Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-07 / 206. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 7. Politika 5 Múdra Rozália, a Kassai Kerületi Hivatal elöljáró-helyettese: Kassa és Eperjes egyfajta megapolisszá válhatna Gondoskodás - még csak papíron A Kassa-Miskolc Eurorégió keretszerződését még tavaly májusban aláírták a felek, a két város közti kapcsolattal már annak előtte szívesen példálóztak, a két régió pe­dig a jövőben akár vállvetve is „harcba szállhat”. Múdra Rozália több évtizedes ta­pasztalattal a háta mögött koordinálja a folyamatokat. JUHÁSZ KATALIN Mi történt tavaly május óta? Ho­gyan halad a két önkormányzat, illetve a kerületi hivatal és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye ér­dekegyeztetése? Miskolcon is, és nálunk is működik egy-egy eurorégiós iroda, fokoza­tosan valósulnak meg a keretszer­ződés pontjai. Mind a négy hivatal vezetői nagyon elfoglaltak, főleg ebben az időszakban, emiatt nem mindig tudnak kellő intenzitással bekapcsolódni a munkába. A dol­gok a tervezettnél lassabban ha-- ladnak, ám a jóakarat mind a négy szerv részéről tapasztalható. Ná­lunk a figyelem a közigazgatási re­formra irányult, amely további fel­tételeket teremthet a határon át­nyúló együttműködésre. Remélhe­tőleg jövőre nálunk is lehetséges lesz a megyei önkormányzatok szintjén történő párbeszéd, ami Magyarországon már valóság. A két ország jogrendjének eltérő vol­ta természetesen lassítja a „barát- kozást”. Mely területeken nyílik a leg­több lehetőség az eurorégión belüli együttműködésre? Közösen kell gondolkodnunk az infrastruktúra kiépítésének lehe­tőségein, ez mindkét régió elsődle­ges célja, mivel ez a fő oka a térség elmaradottságának. Ez természe­tesen kormányszintű egyezmé­nyek vetületeként valósulhat csak meg, összhangban a régiók szűk­» Jelenleg az EU- r támogatások is a kormányokon ke­resztül kerülnek hozzánk. ségleteivel. Fontos, hogy a két kor­mány is prioritásként kezelje ezt a kérdést. A Kassa-Miskolc Eurorégió arra használja fel erejét, hogy a kor­mányoknál érvényesítse érdeke­it, vagy inkább EU-támoga- tásokért kívánnak közösen pá­lyázni? Is-is, mivel jelenleg az EU- támogatások is a kormányokon ke­resztül kerülnek hozzánk. A fejlő­désnek azonban olyan szintre kell „Okosabban lehetne felhasználni a talán nem is sokkal több pénzt, ha helyi szinten dönthetnek" (Dömötör Ede felvétele) jutnia, hogy ezek a pénzek egyene­sen a régiókba érkezzenek, az összállami érdekeket figyelembe véve. Érzékeny kérdéshez értünk. Ön szerint a központi szervek mennyire veszik figyelembe a régiókban dolgozó szakértők vé­leményét és javaslatait? Mennyi­re mérvadó például a kassai ke­rületi hivatal érvelése bizonyos konkrét kérdésekben? Természetesen a jelenlegi centrali­zált rendszerben a minisztériu­moknak sokkal több döntési joguk van, a nézeteiket több jogi előírás­sal tudják nyomatékosítani, és rá tudják kényszerítem a helyi állami szervekre. Az utóbbi két-három évben azért talasztaltunk némi po­zitív változást e téren, az új kon­cepciók születésénél a helyi szer­vek képviselete is jelen volt, és igyekeztünk is érvényesíteni érde­keinket. Mennyire tartja reálisnak azt, hogy Kassa a jövőben a tágabb régió központjává váljék? Ez a lehetőség a város földrajzi fekvéséből adódik, amit Kassa tör­ténelme is bizonyít. A feltételek szerintem ahhoz is adottak, hogy a Kárpátok Eurorégión belül töltsön be vezető szerepet. A folyamat gyorsasága már idő kérdése. Húsz­huszonöt éve létezik például egy olyan elképzelés, amely szerint Kassa és Epetjes valamiféle mega­polisszá válhatna. Ennek megvan­nak a gazdasági feltételei, hiszen a két várost autópálya köti össze, melynek mentén ipari parkok léte­sülhetnek, azaz lassan összeépül­nének. Ezzel persze nem azt aka­rom mondani, hogy a mikrorégiók a jövőben nem tudják majd kihasz­nálni helyi adottságaikat. Annál is inkább, mivel a Kassai kerületben rengeteg kis telepü­lés található, magas munkanél­küliséggel, komoly gondokkal. Tegnapelőtt Miskolcon jártam, Borsod-Abaúj-Zemplén megye te­rületfejlesztési tervéről tárgyal­tunk a kollégákkal, és épp ezek a gondok vetődtek fel. Nem szeret­nénk, ha tovább folytatódna a kis települések elnéptelenedése, és ha a lakosság a nagyvárosokban összpontosulna. A tervek előké­szítésénél a gazdasági szempont­ok mellett bizonyos társadalmi mozgásokat is figyelembe kell venni, csak így tudjuk előkészíteni ezt a térséget arra, hogy saját identitásának megőrzésével fel tudjon készülni a jövő feladataira. Már azt fejlődésnek tekintem, hogy a határ menti területek ille­tékesei együtt gondolkodnak ezekről a kérdésekről. Előbb-u- tóbb a két kormánynak is priori­tásként kell kezelnie az elmara­dott területek felzárkóztatását. Magyarországon már elkezdő­dött ez a folyamat, és állítólag a szlovák kormány is kiemelt tá­mogatást nyújt a Kassai és az Eperjesi kerületnek. Érződik már ez a gondoskodás? Nálunk még nem igazán, illetve csak papíron. A kiemelt költségve­tési támogatásra is várnunk kell még, azaz továbbra is csak érvelni igyekszünk amellett, hogy az el­osztás legalább egyforma szinten történjen. Csak egy példát emlí­tek: a Kassai kerületben az egy di­ákra jutó támogatás jóval keve­sebb, mint a nyugati kerületekben. A költségvetés emelkedése, sajnos, csak a szociális jellegű kiadások emelkedésében mutatkozott, amit viszont törvény szab meg. Másféle kiemelt támogatást egyelőre nem kap a kerület. Ezért is várom azt az időt, amikor az új önkormányzati szervek egyenjogú partnerként je­lennek meg a támogatások elosz­tásánál, és a felhasználás terén is sokkal nagyobb önállósággal fog­nak rendelkezni. A magyarországi tapasztalat azt mutatja, hogy ész­szerűbben, okosabban lehetne fel­használni a talán nem is sokkal több pénzt, ha helyi szinten dönt­hetnek. Tegnapelőtt a magyarországi Kékeden a szakmai-gazdsági együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak a Kassa-Miskolc ré­gió önkormányzati képviselői. Mi volt a találkozó legfontosabb hozadéka? Főleg a mikoroégiók helyzetével foglalkoztunk, azzal, hogy minden térség megtalálja, feltérképezze és kihasználja belső értékeit, szuny- nyadó lehetőségeit. Fontos a ta­pasztalatcsere, mivel szerintem a magyar fél előbbre tart a konkrét Még mindig az ál- r lám segítségére vá­runk, önerőből nem . merünk cselekedni. megoldásokat illetően. Előbb kezdtek hozzá a kistérségi fejlesz­téshez, a helyi tradíciók újjáélesz­téséhez. Ezek a dolgok nálunk is mutatkoztak már 1998 óta, ám na­gyobb eredmények nem születtek. Mi ennek az oka? Talán a gondolkodásunkban van a hiba, abban, hogy még mindig az állam segítségére várunk, önerő­ből nem merünk cselekedni, sőt gondolkodni sem. Ez a vállalko­zókra és az önkormányzatokra egyaránt jellemző. Persze kellenek a céltámogatások, ám sok minden nem is elsősorban pénz kérdése. Jó szakemberekre van szükség, akik konkrét tervekkel rendelkez­nek. Az elkövetkező időszakban őket kell kinevelnünk. A különbö­ző ügynökségeken belül már helyi szinten is alakul és formálódik ez a szakembergárda, amely ismeri az adott települések egyedi vonásait, és ki tudja aknázni a területben rejlő lehetőségeket. Szlovákia sem áll rosszabbul, mint a luxemburgi csoportba tartozó országok Kiegyensúlyozott országjelentés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Európai Parlament (EP) országjelentése kiegyensúlyo­zott, kiemeli az elért eredménye­ket, de nagyon pontosan rámutat a hiányosságokra is, melyeket Szlo­vákiának ki kell küszöbölnie, ha csatlakozni akar az Európai Unió­hoz, mondta Berényi József, aki az MKP elnökének megbízásából megfigyelőként vett részt az EP ülé­sén. A dokumentum fő részét képe­ző nem kötelező érvényű határozat több, a szlovákiai magyarokra vo­natkozó pontot tartalmaz. Az EP üdvözli, hogy a szlovák kormány egyetemi szintű anyanyelvi okta­tást kíván bevezetni a magyar ki­sebbség számára, egyben bátorítja a kabinetet, hogy az egyetemi auto­nómiára való hivatkozás ne térítse el szándékától. A parlament elve­tette azt a módosítást, hogy a kor­mány finanszírozza egy önálló ma­gyar egyetem megalapítását. Sokan úgy értelmezték a határozat ezen pontját, hogy az EP elutasítja az egyetem létrehozását. Berényi sze­rint ez nem így van. A parlamenti határozat nem zárja ki az egyetem alapítását sem. A határozat sürgeti a közigazgatási reformtörvények elfogadását és a határon átnyúló együttműködés erősítésére ösztö­nöz. Berényi szerint ez ránk nézve azért is fontos, mivel a szlovák par­lament elfogadta azt a módosítást, hogy a határon átnyúló együttmű­ködés hatásköre nem vonatkozik majd a megyei önkormányzatokra, az EP dokumentuma pedig az ilyen kapcsolatok erősítésére szólít fel. A többi társult országtól eltérően a Szlovákiáról szóló jelentés nem várt nyomatékkai mutat rá a gyer- mekpomográfia és a szexturizmus virágzására. Az EP határozata több pontban visszatér az uniós pénzekkel való visszaélésekre és ezek alapos ki­vizsgálását kéri. Nagyon jó érzés volt, hogy elsősor­ban a konzervatív és a liberális frakció képviselői megvédték a „szlovákiai magyarok igazát, ami a közigazgatási reformot illeti, és helyreigazították a Magyar Koalí­ció Pártja címére elhangzott alap­talan vádakat”, nyilatkozta lapunk­nak Berényi. Értékélése szerint a jelentésből az következik, hogy Szlovákia nem áll rosszabbul, mint a csadakozási tárgyalásokat ko­rábban megkezdő öt társult or­szág. Az EP jelentésénél még fon­tosabbnak tartja az Európai Bizott­ság novemberben elkészülő jelen­tését, melynek hangvételére Be­rényi szerint a kedden nyilvános­ságra hozott dokumentumból is következtetni lehet, (szm) Előbb a kormányjavaslatról Elnapolt durranás Pozsony. Előbb a kormány adó- csökkentési javaslatairól dönt a parlament, s csak azután tárgyalja a KDH indítványát a biztosítási be­fizetések csökkentésére. Erről a képviselők tegnap Ladislav Orosz javaslatára döntöttek. Az SDĽ kép­viselője szerint a tervezett jövede­lemadó-csökkentés más fényben tüntetheti fel a Nagy Durranásként közismert kereszténydemokrata törvénycsomagba tartozó módosí­tójavaslatot is. A KDH szeretné el­érni, hogy a foglalkoztatottak utá­ni befizetések együttes aránya a je­lenlegi 38 helyett csak a kivetési alap 29%-a legyen. A kereszténydemokraták egyéb­ként az általuk szorgalmazott ki­sebb, 29%-nyi összeget is olyan kulcs szerint osztanák el az egyes biztosítási befizetésekre, mint a je­lenlegi 38%-nyit. (kor) RÖVIDEN Befejeződött a charta ratifikálása Brüsszel/Strasbourg. Átadta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját ratifikáló iratokat az Európa Tanács szlovákiai nagykövete a szervezet strasbourgi székhelyén. A dokumentumokat az ET főtitkárhelyettese, Christian Krüger vette át Éva Garajovától. Szlovákia számára ezzel a charta elfogadásának folyamata lezárult. A fontos jogszabály a jövő év január elsején lép hatályba. (TASR) Erősíteni a gazdasági kapcsolatokat Pozsony. Jozef Migaš tegnap fogadta Alfred Schöslt, az osztrák parlament szövetségi tanácsának elnökét. Migaš szerint a gazda­sági kapcsolatok erősítését segítené elő az osztrák autópálya po­zsonyi bekötőjének megépítése, melynek támogatására kérte kol­légáját. (lpj) Új köntösben az STV híradója Pozsony. Szeptember 10-étől új formában jelentkezik a Szlovák Te­levízió esti híradója. „Új háttér, új helyiség, és mivel a sportössze­foglaló is lényegében híreket közöl, ugyanabból a stúdióból közve­títjük. Bemondópárosok vezetik fel a híreket. Természetesen az új vizuális megjelenítéshez hozzátartozik a megváltozott grafika és fő­cím is” - tájékoztatta lapunkat Viera Krúpová, a híradó főszerkesz­tője. Elárulta, a belső átalakítás nagy részét saját díszlettervezőkkel, építészekkel végeztették. Szeretnék megőrizni a közszolgálatiság, kiegyensúlyozottság és tárgyilagosság valamennyi alapelvét, (sza) Mečiar a politikusok lejáratásáról Trencsénteplic. A rendőrség vagy a titkosszolgálat információit is felhasználják majd a választások során a politikusok lejáratására - véli a HZDS elnöke. Vladimír Mečiar elképzelése szerint az egész folyamat nagyon egyszerű: „szeptemberben van a választás, au­gusztusban megvádolunk, októberben felmentünk - ám csak a sza­vazás után”. (TASR) Nem tudni, mikor, milyet, miből Pozsony. Szlovákia eltökélte, hogy átalakítja légierejét. Ám az to­vábbra sincs eldöntve, milyen repülőgépeket vásárolunk, mikor ír­ják ki a tendert, és hogy ki állja majd az egészet - jelentette ki Szlo­vákia védelmi minisztere. Jozef Stank szerint biztos, hogy a koráb­ban emlegetett 72 vagy 54 harci gép helyett csupán tizennyolcat szerezhetünk be. Elképzelhető, hogy évente öt új repülőgépet vásá­rol majd Szlovákia, ám ehhez a hadsereg finanszírozását is növelni kell: jelenleg a GDP 1,89 százalékát használják fel erre, ám a fent említett terv végrehajtásához 2,25 %-ra lenne szükség. (ČTK) Rossz emlékű kitűzők a szalánci alapiskolában Sárga napocskák ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A Kassa környéki járásban fekvő Szalánc község iskolájában a tanévnyitón a roma gyerekek mel­lére sárga, a nem romákéra piros napocskát tűztek a tanárok. A megkülönböztetés azt szolgálta, hogy a nebulók könnyebben elta­láljanak a számukra kijelölt osztá­lyokba. A dologra az egyik cigány osztályba sorolt kisfiú édesapja hívta fel a közvélemény figyelmét. A tanárok szerint nem bőrszín, ha­nem tudásszint szerint osztályoz­ták a gyerekeket, a romák ugyanis speciális tanári gondoskodást igé­nyelnek, lassabban haladnak a tananyaggal, az sem ritka, hogy negyedikes korban még nem isme­rik az ábécét. Az ügyet a járási hi­vatal oktatási osztálya vizsgálja, és azt igyekszik megállapítani, rasz- szista indíttatású megkülönbözte­tés történt-e, vagy valóban a tu­dásszint volt a mérvadó, (juk) Második olvasatban a jövedelemadó-csökkentési javaslat Zöld út a módosításnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlamentben tegnap egyelőre zöldet kapott, vagyis má­sodik olvasatba került a kormány javaslata a jövedelemadó csökken­tésére, az ugyanerre vonatkozó képviselői indítványokat viszont mind elvetette a Ház. A kormányja­vaslatát az elektronikus aláírásról nem tárgyalják tovább, František Šebej független képviselő ugyanez­zel a kérdéssel foglalkozó tervezete ellenben tegnap sikeresen vette az első parlamenti fordulót. Nem így a nemzetiek indítványa a nagypriva­tizációs törvény módosítására, me­lyet elvetett a plénum. A nagypriva­tizációs jogszabály kormányterve­zetét viszont a második olvasatba utalták a képviselők. A javaslat más módosítások mellett a számvevő- széket bízná meg a Nemzeti Va­gyonalap (FNM) által felügyelt pri­vatizációs ügyletek teljes körű el­lenőrzésével. (kár) A pénzügyminisztérium nem tud takarékoskodni Többet költ, mint kap ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Demokrata Párt (DS) csökkenteni akarja a költségvetési kiadásokat, amire a párt alelnöke, Juraj Barta szerint a jövő évi költ­ségvetés számos lehetőséget kínál. Ennek legjobb példája a földműve­lésügyi tárca költségvetése, amely mintegy 10 milliárd koronát szán dotációkra, miközben nem garan­tálja a keret átlátható felhasználá­sát. A dotációk elosztását a minisz­térium titkos információként kezeli. Szlovákiában 100 ezer hektárnyi er­dőt még mindig mezőgazdasági te­rületként tartanak számon és érmék megfelelően támogatnak. A párt ki­fogásolja, hogy a kabinet a vállalko­zói szféra, vagyis a tényleges mun­kaadók támogatása helyett a mun­kahivatalok költségvetését emelte meg. A szüntelenül takarékosságra buzdító pénzügyminisztérium mű­ködtetési költsége példátlanul ma­gas, 5,3 milliárd korona. Barta sze­rint az is raritásnak számít, hogy a TASR hírügynökség évente 23 milli­árd koronát kap a büdzséből. A DS képviselői a költségvetés vitájánál ragaszkodni fognak a kiadások lefa­ragásához. Ha az állam naponta to­vábbra is 100 millió koronával töb­bet költ, mint amenyit kap, esély sincs a kiegyensúlyozott költségve­tésre, véli a DS alelnöke. (szm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents