Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-29 / 224. szám, szombat

Családi Kör ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 29. MINDENNAPI KENYERÜNK Szegény gazdagok, gazdag szegények HAĽKO JÓZSEF Megdöbbentő. Számtalanszor is­mételt, mégis újra meg újra meg­döbbentő képek: az amerikai Manhattan legmagasabb épületei úgy omlanak össze, mint a kártya­vár. A füstölgő romok között em­berek ezrei pusztulnak el. És nem a véleüen műve, nem is természeti katasztrófa okozta, hanem szán­dékosság: valaki ezt pontosan így akarta, így tervezte, s a tébolyul­tak hidegvérűségével véghez is vitte. Amióta világ a világ, először nézhetett az emberiség egyenes adásban ilyen kataszt­rófát. És aki azon a tra­gikus kedd délutánon bekapcsolta a televíziót, egy új katasztrófafilm bemutatójának vélhet­te, amit látott. A legka- tasztrofálisabb, hogy ezúttal nem egy pihent agy tótaládóját mutat­ták a képsorok, hanem a borzalmas valóságot, mely az egész emberiséget érinti, s külön minden egyént. A kártyavár szere­pében a Vüágkereskedelmi Köz­pont, s bár „központ” volt, sőt „vi­lágkereskedelmi”, úgy égett el, mint egy papújáték. Az emberek a világ minden részén kamerák előtt hangoztatják: elkezdtünk fél­ni! Tényleg, ki lehet manapság biztos az életében? A földkerekség melyik zuga garantálhat teljes biz­tonságot? A vasárnapi evangéliumból meg­sejthetjük a feleletet: üyen helyet kár keresni! Mint ahogy rangot, fűnkdót vagy befolyásos kapcso­latokat is: mert nem léteznek. A bibliai gazdag ember talán azt hit­te, megszerzett mindent, öntelt biztonságban élt saját sérthetet­lenségének „felhőkarcolójában”. Oly magasról tekintett le minden­re és mindenkire, hogy a közvet­len közelében kolduló Lázárt ész­re sem vette. Jézus a gazdag em­bernek nem a kövér bankszámlá­ját illeti kritikával. Az ő ellenveté­se, hogy a gazdag látja ugyan az embert, de nem veszi észre napi kenyérgondjait. Adhatna bőven a vagyonából, de nem ad. Gond nél­kül megoszthatná, de nem osztja meg. Látja a szegénységet, de a következményeit már nem. Az irgalmatlanság szakadéka. Amit a gazdag ember itt, a földön épített, ugyanaz halála után áthidalhatat­lan szakadékká változott közte és Isten közt. „Mert aki csak egy - pohár vizet ad is nektek inni az én nevemben, azért mert Krisztuséi vagytok, bizony, mondom nektek: nem veszíti el jutalmát” - mondja Isten fia. Akinek viszont zárva a szíve, s nem ad, az Jézusnak nem ad. És ez elkerülhetetlen. Mert a szív ítéltetik. Egyszer szemtanúja voltam, amint egy koldus egy hajléktalan körzetébe vetődött. Alig nyújtotta kéregetésre kezét, az önző hajlék­talan durván elkergette. Ez az ÉN körzetem, tűnés innen! A hontalanság, a szegényes külső is lehet a közönyös kevélység álar­ca. Néhány kopott nejlonzacskó és sörösüveg is lehet „vagyon”, amely megterheli, megkeményíti a szívet, vak közönnyel tölti el má­sok nyomorúsága iránt. És való­ban a szív vizsgáltatok. Mert örök érvényű bibliai igazság, hogy Isten a szív rejtekeit vizsgálja, s a szív szava szerint ítél majd. Sem az új szagú Chardin zakó, sem a do­hos, szeméttelepről szerzett kabát nem tar­tozik Isten kritériumai közé. „Szaggassátok meg szíveteket, nem pe­dig ruhátokat” - mondja a próféta. A New Yoik-i tragédia figyelemre méltó következménye, hogy az emberek szíve közelebb került egymáshoz, a szolidaritás egyesí­tette őket. Elmélyült imával telje­sítik az „emeljük fel szívünket” óhaját, megtelnek a templomok. Figyelni kezdtek egymásra. És Is­tenre! Mert nem csak felhőkarco­lók dőltek le, úgy tűnik, alapjai­ban remegett meg az egész hamis értékrendszer. Rejtély, hogy miért kell házaknak égniük, emberi éle­teknek kialudniuk, miért kell élet­veszélybe kerülnie bolygónknak ahhoz, hogy az emberek figyelje­nek végre egymásra. Hogy feléb­redjenek az álomból, hogy kivet­kőzzenek a másra nem szoruló individualizmus vértezetéből? És mi lesz, ha minden visszatér a ré­gi kerékvágásba? Visszatér vele a régi viszonyulás is Istenhez és az emberekhez? Természetesen! Visszatér, ha nem kapnak mé­lyebb és szilárdabb alapot, mely nem más, mint az odafigyelő sze­retet. Szeretet, mely nem marad alul a történelmi viharokban, amelyet nem befolyásolnak társa­dalmi normák és divathullámok. A feltétel nélküli szeretet mindig FIGYEL, mindig MÁSÉRT van, nem állít csapdákat, nem ver sza­kadékokat, nem körzetesít és nem kerget el. A szeretet fölötte van a dolgoknak, hogy azok javára szol­gáljon. Ha a gazdag ember felfi­gyelt volna Lázár nyomorúságára, és vagyonának részesévé tette vol­na ót, még gazdagabbá vált volna: Isten és közte nem szakadék tá- tongana, hanem híd vezetne: Lá­zár. Rengeteg híd visz Istenhez ma is: a szenvedők, a rászorulók és a szegények körülöttünk mind. Kerülőutak márpedig nincsenek. (A szerző római katolikus pap) NEM CSAK IGÉVEL ÉL AZ EMBER Juhtúrós puliszka Hozzávalók: 50 dkg kukoricadara, 1,2 dl viz, só, 1 csokor petrezselyemzöld, 30 dkg juhtúró, 3 evőkanál olaj. Elkészítése: A vizet a sóval és az olajjal felforraljuk, majd hozzáadjuk a kukoricadarát. Fakanállal addig keverjük, amíg sima lesz. Ha ismét fel­forrt, levesszük a tűzről, fóliára borítjuk. Rászóljuk a juhtúrót, és a fólia segítségével felteker­jük. Szeletekre vágva köretként tálaljuk. A receptek gazdag választékát a kéthetente pénteken megjelenő ÍZVILÁG című mellékletben találhatják, legközelebb október 5-én! Az idősebbek gyakran túl kevés folyadékot isznak, holott folyadékszükségletünk az évekkel nem csökken Életkor - változó igények AJÁNLÓ A hogy az ember öreg- I szik, energiaszükség- 1 lete csökken, ám fon- : tos, hogy továbbra is tápláló ételeket fo­gyasszon. Az öregedés elkerülhetetlen, de a fizikai le- gyengülés nem szükségképpen az. A kor előrehaladtának külső jeleit késleltethetjük - s életünket meg­hosszabbíthatjuk -, ha táplálkozá­sunkat megfelelően alakítjuk. Az idősebbek nem megfelelő táp­lálkozásának számos oka van. Ne­hézséget jelenthet a rágás, az öre­gedő szervezet már nem emészti meg és nem fogadja be olyan könnyen a táplálékot, s a magá­nyosan élők nem mindig veszik a fáradságot, hogy tápláló ételeket készítsenek maguknak. A kor elő­rehaladtával romlik a szaglás és az ízérzékelés, s vele párhuzamo­san az étvágy. Készítsünk tehát vonzó külsejű ételeket, és ne elé­gedjünk meg unos-untalan a gyorsan „összecsapható” fogások­kal. A tetszetős külsejű, változa­tos ennivaló valósággal felrázza az eltompult étvágyat. A korral le­lassuló fizikai tevékenység követ­kezményeként az energiaszük­séglet a 40. életéven túl évtize­denként akár 5%-kal is csökken­het, a szervezet tápanyagigénye viszont nem változik, sőt a leg­újabb kutatások szerint a vita­min- és ásványianyag-szükséglet a kor előrehaladtával nő. TÁPANYAGHIÁNY A táplálékhasznosítás az évek múltával egyre veszít hatékony­ságából, minthogy kevesebb gyomorsav, egyéb emész tőnedv és enzim ter­melődik. A hu­zamos ideje fennálló rossz szoká­sok, például a dohányzás ká­ros hatásai is ek­kor kezdenek kiüt­közni. A dohányzás és az alkoholfogyasztás kime­ríti a szervezet tápanyagtartalé­kát. Az idősebbek között különö­sen gyakori jelenség a Be-, Bu- és D-vitamin, a folsav, valamint a kalcium, a magnézium és a cink felvételének csökkenése. Ha e tápanyagok mennyisége a szüksé­ges napi szint alá csökken, azt az egészség biztosan megsínyli. A Bu-vitamin pótlásával sokszor eredményesen kezelhető az emlé­kezetkiesés, a koordinációs és egyensúlyzavar. Ehhez gyakran nem kell több, mint sok hal, állati belsőség, sertéshús, tojás, sajt és tej. Ha az étrendben nincs elég Bu-vitamin, a táplálék felszívásá­hoz nem termelődik elegendő gyomorsav, s a hiány megszünte­tésére vitamininjekciót kell adni. Az idősek étrendjéből gyakran hi­ányzik a folsav is, mert nem fo­gyasztanak elég gyümölcsöt és zöldséget. Mivel többnyire nem tartózkodnak eleget a napon, az étrendjükből kell fedezniük szer­vezetük D-vitamin-szükségletét. A D-vitamin hiányában csontjaink elvékonyodnak és törékenyekké válnak. A margarinon és olajos húsú halakon kívül nemigen van olyan étrendi forrás, amelyből D- vitamin nyerhető, ezért D-vita- min-készítmények szedésére is szükség lehet. Nyugdíjba vonulá­suk után egyesek szabadon áten­gedik magukat az alkoholnak és a cigarettának, pedig a dohányzás és a gyakori poharazgatás meg­csapolja a szervezet tápanyag­készleteit, és serkenti a káros sza­bad gyökök termelődését. Az al­koholfogyasztás mérséklése és a dohányzás feladása felmérhetet­len előnyökkel jár, a megfelelő táplálkozás pedig biztosítja a szá- bad gyököket semlegesítő antioxidánsokat. Az idősebbek gyakran túl kevés fo­lyadékot isznak, holott folyadék- szükségletük nem csökken. Napi 6-8 pohár elegendő lehet. Minthogy a lassuló anyagcsere és a csökkent energiaszükséglet nyo­mán felesleges kilók rakódhatnak le, az idősebbeknél is fontos a rendszeres testmozgás. Az elhízás az élet kései szakaszában sok kárt okoz. Idősebb korban is fontos a ki­egyensúlyozott táplálkozás. Rost­anyagokban gazdag élelmiszere­ket fogyasszunk - kenyeret, gyü­mölcsöt és zöldségfélét. Ezzel ele­jét vehetjük a székrekedésnek és más emésztési zavaroknak. (R. D.) Tápanyagszükséglet idősebb korban Ahogy az ember öregszik, aktivitá­sa csökken, kevesebb kalóriára van szüksége - ezt tükrözi az étvágy mérséklődése is -, ám a szervezet vitaminok és más tápanyagok irán­ti igénye a korral SZÉNHIDRÁT, KEMÉNYÍTŐ A teljes őrlésű gabonafélék (árpa, barna rizs, Graham-kenyér stb.) más fontos tápanyagok között Bt- vitamint és folsavat is tartalmaz­nak, valamint a székrekedés meg­előzéséhez szükséges oldhatatlan rostokat. Tejes zabkásából és vita­minnal dúsított gabonapelyhek- ből egyszerű, tápláló reggeli ké­szíthető. ZÖLDSÉGFÉLÉK A levélzöldségek (káposzta, kel, spenót stb.) könnyen elkészíthe­tők, és sok fontos tápanyagot tartalamznak, így béta-karotint, Bs- és E-vitamint, folsavat, kalciu­mot, vasat és magnézi­umot. A HÚS, SZÁRNYAS Az állati belsőségek (pl. máj, vese) koncentrált fehéijeforrások. A hú­sokhoz hasonlóan van bennük A-, Bi2~, D- és E-vitamin, tiamin, folsav, vas és cink. A szárnyasok húsa külö­nösen hasznos táplálék - kitűnő for­rása a könnyen emészthető fehérjék­nek, a csont­ból, ap­rólékból pedig levest lehet főzni. macin, to­vábbá a csontozat számára fon­tos kalcium. Fogyasszunk napi 2,5 dl tejet, akár reggeli gabo- napehelyre öntve, akár önállóan. Akinek a vér­nyomása és a koleszte­rinszintje nor­mális, nyugod­tan ehet hetente 25 dkg sajtot is. HALAK gumósok (burgonya, fehérrépa, pasztinák stb.) laktató, szénhid­rátot, rostanyagot és C-vitamint tartalmazó élelmiszerek. GYÜMÖLCSÖK A citrusfélék, a ribiszke és a csip­kebogyó fontos C-vitamin-forrá- sok. Az alma és a körte a koleszte­rinszintet csökkentő rost­anyagok megfelelő for­rása, a banán pedig jó kálium- és szénhidrát­forrás. TOJÁS Fo­gyasz­szunk sok gyü­mölcsöt, napon­ta legalább öt alka­lommal 10-10 dkg-ot, zöldségfé­lékkel vegyesen. A tojás könnyen emészthető, a teljes értékű fehérjék kitűnő for­rása, de A- és D-vitamint is tartal­maz. Minthogy koleszterintar­talma nagy, heti 3-4 tojásnál ne nagyon fogyasszunk többet. _________TEJTERMÉKEK__________ A tejtermékek teljes értékű fehér­jeforrások. Van bennük A- és Bu- vitamin, folsav, riboflavin és Minden hal értékes fehérjék és B- vitaminok forrása. Az olajos húsú tengeri halak (makréla, hering stb.) az esszenciális zsírsavakon kívül A- és D-vitamint is tartal­maznak. Az olajos húsú konzerv- halak (lazac, szardínia), gyakor­latilag ugyanolyan táplálók, mint a friss halak, s ehető szálkáik mi­att jó kalciumfor­rások is. SZÁRAZBAB, BORSÓ, LENCSE A hüvelyesek aránylag olcsó fe­hérjeforrások. A legtöbb B-vita- min és rostanyag megtalálható bennük - az oldhatók és az old­hatatlanok egyaránt. A teljes őr­lésű gabonából készült pirítóssal fogyasztott főtt bab táp­Jóból is megárt a sok Az ausztrál élelmezésügyi hivatal bevonta a nagyáruházakból a növényi szterolokat tartalmazó tejtermékeket és joghurtokat, mégpedig azzal a megokolással, hogy a gyártók nem nyújtottak be elegendő bizonyítékot ezeknek az adalékanyagoknak az ártalmat­lanságáról. Bár a szterolok csökkentik a vér koleszterinszintjét, és káros hatásuk sem kimutatható, azzal, hogy a piacot elárasztották az ilyen jellegű vajkrémek, veszélyt jelenthetnek. Nagy mennyi­ségben ugyanis előidézhetik, hogy a szervezet képtelen hasznosí­tani a számára nélkülözhetetlen béta-karotint. Az amerikai élel­mezésügyi csúcsszervezet, az AHA nemrég közzé tette álláspont­ját ez ügyben. Óva int az effajta adalékanyagokkal ellátott ter­mékkör kiszélesítésétől. Tekintettel arra, hogy nem léteznek ta­nulmányok, melyeknek vizsgálati tárgya lett volna a növényi szterolok 1,6-2,0 g-nál magasabb napi adagjának hatása az embe­ri szervezetre, az ilyen jellegű termékek számának növekedése azt eredményezné, hogy a napi szterolbevitel ez érték fölé emelked­nék, ami az AHA következtetései szerint oda vezetne, hogy a szer­vezet elveszítené felhasználóképességét az igen fontos, zsírban ol­dódó vitaminokra, ( www.uzpi.cz )

Next

/
Thumbnails
Contents