Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-07 / 206. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 7. HflHH KOMMENTÁR Összeesküvés-elmélet BARAK LÁSZLÓ A napi politikával együtt élő szlovákiai magyar választó időkö­zönként azzal szembesül, hogy választott képviselői a kiszolgál­tatottság állapotába taszigálják. Most is, amikor a Magyar Koalí­ció Pártjának politikusai révén tulajdonképpen irányíthatja az országot. Ezen politikusok közül néhányan úgy viselkednek a te­repen, magyarán, a falugyűléseken, az MKP járási és alapszerve­zeteiben, mintha elátkozott ellenzéki helyzetben lennének kény­telenek politizálni. Félreértés ne essék, senki nem hiszi, hogy nem kell állandóan ré­sen lenni, hiszen tudvalévő, milyen a jelenlegi szlovák kormány- koalíció. Ám normális cselekvésre kényszerítése csak konkrét tettekkel, megalapozott, naprakész szakmai koncepcióval lehet­séges. Ezen túl az üres és fölösleges sóderolás van. Ami azt az egyszeri orvost juttatja az ember eszébe, aki perceken belül meggyőzi fejfájós páciensét, hogy orvos létére sokkal nagyobb migrénje van, mint neki... A felvázolt helyzet iskolapéldája Kvarda Józsefnek, az MKP „ön- kormányzati szakértőjének” a viselkedése. Most, hogy pártja érde­meként a kormány az önkormányzati hatáskörökről és a községi vagyonról szóló törvények elfogadhatónak tűnő javaslatát terjesz­ti a parlament elé sürgősségi megvitatásra, Kvarda azt sugallja a sajtóban, hogy baj van a törvényjavaslattal. Miközben az MKP el­nökségéből származó tájékoztatás szerint a szóban forgó törvény- javaslat szakmai elemzését és véleményezését a testületnek kutya­futtában, az utolsó pillanatban sikerült csak kidolgoznia. Mivel azt az önkormányzati szakértő nem tette meg! Vajon azért-e, mert könnyebb konkrét elképzelések híján ködösí­tenie, vagy titokban azt szeretné, hogy az MKP szeptember vé­gén elhagyja a kormányt? Ha az utóbbira kerülne sor, immár a körön kívülről nyilván könnyebben kelthetné a dolgos, de meg nem értett szakértő lát­szatát, eredményesebben traktálhatná remélt választóit a ma­gyarság elleni összeesküvés-elmélettel... JEGYZET tolvajt. Nekik kellett volna el­nézést kérniük a kedves vevő megvárakoztatásáért, a hely­zet viszont számomra volt kel­lemetlen. Főleg akkor lettem gyanús, amikor egyetlen toll­betétet kértem, és már mene­kültem is kifelé. Nos, nem állhatom meg, hogy ne hasonlítsam össze ezt a kas­sai kalandot egy tavalyi, New York-i élményemmel. Soho, CD-böngészde, a pénztárnál egy mosolygós fiú, ketten ráz­zuk a fejünket az ellenállhatat­lan reggae-re. Konyákig va­gyok a ritkaságokban, amikor kedvesen megszólít, hogy el- ugrana cigiért ide szembe, ad­dig rám zárná az ajtót, bön­gésszek csak nyugodtan, ne zavartassam magam, mindjárt visszajön. Azaz egyedül ha­gyott volna egy lemezboltban, ahol persze nem csak üres to­kok voltak kitéve. Elérzéke- nyültem, sőt igazi kelet-euró­paiként meg is rettentem e nagy bizalom hatására, úgy­hogy inkább gyorsan választot­tam, fizettem és távoztam. Mindezt csak azért mesélem el, nehogy már azt higyjék, bűnöző képem van. Legalábbis tavaly óta nem csúnyulhattam meg ennyire. Vagy igen...?! ps. » Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Juhász László (58238339) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Szentgáli Anikó - politika (58238314), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszó.com, inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: B. Nemcovej 32,055/6709548,6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnická 151,820 05 Bradslava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem óraink meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, j, „ T/IL*.az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of cífíuulc*', E-mail: redakcia@ujszo.com Bizalom kérdése JUHÁSZ KATALIN Bár a népnyelv örökírónak hív­ja a golyóstollat, sajnos nem ír örökké, hiszen a betétgyárak­nak ebben semmi üzlet nem lenne. És mert bebeszéltem magamnak, hogy kedvenc író­szerszámom szerencsét hoz nekem, gyakran kényszerülök betétért betérni a papírboltba. Az ilyen kis mütyüröket önki- szolgálóban is pult mögül árul­ják, megálltam hát a megfelelő pultnál. Mivel a vásárlói szfé­rát egymagám képviseltem odabent, az eladóit pedig egyelőre senki, illedelmesen, ám kissé csodálkozva vártam, mivel úgy véltem, ekkora bol­tot őrizetlenül hagyni fe­lelőtlenség. Ugyanígy gondolhatta a két el­adó is, akik tíz perc múlva ér­keztek hátulról, szemükben haraggal és gyanakvással. Szé­pítem kissé, mert valójában szinte felnyársaltak tekintetük­kel, hogy aztán ott, a nyárson lógva megmotozhassanak, mint valami rajtakapott zseb­TALLÓZÓ PRAVDA Rudolf Schuster államfő a lapnak adott interjúban leszögezte: nem tö­ri azon a fejét, hogy a közvélemény­kutatások szerint hány polgár támo­gatja. A kormányfővel való kapcso­latáról elmondta, hogy már je­lentősen javult. Ivan Šimko belügy­miniszterről szólva megjegyezte: nincs olyan helyzetben, hogy min­dent rendbe hozzon a tárcánál. Schuster hangsúlyozta: nem vesz részt a választási harcban, de hozzá­tette: a szavazás más eredményt hoz majd, mint a felmérések. NÁRODNÁ OBRODA Pozsony volt főpolgármestere, Pe­ter Kresánek kijelentette a lapnak: nem mérlegeli, hogy távozik a par­lamentből, amiért hivatali jogkö­rökkel való visszaéléssel gyanúsít­ják. Kitért a néhány éve szintén botrányt kavaró TV-com-ügyre.- Úgy elszaporodtunk itt a hegyekben, mint a parlamentben az alkalmatlan politikusok... Hangsúlyozta: a Siemens céggel (Peter Gossányi karikatúrája) nem kivételeztek a városi közvüá­-[II11 11 »iwiWMiV'iMii ii Tiwiií iir'r - immmmmmmMmmmmmmmmMmirr mmmmmmmmmm gítási hálózatra kiírt tender során. A törvény minden polgárt érint, legyen akár idős, akár fiatal, egészséges vagy beteg, lakjon falun vagy városban Hatáskörök, avagy mi változik? Hetek óta az újságok címol­dalán szerepel a kompetenci­atörvény körüli vita. A kérdés azért vált aktuálissá, mivel a MKP elsősorban ennek a tör­vénynek szeptemberi elfoga­dását szabta feltételül kor­mányban maradásához. A nagyközönség azonban nem sokat tud arról, vajon mi vál­tozik a törvény elfogadása után, miként érinti majd a polgárok mindennapi életét. ANGYAL BÉLA A MKP Országos Tanácsának hatá­rozata után néhány nap alatt elké­szült a törvényjavaslat az államigaz­gatási jogkörök községekre és kerü­leti önkormányzatokra ruházásáról. Ez a javaslat jelentősen eltér a né­hány héttel korábban elkészült vál­tozattól, jóval több jogkör átadásá­val számol és a koalíciós egyeztetés után szeptember 5-én a kormány is elfogadta. Ez a törvény a közigazga­tási reform kulcsfontosságú törvé­nye és az egyik legjelentősebb jog­szabály, amelyet ebben a választási időszakban elfogadnak majd. Évti­zedekre meghatározhatja a köz- igazgatás minőségét Szlovákiában és minden polgárt érint valamilyen módon legyen akár idős, akár fiatal, egészséges vagy beteg, lakjon falun vagy városban. Jelentős hatáskörök kerülnek át az államigazgatástól az iskolaügy, kul­túra, egészségügy, szociális ügyek, közlekedés, vízgazdálkodás, építé­sügy, környezetvédelem, polgári vé­delem és az anyakönyvezés terüle­tén a községekhez és a kerületi ön- kormányzatokhoz. A törvényjavaslat első cikkelyében felsorolja azokat a jogköröket, ame­lyek az említett területeken az egyes önkormányzatokhoz kerülnek, majd a következő 20 cikkelyben húsz törvény módosítását tartal­mazza, amelyek tulajdonképpen rögzítik a változásokat. A huszon­kettedik cikkely a hatálybalépés időpontját tartalmazza. Talán a leginkább szembetűnő vál­tozás az iskolaügy területén várha­tó. Ajavaslat értelmében az óvodák, általános iskolák, az iskolai konyhák és még néhány további intézmény a községek; a középiskolák és a szak­tanintézetek pedig a kerületi önkor­mányzatok hatáskörébe kerülnek. Az újabb javaslat értelmében az is­kolaigazgatók kinevezése is önkor­mányzati feladat lesz. A tervezett változások értelmében több mint 108 ezer iskolaügyi alkalmazott ke­A hatásaköröket január elsején, továbbá április és július elsején ruházzák át. riilne át az állami szervektől a köz­ségekhez és 27 ezer pedig kerületi önkormányzatokhoz. A következő jelentős alkalmazotti tömegeket érintő változás a szociál­is ügyek területén várható, ahol 17 500, eddig állami alkalmazásban lé­vő személy kerül át az önkormány­zatokhoz. Itt elsősorban a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmé­nyek válnak községi és kerületi tu­lajdonná. A kultúra területén 3600, a közlekedésben pedig 2700 állami alkalmazott vált munkáltatót. Szín­házak, múzeumok és a képtárak, valamint az útkarbantartó vállala­tok alkalmazottairól van elsősorban szó. Az egészségügy területen a ren­delőintézetek községi, a kórházak elsősorban kerületi hatáskörbe ke­rülnének. A polgárok számára jelentős válto­zás lesz, hogy az anyakönyvezés és az építkezési engedélyek kiadása, valamint több környezetvédelmi feladat a községekhez kerül, tehát közelebb az ügyfelekhez. Természe­tesen nem lehet minden kis faluban anyakönyvi hivatal, a mintegy 2900 szlovákiai község közül csupán 974- ben létesítenek üyet. Az építkezési engedélyek kiadásának személyi és technikai feltételeit is meg kell te­remteni. Itt a közös községi hivata­lok önkéntes alapon történő létre­hozásával számol a tervezet. A kö­zös hivatalokat létrehozó községek számára egy központi falu hivatala láma el bizonyos speciális ismerete­ket és felszerelést igénylő közigaz­gatási feladatokat. Összesen majd 162 ezer állami al­kalmazott és több mint évi 12 milli­árd korona (3,9 müliárd a községek­hez és 8,2 milliárd a kerületekhez) kerül önkormányzati hatáskörbe. A tervezet nem tartalmazza a pedagó­gusok fizetésére szükséges mintegy 20 milliárd koronát, ennek sorsa to­vábbi egyeztetés kérdése. A törvény 2002. január elsején lépne hatály­ba, de egyes részei későbbi dátum­mal: 2002. április 1., 2002. július 1., 2003. január 1., sőt 2004. január 1. A kultúra területén jövő év áprilisa, az egészségügy területén július else­je, az építésügy területén 2003. ja­nuár 1. a hatálybalépés dátuma. Persze még sok a kérdőjel a reform körül. Az egyes, rohammunkában készülő törvényeket össze kell han­golni, hiszen már a parlamentben van számos a reformmal összefüggő törvény. A községi igazgatásról, a községi és kerületi vagyonról, a költ­ségvetési szabályokról szóló stb., már a mostani parlamenti ülés napi­rendjén szerepel. Maga a kompe- tenciatörvény is jelentősen változ­hat a parlamenti egyeztetések so­rán. Érintheti ez a hatáskörök mér­tékét, a hatálybalépést és számos más kérdést. Ä kormányülésen ke­rült ki a tervezetből a megmaradó államigazgatási feladatok ellátására tervezett nyolc tanügyi hivatal (školský úrad) létrehozása, amelyek az iskolaügyi minisztérium költség- vetését terhelték volna, és elsősor­ban felügyeleti és metodikai felada­tokat látnának el. A Szlovákiai Váro­sok és Falvak Szövetsége a korábbi hatálybalépést szorgalmazza, illet­ve, hogy a jövő év folyamán minden jogkör kerüljön az önkormányza­tokhoz. Megoldadan még a járási hivatalok létének kérdése is. Ä tör­vény elfogadásával ezeknek felada­tai fokozatosan megszűnnek, de hogy maguk a járási hivatalok mi­kor, még nem tisztázott. Egy azonban biztosnak látszik: van a politikai akarat arra, hogy Szlová­kiában is végrehajtsák azokat a re­formlépéseket a közigazgatás terén, amelyeket a környező posztkom­munista országokban már több év­vel vagy akár egy évtizeddel koráb­ban végrehajtottak. Remény van ar­ra, hogy egy jobb, a polgárokhoz kö­zelebb álló és általuk jobban befo­lyásolható - hiszen a polgármeste­rek, községi képviselők és a kerületi önkormányzatok is négyévente le­válthatok! - közigazgatás jön létre. A szerző a Közbeszerzési Hivatal munkatársa Az ugandai elnök nem értette, miért megoldhatatlan probléma a rasszizmus, és mindenkinek felajánlott egy feleséget Kérdőj elek a világkonferencia után JARÁBIK BALÁZS Aligha okozhatott hatalmas megle­petést, hogy az Egyesült Államok ki- vonlt a Rasszimus Elleni Világkonfe­renciáról, bár ezzel a döntéssel megkérdőjeleződött a találkozó hasznossága. Nem okozott megle­petést, hanem csalódást, mert nem az USA döntése okozott problémá­kat, hanem a konferencia eddigi menete váltotta ki az USA döntését. Az a tény, hogy a konferenciát teljes mellszélességgel támogató Európa Unió is kivonulással próbált nyo­mást gyakorolni - főleg az Iszlám Konferencia országaira - jól mutat­ja, hogy az amerikai döntés csak re­akció az addig történtekre. A bajok akkor kezdődtek, amikor a regionális lobbik a világkonferenci­án saját céljaik elérését részesítették előnyben. Az afrikaiak a gyarmato­sítás és a rabszolga-kereskedelem során elszenvedett sérelmeik miatt szerettek volna pénzügyi reparád- ót, az arab országok pedig a frissen kirobbant közel-keleti válság pa­lesztin oldalról való megközelítését tekintették első számú feladatnak. Miközben a vüágkonferenciának a rasszizmus visszaszorításával kel­lett foglalkoznia, az egyes országok problémáinak - még ha a rassziz­mushoz volt is némi közük - semmi keresnivalójuk nem lett volna a programban. A durbani konferenda három fóru­mon folyt: a plenáris ülésen a 153 résztvevő ország küldöttei mondták el beszédeiket, miközben folyama­tosan üléseztek a deklarádót előké­szítő és az akcióprogramot összeál­lító bizottságok. A megfogalmazás körüli éles ellentétek már a regioná­lis konferencián nyüvánvalók vol­tak, éppen ezért érthetetlen, hogy az ENSZ hagyta idáig fajulni a dol­gokat. Az ellentétek egyik eredmé­nye az volt, hogy mindössze 16 or­szág tisztelte meg a konferendát legfelsőbb szinten. Uganda, Togo, Zöld-foki-szigetek elnöke mellett Jasszer Arafat és Fidel Castro volt a legfőbb sztár. A felszólalások közül a legemlékezetesebb minden bi­zonnyal az ugandai elnök marad, aki értedenségét fejezte ki a rasszis- mus megoldadansága miatt, mond­ván, az ő törzse minden jelen­lévőnek felajánl egy feleséget. Külön fejezet a világkonferendával párhuzamosan zajló nem kormány­zati szervezetek fóruma (NGO Fo­rum). A háromezer jelenlévő által elfogadott - Izraelt rasszista, faj­védő országnak nevező - deklaráci­óval a nem kormányzati szerveze­tek ugyancsak elérték céljukat és felhívták magukra a figyelmet. Az EU-delegádót vezető Martens belga külügyminiszter szemtanúk szerint dühében azt találta mondani, hogy fontolóra kellene venni az NGO sze­repét a jövőben a hasonló fórumo­kon. A kelet-európai emberjogi szervezetek is elhatárolódtak a dek­larációtól. A záróünnepség fő szó­noka Fidel Castro volt, aki két órán át tartotta szóval az őt éljenzőket. Napirenden voltak az Izrael-, sőt globalizációellenes tüntetések az NGO Forum területén, ami nagyban befolyásolta az egyszeri szemlélődő azon benyomását, mintha valami régi május elsejei szocialista majáli­son lenne. A legnagyobb veszély to­vábbra is fennáll. Megtörténhet, hogy a deklarádó - a megfogalma­zás miatti éles ellentétek és az izrae­li-palesztin vita miatt - nem lépi túl a már létező kisebbségvédelmi stan­dardot, vagy egyenesen gyengíti azt. Ha ez bekövetkezik, akkor való­ban megkérdőjelezhető a vüágkon- ferenda létjogosultsága.

Next

/
Thumbnails
Contents