Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-06 / 205. szám, csütörtök
Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 6. Átmenetileg csökkent Szlovákia külföldi adóssága Olaszország Genova után és az újabb konferenciák előtt ismét retteg a globalizáció ellen tüntetők hadától Egy főre 1993 dollár TASR-HÍR Pozsony. Szlovákia összesített külföldi adósságállománya 2001 első 6 hónapjában 149,8 millió dollárral csökkent és 2001 június végén 10.654 milliárd dollárra rúgott - közölte tegnap a Szlovák Nemzeti Bank. 2000 júniusához képest ez 799,1 millió dolláros csökkenést jelent. A mérséklődés ellenére Szlovákia minden egyes polgárára 1993 dollár küladósság esik. A 10.654 milliárd dollárból 2,67 milliárd a kormány és a jegybank adóssága (ez 506,2 milliós csökkenés 2000 júniusához viszonyítva), 7,32 milliárd esik a kereskedelmi bankokra és a vállalatokra, 101,8 millió az önkormányzatokra, végül 562,5 millió az állami ügynökségekre. Ami a küladósság szerkezetét illeti, a közép és hosszú futamidejű adósságállomány mintegy 8 milliárd dollárra rúg. A jegybank becslése szerint az év második felében a kedvező trend visszájára fordul, és 2001 végén már mintegy 11,1 milliárd dollárra nő a külföldi adósságállomány. Augusztusban valamivel kevesebb volt az állástalan Félmillió munkanélküli ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A nyilvántartott munka- nélküliek száma augusztusban 0,1 százalékponttal, 18,84%-ra csökkent az előző hónaphoz képest. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal előzetes adatai szerint az előző év azonos időszakához képest a munkanélküliek száma azonban fél százalék- ponttal nőtt, elérve az 507,8 ezret. Augusztusban a munkaügyi hivataloknál 31,4 ezer új munkanélkülit vettek nyilvántartásba, ami 22%- kal kevesebb, mint júliusban. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal előzetesen nem tette közzé a diszponibi- lis munkanélküliséget, vagyis azoknak a munkanélkülieknek a számát, akik kedvező állásajánlat esetén képesek azonnal munkába állni. Júliusban ez az előző hónaphoz képest 0,2 százalékponttal 17,9%-ra nőtt. Az augusztusi munkanélküliség részletes adatait a hivatal szeptember második felében teszi közzé, (ú) A VÚB Asset Management befektetési alap kínálata Magasabb kamatot ígér ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az egy éve működő VÚB Asset Management befektetési alap a jelenlegi banki kamatoknál közel kétszer magasabb hozamot ígér. Már 5000 koronával be lehet lépni a koronában, dollárban vagy euróbán vezetett befektetési alapjaiba, amelyek megbízható államkötvényekbe, kincstárjegyekbe, sikeres vállalatok részvényeibe fektetik az ügyfelek pénzét. A befektetési alap mögött az Általános Hitelbank (VUB) áll, és a biztonságérzetet tovább növeli, hogy a VÚB új többségi tulajdonosa, az olasz bankpiacon vezető IntesaBci óriási elemzőosztálya is segíti a jó döntések meghozatalában. A jelenleg közel 300 millió koronát kezelő VÚB Asset Management a VÚB fiókjaiban szeptember 17-től kínálja legújabb szolgáltatását, a VÚB ÁM Sporenie elnevezésűt, amelynek lényege: már 1000 koronával be lehet lépni, továbbá a befektetés és a hagyományos megtakarítás kombinációjának előnyét nyújtja. Az alap a közeljövőben további három befektetési formával rukkol elő, az egyik például a dollárban, márkában, brit fontban kibocsátott rangos cégek részvényeinek vásárlását tűzte ki célul, (shz) cazdasácí hírmorzsák Megvan a Fórum tanácsadója Pozsony. A Hotel Fórum Kft. privatizációs tanácsadója a Cap Gemini Ernst & Young cég lett, amellyel a hotel vezetői tegnap írták alá az erről szóló szerződést. A hotelre a nyilvános versenypályázatot szeptember 15- én kellett volna meghirdetni, Tibor Tóth, a kormányhivatal vezetője szerint azonban „kisebb késésre” számíthatunk. A kormány által májusban megtárgyalt ütemterv szerint a hotel eladásáról szóló szerződést november 15-én írhatnák alá, és november 30-án már a privatizációból számazó pénz is megérkezhetne az állami költségvetésbe. A hotel eladásából az idén 250 millió korona folyhatna be a költségvetésbe. (SITA) Kitiltották a Devín Bankot Pozsony. A Pozsonyi Értéktőzsde tegnap „átmenetileg” leállította a csődbement Devin Bank tagságát a tőzsdén. A Devin Bank, a tőzsde vezérigazgatója, Juraj Lazový szerint, gazdasági eredményeivel veszélyezteti a tőzsde többi résztvevőjét. (TASR) Megalakulhat az Energotel Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) aláírta a Transpetrollal a Transtel 16,6%-os részvénycsomagjának eladásáról szóló szerződést. Az SPP-nek két héten belül 11 millió koronát kell fizetni a vállalat részvényeiért. A változást követően összehívják a Transtel közgyűlését, ahol a személyi változások mellett döntenek a névváltoztatásról is. Az új vállalat az Energotel nevet kapja, és vezetésében, a Trans- petrolon és az SPP-n kívül, a Szlovák Villamos Művek és a három energiaelosztó vállalat' képviselői is helyet foglalnak. Az Energotel, mint adatátvitellel foglalkozó cég, a jövőben elsősorban a pénzügyi intézeteknek nyújthatja szolgáltatásait, jelentős konkurenciát teremtve a Szlovák Távközlési Vállalatnak. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. szeptember 6-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,271 Magyar forint (100) 17,185 Angol font 70,331 Német márka 22,124 Cseh korona 1,268 Olasz líra (1000) 22,348 Francia frank 6,597 Osztrák schilling 3,145 Japán ien (100) 40,688 Spanyol peseta (100) 26,006 Kanadai dollár 31,209 Sváici frank 28,656 Lengyel zloty 11,486 USA-dollár 48,775 Közös úton a szakadék felé? Olaszország a nyár eleji genovai összecsapások óta retteg a globalizáció ellen tüntetőktől. Márpedig Itáliára az ősszel két újabb csúcstalálkozó megrendezése vár: az ENSZ Élelmezési Szervezetének, a FAO-nak az ülése és a NATO-konferencia. Vajon mi az a világban végbemenő folyamat, amitől úgy irtóznak a globofóbok? KOLLER PÉTER Mi az a globalizáció? Valamilyen teljességre, egészre kiható folyamat. Lehet támogatni, ugyanakkor el is lehet ítélni. De tulajdonképpen micsodát? Vajmi kevés ember tudná tisztán és érthetően megmagyarázni a folyamat lényegét. Még abban sincs teljes egyetértés, hogy mikor is kezdődött pontosan. Egyesek szerint több száz éve, valamikor az iparosodás korában, mások viszont kifejezetten 20. századi jelenségnek tartják. A globalizáció elleni fellépés már-már napjaink egyik felkapott divatjává nőtte ki magát. Tüntettek ellene legutóbb Genovában, azelőtt Seattle-ben, Washingtonban, Nizzában, Davosban, Göteborgban és Prágában is. Hihetetlen, hogy mekkora tömegeket tud megmozgatni egy ilyen elvont, tulajdonképpen kivédhetetlen folyamat elleni lázadás. Nem is lenne ezzel olyan nagybaj akkor, ha csupán az a céltudatos, megfontolt csoport adna hangot nemtetszésének, amelyik tényleg átgondolta, mit is szeretne elérni. Elszomorító, hogy ezekhez az egyénekhez egyre több, pusztán randalírozni vágyó fiatal társul, s az eredményt mindenki tapasztalhatja. De miért is ne tennék? Mikor adatik az ember fiának olyan lehetősége, amikor szabadon tombolhat egy nagyváros közepén, rongálhat autókat, törheti be jó nevű boltok kirakatüvegét? Sőt mi több, mindezt nyugodt lelkiismerettel, büntetlenül. Erősen megkérdőjelezhető, hogy az ilyen randalírozó fiatalok, akik nem restek több száz kilométert utazni csak azért, hogy az éppen napirenden levő tüntetés helyszínéül szolgáló város utcáit saját ízlésük szerint állítsák fejre, végiggondolták-e, hogy mi ellen is tiltakoznak valójában. Vajon milyen választ kaptunk volna akkor, ha például a genovai tüntetés alkalmával megkérdeztünk volna egy éppen kirakatüveget amortizáló francia, a globalizációt csírájában elfojtani kívánó aktivistát, hogy mi módon is érkezett Itália eme különleges városába? Érzésem szerint azonnal fújta volna egy Genován keresztül közlekedő Eurocity szerelvény nevét és sorszámát. Ugyanezen fiatalember nagy valószínűséggel egy külföldön is működő mobiltelefonnal tartja a kapcsolatot az otthon maradt aggódó hozzátartozóival, és megérkezését követően azonnal A rendőrök és a globofóbok összecsapása ma már szinte minden jelentősebb nemzetközi konferencia velejárója. Vajon tudják, hogy mi ellen tiltakoznak? Vajon a globalizáció árnyoldala vagy előnye kerekedik-e felül? (Archívum) küldött egy e-mailt barátnőjének is, aki bár éppen Floridában nyaral, de rendszeresen eljár a közeli internet-kávézóba, hogy megnézze elektronikus postaládáját barátja üzenete után sóvárogva. Eközben a hat időzónával odébb fekvő Olaszországban már a „villamos is aluszik”, ezért a mi harcos barátunk is lefekvéshez készülődik, csak előtte felhörpinti utolsó korty kóláját, amelyet történetesen egy jó nevű, Atlantában székelő világcég juttat el milliár- dok otthonába szerte a világon. Megeszi még azt a karamellos- mogyorós csokoládéját, amelynek népszerűsítő reklámfilmje Kambodzsa és Elefántcsontpart meghódítása után Franciaországba is eljutott. Fiatal lázadónk ezek után A globalizáció elleni fellépés napjaink divatjává nőtte ki magát. nyugodt szívvel hajtja fejét a párnára, annak ellenére, hogy ő is érzi, nincs teljesen rendben az amit csinál. Jó buli az egész, mi kell még? És a közvélemény az ehhez hasonló betyárok miatt ítéli el az összes olyan megmozdulást, ahol akár csak csíráját is látja a globalizációt ellenző gondolatoknak. Vajon tényleg igaza van a nyilvánosságnak, vagy valóban van értelme az efféle hadakozásoknak? A válasz nem is oly egyszerű. Az egyik oldalról a globalizáció üdvözlendő dolog, ha azt nézzük, milyen kényelmet és jólétet szolgáltat sokunknak. A közlekedés, az internet, a multinacionális cégek piacra törése számos jóval kecsegtet számunkra. Kevesen vannak, akik úgy vélekednek, hogy ez rövid távon rosszat jelent bárki számára is. De mi a helyzet a hosszú távú tervezgetésekkel? Azok, akik megtehetik, portékájukat nem a drága munkaerővel rendelkező európai országokban fogják előállítani, hanem inkább harmadannyiért keleten készítik el. Ennek folytán mi történik az európai munkásemberekkel? Foglalkozásuktól megfosztva tengődnek majd otthon, s akkor mi lesz az olcsón előállított termékekkel, ha anyagi okok miatt éppen a célfogyasztók válnak közömbössé a kínált javakkal szemben? A globalizáció nem csak e téren érezteti hatását. Uniformizált étteremláncok tömkelegé áll az éhes polgárok rendelkezésére a nap huszonnégy órájában Tokiótól Los Angelesig a világ bármely pontján. Undorító sablonossággal kínálják mindenhol ugyanazt az utolsó morzsáig agyontartósított étkeket. Ennek ellenére az éhes halandó kénytelen, kelletlen folyamatosan tér be az ilyen jól bevált törzshelyére, hogy elköltse megérdemelt ebédjét, uzsonnáját. Mi mást is tehetne, hiszen a sarki büfét már régen megfojtotta ez a látszólag fantasztikus kényelmet kínáló versenytárs, mert a piciny családi vállalkozásnak nem volt elegendő tőkéje ahhoz, hogy minden egyes gyermekvendégnek játékot csomagoljon a zsemle mellé, vagy éppen külön játszósarkat alakítson ki az ifjú látogatóknak. Ennek következtében már jómagam is rá vagyok utalva a hasonló gyorsfalatozók szolgáltatásaira, de bármennyire is unom már a száraz zsemlét és a fagyos üdítőt, akkor sincs lehetőségem mást fogyasztani, mert az étlap pontosan ugyanaz, mint a néhány héttel ezelőtti németországi kirándulásom alkalmával volt. Ugyanaz a zacskó, ugyanaz a pohár. Talán még a húst is ugyanazon a futószalagon gyártották, valahol a világ egy távoli szegletében. Retteghetek is, nehogy egy szelet behurcolt kergemarha falatkát majszoljak véletlenül, mert a szabad áruszállítás következtében bármikor tányéromra pottyanhat a fertőzött étek. Ne együnk marhát! - mondják sokan. Legyen a csirke a fő étek, ha már a „lila” négylábúval ilyen gondok vannak. Igen ám, de amióta a csirkéket is dioxinnal butítják, azóta már a sült comb sem esik olyan jól, mint annak idején. Mi legyen hát? A túlzott modernizáció, a globalizáció ide vezetett. Bárki és bármi szabadon mozoghat a világon föl-alá határok, korlátozások nélkül. Sebaj! Fő a kényelem, a gazdagság. Ne nézzünk a jövőbe, mert az elszomorít, emellett nem árt ha tudatosítjuk, hogy minden egyes megtett lépéssel újabb problémákkal szembesülünk, s a haladás végén ezen problémák okán esik majd szét mindaz, amiért addig harcoltunk. Werner Schwab mondta egykoron: „Az egész világ változik és változik, egészen addig, amíg olyan nem lesz, mint egykoron volt.” A törvényalkotás nem kedvez a lakás-takarékpénztárnak Pofon a lakásépítőknek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A lakás-takarékpénztárak negatívan fogadták az állami költségvetésben eszközölt változtatásokat. Örülnek ugyanakkor annak, hogy sikerült kiharcolniuk a baráti takarékoskodók intézményének fenntartását, vagyis azt, hogy a takarékoskodók ne csak lakásépítésre használhassák fel a megtakarított pénzüket. Ján Roland Burger, az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) elnöke szerint a szlovák törvényalkotás nem kedvez a lakás-takarékpénztáraknak, hiszen míg piaci jelenlétük óta például Csehországban egyszer sem változtatták jelentős mértékben a rájuk vonatkozó törvényeket, Szlovákiában ezt már hatszor megtették. A baráti takarékoskodás már csak azért is fontos, mivel a lakástakarékoskodás hosszú folyamatnak számít, amely hat évig is eltart. Az ügyfelek életében ez alatt a hat év alatt rengeteg változás történhet, így ha a megtakarított pénzt csak lakásépítésre lehetne felhasználni, akkor jelentősen csökkenne a takarékoskodók száma. Ez veszélybe sodorhatná a lakástakarékoskodás egészét, rajta keresztül pedig az egész hazai lakásépítés finanszírozását. Az államnak azonban attól sem kell félnie, hogy a baráti takarékoskodással kevesebb pénz jutna lakásépítésre, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a baráti takarékoskodók több mint 90 százaléka végül úgyis lakásépítésre használja fel a megtakarított pénzét, (mi) Augusztusban csökkent az infláció 4,0 3,6 3,6 4,0 3,4 4,8 4,0 5,0 4,0 5,4 3,8 5,2 3,4 n 4,9 3,6 II 1/01 2 3 4 5 6 7 8 A fogyasztói árak augusztusban 0,1%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest, a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 7,8%-kal nőttek. Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb mértékben a víz-, villany- és gázdíjak nőttek, 17%-kal. A sötét oszlop a maginflációt, a világos a tényleges inflációt mutatja %-ban, havi lebontásban, 2000 augusztusához képest. (TASR)
