselényi miként vélekedik posztmodern és neo- avantgárd kapcsolatáról. Pontos véleményformálása érdekében egy egész fejezet szól erről, s ez még akkor is helyes, ha így kicsit megbicsaklik az olvasónapló. A neoavantgárd apostolai című rész­ben a szerző nem él vissza az olva­só izgalmával, és nyíltan állást foglal e kérdésben, nem is annyira azzal, hogy beállna egyik vagy másik táborba, hanem úgy, hogy a definíció szintjén és a illusztráló példák által érthetővé válik, miről is megy itt a vita évek óta: „Magunk is afelé hajiunk, hogy a két irányzat között az az alapvető különbség, hogy a neoavantgárd a klasszikus avantgárd folytatása és meghaladása, míg a posztmodem retrográd irányzat: az avantgárd és a modernizmus ellenpontozása és (meg)tagadása.” Ha van a könyvnek hibája, akkor az, hogy szerkezetéből (tartalmi értelemben) kirí néhány olyan írás, amelyeknek csak annyi kö­zük van az irodalomhoz, hogy könyvről szólnak. Például a Fejtő Ferenc Rekviemjéről kelt fejezet nem a történelmet elemzi, és még recenziónak sem nevezhető, ah­hoz ugyanis túlságosan a felületet karcolja. Ugyanakkor kétségtele­nül érdekes dokumentuma ez az írás annak, hogyan vélekedett Cselényi az összeurópai mozga­lomról a cikk megírásának ide­jén, 1991-ben. Hasonlóan meg­akasztja a könyv lendületét példá­ul a László Gyuláról és a Bibóról szóló rész is. Noha kétségtelen, hogy ezeknek a részeknek az ará­nya az olvasónapló egészéhez ké­pest elenyésző, s szerzőnk látó­szöge szinte mindig teljesen ere­deti, mégsem vagyok biztos ben­ne, hogy szerencsés kézzel nyúlt hozzájuk, mert róluk Cselényinek nincs igazán átható mondanivaló­ja. Ezzel szemben milyen érdekes lett volna, ha szerzőnk egy kicsit bővebben nyilvánít véleményt kortársairól. Időnként megindul ugyan ezen az úton, például Grendel Lajossal kapcsolatban: „Grendelről rengeteget írtak, ér­tékét senki sem vonja kétségbe, Érdekes lett volna, ha bővebben nyilvánít vé­leményt kortársairól. mi sem. Legföljebb sajnálhatjuk, ha igazuk van azoknak, akik azt állítják..., hogy az Áttételek óta törés észlelhető Grendel pályáján is, s hogy újabb, egymás után sor­jázó regényei gyöngébbek, mint a Trilógia.” Sajnos Cselényi nem vi­szi végig a gondolatot, kétségeket hagy maga után, bizonytalansá­got, pedig ha valamit, akkor a jól elhelyezett (s bármilyen irányú!) szubjektív reagálást -alkotótársai­ról az olvasónapló kétségtelenül elbírná. Pontosan úgy, ahogy Tő- zsér Árpáddal kapcsolatban u- gyanez szépen, kereken megtör­ténik: „Tózsér ugyan lassan mozdul..., ám a közhittel ellen­tétben szinte mindenre érzékeny, s hajlandó hinni a tényeknek, haj­landó azokat költészetébe építe­ni, hajlandó eszményeit módosí­tani. Ellentétben számos idősebb és ifjabb pályatársával.” A könyv összeállításának kritériu­mai: elsősorban a Cselényi szemé­lyes irodalmi ízlését tükröző válo­gatás, másodsorban szerzőnk kö­tetlen, egyéni megközelítési mód­ja, arra utalnak, hogy mégiscsak más ez a könyv, mint elefántcsont­toronyban írt hagyományos iro­dalomtörténet. Érdekes, hogy bár Cselényi szinte sehol nem általá­nos kérdésekről, hanem konkrét szerzőkről és/vagy konkrét mű­vekről ír, a könyv végére világosan kirajzolódik az ó véleménye a kor­társ irodalomról. Az a tény példá­ul, hogy a könyvben taglalt írókat- költőket szerzőnk nem szabdalja föl műfaji szempontok szerint, vagy annak a liberális álláspont­nak a sugalmazása, hogy csak egy irodalom van, valamint hogy szi­gorú műfaji határokról beszélni a XXI. század elején elavult dolog, nos ez mind-mind szervesen és roppant következetesen illeszke­dik Cselényi munkásságába. En­nek alapján a „Mi tehát az iroda­lom?” képzeletbeli kérdésre adott válaszát úgy tudnám összefoglal­ni, hogy az irodalom egy betűkből-képekből-jelekból for­mált valami, vagy ahogy éppen Cselényi nevezte régebben: „lehetőség egy elképzelt szöveg­hez”, amelynek olvasása, ízlelge­tése, csemegézése gondolatokat ébreszt és gyönyört kelt. Kortársakról nem könnyű írni, nem könnyű nyílt véleményt mon­dani. Különösen azt nehéz eltalál­ni, közülük ki lesz feltehetőleg sok év múlva is maradandó. Márpedig szerzőnk törekedett erre: „Kísér­letünk a jövő, a maradandóság szempontjából próbálja értelmez­ni irodalmunkat...” Mindehhez nagy kitekintés és sok értő olvasás kell. Azt hiszem, éppen itt volt az ideje, hogy kézbe vehessük ezt a könyvet: ezt az egyedi és általános meglátásokat bölcsen ötvöző, in­dividuális vonásokat kiemelő, ugyanakkor szintézisre törekvő magán-irodalomtörténetet. Cse­lényi László újfent számot adott roppant olvasottságáról és a kor­társ magyar irodalomról alkotott határozott véleményéről. Azonos külsővel kiadott előző két könyvét (A nélkülözhetetlen 100 könyv, A sámáménektől a posztmodern show-ig) is figyelembe véve, tel­jessé vált a trilógia. (Cselényi László: Sokágú síp. Lilium Áurum, 2001) Egyhetes koncertsorozat Újdonságok, sikerkönyvek, interjúk a hazai magyar kiadók új lapjában Haydn Fesztivál Fertőd. Haydn Fesztivál nyűt szom­baton a fertódi Esterházy-kastély- ban. Az egyhetes koncertsorozatot negyedik alkalommal tartják a mű­emlék épületben. Az idei program újdonsága, hogy Joseph Haydn köz­ismert művei mellett ritkán hallott alkotásai, egyebek között opera- és oratórium-áriái is megszólalnak. A nyitó koncertet az Orfeo zenekar adta. A magyar-német Campanile együttes Haydn divertimentókat ad elő ma este. Holnap Kertész István hegedűművész, Pertorini Rezső gordonkaművész és Siegbert Ram­pe csembalóművész előadásában Haydn triók hangzanak fel. A Fes­tetics vonósnégyes Haydn- és Mo- zart-vonósnégyeseket ad elő szep­tember 5-én. A következő este Antié Bitterlich és Margit Diefenthal, va­lamint a hamburgi Nova Stravaga- nza zenekar vendégszerepei. A fesztivál a Búcsú szimfóniával zárul szeptember 8-án a Nova Stabat elő­adásában. (MTI) Megjelenés előtt a Könyvsziget ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Könyvsziget címmel hamarosan egy új könyvesújság, a szlovákiai magyar kiadók lapja kerül az olva­sók elé. Győry Attilát, a lap kiadó­ját, a Családi Könyvklub igazgató­ját arról kérdeztük, milyen össze­függés van a Könyvsziget és a Családi Könyvklub között.- A Könyvsziget független köny­vesújság, a könyvszakma példa nélküli összefogásának eredmé­nye - mondja Győry Attila..- Az új kiadvány a Családi Könyvklub és a Csallóköz megyei hetilap ingye­nes mellékleteként jut el az olva­sókhoz, az első szám most, szep­temberben, a következő karácsony előtt. A kiadók bő kínálattal mutatkoz­nak be a 28 oldalas Könyvsziget lapjain: nemcsak az idei év kiadói könyvújdonságait mutatják be, ha­nem az eddig megjelent legsike­resebb köteteket is.- Ezeken azs exkluzív bemutató­kon kívül a Könyvsziget jóval több akar lenni egy könyvkatalógusnál - folytatja Győry Attila. - A ki­adók nagy hangsúlyt fektettek egy- egy könyv részletes ismertetésére, sőt a szerzőket is olvasóközeibe hozták. A Könyvszigetben kínált köteteket a Családi Könyvklubon keresztül november közepéig lehet megrendelni, szelvényen, telefo­non, faxon, e-mailen vagy a Csa­ládi Könyvklub ingyenes zöldvo­nalán. Tehát aki hozzájut a lap­hoz, annak bőven lesz ideje megke­resni, kiválasztani a számára leg­érdekesebb könyvet. A Könyvklub rugalmasan intézi a megrendelése­ket, a köteteket védőcsomagolás­ban postázza a megrendelőknek. Természetesen a Könyvsziget olva­sói a Családi Könyvklub tagjaivá válnak, ami további ingyenes könyvkatalógust nyereményeket, ajándékokat, könyváresőket jelen­tenek. Hiszem, hogy ez a kezde­ményezés és a kiadók könyvkollek­ciója felkelti a könyvbarátok fi­PLICTfí UM gyeimét - bizakodik Győry Attila. Azok az Új Szó-olvasók, akik sze­retnének hozzájutni a Könyvszi­gethez, felhívhatják a Könyvklub ingyenes számát (08 20 25 19 67), s kérésükre ingyen elküldik az új­ságot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents