Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-05 / 204. szám, szerda

Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 5. AGRÁR MORZSÁK Kevesebb sört gyártottak Prága. Csaknem 3,5%-kal csök­kent a cseh sörgyártás az idei év első felében múlt év azonos időszakához viszonyítva. Abszo­lút számokban ez 8,6 millió hek­toliteres termelés mellett 311 ezer hektoliteres visszaesést je­lent. Mintegy 5,2%-kal csökkent a hazai piacra szánt termelés, el­lenben 14,4 %-kal nőtt az ex­port. A sörfőzdéket és maláta­gyártókat tömörítő érdekképvi­seleti szerv adatai szerint Cseh­országban jelenleg 47 sörfőzde működik a regisztrált 55-ből. Közülük 40 exportra is termelt. A fogyasztók főként a Gambri- nus (29%), Pilsner Urquell (22%), Radegast Budvar (19%), és Staropramen (6%) márka­nevű söröket vásárolták. (MfD) Kártérítést kapnak a tehenekért Prága. Csaknem 5,306 millió cseh koronás kártérítést kap a cseh államtól a Jihlava melletti dušejovi szövetkezet, amelynek egy BSE-fertőzött tehén miatt le kellett vágnia a szövetkezet teljes szarvasmarha-állományát. A szö­vetkezet eredetileg 6,1 millió ko­ronás kártérítést kért az államtól. A pénz egy részét állományfelújí­tásra használják. (Agris) Ellenőrzött agrártámogatás Zsolna. Nem kaphatnak állami támogatást azok az agrárter­melők, akik nem művelik meg a dotációs igényben megjelölt föl­det - vélik a zsolnai kerületi hi­vatal illetékesei, akik a napok­ban nagyszabású ellenőrzésbe kezdtek a kerület 11 járásában. Szankciók híján így próbálják kiszűrni azokat a termelőket, akik dotációt kértek, ugyanak­kor földjeiken gyom terem, (ú) Csak enyhe módosítást kérnek Pozsony. Az agrárkamara szak- bizottsága nem azonosul azzal a véleménnyel, hogy jelentősen módosítani kell Szlovákiában az agrártámogatási rendszert. A testület arra a meglátásra jutott, hogy alapos elemzésnek kell alá­vetni a jelenlegi dotációs rend­szert. Ebből kifolyólag az esetle­ges módosításokat csak 2003-től lehetne bevezetni. A kamara sze­rint olyan dotációs rendszert kell kialakítani, amely az agrárkülke­reskedelmi mérleg hiányának csökkentésére ösztönözne, (g) Nyereséges az I.D.C. Holding Pozsony. Mintegy 60 millió koro­nás nyereséggel zárta az idei év első 6 hónapját a legjelentősebb hazai péksütemény és cukorka­gyártó, az I.D.C. Holding Rt. Ter­mékeinek közel egyharmadát ex­portálja, főként Csehországba, Magyarországra és Lengyelor- szágba.Az I.D.C. Holdingot há­rom gyár alkotja, a nagyszombati Figaro, a szeredi és a holicsi pék­süteménygyár. (SITA) Javult a szlovák tejexport Pozsony. Fél év alatt 1,239 mil­liárd korona értéken exportál­tak a szlovákiai tejfeldolgozó vállalatok tejet és tejterméket. E termékcsoportban a hat havi külkereskedelmi mérleg 553 millió koronás többlettel zárt. Évközi összevetésben ez 31%-os javulásnak felel meg. (TASR) A világ minden idők legsúlyosabb járványa Hatalmas pusztítás MTI-HÍR London. A februárban kitört nagy- britanniai száj-és körömfájás jár­vány hétfő estére elérte a kétezre­dik állattenyésztő telepet - jelen­tette be Londonban a brit környe­zetvédelmi, élelmiszer- és vidék­ügyi minisztérium (Defra). Az észak-angliai Cumbriában, az or­szág legfertőzöttebb térségében hétfőn azonosított három új eset­tel egy időben jelentette be az Or­szágos Gazdaszövetség (NFU), hogy betegség minden idők leg­pusztítóbb járványát okozta a szi­getországban. A száj-és körömfá­jás vírusának februári azonosítása óta 3,8 millió állatot ítéltek kény­szervágásra a fertőzött gazdasá­gokban, nyolcszor annyit, mint az 1967-68-as legutóbbi brit járvány idején, amikor több mint 2300 brit állattenyésztő telepen söpört vé­gig a járvány. Az NFU adatai sze­rint azonban ennél jóval több álla­tot öltek le eddig összesen 9311 gazdaságban, mert a veszélyezte­tett gazdaságokra is kiterjesztette a tömeges kényszervágási progra­mot. Eddig összesen 5,359 millió szarvasmarhát, juhot és sertést pusztítottak el a járvány megállítá­sa érdekében. Ez 1,3 millió állattal több, mint a világ legsúlyosabb jár­ványának tartott tajvani esetben, ahol a betegség 1997-es megjele­nése óta négymillió állatot, több­ségében sertést öltek le - írta a the Daily Telegraph brit lap. A gazda- szövetség illetékesei megkérdője­lezték a járványügyi szakemberek véleményét arról, hogy a betegség szűnőben van és a helyzet javul. Várható termés Hozzávetőleg 2,69 millió tonna gabonát takarítottak be az idén a hazai ag­rártermelők. Kukoricából 720 ezer tonnás termést remélnek a szakértők. Megállíthatatlanul terjed a száj- és körömfájás Nagy-Britanniában, néhány állattartó visszaélt a helyzettel Hasznot húztak a járványból Öt éve egyik csapás után a másik éri a brit állattenyésztőket (Archívum) Több tucat farmer milliomos lett Nagy-Britanniában a száj- és körömfájás járvány okozta veszteségeket ellensúlyozó állami kárpótlásokból. Az Eu­rópai Unió illetékesei és a brit adófizetők túlságosan nagyvonalúnak tartják a kifi­zetéseket. Ráadásul elterjedt, hogy egyes gazdálkodók ma­guk is „besegítettek” a máig terjedő járványnak. ÖSSZEFOGLALÓ „Egy ismeretlen telefonáló felaján­lotta, hogy kétezer fontért ad ne­kem egy száj- és körömfájásban el­pusztult birkatetemet” - mesélte a BBC-nek egy walesi farmer, aki sze­rint a környékükön azt tartják: a legnagyobb haszonnal úgy lehet túl­adni az állatállományon, ha az meg- fertőződik, az állam pedig fizet a kényszervágásra ítélt jószágokért. A jelenleg rendkívül nyomott árakon működő belföldi piacon egy garan­táltan egészséges birkáért 10 fontot kínálnak a vágóhidak, míg a kény­szervágott juhok darabjáért átlago­san 80 fontos állami kompenzációt lehet bezsebelni. S a szigetország­ban február vége óta dúló száj- és körömfájás járványnak csakugyan nem akar vége szakadni. A legfris­sebb adatok szerint még mindig na­pi 4-5 újabb esetet regisztrálnak, s az egyszer már fertőzésmentesnek nyilvánított észak-angliai Cumbria tartományban, ahol az elsők között pusztított a kór, ismét felbukkant az ázsiai eredetű vírus. Eddig összesen közel kétezer farmon betegedtek meg a páros ujjú patás állatok, s mi­vel a kór terjedésének megfékezésé­re választott kormánystratégia ér­telmében a beteg egyedek közelé­ben minden jószágot azonnal le kell ölni, mára 3,8 millióra emelkedett az „állatáldozatok” száma. Az senki számára nem volt kétséges, hogy az állam fizet majd az odave­szett jószágokért, hiszen egy 1981- es állat-egészségügyi törvény sze­rint a járványügyi intézkedések kö­vetkeztében elszenvedett vesztesé­geket a költségvetésből kell kom­penzálni, a mostani nagyvonalúság azonban nemcsak a brit adófizetők, de az EU illetékeseinek az ér­deklődését is felkeltette. Kiszivár­gott hírek szerint eddig 37 gazdál­kodó kapott egymillió fontnál na­gyobb összegű kárpótlást, Jim Gol­die skóciai gazdálkodó pedig egye­nesen megütötte a főnyereményt a 4,2 millió fontra szóló csekkjével. Eddig 37 gazdálkodó kapott egymillió fontnál nagyobb kárpótlást. Az EU élelmiszer- és állategészség­ügyi hivatala már két hónappal ezelőtt figyelmeztette a briteket, hogy elhibázottnak tartja a kártérí­tések összegét és kifizetésük mód­ját. ,A gazdálkodók maguk választ­hatják ki a kárbecslőket az agrármi­nisztérium listájáról, ami nyüvánva- lóan magában hordozza az érdeküt­közéseket” - fogalmazott virágnyel­ven a korrupciótól tartó hivatal. Nyüván hozzájuk is eljutott, hogy egyesek állítólag „lízingelik” az álla­tokat arra az időre, amíg az EU-hi- vatalnokok számba veszik az állo­mányt a közösségi támogatás kikal­kulálásához, azután pedig tovább­utaztatják, másutt tupírozva fel a létszámot, egyszersmind jelentősen megnövelve a járvány teijedésének kockázatát. Azt is kifogásolták, hogy a brit kormány nem szabott felső határt az egy állatra eső kifize­tésnek, így az átlagosan 900 font ér­tékűre taksált tenyészmarhák egy- egy darabjáért néha 45 ezer fontot is kifizettek. Ez történt Jim Goldie- nál is, aki 30 éve nemesíti állomá­nyát, és 741 darab különösen érté­kes, többszörösen díjnyertes Cha- rollais és Limusin fajtájú tehene, va­lamint 631 Texel birkája esett áldo­zatul a járványnak, s ennek fejében kapta a 4,2 milliós kártérítést. A csalásokat kivizsgáló EU-iroda megkettőzött éberséggel figyeli a brit kárpódást - hivatalos vizsgála­tot egyelőre nem indít, hiszen az EU a költségek 60 százalékát ígérte hozzájárulásként. A Blair-kormány már be is nyújtott egy 800 millió eu- rós számlát, de Brüsszel egyelőre nem siet átutalni az összeget. Brit kalkulációk szerint eddig az adófizetők 2,3 milliárd fontját emésztette fel a járvány elleni vé­dekezés, az érintett farmok akár fél évig is eltartó megtisztítása. So­kan azt hangoztatják, hogy ha egy kereskedőt vagy bármilyen kisvál­lalkozót kár ér, ő semmiféle állami támogatásban nem reményked­het, legfeljebb a biztosítására tá­maszkodhat. „Együtt érzek a gaz­dákkal, de azzal senki nem törődik, hogy a járvány például az idegenforgalomból élők létalapját is megingatta“ - vélekedett egy skóciai magánvállalkozó. A Nemzeti Farmerszövetség elnöke, Ben Gill hangulatkeltőnek minősí­tette a kártérítési összegekről kiszi­várogtatott híreket. „Azt senki nem tartja képtelenségnek, hogy lehet használt csotrogányt kapni 25 fon­tért és luxusautót 250 ezerért. Miért lenne kisebb a különbség egy kivén- hedt tejelő és egy pedigrés bika kö­zött?” - tette fel a szónoki kérdést David Brown, a jószágárverezők szervezetének titkára. A gazdák úgy vélik, még így is jelentős kár érte őket, hiszen csak a jószágállomány - vagyis a tőke - elvesztéséért kap­tak kompenzációt, azokkal a károk­kal, amelyeket a húsár csökkenése és a bevétel nélkül töltött hónapok jövedelemkiesése okozott, senki sem törődik. Márpedig öt éve csa­pás csapás után éri a brit állatte­nyésztőket. Az erős valuta megne­hezítette a brit termékek exportját - miközben az import olcsóbbá vált — , az euróbán kapott uniós támoga­tás nemzeti valutára való váltásával jelentős veszteség éri a gazdálkodó­kat. A farmgazdaságok bevétele ta­valy 27 százalékkal csökkent az előző évihez képest, és az öt évvel korábbi 5 müliárd fontról 1,9 milli- árdra esett vissza. A gazdaságok hi­telállománya meghaladta a 10 milli­árd fontot, ugyanakkor a beruhá­zásra fordított összeg alacsonyabb volt mint az 1970-es években. Szakértői jóslatok szerint a mosta­ni száj és körömfájásjárvány akár a jövő évig is elhúzódhat. (A HVG alapján) A Palma Tumys megbünteti a „hűtlen" termelőket, több gazdálkodó elégedetlen az új felvásárlási rendszerrel Alacsonynak tűnnek a j övő évi repceárak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem fogadták az őster­melők osztatlan örömmel a pozso­nyi Palma lúmys Rt. jövő évi ter­mésfelvásárlásra vonatkozó beje­lentését. Az olajosnövények legna­gyobb hazai felvásárlója új felvásár­lási rendszert kíván bevezteni, mi­közben csak enyhén emeli a felvá­sárlási árakat. Az rt., eddigi gyakorlatához hason­lóan, a vetés előtt szerződést köt a termelőkkel. A vegetációs időszak­ban előlegként vetőmaggal, táp­anyaggal és növényvédő szerekkel láttja el a beszállítóit, akiket - az át­lagtermés, valamint vállalkozásuk gazdasági eredményei alapján - négy csoportba sorol. Az első cso­portba kerülnek azok a termelők, akik repcéből az utóbbi három év­ben 1,8-2,2 tonnás átlaghozamot értek el. A másodikba sorolja a 2,3-2,6 tormás hozamokat elérő vállalkozókat, a harmadikba a sta- büan 2,7 tormánál nagyobb hoza­mokat produkáló gazdálkodókat. A negyedüt csoportba kerülnek azok a termelők, akik folyamatosan 3 ton­na fölötti hektárhozamokat érnek el, és nem igényelnek előleget vegy­szerek és növényvédő szerek formá­jában. Ók vetőmagra hektáronként 500 koronás előleget kapnak. Az első csoportba sorolt termelők hektáronként maximum 3200 koro­nás hitelt kaphatnak, a második csoportba soroltak 4300, a harma­dikban lévő termelőknek hektáron­ként 4800 koronát előlegez meg a' felvásárló. (A vetőmag-hozzájárulás mindhárom csoportban hektáron­ként 500 korona, a vegyszeres nö­vényvédelemre hektáronként 1100 koronát számítanak, ellenben a táp- anyagutánpódásra az egyes csopor­tokban 1600, 2700, illetve 3200 ko­ronát adnak.) A hozzájárulás tehát 12 százalékkal nagyobb, mint ta­valy volt - emlékeztetett a Palma Dimys illetékese. Az őstermelők vi­szont arra figyelmeztetnek, hogy a növényvédelem és tápanyagután- pódás lényegesen többe kerül, az előleg egyáltalán nem fedezi a költ­ségeket. Az első három csoport szá­mára a repce jövő évi tonnánkénti felvásárlási árát 7580 koronában határozta meg a feldolgozó. „Ez je­lentéktelen árnövekedés” - elége­detlenek a termelők rámutatva ar­ra, hogy az idei felvásárlási ár 7100 korona volt. Másik súlyos érvük, hogy a cseh termelők - szlovák ko­ronában számolva - 9 ezer koronát kérnek a repcemagért, illetve az osztrák felvásárlók 3 ezer schülinget fizettek idén azoknak a szlovákiai termelőknek, akik nekik adták el termésüket. A Palma Tumys Rt. az idén a tervezettnél 10 százalékkal kevesebb repcemagot vásárolt fel. A kiesés elsősorban az időjárás, vala­mint annak számlájára írható, hogy Nyugat-Ezrópában is kevesebb rep­ce termett, és a nyugati felvásárlók keleten próbálták beszerezni a hi­ányzó alapanyagot. A pozsonyi fel­vásárló vállalat úgy döntött, hogy a jövőben nem köt szerződést azokkal a termelőkkel, akik az idén - szerződést sértve - másnak adták el termésüket, (gyor) A kelet-szlovákiai agrártermelők nem tudják értékesíteni a csak takarmányként hasznosítható termésüket Maradnak az eladhatatlan gabonahegyek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Tőketerebes. Az elvárásokkal szemben lényegesen gyengébbre sikeredett a Tőketerebesi járás ga- bonaföldjeinek idei termése - összegezte az aratás eredményeit Jozef Cifranič, a mezőgazdasági minisztérium regionális osztályá­nak vezetője. A májusi és júniusi kedvezőtlen, esős időjárás ebben a régióban is alaposan rányomta bélyegét a ta­vasszal még ígéretesnek mutatko­zó gabonafélék termésére. Június 25-én, amikor kezdetét vette a ka­lászosok betakarítása, még úgy tűnt, nem lesz gond, bő és jó minőségű gabonát gyűjthetnek be a termelők. Az időjárás azonban ezúttal keresztülhúzta a gazdák számításait, mert a termésnek csak a 20 százalékát tudták begyűjteni zavartalanul, utána nyolc napig tartósan esett az eső, ami hosszú időre álljt parancsolt az aratóknak. A két hónapig elhúzódó aratás so­rán kicsépelt 108 487 tonna kalá­szosok átlaghozama 3,7 tonnára si­keredett, minősége pedig nem érte el a kívánt szintet. Az árpának csu­pán a töredékét vette át a söripar, és nem lett jobb a búza minősége sem, mindössze néhány százaléka érte el a 23 százalékos sikértartal­mat, vagyis csaknem az egész idei termés malomipari feldolgozásra alkalmatlanná vált és csak takar­mányként hasznosítható - mondta Jozef Cifranič. A kedvezőtlen időjárás miatt a borsónak is csak a 60 százalékát tudták begyűjteni a termelők a járásban, de ez szintén csupán takarmányozásra alkal­mas, a termés maradék 40 százalé­ka pedig a földeken maradt. A gyommal erősen benőtt növényt zöldtrágyaként beszántva haszno­sítják. Megtudtuk, az utóbbi há­rom évben az időjárás okozta ter­méskiesés következtében néhány mezőgazdasági üzem már nem él­te meg az idei aratást - vállalkozá­sa teljesen tönkrement vagy a bank tette rá kezét a gazdaságra. Bár idén az állam 100 millió koro­nával segítette ki a járás agrárter­melőit, ez a pénz sem segített azo­kon, altik az utóbbi években folya­matosan hiánnyal zártak, (kát)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents