Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-03 / 202. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 3. TÉMA: ÉLELMISZER-ADALÉKOK W1 A lehetséges mellékhatásokat nem kell feltüntetni az áru csomagolásán Mindennapi mérgeink Méreg. Általában halálfejes címkével ellátott üvegcsékre, baljósán párolgó lombikokra gondolunk. Nem is tudatosítjuk, hogy szervezetünkbe mindennap kerül valamilyen káros vegyület - nemcsak a levegő- és vízszennyezés miatt. Sokszor mi magunk emelünk le a polcról és fizetünk boldogan a romboló hatású, szépen csomagolt mérgekért. ÖSSZEÁLLÍTÁS „Összetétel: víz, szén-dioxid, karamell, foszforsav, citromsav, aszpar- tám, K-aceszulfám, aroma, Nátri- um-benzoát, koffein” - olvasom egy népszerű üdítőital „light” változatának műanyag palackján. Tudjuk, mi a víz, és azt is, mi a szén-dioxid. Az előbbi nyilván benne van a termékben, mert cseppfolyós, az utóbbi is, hiszen tele van buborékokkal. Ám ami a kólát igazán kólává teszi, az a többi nyolc adalékanyag. A karamellnek (E 150) köszönheti barnás színét, a foszforsav (E 338) adja meg kellemesen savanyítás ízét, a citromsav (E 330) szintén, ugyanakkor tartósítószerként is hat. Az aszpartám (E 951) és a K-aceszulfám (E 950) édesítőszerek a cukor helyett, az aroma bármi lehet - csak a cég beavatottja tudja. A Nátrium-benzoát (E 211) tartósítószer, a koffein pedig serkentő- anyag, amely a kávéban, teában is megtalálható. Hogy szervezetünk ugyancsak megbirkózhat néhány említett anyaggal, azt nem kötelező feltüntetni a csomagoláson. Egy, a gyermekápolással foglalkozó internetes honlap szerint a karamell (tisztán E 150a, még három változata van forgalomban - b, c, d mellékjellel) lehetséges aller- gén, tehát már kiderült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás reakciókat válthat ki. Jelenleg még folynak viták arról, hogy igaz-e az a megfigyelés, amely szerint ezeknek az anyagoknak egy része (mint más „testidegen” anyagok) képes felhalmozódni a szervezetben, és ez idővel általános allergiát okoz. A foszforsav a „káros hatása nem ismert” kategóriába tartozik, ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy biztonságos, szabadon fogyasztható: a nincs ismert káros hatása kitételben az ismert szón van a hangsúly. Az anyagok többségét ugyanis nem tesztelték megbízhatóan. Mindenesetre mostanáig nem derült ki róluk semmi különös. Az ártalmatlan hangzású citromsav sem teljesen veszélytelen. A szakértők szerint az egyetlen bizonyított mellékhatása az lehet, hogy nagy mennyiségben nem tesz jót a fogzománcnak. Tehát hiába light és cukormentes, a fogszuvasodás elkerülhetetlen. A cukor helyett alkalmazott K-aceszulfám szintén olyan anyag, melynek káros hatását egyelőre nem sikerült kimutatni. Ki tudta volna azonban, hogy a másik édesítő, az aszpartám az idegekre hathat károsan, befolyásolhatja a tanulási képességet, a memóriát és felelős lehet a krónikus fáradtság szindrómáért. A következő az aroma: ez a cég titka, ez az az íz, amelytől tényleg kóla a kóla. Összetétele számunkra ismeretlen, elképzelhető, hogy tartogat még meglepetéseket. Á Na-benzoát - és általában a benzo- átok - lehetséges allergének. Végül a koffein serkent, ébren tart; ám nagyobb mennyiségben - ezt bárki tapasztalhatja - szívdobogást okozhat. Ez mind benne van egy üveg Coca- Cola Lightban. Egészségünkre!? Különösen veszélyes adalékok Ha az élelmiszer címkéjén az itt felsorolt anyagokat találjuk feltüntetve, gondoljuk meg kétszer is, megvegyük-e ezeket a termékeket Kód Kategória Mellékhatás E 102 színezék Allergia, asztma, csalánkiütés E 110 színezék Allergia, valószínűleg rákkeltő E 123 színezék Az állatkísérletek kimutatták rákkeltő hatását E 131 színezék Bőrgyulladás, rákkeltő hatás E 142 színezék Valószínűleg rákkeltő E 210 tartósítószer Rákkeltő, allergiát, májbetegséget okozhat E 211 tartósítószer Valószínűleg rákkeltő, allergiát okozhat E 212-217 tartósítószerek Valószínűleg rákkeltők E 220-227 tartósítószerek Belpanaszokat, asztmát okozhatnak E 230-233 tartósítószerek Gombaölők: bőrpanaszokat okozhatnak E 237-240 tartósítószerek Rákkeltő hatás E 249-252 tartósítószerek Bélpanaszok, közvetve rákkeltő E 285 tartósítószer Triviális néven bórax, túladagolásnál nincs ellenszer E 311-312 antioxidánsok Ideg- és bőrérzékenység E 330 antioxidáns Száj-, fog- és bőrbetegségek. Talán rákkeltő E 338-341 antioxidánsok Emésztési rendellenességeket okozhat E 450 emulgeátor Emésztési zavarokat okozhat E 460-466 emulgeátorok Bélpanaszokat okozhat E 470-477 emulgeátorok Bélpanaszokat okozhatnak E 500 savanyúságot szabályozó Gyomorirritációt okozhat E 508 savanyúságot szabályozó Gyomorirritációt okozhat E 621 ízfokozó Fejfájást, szívritmuszavart okozhat E 951 édesítőszer Fejfájást, szédülést okozhat Rendszerezési kavarodás Miért éppen E-nelc hívják? A kódok E-előtagja utal arra, hogy az Európai Unió (EU) ősének tekinthető EEC-szabványról van szó. A kontinensen jelenleg is ez van a leginkább elterjedve, ám a már említett INS-en kívül sokszor az ún. Színin- dexet (Cl), az Egyesült Államokban használatos CFR-szabvány kódjait, valamint a Merck gyógyszergyártó társaság által összeállított jegyzékszámot (MI) is megadják. így például az indigó kármin nevezetű színezőanyag E132, a CFR szerint 74102, a Cl szerint 73015, az MI szerint 4828 kódjelű. Idővel azonban annyira magasra nőtt az élelmiszerek előállításában felhasználható adalékanyagok száma, hogy az egyes adalékanyagcsoportokra kijelölt számok elfogytak, és újaknak már nem lehetett számot adni. A mai E-számrend- szerben való eligazodást az is bonyolítja, hogy a nemzetközi számozási rendszer az INS lett, amely a kontinensen kívül is használatos. Az INS-listán viszont olyan adalé- Hm, vajon mitől lehet ilyen mellékíz-E? (Rajz: internet) kok is szerepelnek, melyek az EUban nem engedélyezettek, (i-t) A rossz hírű citromsav Csupán félreértés? A citromsav szinte minden növényben, sőt számos állati szövetben is megtalálható. Legnagyobb mennyiségben persze a citromfélékben: a citrom, narancs főleg miatta savanyú. Már több mint 100 éve használják különböző ételek és italok adalékanyagaként (üdítőkben, pékárukban, sajtokban, lekvárokban, zöldségkonzervekben, jégkrémekben, borokban stb.) Az, hogy miért írják róla időnként, hogy rákkeltő, valószínűleg egy nyelvi félreértésnek köszönhető. Á citromsav az egyik olyan anyag, amely szerepet játszik a zsírok, fehérjék és szénhidrátok szén-dioxiddá és vízzé történő lebontásában. A kémiai folyamat feltárása Sir Hans Adolf Krebs, egy német születésű brit biokémikus nevéhez fűződik, és citromsav-ciklus- nak, illetve Krebs-ciklusnak is nevezik. A citromsav tehát alapvető szerepet játszik a Krebs-ciklusban, de a Krebs szó németül rákot jelent...” - írja a BabaPont.hu. (i-t) Összeállította: Szabó Gergely MIT VEGYÜNK ÉS EGYÜNK? Az alábbi táblázat segítségével bárki ellenőrizheti, milyen adalékanyagokat fogyaszt rendszeresen. Ennek ismeretében talán megszűnhet az ismeretlen eredetű rosszkedv, fejfájás. A düsseldorfi egyetem rákkutató klinikájának listája: ÁRTALMATLANOK, VISZONYLAG BIZTONSÁGOSAK E 100,101,103,104,105,111,121,122,126,130,132,140,151, 160,162,163,170,174,175,180,181, 200, 201, 202, 203, 260, 261, 262, 263,270, 280,281, 290, 300,301, 303, 305, 306, 307, 308, 309, 322, 325, 326, 327, 331, 332,333, 334, 335, 336, 337, 382,400,401, 402,403,404,405, 406, 408, 410, 411, 413,414, 420, 421, 440, 471,472,473, 474,475,480 GYANÚS ADALÉKOK E 125,141,150,153,171,172, 173,241, 477- EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓK Bélpanaszok: E 220, 221, 222, 223, 224 Emésztési zavarok: E 338, 339, 340, 341,407, 450,461,463,466 Bőrbetegségek: E 230, 231, 232, 233 Idegérzékenység: E311,312 Szájpenész, szájgyulladás: E330 Felhalmozódhat: E 285 RÁKKELTŐ ADALÉKOK E 110,123,131,142, 210, 211, 213, 214,215, 216,217, 239, 240, 249, 250, 251, 252 ADALÉK AN YAG-KIS HATÁROZÓ SZÍNEZÉKEK Az ételek és az italok kellemes - vagy visszataszító - színét adják. Nélkülük a kóla nem lenne barna, a szőlőlé nem lenne kék, az almaié nem lenne zöld és a fagyi is egy gombóc kásás jégre emlékeztetne. A reggeli gabonapelyhek ammóni- ás karamellt (E 150c) meg kármin- savat (E 120), az ecetben, sós lében vagy olajban eltett zöldségek mindenféle karamellt (E 150a-d), a vörös márványozott sajt kármin- savat (E 120); a löncshúsok, kolbászok és burgerek alluravöröst (E 129) kármint, és karamelleket tartalmaznak. Felhasználásuknak szinte minden esetben üzleti okai vannak: a termék eladhatóbb, ha a színe a természeteshez hasonlít. Fogyasztói szokásainkkal kerülne szembe színezőanyag nélkül például a narancssárga kolbász. TARTÓSÍTÓSZEREK A név alapján szerepük nyilvánvaló, miattuk nem romlik meg az ostyákban, kekszekben a tojáspor, évekig eláll a lekvár és a dobozos kenőmájas. A szakértők szerint azonban elősegítik a penészgombák által termelt mérgek képződését. Csomagolt haltermékek, a gyümölcslevek, az üdítőitalok, a kenyér és a pékáruk, a saláták és a salátaszószok, a margarin, a bor, a szárított gyümölcsök és zöldségek, a citrusgyümölcsök egyik fontos adaléka. Ä benzoesav és sóinak használatát a kutya- és macskaeledelekben már betiltották. A macskáknak már 5 ezreléknyi is halálos lehet. Embernél „csak” kiütést vált ki... ANTIOXIDÁNSOK Ha bonyolultabb szerkezetű szerves anyag hosszabb ideig levegőn áll, a légköri oxigén hatására (is) előbb-utóbb elkezdődik bennük a bomlás, vagyis a lassú égés - egyszerűen szólva a rothadás. Ezt gátolják meg az antioxidánsok. Nekik köszönhetően nem avasodik meg a zsír, nem bámul meg a gyümölcs. Lényegében ezek az adalékok kiegészítik a mikroorganizmusok okozta romlást gátló tartósítószerek hatását. Felhasználási területük: zacskós levesek, rágcsálnivalók, margarinok, majonéz, rágógumi, olajok, pékáruk, fagylalt, marcipán. Vannak közöttük kimondottan veszélyesek, a pro- pil-gallát (E 310) például csecsemőknél életveszélyes cianózist válthat ki. A szintetikus Butil-hid- roxi-toluol (BHT, E 321) a rágcsálnivalókat védi az ízhibáktól, javítja a marcipán és a nugát eltarthatóságát. Felhasználhatóságát csak a rágóguminál engedélyezik az EU- szabványok: a kísérletek során részben rákkeltő, részben a rák kialakulását gádó hatását észlelték. SŰRÍTŐANYAGOK Nélkülük nem létezne a finoman rugalmas gumimaci. Az élelmiszer állagát szintén főleg üzleti okok miatt szabályozzák. Ki enne kásás kocsonyát, híg mártásokat? Szabályozzák a kész öntetek viszkozitását, például megakadályozzák a kakaószemcsék lerakódását a tejben. Sok kalóriaszegény „light” termékben nélkülözhetetlenek. Felhasználási terület: lekvárok, sajt- és húskészítmények, pékáruk, tésztatermékek, porított (instant) italfélék, csecsemőételek, diétás termékek, zselék, pudingok, fagylaltok, habok és édességek. A pékek és cukrászok bőrén allergiás reakciókat figyeltek meg a Karbo- xi-propil-cellulózzal (E 466) való gyakori kapcsolat miatt. EMULGEÁTOROK Felhasználásuknak szintén üzleti oka van. A szakértő szerint hatás- mechanizmusuk a mosószerekéhez hasonlít. Lehetővé teszik több - közönségesen nem vegyíthető - fázis (pl. a víz és a zsír) összekeverését, stabilizálják a keverék állagát. Nagy jelentősége van a félkész- és készételek, az instant termékek előállításánál. Felhasználásukkal nő a tészták gépi megmun- kálhatósága, könnyebb a megfelelő szemcsésség vagy a krémszerűség beállítása. Ezzel együtt alapanyag is megtakarítható, hiszen így az anyagba több víz vagy levegő keverhető. Megtalálhatók pékárukban, édességekben, öntetetekben, desszertekben, margarinban, kolbász- és szalámifélékben. A leggyakrabban használt emulge- átorok, az E 322 (vagyis a leciti- nek) és az E 471 (zsírsavak glice- ridjei) káros hatásai egyelőre nem ismertek. SAVANYÚSÁGOT SZABÁLYOZÓ ANYAGOK A kólának nemcsak a kellemes-sa- vanykás ízét adják, hanem ugyanakkor tartósítják is. Némelyikük ráadásul mint szilárdító és kelesz- tószer funkcionál. Felhasználják pékáruknál, húskészítményeknél, kenősajtoknál, fagylaltnál és koffeintartalmú üdítőitaloknál. Az ide tartozó foszforsav és sói (E 338-341) a legvitatottabb adalékok közé tartoznak. Az ugyan még nem bizonyított, hogy a gyerekeknél hiperaktvitást váltanak ki, az azonban igen, hogy a foszfátok befolyásolják az emberi szervezet kálcium-anyagcseréjét. Túl sok foszfor károsan befolyásolja az anyagcserét, csontritkulást idézhet elő - állítják a szakértők. AROMÁK ÉS ÍZFOKOZÓK Becsapják érzékszerveinket. Nem nehéz kitalálni, hogy szintén üzleti szempontok miatt. Főleg olyan termékek eladhatóságát segítik, amelyek ízét kedvezőtlenül befolyásoló (rossz) nyersanyagból vagy technológiával készítettek. Mivel az aromákat a könnyebb kezelhetőség kedvéért általában oldószerekkel és hordozóanyagokkal kell vegyíteni, így azok még számos egyéb anyagot is juttatnak az élelmiszerekbe. Az Egyesült Államokban - igaz, közvetve - már társadalmi problémát okoznak, a termékek kalória- (és zsír-) tartalmát elvonva a gyártók arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy többet egyenek, tehát többet vegyenek. Az ételek „kiszipolyozott” ízét azonban erősíteni, pótolni kell. Az aromák közvetlenül is étvágynövelő hatásúak lehetnek. CSOMÓSODÁST GÁTLÓ ANYAGOK Ki hinné, hogy valahol még az olyan alapélelmiszernek számító lisztben is van, amely nem a gabonából származik. Az esetleges nedvesség hatására a liszt szemcséi könnyen összetapadnának, az így keletkezett csomók miatt nehezebb lenne a sütőipari termékek gyártása, fogyasztásuk kevesebb élvezetet okozna. Az ide tartozó mikrokristályos viaszokat (E 907) a kenőolaj-gyártás során keletkezett maradék tisztításával nyerik. Gyakran műanyagokkal vegyítik (polietilén, ciklokaucsuk). ÉDESÍTŐSZEREK ÉS CUKORHELYETTESÍTÖK Főleg a kalóriaszegény „light” termékek gyártásánál alkalmazzák. Aki a „lajtos” termékekért rajong, az általában szeretne fogýni, vagy előnyös alakját megtartani. Voltaképpen ismét csak a gyártók ügyes húzásáról van szó. A szerek pont a túlsúlyosaknak okoznak problémát. Egy 80 000 nőn végzett amerikai felmérés arra az eredményre jutott, hogy az édesítőszert fogyasztóknál átlagban nagyobb mértékű volt a súlygyarapodás, mint a cukrot fogyasztóknál. Ezt a szerek étvágynövelő hatásával magyarázzák. A disznókat szintén emiatt etetik az említett anyagokkal. ENZIMEK Bonyolult összetételű természetes anyagok, amelyek a kémiai reakciók sebességét befolyásolják. Mivel az enzimeket általában nem tisztítják, velük együtt sokféle adalékanyag kerülhet az élelmiszerbe (pl. tartósítószerek). Nem ritka, hogy a csírátlanítás érdekében az enzimeket sugárkezelik. A legtöbb további enzimeket tartalmaz, melyekkel a tisztított enzim toxikológiai vizsgálata során nem foglalkoztak. Penészgombából, baktériumokból, vágóállatok mirigyeiből készülnek. (Forrás: Zöld Pók Hálózat)
