Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-06 / 205. szám, csütörtök

Politika ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 6. Protestáns tüntetők robbanószerkezetet dobtak tegnap a belfasti Szent Kereszt katolikus lányiskolába tartó ta­nulókra és szüleikre. A robbanás hatalmas pánikot okozott az iskolába igyekvők körében, akik immár harmadik napja csak rohamrendőrök és katonák sorfalának menedéke alatt tudják megközelíteni az intézményt a helyi protestáns lakosok egyre dühödtebbé váló tüntetése miatt. (TASR/EPA-felvétel) Kidolgozták az új szövegtervezetet - Párizs az EU kivonulásával fenyegetőzött Remény az áttörésre A nemzeti kisebbségek támogatásának európai gyakorlata Kedvező határozat Titkos amerikai kísérletek Washington. Éveken át foly­tatott az USA titkos biológiai- fegyver-vizsgálatokat. A cél olyan oltóanyag kifejlesztése volt, amely megfelelő védel­met nyújt az amerikai katonák számára e tömegpusztító fegyverekkel szemben. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvi­vője tegnap hangsúlyozta: a / kísérletek kizárólag védelmi jellegűek voltak, és nem sér­tették a biológiai fegyverek al­kalmazásának tilalmáról szóló 1972-es szerződést. (TASR) Kim újfent megígérte Szöul. Kim Dzsong II észak­koreai vezető a Phenjanban tartózkodó kínai elnök, Csiang Cö-min előtt újból megígérte, hogy a KNDK 2003-ig befa­gyaszt minden kísérletet nagy hatótávolságú rakétáival. A kí­nai elnök nemrégiben kijelen­tette: Pekingnek sem érdeke, hogy Észak-Korea felfegyver­kezzék interkontinentális ra­kétákkal. (MTI) Irak kiutasított öt ENSZ-m unkatársat New York. Irak kiutasította az ENSZ öt munkatársát, akik a kőolajat élelmiszerért prog­ramban működtek közre. A New York-i ENSZ-központban közölték: Irak „nemzetbiz­tonságának megsértése” mi­att nyilvánította nemkívána­tos személynek a négy nigéri­ait és egy bosnyákot. (MTI) Lukasenko fehérorosz diktá­tor az elnökválasztás vasárna­pi első fordulója előtt érzi, hogy egyre javulnak az ellen­zék közös jelöltjének esélyei. (TASR/AP) Bíróság előtt a népirtástagadók Bern. Svájcban rasszizmus vádjával bíróság elé állítottak 17 ott élő törököt, mert kétség­be vonták az 1,5 millió áldoza­tot követelő 1915-ös törökor­szági örmény népirtás megtör­téntét. A svájci török szerveze­tek azt hangoztatták: nem le­het népirtásról beszélni, mert az Oszmán Birodalomnak so­hasem állt szándékában kiirta­ni az örményeket. A bírósági eljárás alapjául a svájci rasz- szizmusellenes törvény szol­gál, amely bűncselekménynek nyilvánítja az emberiség ellen elkövetett bűntettek tagadá­sát, lekicsinylését. (MTI) Eljárás a flotta vezetői ellen Moszkva. A Kurszk tenger­alattjáró tavalyi elsüllyedése­kor elhunyt egyik tengerész édesanyja azt akarja, hogy az orosz legfőbb ügyészség gyil­kosság miatt indítson eljárást az északi flotta vezetői ellen. Az asszony Putyin elnököt is megkereste levelével, amely­ben egyértelműen a tengerna­gyokat okolja fia és 117 társa haláláért. További 23 hozzá­tartozó a sikertelen mentés miatt vonná felelősségre a flottaparancsnokokat. (MTI) Durban/Párizs. A rasszizmus elleni ENSZ-konferencia zá­rónyilatkozatának új szöveg- tervezete újjáélesztette a ta­nácskozás sikeres lezárásá­hoz fűzött reményeket. A francia kormányfő viszont egészen mást mondott, mint Belgium képviselője. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió tagállamai nevé­ben nyilatkozó a belga elnökség kedd este Durbanben elfogadható tárgyalási alapnak minősítette az új, kompromisszumos megoldást. Az új tervezetet a dél-afrikai házigaz­MTI-JELENTÉS Belgrad. Zoran Djinjdics szerb kor­mányfő szerint a Vajdaságnak szé­les körű autonómiát kell kapnia, mert ez az államjogi státus mélyen gyökeredzik a tartomány múltjá­ban. A Vojiszlav Kostunica jugo­szláv elnök köré tömörülök azon­ban szemlátomást nem osztják sem Djinjdics, sem pedig a vajdasági pártok álláspontját. Djindjic tegnap a vajdasági Nagybecskerekben (Zrenjanin) ki­jelentette, hogy bizonyos autonó­miát minden majdani szerbiai régi­ónak kell kapnia, de „nem olyan mértékűt, mint a Vajdaság”. A szerb kormányfő szerint a Vajdaság különleges helyzetben van, mert a tartományi autonómia gyökerei Belgrad. Vladan Batícs szerb igaz­ságügyi miniszter tegnap cáfolta Carla Del Ponte hágai főügyész kije­lentését, miszerint a jugoszláv ható­ságok beleegyeztek volna abba, hogy együttműködjenek Ratko Mla­dics kiadatási eljárásában. Del Pon­te, aki kedden tárgyalt Belgrádban Zoran Djindjic szerb kormányfővel, azt is mondta, Hágában úgy tudják, hogy Mladics Jugoszlávia területén tartózkodik. Batics szerint az ezt fir­tató kérdésre a kormány képviselői nemmel válaszoltak, Djindjics azt mondta a főügyésznek, hogy Mla­dák kezdeményezésére dolgozták ki az izraeli és az amerikai küldöttség előző napi kivonulása után. Koen Vervaeke belga külügyi szóvivő a ti­zenötök támogatásáról biztosította a világkonferencián elnöklő Nkosa- zana Dlamini-Zuma dél-afrikai kül­ügyminiszter asszony közvetítési erőfeszítéseit. Az amerikaiak és az izraeliek azért vonultak ki, mert ne­hezményezték az arab országok nyomására készült eredeti szöveg- tervezet Izraelt elítélő, uszító nyel­vezetét. Az egyik munkacsoport szorgalmazta, hogy a konferencia sorolja a fajüldözést az emberiség elleni bűncselekmények közé. A zá­rónyilatkozatot előkészítő bizottság állítólag elfogadta az indítványt. mélyebbek annál, mint amilyen önállóságra szüksége lehet a többi régiónak a majdani decentralizált Szerbia keretében. A vajdasági autonómiaplatform augusztus 20-án történt megalaku­lása óta Szerbiában szélesedik a vi­ta az ország decentralizációjáról. A legnagyobb ellentétek a három ve­zető vajdasági párt, közöttük a Vaj­dasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a Kostunica vezette Szer­biai Demokrata Párt (DSS) között mutatkoznak. Dusán Budisin, a DSS elnökségének tagja pártja ál­láspontját ismertetve az írta a Poli­tika című lapban, hogy Szerbiát hat régióra kellene felosztani: Ko­szovóra, Délkelet-Szerbiára, Dél- nyugat-Szerbiára, a Duna mentére, Belgrádra és környékére, illetve a dics nem jugoszláv állampolgár, és a szerb kormánynak ezért semmi kö­ze nincs a kiadatási eljárásához. Ratko Mladics a boszniai szerb erők főparancsnoka volt a boszniai hábo­rú idején, személyesen ő irányította Szarajevó három évig tartó ostro­mát. Hágában tulajdonképpen őt tartják a legnagyobb felelősnek a bosnyákok ellen végrehajtott vé­rengzések miatt. Az elmúlt hóna­pokban csak találgatások láttak napvilágot tartózkodási helyével kapcsolatban. A lehetőségek között a boszniai Szerb Köztársaságon kí­vül Szerbiát és Montenegrót is emlí­tették. Lionel Jospin francia kormányfő tegnap Párizsban, a kabinet ülé­sén azt mondta, Franciaország és az Európai Unió küldöttsége kivo­nul a durbani konferenciáról, ha nem sikerül a cionizmus és fajgyű­lölet azonosságáról szóló szöveg­tervezetet kiiktatni a záróközle­ményből. Jospin gyors döntést ígért arra az esetre, ha Durbanben nem enyhül a kérdés körüli fe­szültség. A francia külügyi szóvivő szerint az európaiak távozása a konferencia kudarcát pecsételné meg. Leszögezte, hogy a cioniz­mus és a rasszizmus azonosságát erőltető korábbi szövegezési ja­vaslatok szélsőségesek és támoga­tásra alkalmatlanok. Vajdaságra. Budisin szerint Koszo­vó és Vajdaság kivételével a többi említett autonóm régió határait törvényben kellene majd rögzíteni. A DSS szerűit a tartományok nem rendelkezhetnek az államiság ele­meivel. Viszont a vajdasági pártok álláspontja szerint a köztársasági hatáskörbe a védelmi-, külügyi- és vámkérdések, ületve a monetáris rendszerszabályozás tartozna, s minden más átkerülne tartományi illetékességbe. Jelenleg a dolog ott tart, hogy a vajdasági szakértők és tőlük külön a szerb kormány szak­értői is önálló javaslatokat dolgoz­nak ki arról, hogy a tartomány mi­ként kapja vissza teljes autonómiá­ját. A javaslatok ezután a DOS, il­letve a szerb kormány elé kerülnek megvitatásra. Viszont a Boszniában szolgáló, NA­TO vezette nemzetközi békefenntar­tó erők (SFOR) illetékesei tudják, hol tartózkodik a háborús bűnökért körözött Radovan Karadzics és Mladics, de azt egyelőre nem szán­dékoznak nyüvánosságra hozni. ,Annyit mondhatok, hogy nincse­nek Boszniában” - mondta sajtóér­tekezletén Michael Dodson tábor­nok, az SFOR amerikai parancsno­ka. Éz az első eset, hogy az SFOR el­ismerte: tud a boszniai szerbek volt politikai vezetőjének, Karadzicsnak és főparancsnokának a hollétéről, de az SFOR megbízatása Bosznián kí­vüli területekre nem terjed ki. MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Parlament tegnap óriási többséggel megsza­vazta azt a Magyarországról szóló országjelentéshez benyújtott mó­dosító indítványt, amely szerint a brüsszeli bizottság nem konkrétan Magyarországgal kapcsolatban, hanem általánosságban vizsgálná meg a nemzeti kisebbségek támo­gatásának európai gyakorlatát. Hasonlóan jelentős szavazattöbb­séggel hagyta jóvá az EU képvise­lőtestülete a bővítési folyamattal foglalkozó általános határozatot, valamint az egyes tagjelöltekről ČTK-HÍR Strasbourg. Az Európai Parlament tegnap olyan határozatot fogadott el Csehországgal kapcsolatban, amely a temelíni atomerőmű bezá­rásának forgatókönyvét is tartal­mazza. Prága szerint az ország­jelentés, a Temelínről szóló két be­kezdés kivételével, olyan standard dokumentumnak tekinthető, amely kedvező színben tünteti fel Csehországot. A Prága felkészült­ségét taglaló 15 oldalas jelentés - amelyet az EP-képviselők nagy többséggel megszavaztak - megál­lapítja, hogy Temelín ügyében szá­molni kell a nullamegoldással, va­gyis az üzemeltetés leállításával abban az esetben, ha továbbra is fennmaradnak az erőmű konstruk­ciós hibáiból adódó fogyatékossá­gok. A jelentés javasolja olyan Prága. Teljes káosz uralkodott a vá­rosközpontban tegnap délután, mi­után a használt autók importőrei, az autóiskolák üzemeltetői és egy nagy taxisszervezet tagjai többször is le­zárták a városon keresztülvezető autópályát, illetve néhány más fon­tos útvonalat és hidat. Bár az egész napos tiltakozó akció a délelőtti órákban szervezetten, nyugodtan folyt, délutánra megnőtt a feszült­ség. Több incidens, verekedés rob­bant ki a tüntetők és az akadályoz­tatott autósok között. Reggel a kormányhivatal előtt mint­egy 300 tüntető azt követelte, Zeman tegyen nyilvános ígéretet, hogy meneszti Jaromír Schling mi­nisztert, aki szerintük két helyette­sével együtt személyesen is felelős a zavaros autóiskolai vizsgákért és az öt évnél régebbi használt autók be­hozatali tilalmáért. Zeman szóvivő­je útján közölte: nem meneszti a mi­nisztert, és a tüntetők küldöttségét sem fogadja. Azt ajánlotta nekik, térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, abba a két munkacsoportba, amely MTI-HÍR Bukarest. A státustörvény készülő végrehajtási utasításaival kapcso­latban kezdett tegnap tárgyaláso­kat Bukarestben Ory Csaba, a Mi­niszterelnöki Hivatal államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának elnöke. Őry Csaba előzőleg a Krónika című er­délyi lapnak elmondta, hogy a ro­mán munkaügyi és az egészség- ügyi minisztériumban, valamint a parlamentben az illetékes bizott­ságokkal tartott tárgyalásokon el­sősorban a törvény munkaügyi, társadalombiztosítási, adózási kérdéseit beszélik meg. Az állam­titkár szerint elképzelhető, hogy a két ország között létező egyik-má­sik egyezmény szövegén is módo­sítani kell. Ezek között a szociális készített idei országjelentéseket. A portugál Luís Queiró által Magya­rországról készített jelentés két pontja tesz említést a státustör­vényről. Az egyik azt ajánlja a ma­gyar kormánynak, hogy mielőbb dolgozza ki azokat a részletszabá­lyokat, amelyek biztosítják a tör­vény és az uniós gyakorlat össz­hangját. A következő pont - tudo­másul véve a törvényt - az Európai Bizottságnak címzett felkérést tar­talmaz arra, hogy vizsgálja meg az e területen érvényesülő európai gyakorlatot az uniós joganyag és a jószomszédság elveinek érvénye­sülése szempontjából. Prágának nem tetszik az Európai Parlament határozata Temelín bezárásáról Autóstiltakozás incidensekkel a cseh fővárosban Teljes volt a káosz KOKES JÁNOS Román-magyar konzultációk a státustörvényről Bukarest halasztana nemzetközi konferencia összehívá­sát, amely felmérné Temelín leállí­tásának lehetőségeit és költségeit, s azt, hogy esedeg milyen nemzet­közi forrásokból lehetne fedezni ezeket a kiadásokat. A jelentésnek ezt a részét hosszas viták előzték meg; a cseh diplomácia egészen az utolsó pillanatig arra törekedett, hogy a Temelínre vonatkozó meg­állapítások ne szepeljenek a doku­mentumban. Viszont a szerzők - Prága szerint nyilvánvalóan oszt­rák és német zöldek - történelmi győzelmet emlegetnek, s bizonyít­va látják azt, hogy Temelín a Cseh­ország uniós csadakozásáról szóló tárgyalásokon is téma lesz. Prága felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság már júliusban közölte: nem áll szándékában sem­miféle, Temelínnel kapcsolatos konferencia megrendezése. a kifogásolt törvényeket hivatott megvizsgálni. Szerinte a tüntetés az negyvennyolcas februári kommu­nista puccshoz hasonló, erőszakos és elfogadhatadan akció, a kor­mányban való személyi változások­ról nem lehet az utcán határozni. Jan Slawisch, a tüntetők képviselője erre kijelentette: a bizottságokba azért nem térnek vissza, mert azo­kat a közlekedési tárca olyan embe­rei vezetik, akik személyesen felelő­sek a problémákért. Miután Zeman nem volt hajlandó tárgyalni, Václav Klaus képviselőházi elnök felaján­lotta: kész közvetítem a felek kö­zött, és ennek érdekében találkozott a tüntetőkkel. Klaus korábban elítél­te a tiltakozást, s most azt hangsú­lyozta, hogy a konfliktust tárgyalá­sos úton kell megoldani. Stanislav Gross belügyminiszter közölte: a rendőrség nem fog erőszakot alkal­mazni. A kora esti órákban, amikor a városközpontban szülte megbé­nult a forgalom, összeült a kor­mányzó párt elnöksége is, hogy ki­utat keressen a válságból. Lapzár­tánkkor Prága központjában még káosz uralkodott. és a munkavállalási egyezményt említette. A státustörvénnyel kap­csolatos magyar-román konzultá­ciók a jövő héttől teljes gőzzel foly­nak majd a kormányközi vegyes bizottság szakbizottságaiban. Victor Micula román külügyi szó­vivő elmondta: a román fél már el­készítette javaslatait arra vonatko­zólag, miként lehetne a törvény Bukarest által területen kívülinek és diszkriminatívnak tekintett jel­legét elkerülni. Bukarest úgy véli, hasznos lenne a törvény végrehaj­tását addig halasztani, amíg az EU meg nem szünteti a Romániával szembeni vízumkényszert. „Ha a román állampolgárok is szabadon közlekedhetnek majd a schengeni területen, a magyar kormányra is kisebb nyomás fog nehezedni” - fogalmazott Micula. Kostunica pártja mereven szembehelyezkedik a vajdasági politikusok elképzeléseivel Vita az autonómia mértékéről Most először ismerte el az SFOR: ismerik a háborús bűnösök tartózkodási helyét Tudják, hol van Karadzsics és Mladics MTI-HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents