Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-29 / 224. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 29. TÉMA: CSEHSZLOVÁKIA ÉS A TERRORIZMUS E3 Az egykori kommunista rezsim fegyvereket exportált, terroristákat képezett ki és bombatámadásokat tervezett Bűn és büntetlenség (ČTK-felvétel) A volt Csehszlovákia kom­munista rendszere olyan te­vékenységeket támogatott, amelyeket ma szemrebbe­nés nélkül a terrorista jelzővel illetnénk. Fegyvere­ket adott el kockázatos terü­leteken, a legkülönfélébb felszabadító hadseregek harcosait képezték ki, sőt bombatámadásokat terve­zett és szervezett. Termé­szetesen emberrablásokban is részt vett. FELDOLGOZÁS „1989-ig elviseltük, jóváhagytuk és támogattuk a terrorizmust. Persze, ezeket a tevékenységeket a felszabadítási mozgalmak tá­mogatása jegyében tettük” - mondja A Kommunizmus Bűntet­teit Dokumentáló és Kivizsgáló Hivatal (ÚDV) igazgatóhelyette­se, Pavel Bret. Ördögi semtex A múlt rendszer legveszélyesebb terrorizmustámogató hozadéka a semtex robbanóanyag kivitele volt. Jó vállakózás volt - a terro­ristáknak megfelelt, hiszen rend­kívüli tulajdonságai voltak, mert nehezen találták meg, és haté­kony volt. „Líbiába 900 tonnányit szállítottunk belőle, Vietnamba 14 tonnát. Egy Boeing típusú re­pülőgép felrobbantásához pedig mindössze 30 dekányira van szükség” - nyilatkozza Jan Fro- lík, a belügyminisztérium archí­vumának igazgatója. A kommunista rendszer megle­hetősen közel állt a terrorizmus­hoz - mindkettő alapeleme a fé­lelem. Az első nagyobb terrorista megmozdulás 1947-ben borzolta fel a kedélyeket. A szálak az ak­kori Csehszlovákia kommunista pártjához vezettek, a célpontok pedig a párton kívüli miniszterek voltak. Az 1948-as februári for­dulat után már senki sem foglal­kozott az eset felderítésével - ez egyébként is csak előjáték volt. Miután megszilárdult a kommu­nista rendszer, nagyban támogat­ta a terrorizmust, főként az ötve­nes-hatvanas és a hetvenes­nyolcvanas években. Különleges kiképzőközpont A nyolcvanas években a világ minden tájáról csak úgy özönlöt­tek a terroristák Csehszlovákiába kiképzésre. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a Brünn mellet­ti Zastávka altiszti iskolát külön­Pavel Minarík hamisított igazolványa leges kiképzőiskolává kellett át­nevezni, Kikötő fedőnévvel. Hi­vatalosan természetesen más ne­ve volt. A terroristaképző tanfolyamok általában fél évig tartottak, vol­tak hosszabbak is, s a tanulmá­nyok végén szakdolgozatot kel­lett leadniuk a hallgatóknak. A Kikötőben a testőröket, a megfi­gyelőket, a rádiósokat, tehát azo­kat az embereket képezték ki, akik a terrorista akciókat szer­vezték, irányították. „Palesztiná­ból, Laoszból, Vietnamból, Afga­nisztánból, Kambodzsából és Af­rikából - elsősorban Etiópiából és Angolából - verbuválódtak a hallgatók” - mondja Frolík. 130 palesztin ügynököt képeztek ki a nyolcvanas években. Hallgatunk, ha jól megfizetsz Mindent a legfelső szintről irányí­tottak. A külföldi ügynökök nem a ruziné-i repülőtérre érkeztek, ha­nem a kbeli katonai repülőtérre. Az utakat úgy jelölték meg, mint­ha ezeken érkeznének a külföldi speciális missziók. A csehszlovák kormány azonban általában jól megfizettette a kiképzéseket. A vak igazság Mivel sem a történészek, sem más szakemberek nem vonják kétség­be, hogy a kommunista rendszer tudatosan támogatta a terroriz­must, senkit sem ítéltek el sem az akciók támogatásáért, sem az akci­ókért. Pavel Minaŕík ügynököt egy haj­szál választotta el attól, hogy el­ítéljék. Ő a Szabad Európa Rádió müncheni székháza ellen szerve­zett terrorista támadást 1970-75- ben. Vád alá helyezték, de a bíró­ság visszautalta ügyét, és ma újra vizsgálják. A bíróság nem vonta kétségbe, hogy Minarík bombatá­madást akart intézni a rádió ellen. S csupán azért nem hoztak ítéle­tet, mert nem tudták megállapíta­ni, mekkora kárt okozott volna a robbanás. „Nem szabadna ezt az ügyet egy­szerű büntetőjogi esetté degradál­nunk” - mondja Bret. Több szak­értő is figyelmeztetett, hogy nem­csak néhány terrorista és társaik megbüntetése a lényeg, hanem az is, hogy a cseh közvélemény meg­tudja, milyen mértékben vett részt hazai és külföldi terrorcselekmé­nyekben az elmúlt rendszer. „Úgy vélem, a társadalom még nem törődött bele, hogy az örök­ség része a csehszlovák terroriz­mus. Ezen egyrészt a kommunista országnak a saját lakossága elleni terrorcselekményket értem, más­részt a külföldi merényleteket” - szögezi le Vilém Prečan cseh törté­nész. „Még nem írtak meg min­dent, nem neveztek meg mindent és mindenkit, nem készült teljes kép a gaztettekről” - teszi hozzá. Gondot okozhat a büntetés Nem egyszerű megbüntetni vala­kit, mert terrorista cselekményt hajtott végre. A Csehszlovák Szö­vetségi Köztársaság ugyanis csak 1992-ben csatlakozott a terroriz­mus visszaszorításáról szóló eu­rópai egyezményhez, melyet Strasbourgban már 1977-ben alá­írtak. Az egyezmény világosan megfogalmazza, mi a terroriz­mus, s milyen cselekmények tar­toznak ebbe a fogalomba. „Csak azt büntethetjük, ami korábban is büntetendő volt” - mondja Bret. A terrorista cselekmények többnyi­re egy tőről fakadnak. „Bár az em­berek egy ideológia hatására cse­lekedtek, sajnos a szó rossz értel­mében, mivel ennek az ideológiá­nak a bölcsőjénél a gyűlölet állt. Emiatt ártatlan emberek szenved­nek, és a rossz szülőatyjai me­gússzák büntetés nélkül” - ma­gyarázza Bret. Vilém Prečan arra figyelmeztet, hogy minden esetet egyedileg kell megvizsgálni, és pontosan megha­tározni. Megemlíti, hogy a nácik a partizánakciókat bandák terror- cselekményének nevezték. „A har­coló csecsének az orosz kormány szemében ugyancsak terroristák. Hasonló a kínai kabinet viszonya a tibetiekhez, akik vallási és nemze­ti érdekeiket védik.” Vajon van-e a mai terroristák közt olyan, akit Csehszlovákiá­ban képeztek ki? „Erre nem tu­dok egyértelmű választ adni. Ti­zenegy év túl hosszú idő ahhoz, hogy a mai terroristanemzedék azokból kerüljön ki, akiket egy­kor itt képeztek ki, vagy akik itt fogtak fegyvert. Meglehet, hogy a titkos raktárakban akad néhány tonna semtex” - teszi hozzá Vili­am Prečan. (mfd) Csehországban vettek volna fegyvereket Az afganisztáni tálibok Csehországban próbáltak fegyvert és ka­tonai célra alkalmas radioaktív anyagot vásárolni 1998-ban - ál­lítja a Super című prágai bulvárlap. Az újság prágai arab, illetve meg nem nevezett titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az Afganisztánban kormányon levő mozgalom képviselői 1998-ban fegyvereket és radioaktív anyagot szerettek volna vásá­rolni cseh cégektől, s ennek érdekében több tárgyalást is folytat­tak. Az üzlet azonban végül meghiúsult. Egyrészt mert néhány cseh vállalat túlságosan magas árai elfogadhatatlanok voltak a tálibok számára, másrészt pedig azért, mert a cseheknek gyanús volt az afgánok által javasolt fizetési mód. Ugyanakkor egy orosz kereskedő közvetítésével a táliboknak sikerült vörös higanyt és ozmiumizotópot vásárolni - írja részletek mellőzésével a cseh lap. A Super úgy tudja, hogy a cseh titkosszolgálatoknak 1998- ban a tálibok csehországi fegyvervásárlási kísérlete elkerülte a fi­gyelmét. A Super információit a hivatalos hatóságok, illetve a fegyverkereskedelemmel foglalkozó cégek képviselői egyelőre nem kommentálták. (MTI) Frolík szerint nem kell tartani a kommunista Csehszlovákiában kiképzett terroristáktól Négyszáz afgán a listán INTERJÚ A cseh belügyminisztérium archí­vumának igazgatója meggyőző­déssel állítja, hogy a világnak nem kell tartania a hajdani kom­munista Csehszlovákiában kikép­zett terroristáktól. „Már 1990 nyarán átadtuk a titkosszolgála­toknak a tevékenységükről szóló összes levéltári anyagot” - mond­ja Jan Frolík. Valóban senkitől sem kell fél­nünk? Átadtuk a kémelhárításnak az in­formációkat azokról az emberek­ről, akiket nálunk képeztek ki. Is­merem ezt a dokumentumot, tel­jes volt. És persze figyelembe kell venni azt is, hogy hosszú idő, több mint tíz esztendő telt el azóta. Csakhogy a terroristák listáján több mint négyszáz afgán neve is szerepelt... Tudomásom szerint azokat, akik közülük visszatértek Afganisz­tánba, meggyilkolták, mert idő­közben új rezsim került hatalom­ra. Ezek az információk két olyan Jan Frolík, a cseh belügyminisztéri­um archívumának igazgatója (CTK-felvétel) afgántól származnak, akik itt kaptak kiképzést, és akiknek si­került megszökniük Afganisztán­ból. Milyen volt a kiképzés színvo­nala? Biztos, hogy azok az afgánok, akiket az amerikaiak képeztek ki Pakisztánban, sokkal felkészül­tebbek voltak. Ha össze kellene ezt hasonlítanom, azt monda­nám, nálunk siralmas volt a ki­képzés színvonala. A technika is elavult volt, sosem kaptak új gép­pisztolyokat, csak felújított fegy­vereket. Gondoljon bele, hajda­nán rádiósokat képeztünk ki, ma pedig már mobiltelefonok van­nak. Hadgyakorlatokat is végeztek? Nem tudom, hogy a katonai tábo­rokban végeztek-e ilyen gyakor­latokat, de a Brünn melletti Zas­távka táborban egész biztosan nem. Nálunk csupán rádiósokat, megfigyelőket és testőröket ké­peztek ki. Tehát semmi látvá­nyos, feltűnő dolgot nem végez­tünk. Nem volt veszélyesebb a fegy­verexport, mint a terroristaki­képzés? Biztos, hogy veszélyesebb volt. A legveszélyesebbnek pedig a sem­tex exportját tartom, (mfd) Amerikai érdektelenség Egészen más generáció A kommunista állambiztonság 1989 előtt ügynökökként foglalkoztatott olyan arabokat is, akik terrorista szervezetekkel tartottak fenn kap­csolatokat. Általában palesztinokat toboroztak, olyanokat, akik - ideo­lógiai szempontokat figyelembe vé­ve - más csoportba tartoztak, mint azok, akik iránt ma az amerikaiak érdeklődnek - mondta ki a cseh hír­szerzés egyik tisztje. Az ügynökök listája tíz évvel ezelőtt készült, s a listán szereplő emberek közül sokan még az előtt meghaltak, mielőtt nyilvánosságra hozták az StB mun­katársainak nem hivatalos jegyzé­két. A többiekről, néhány kivételtől eltekintve, nem tudni, hol vannak. ,.Kérdéses, hogy az 1986-ból szár­mazó információk mennyire lenné­nek ma fontosak. Egészen más ge­nerációhoz tartoznak az amerikai gépek elrablói. De talán hiányozhat a mozaikból egy rész, melyet a cseh hírszerzés információival lehetne kiegészíteni” - mondja Oldfich Čemý, a polgári kémelhárítás volt főnöke. Ám az amerikaiak eddig nem mutattak érdeklődést e titkos- ügynökség hálózata iránt, (mfd) A CSEHSZLOVÁK TERRORIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL A terrorizmus kezdetei 1947 augusztusában ismeretlen tettes sikertelen merényletet köve­tett el trinitrotoluén és robbanóanyag keverékével három nem kommunista miniszter - köztük Jan Masaryk - ellen. A szálak az olmützi kommunista aktivistákhoz vezettek, a CSKP kerületi titkár­ságán fegyverraktárat is találtak. Az 1948-as fordulat után azon­ban a kommunisták meghiúsították a vizsgálat folytatását. Az eset „dobozos merényletek" néven került a történelembe. Felfegyverzett hajó 1959 áprilisában a franciák feltartóztatták a Lidice nevű csehszlo­vák hajót, amellyel Algírba szállítottak fegyvereket a felkelőknek. A kapitánynak két szállítólevele volt, közülük egy hamis. 580 tonná­nyi fegyvert rejtettek el a hajótestben. Az üggyel a CSKP KB politi­kai bizottsága foglalkozott, s úgy döntött, a csehszlovák hajók nem szállíthatnak fegyvereket. Öljétek meg a francia elnököt! Zseniális terv volt: libanoni lá­togatása során meghal de Gaulle francia köztársasági el­nök, amivel azt a látszatot kel­tik, hogy az amerikai tit­kosszolgálat gyilkolta meg. Ez­zel ártanak Izraelnek, és ellen­ségeskedést szítanak Francia- ország és az USA között. A ter­vet a kémelhárítás főnöke, Jo­sef Jindfich eszelte ki: az em­lékműbe beépített bombának akkor kellett volna robbannia, amikor az elnök elhelyezi rajta a koszorút. De Gaulle azonban nem utazott Libanonba, mivel 1969-ben lemondott. Ráadásul a tervet egy volt csehszlovák kém elárulta az amerikaiak­nak, miután emigrált. Charles de Gaulle Terroristaképzés állami pénzen Csehszlovákiában a nyolcvanas években sok fejlődő ország terro­ristáit épezték ki. Legtöbben - több mint négyszázan - Afganisz­tánból érkeztek. S míg a többiek keményen fizettek a tanfolyamo­kért, hatvan afgán költségeit a csehszlovák kormány fedezte. Štro- ugal kabinetje 24 millió koronát különített el erre a célra - segítség az afgán népnek az imperializmus ellen folytatott harcban jelszó­val. A rendszer 130 arab kiképzésének költségeit is állta, közülük kerültek ki Jasszer Arafat testőrei. Támadás a Szabad Európa ellen Pavel Minarík ügynök négy javaslatot dolgozott ki arra, hogyan le­het a levegőbe röpíteni a Szabad Európa Rádió müncheni épületét. Az ál rádióbemondó 1972 júniusában terjesztette be első tervét fe­letteseinek a belügyminisztériumba. Még abban az évben két ter­vet készített, a negyediket 1975-ben. Az akció a Panel fedőnevet vi­selte, de sohasem valósult meg. Ezer tonna semtex A semtex a terroristák kedvenc eszköze volt. Szakértők szerint mintegy ezer tonna került belőle avatatlan kezekbe. 1988-ban a kormány ezer kilogramm klasszikus és 200 kilogramm plasztik robbanószert küldött Guineába. 1984-ben a palesztinok 110 Skor­pion géppisztolyt, pisztolyokat, muníciót, lehallgatókészülékeket vettek Csehszlovákiától, (mf) A népszerű cseh termék - a semtex robbanóanyag

Next

/
Thumbnails
Contents