Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-06 / 205. szám, csütörtök
D IG ITÁLIA ŰJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 6. Independence War 2: Edge of Chaos - Infogames: az első rész rajongóinak, szerelmeseinek kihagyhatatlan Internetes mozizás: vége a kalózkodásnak? Sajátos humorú játék JÁTÉKOK. HU-TESZT ok csillag hullott le az égről a Függetlenségi Háború óta eltelt 100 év alatt... Az Új Szövetségnek a határterületek integrálásával sikerült rövid időre békét hoznia az univerzumba és feléleszteni a jövőbe vetett hitet. A technikai fejlődés azonban hamarosan lehetővé tette újabb rendszerek kolonizálását, ami a csőd szélére sodorta a kormányzatot, melynek utolsó mentsvára a privatizáció lett. A hatalmas vállalatbirodalmak felvásároltak mindent, beleértve a hadsereget is, bábjukká téve az egykor fényes jövővel kecsegtető Új Szövetséget. A társadalmi ellentétek ismét kiéleződtek: az új határvidék lakosai kiszolgáltatottak lettek a hatalmukba került területek kiszipolyozására törekvő megavállalatokkal szemben, míg a széthúzó helyi klánok és egyéb csoportosulások nem tudták megvédeni a szabad telepeseket a titokzatos Martalócok ismétlődő támadásaitól. Ebbe a kissé kaotikus helyzetbe csöppenünk bele Cal Johnstone, a zöldfülű kamasz bőrében. Miután apánkat megölték a Maas vállalat emberei, mentorunk, az első részben megismert szabadságharcos, Jefferson Clay - akinek teste már halott, ám személyiségét egy bioprocesszor tárolja - vezet el minket nagyanyánk űrbázisára. Amint kiderül, hogy a nagyi közismert űrkalóz volt, Cal rögtön elhatározza, hogy nyomdokaiba lép. Az első néhány bemelegítő küldetés után azonban egy kis pihenés következik: apánk gyilkosa nem nézi jó szemmel karrierünket, így hamarosan a börtönben találjuk magunkat. 15 év telik el, míg sikerül megszöknünk, és néhány hasonló cipőben járó újdonsült barátunkkal együtt visszatérnünk a bázisra. Most már érett férfiként, egy csapat mindenre elszánt bajtárssal a hátunk mögött vághatunk neki fordulatos bosszúhadjáratunknak. Bevetéseink között a nagyi bázisán pihenhetjük ki fáradalmainkat. Itt az állásmentés mellett lehetőségünk nyílik kereskedésre, némi termelésre, hajó(i)nk felfegyverzésére, és az igen hasznos enciklopédia segítségével az I-War világát is megismerhetjük. A történet a levelezésünkön keresztül bontakozik ki: e-mailben kapjuk meg a küldetéseket, és az új fejleményekről is így tájékozódhatunk. Megbízatásaink kellőképpen változatosak, a szokásos missziók mellett egyedi ötletekkel is találkozhatunk. Nagyon tetszett például, amikor a haditengerészet bemutatóját kellett nevetségessé tenni zászlóshajójuk összepingálásával. Szóval a körítéssel minden rendben, lássuk, mi a helyzet ténykedéseink fő helyszínén, a végtelen világűrben! Bázisunk elhagyása után az első szembetűnő dolog a grafika. Ami szép. Sőt, nagyon szép. A Flux engine fény- robbanás- és tűzeffek- tusaira különösen büszkék a fejlesztők, és azt kell mondjam, hogy joggal. Emellett igen nagy tömegben képes megmozgatni a legkülönfélébb méretű objektumokat kezdve az apró droidoktól a méretes űrbázisokon át a hatalmas bolygókig. Tovább bonyolítja a helyzetet a rengeteg megjegyzendő billentyű, amelyek egy része kiváltható a HUD-on előhívható menüvel, ám ennek kezelése kissé időigényes, így csata közben érdemesebb a hotkeyekre támaszkodni. A küldetések helyszí- pei között legegyszerűbben az autó- pilóta segítségével utazhatunk. Érdemes azonban túltenni magunkat az utazás fáradalmain, hiszen az űrcsaták nagyon a helyükön vannak! Az ellenfelek kellően kemények, de nem legyőzhetetlenek, a segítőtársak pedig igen jól küzdenek, és valóban nagy segítséget nyújtanak a komolyabb küzdelmekben. A kísérleti Turret Fighterek megszerzése után volt rabtársaink, Azarella és Lóri bármikor velünk tudnak jönni gépünkhöz csatolva, és a megfelelő pillanatban az ellenségre szabadítva őket komoly pusztítást képesek véghezvinni. A fegyverek választékával meg vagyok elégedve, a különféle ágyúk, rakéták és aknák többsége jól használható, és van egy-két különlegesség is, mint például az orvlövészágyú vagy a távirányítható rakéta. A hajók sérülései látványosak, bár ezt csak közelről figyelhetjük meg, például egy lassú teherszállító kirablásakor. A lövedékek és a rakéták becsapódása, és a robbanások nagyon impresszívek, a minket ért találatok pedig szó szerint megrázó erejűek. Mivel néha komoly túlerővel kell felvennünk a harcot, érdemes lehet egy kis időt gyakorlással eltölteni. Erre ott van a főmenü Instant Action opciója, de ha egy kis kalózkodással fejlesztjük harci képességeinket, akkor még némi zsákmányra is számíthatunk, amit aztán bázisunkon fegyverekre, munícióra cserélhetünk, vagy esetleg mást gyárthatunk belőlük (ehhez szükség lesz az előállítandó eszköz tervére). Nagyon tetszett, hogy az űrben mindig zajlik az élet. Míg bejárjuk az I- War valóban hatalmas univerzumát, gyakran kapunk segélykérő hívásokat, amiket figyelmen kívül hagyhatunk, de ha a helyszínre sietünk, még mindig előttünk a döntés: eljátsszuk a hős megmentő szerepét, vagy inkább besegítünk a rablásba némi haszon reményében. Az űrállomások körül is jönnek-men- nek a hajók, nem ritkák a kisebb-nagyobb összetűzések sem. Az ugrópontoknál is mindig nagy a forgalom, ami nem lenne baj, ha nem lassítaná ez előrehaladásunkat. A játék egyik legnagyobb erénye az izgalmas, kidolgozott történet, és a kissé sajátos humor. Bevallom, a játék elején kissé hátbavágtak a kis Cal idióta beszólásai, de mire kezdett volna zavaró lenni az enyhén Forrest Gump-beütésű főhős agyamentsége, egy meglepő fordulattal 15 évet ugrottunk az időben, és rögtön egy valódi űrkalóz bőrében érezhettem magam. A későbbiekben sem maradtak el az ehhez hasonló váratlan események, melyek mindig új lökést adtak a cselekménynek. Rengeteg érdekes emberrel találkozhatunk utazásaink során, a legkülönbözőbb kultúrák képviselőivel kell tartanunk a kapcsolatot, akik mind igen emberiek: nem jók vagy rosszak, hanem olyan indíttatásaik vannak, amelyek saját helyzetükből logikusan adódnak, s ezeket mi sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Kicsit bajban vagyok az értékeléssel: az a furcsa helyzet állt elő, hogy az igazán nehéz és munkás részeket - mint a történet vagy a grafikus motor - szinte hibátlanul kidolgozták a készítők, ám néhány idegesítő apróság miatt a játékélmény mégsem tökéletes. Ezzel együtt is nagyon jó játéknak tartom az Independence Wart, ami az első rész rajongóinak és a mostanában kissé hanyagolt űrszimulátorok szerelmeseinek kihagyhatatlan, de akik még csak most ismerkednének a műfajjal, azoknak is csak ajánlani tudom. Múlt, jelen, jövendő MULTIMÉDIA Manapság Hollywood legnagyobb problémai közé tartozik, hogy a filmeket az interneten keresztül is lehessen sugározni. Most a legnagyobb stúdiók közül öt kész tervvel állt elő. A kérdés az, hogyan hasznáják majd fel a kiépítésre kerülő infrastruktúrát, és vajon milyen módszerekkel, megoldásokkal kívánnak versenyre kelni a jelenleg igen elterjedt, és kiváló minőségű kalózmásolatokkal. Mindenki számára ismerősek a következő nevek: Metro-Gold- wyn-Mayer, Paramount Pictures, Sony Pictures Entertainment, U- niversal Studios, valamint Warner Bros. A fentiek filmstúdiók, méghozzá a legnagyobbak, akik most közösen jelentettek be egy tervet, amely egy internetes on- demand (a felhasználó kéri a vetített filmet) szolgáltatás létrehozását célozza meg. Az eleinte majd az Egyesült Államok területén működő szolgáltatás lényege, hogy a néző a kért filmet digitális formában kapja meg, illetve kerüljön számára le- vetítésre, széles sávú internetkapcsolaton keresztül. A bejelentést tevő Sony szóvivője nem sokat tudott elárulni, mindössze azt közölte, hogy a szolgáltatás tényleges indulásáig még pár hónap hátra van, és hogy annak nevét egy későbbi időpontban jelentik majd be. A szűkszavú nyilatkozat nem a titoktartás miatt van, sokkal inkább az az oka, hogy a vállalkozás még viszonylag kezdeti stádiumban van, jelenleg folyik a teljes infrastruktúra kiépítése, hátra van még egy hosszadalmas teszt- időszak, valamint vélhetően a kezdeményezés gazdasági része sincs még igazán kidolgozva. (Arról nem is szólva, hogy még megfelelő nevet sem sikerült találni, úgy tűnik.) Az mindenesetre biztos, hogy - bár szövetségre léptek az on-íine sugárzás kérdésében - a stúdiók továbbra is maguk döntenek mindenről az új szolgáltatás keretein belül is. Tehát, azt, hogy az egyes filmek mikor kerülhetnek először vetítésre és mennyibe kerülnek, mindig az a stúdió dönti el, amelynek az adott film birtokában van. A témával kapcsolatban felmerül még egy érdekes kérdés, nevezetesen, hogy a fenti szövetségből (saját akaratukból) kimaradt nagy stúdiók, elsősorban a Walt Disney, a 20th Century Fox és a Dream Works milyen alternatív megoldást választanak majd. Bár a Disney szóvivői már egy ideje hajtogatják, hogy a cég movies.com weboldalán internetes video-on-demand szolgáltatást kíván indítani, de a mai napig semmi konkrétat nem tudni az ügyben. A mostani bejelentés, valamint minden más hasonló terv, több hónapos megfeszített munka és tervezgetés eredménye, mivel a filmforgalmazók pontosan tisztában vannak azzal, hogy mekkora feszély fenyegeti őket az internetes fájlmegosztó hálózatok és más alkalmazások részéről. A szakértők szerint jelenleg megközelítőleg 400 000 filmről kering kalózváltozat az interneten, és minnél tovább várnak a stúdiók, annál nehezebb lesz efelett az új értékesítési csatorna felett irányítást szerezni. Manapság már a DVD rip-ek (azaz a DVD-lemezen található anyagból készített remek minőségű divx vagy mpeg formátumú filmek) szinte mindennapossá váltak, és az amerikai mozikban nemrégiben bemutatott filmek megtalálása is csak egy kis tapasztalatot igényel. Az internetről letölthető „kalózmásolatoknak” egyre komolyabb kultúrája alakul ki, és a filmforgalmazóknak igencsak észnél kell lenniük, ha a „kalózok” manapság kínált gyorsaságát és az általuk nyújtott minőséget felül akarják múlni, méghozzá elfogadható áron. Felmerül még az az igen komoly, több évtizedes probléma, hogy az amerikai filmstúdiók makacsul különböző régiókra osztják a világot (lásd DVD-régiókódok), melyekben jelentősen eltérnek a filmek megjelenésének időpontjai. A közelmúltig ez nem volt igazi gond, remek megoldás volt, hiszen mit tehetett szegény európai filmrajongó (a kínaiakról nem is szólva), ha csupán fél évvel később érkeztek el hozzá a filmek, mint amerikai rokonaikhoz. Megmondom: semmit. Viszont mit tesz most, ha van egy jó internet-hozzáférése (és miért ne lenne)? Fogja, letölti a kiválasztott film amerikai (illetve időnként más szerencsés ország) verziójának kalózmásolatát, és megnézni, eszébe sem jut hónapokat várni. Már az sem igazi gond, ha nem érti tökéletesen az angol nyelvet, manapság több száz filmhez, több tucatnyi különböző nyelven tölthető le felirat. Lelkes filmrajongók készítik őket, akik hajlandóak segíteni társaikon. Nem tolvajok, nem bűnözök, csupán hobbisták Egy meglepően szilárd és kiterjedt közösség ez, amely vígan működik majd tovább, ha a stúdiók nem kínálnak egy, az egész vüág - és nem csak Amerika - számára elfogadható megoldást. A (film)vüág féltucatnyi régióra való felosztásának befellegzett, ezt az erőszakkal kialakított rendszert el lehet felejtem, ugyanis többe kerül mint amennyi hasznot hoz. Félek azonban, hogy ezt a stúdiók még nem fogták fel, vagy egyszerűen csak nem így látják. (1) JÁTÉK-HÍREK A Buka Entertainment is az ECTS-en Az orosz Buka Entertainment bejelentette, hogy képviselteti magát az idei, londoni ECTS-en. Az orosz cég szándékai szerint valamennyi készülő projektumát bemutatja, így látható lesz a futurisztikus harci repülőgép-szimulátor, az Echelon: Wind Warriors, valamint a taktikai elemekkel nehezített science fiction szerepjáték, a Paradise Cracked. Ezenfelül ízelítőket láthatunk egy másik szerepjátékból, a Red Sharkból, egy arcade helikopter-szimulátorról, valamint a Charm of War néven megjelenő játékukról, amely egy stratégiai játék, szerepjátékos elemekkel színesítve, (o) A Counter Strike: Condition Zérót is a Gearbox fejleszti A- Valve bejelentette, hogy a Counter Strike: Condition Zero fejlesztése a továbbiakban a Gearbox feladata. Ennek a fejlesztőcsapatnak az alkotásaként jelentette meg a játék két kiegészítője, a Blue Shift és az Opposing Force. Az eredeti Counter Strike fejlesztőcsapatának számos tagja szintén részt vesz a munkában. A Counter Strike: Condition Zero a többjátékos módban üzemelő Counter Strike kiegészítése egyjá- tékos lehetőséggel. A single küldetéssorozatot terroristaként vagy akár terroristaelhárítóként is vé- gigjátszhatjuk. A játékban számos új többjátékos módhoz készült térképet és tizenkét új fegyvert is találhatunk, (o-g) Közeleg a Cossacks: Art of War A CDV Software bejelentése alapján hamarosan napvilágot lát a Cossacks: Art of War című kiegészítő, amely folytatja az eredeti program, a Cossacks: European Wars idővonalát. A késő 18. században játszódó valós idejű stratégia számos újdonságot tartalmaz, amelyek közül a teljes többjátékos mód és a várva várt szerkesztő emelhető ki. lehetőségünk lesz még akár csatáink elmentésére, majd későbbi visszajátszására valós vagy gyorsított időben. A játékot ugyanaz a csapat fejleszti, akik az eredeti játékért is felelősek, megjelenése pedig az őszi szezon elején várható. (og) Közeleg a Blitzkrieg A CDV Software várhatóan hamarosan megjelenő 3D valós idejű stratégiája, a Blitzkrieg a második világháborúba kalauzolja a játékosokat, ahol német, orosz vagy szövetséges csapatok irányítása a feladat. A történelmi alapokon nyugvó küldetések mellett többjátékos módban is összemérhetjük erőnket. A játékban 40 különböző gyalogsági egységgel, 150 felszerelési elemmel és 250 épülettel találkozhatunk. Az egységek és a történelmi helyszínek: nek egyaránt megfelelő környezet teljes 3D-ben pompázik majd. A program tartalmaz majd egy véletlen generátort, amely segítségével új térképeket és küldetéseket is generálhatunk, (o) Arx Fatális késés Meg nem erősített információk szerint az Arx Fatális mégsem jelenik meg idén, hanem átcsúszik 2002 első negyedévére. Ugyan hivatalos forrásból nem erősítették meg információnkat, de sejthető, hogy a játék még csak pre- alfa verzióban van, így mindenképpen kell még egy kis idő a befejezéséhez. (jat) A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László e-mail: linkpress@mailbox.hu , redakcia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Prievozská 14/A, P. O. Box 49., 824 88 Bratislava 26
