Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-28 / 223. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 28. TÉMA: HADITECHNIKA Még az amerikai katonák közé is beférkőzhettek Oszama bin Laden emberei? Világméretű titkolózás A ÜSS Carl Vinson, útban az Öböl felé (navy.mil) Senki sem tudja, mi vár az amerikai katonákra Ócska tankok, puskák, biofegyver, fanatizmus ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Egyesült Államokban foly­tatódik az Öböl-háború óta nem tapasztalt méretű moz­gósítás. Októbertől nem me­hetnek sem szabadságra, sem nyugdíjba az amerikai légierő pilótái. ÖSSZEFOGLALÓ Nevük elhallgatását kérő illetékesek már egy héttel ezelőtt B-l, B-2 és B- 52 típusú bombázók, valamint U-2 és RC-135 típusú felderítő repülőgé­pek átcsoportosításáról beszéltek. Néhány csatahajó már elfoglalta ki­jelölt helyét a Perzsa-öbölben és az Indiai-Óceánon. Hogy pontosan hol, az természetesen katonai titok, a híradások is csak a kiszivárgott in­formációkra, véleden szemtanúk közlésére hivatkoznak. Bár hivata­losan sehol nem jelentették, mégis kiderült, hogy Tomahawk típusú, rakétákkal is felszerelt tengeralatt­járók indultak el bázisaikról; ám hogy hová tartanak, azt talán még a legénység sem tudja. Egy ilyen kü­lönleges hadműveletben ugyanis felbecsülheteden az információ ér­téke. Nincs ugyanis pontosan meg­határozható ellenség; iszlám fanati­kusok, terroristák, Oszama bin Laden emberei pedig a katonák, sőt a tisztek között is lehetnek. így azt sem hozták nyilvánosságra, hova és miért távozott a japán Jokoszuka bázisról a Kitty Hawk repülőgép- anyahajó, három más hadihajó egy bérelt olajszállító társaságában. ,Azért helyeztük át egységeinket, hogy az egész világon készen áll­junk az elnök utasításának végre­hajtására” - jelentette ki a CBS te­levízióban Donald Rumsfeld védel­mi miniszter. Amerika tehát tá­mad. Legfőbb célja a szeptember tizenegyediki terrortámadás ki­agyalóinak felkutatása és megbün­tetése, ahogy ezt George Bush hangsúlyozta, „bárhol is legye­nek”. Sokak szerint nem szokvá­nyos harc kezdődik, erre egyéb­ként az elnök is utalt, amikor „éve­kig tartó” háborúról beszélt. Nem követhető az Öböl-háborúban be­vált villámtaktika, az afgán hegyvi­dék ugyanolyan halálos csapdájá­vá válhat az amerikaiaknak, mint a tizenkilencedik században a bri­teknek, vagy a nyolcvanas években a szovjeteknek. A leginkább számí­tásba jöhető forgatókönyv szerint különleges kiképzett csapatok in­dítanának hajtóvadászatot az Al- Kaida ellen, ugyanakkor a tálib- ellenes Északi Szövetség csapatait is támogatnák. Oszama bin Laden kézre kerítése azonban nem lesz könnyű feladat, a vezér ugyanis óvatosságáról híres. Például min­den éjszaka más barlangban, vagy föld alatti bunkerben alszik. Sajtó- értesülések szerint Amerika kap­kodva nekilátott egy új típusú raké­ta fejlesztéséhez, amellyel mélyen a föld felszíne alatt levő célpontokat támadnának, (origo, msnbc.com) Olcsóbban egyszerűbbet Ne a látszat legyen ijesztő Elmúlt a nagy méretű lánctalpas, úszó, vagy repülő erődök kora. Az Egyesült Államok hadereje az utóbbi időben egyszerűen manő­verezhető, könnyű harci eszközö­ket állít csatarendbe. Ennek első­sorban költségvetési jellegű okai vannak. Nem mintha az amerikai­ak sajnálnák a pénzt, de mit ér egy hetventonnás, 120 mm-es ágyúval felszerelt, négymillió dolláros M1A2 Abrams-tank a lézerirányí­tású lövedékeivel, ha állandóan külön tartálykocsi kíséri a szüksé­ges üzemanyaggal? Szakértők sze­rint éppen ezért nem valószínű, hogy bevetik Afganisztánban, bár jelenleg ez az USA egyik leg- elteijettebb szárazföldi harci esz­köze. A LAV-600 típusú harckocsit még a nyolcvanas években kifej­lesztették, használata azonban nem terjedt el, bár mentes az Abrams összes negatív tulajdonsá­gától: könnyű (mindössze húsz tonna), gyorsabb; tűzereje pedig az Abramséval vetekszik. A súly- csökkenést természetesen a pán­célzat majdnem teljes mellőzésé­vel érték el, így azonban védtelen­né vált a jármű. Ugyanez érvényes a repülőgépekre is. Ma már nem is törekszenek a gyorsaság fokozásá­ra, inkább megpróbálják „láthatat­lanná” tenni a gépet. Az Öböl-há­ború után még a repiilógép-anya- hajók szerepe is megkérdőjelező­dött: a vadászgépek, a bombázók ugyanis már képesek közvetlenül az USA-ból, közbenső leszállás nélkül bárhová eljutni, (aflink) Nem lesz könnyű dolga az Afga­nisztánba induló amerikai csapa­toknak. Senki nem tudja, hány harcos várja őket. Arról sincs megbízható információ, hogy mi­lyen fegyverzettel. Becslések sze­rint az ország több mint kéthar­madát uraló tálibok - akik többek között Oszama bin Ladení is befo­gadták - negyven-ötvenezer, könnyűfegyverzettel többé-kevés- bé bánni tudó kiképzett harcos­nak parancsolnak. A tálibok hadserege főleg AK típu­sú kézifegyverekkel, ezen kívül gépfegyverekkel, aknavetőkkel rendelkezik. Körülbelül 650, zö­mében szovjet gyártmányú szá­razföldi harci járművük lehet; ka­tonai szakértők szerint főleg T- 62, T-54 és T-55 típusú tankok. Tüzérségük 76 mm-es hegyi-, va­lamint 122 mm-es és 152 mm-es hordozható ágyúkból, 82 mm-es és 120 mm-es mozsarakból áll. Légvédelmük viszonylag primitív, néhány 23 mm-es ZU-23-2 és 100 mm-es légelhárító ágyújuk lehet. Légierejük valószínűleg 8-10 SU- 22 vadászbombázóból, 5 darab Mig-21 vadászgépből, ezen kívül 10 csapatszállító helikopterből áll, ám pótalkatrészek hiányában ezek közül néhány képtelen lesz levegőbe emelkedni. Valószínűleg a CIA által becsempészett Stinger típusú, vállról indítható rakéták­kal is rendelkeznek. A tálibok ellen harcoló földalatti mozgalom, az Északi Szövetség műszaki felszereltsége hasonló, hadseregének létszáma azonban nem éri el a 15 ezer főt. A negy- ven-ötven darab T-62, T-54 és T- 55 típusú tankon kívül egy ZSU- 23-4 önjáró légelhárító ágyú, né­hány ZU-23-2 típusú, autóra sze­relt automata ágyú, valamint pár darab Stinger rakéta van a birto­kukban. Rendelkeznek viszont FROG-7 föld-föld típusú, sőt - becslések szerint 25-30 darab - SCUD-B (rövid hatótávolságú) ra­kétával is. Ezen kívül nyolc csa­patszállító helikopterük van. Hogy Oszama bin Laden pontosan hány katonának parancsol, arról még a legóvatosabb elemzők sem bocsátkoznak becslésekbe. Az Al- Kaida „kötelékében” valószínűleg két-háromezer jól kiképzett fegy­veres szolgál. Felszereltségükről is megoszla­nak a vélemények, annyi talán bi­zonyos, hogy atomfegyver nincs a birtokukban. Ezt leszámítva azonban bármi megtalálható ar­zenáljukban. Oszama bin Laden korábban vegyi fegyverekkel fe­nyegetőzött. (aflink, mti) Összeállította: Szabó Gergely F-15 Eagle! Az időjárási körülményektől függetlenül használható, főleg földi célokat támadó vadászgép. Sebessége közel 3000 km/h, tehát a hang terjedési sebességének több mint két és félszerese (közvetlenül a tenger szintje fö­lött mérve). Legfeljebb 22-25 kilométer magasságig emelkedhet. Ható­sugara körülbelül 4000-4200 km. Fegyverzete: egy beépített 20 mm-es M61A1 gépágyú, továbbá négy AIM 9L/M Sidewinder, vagy négy AIM 7F/M Sparrow rakéta, de atomfegyverrel is felszerelhető. Irányíthatósá­ga, manőverező képessége az egész világon elismert, Izraelben és Szaúd- Arábiában is csatarendbe állították, természetesen NATO-kompatibilis. Az USA hadseregénél jelenleg 403 F-15-öst tartanak azonnal bevethető állapotban. Ára 15 millió dollár. F-117 Nighthawk Az első olyan vadászgép, amelyet a hagyományos radarberendezések nem képesek érzékelni. 1989-ben Panamában próbálták ki először, de igazi sikerét az Öböl-háborúnak köszönheti. Maximális sebessége a körül­ményektől függően 1200 km/h, tehát hangsebesség alatti. Irányítása rendkívül bonyolult, földi navigálás nélkül nem maradna a levegőben. Becslések szerint 18 km magasságig emelkedhet. Repülés közben is ké­pes üzemanyagot felvenni, így végtelen a hatósugara. Csupán a beépített fegyverzettel rendelkezik, ugyanis bármilyen kiálló tárgy - például egy ra­kéta - elárulhatná. A radarképernyőn (ha egyáltalán feltűnik) nem lehet megkülönböztetni egy madártól. Ara több mint 45 millió dollár, csupán 54 darabot tart belőle készenlétben az USA hadereje. F-16 Falcon A Mig-29 mellett a világ legjobb vadászgépe. Könnyen irányítható, és rendkívül sokoldalú; ráadásul üzemeltetési költsége viszonylag alacsony. Sebessége 2500 km/h, ez a hang terjedési sebességének kétszerese. 27 kilométeres magasságig emelkedhet. Fegyverzete: egy M61A1 20 mm-es beépített gépágyú, továbbá hat levegő-levegő, vagy hat levegő-föld ra­kéta. Elektronikus zavarásra alkalmas eszközökkel is felszerelhető. Több­ször is bizonyított már, jelenleg ez típus a legelterjedtebb az Egyesült Ál­lamok és szövetségeseinek haderőinél. Az USA légierejénél bármikor be­vethető 444 F-16-os, 305 darabot a hazai légvédelem tart készenlétben. Legénysége az F-16C változatnál 1 fő, az F-16D változatnál 2 fő. Ára va­lamivel több mint 22 millió dollár. B-1B Lancer Többfunkciós nehézbombázó. Fejlesztését még a nyolcvanas évek elején elkezdték, tesztelés közben azonban nehézségek adódtak; sokáig vitáztak hadrendbe állításáról. Hatósugara több mint 10000 km, kimondottan interkontinenális harcra tervezték. Legfeljebb 14 km magasságig emelkedhet. Összesen 84 darab Mark 82 típusú, egyenként 200 kilogrammos bombát és 30 darab támadó- és cirkálórakétát szállíthat. Atomfegyever hordozására is átalakítható. Hajtóműve 1300 kilométeres sebességgel repíti, ám szükség esetén, például meneküléskor - rövid ideig - 1500 km/h-ig gyorsítható. Üzemeltetése eléggé költséges, ráadásul egy darab ára több mint 200 millió dollár. Az USA hadereje ennek ellenére 51 gépet azonnal bevethető állapotban tart. B-2 Spirit Az F-117 nagytestvére, szintén „láthatatlan". A koszovói konfliktus idején vetették be először. Nagy feltűnést keltett, hogy a gépek amerikai támaszpontokról indultak, majd feladatuk elvégzése után, közbenső leszállás nélkül ugyanoda tértek vissza. Hatósugara végtelen, a levegőben is képes üzemanyag felvételére. Legfeljebb 24-25 kilométeres magasságig emelkedhet, végsebessége valamivel kevesebb, mint 1200 km/h. Vezetése még a tapasztalt pilóták számára is rendkívül bonyolult, navigációs berendezése állandó kapcsolatban áll a földi irányítóközponttal. Nem tudni, pontosan mekkora tömegű bombát képes szállítani, azt viszont igen, hogy atomfegyverek hordozására is felkészítették. Ára 1,3 milliárd dollár, az USA hadereje 21 darabot tart készenlétben. B-52 Stratofortress Rendeltetése: nehézbombázó. A szó szoros értelmében, hiszen tömege még üresen is majdnem kilencven tonna. A hidegháború idején fejlesztették ki, Vietnamban jutott először fontos szerephez, de az Öböl-háború idején is bevetették. Sebessége viszonylag alacsony, nem éri el az 1000 km/h-t, hatósugara azonban akár a 11000 km-t is túllépheti. Navigációs műszerei rendkívül pontosak, a gép legénysége a Föld bármelyik pontján földi segítség nélkül tájékozódhat. Több mint 30 tonna „vegyes" felszerelést, tehát bombákat, rakétákat és aknákat szállíthat, hajók elleni harcra is átalakítható. Atomfegyver szállítására gyárilag alkalmas. Legénysége öt fő, biztonsági okokból azonban hat a férőhelyek száma. Ára 30 millió dollár, az USA jelenleg 85 darabot tart azonnal bevethető állapotban, (usaf.mil)

Next

/
Thumbnails
Contents