Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-28 / 223. szám, péntek

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 28. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Az orléans-i szűz 19 HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍN­PAD: Vigyázzatok Leonnal! 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém (vendégjáték Rozsnyón) 12, 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ - STÚDIÓ: Harold és Maude 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Kismadár 10 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hamlet 17.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Jurrasic Park 3. (am.) 16, 18, 20.30MLADOSŤ: Sötét­kék világ (cseh) 15, 20 Horvát filmnapok: Madonna 17.30 CHARLIE CENTRUM: Macskák és kutyák (am.) 17.30 Malena (ol.- am.) 19 Fűbenjáró bűn (ang.) 18.45 Bridget Jones naplója (angol­amerikai) 17.30, 20.45 Lázadók és szeretők (cseh) 18 Stigmata (am.) 17 A John Malkovich menet (am.) 20.30 Teoréma (ol.) 20.30 KASSA DRUŽBA: Lara Croft: Tomb Raider (am.) 16,18, 20 TATRA: About Adam (am.) 15.30, 17.45 Kiűzetés a paradicsomból (cseh) 20 ÚSMEV: Jurrasic Park 3. (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Tök állat (am.) 19.30 LÉVA - JUNI­OR: Fűbenjáró bűn (ang.) 16.30,19 GALÁNTA-VMK: Macskák és kutyák (am.) 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Hol a kocsim, haver? (am.) 19 GYŐR PLAZA: Belphégor - A Louvre fantomja (ff.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Bridget Jones naplója (ang.-am.) 14, 16, 18, 20, 22 Dr. Dolittle 2. (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Evolúció (am.) 13.30, 15.45 Final Fantasy - A harc szelleme (am.-jap.) 20, 22 Get Carter (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 Jurassic Park 3. (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Kémkölykök (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Lara Croft: Tomb Raider (am.) 18 A majmok bolygója (am.) 15, 17.30, 20, 22.30 Szlovákiai Magyar Gyermeknéptánc-fesztivál Kétnapos Eszterlánc ÚJ SZÓ-HÍR Losonc. Szlovákiai Magyar Gyer- meknéptánc-fesztivált rendez Esz­terlánc címmel a hét végén a Szlová­kiai Magyar Folklórszövetség. Hol­nap a gyermektáncegyüttesek mu­tatkoznak be a városi művelődési központban, majd az Ifjú Szivek műsorát láthatja a közönség. Vasár­nap a délelőtti felvonulás után 11 órától játszóház, bábszínházi elő­adás és kézműves-foglalkozások várják a kicsiket és nagyokat a váro­si sportcsarnokban. A program a szlovákiai magyar gyermektánc­együttesek gálaműsorával zárul. Vasárnap 10.15-kor a szervezők au­tóbuszt indítanak Fülekről, a Viga­dó épülete elől, a busz a délután ötig tartó rendezvényről vissza is szállítja az érdeklődőket, (-sik) VII. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Tanácskozás Öntudat és műveltség MTI-JELENTÉS Békéscsaba. Tizenkét ország csak­nem 200 szakembere több mint 130 előadást hallhat majd az október 2. és 4. között Békéscsabán tartandó VB. Nemzetközi Néprajzi Nemzeti­ségkutató Tanácskozáson, melyen a közép- és kelet-európai, elsősorban a Kárpát-medencei nemzetiségi né­pi műveltség ezredfordulós helyze­téről, a kisebbségi kultúrák esélyei­ről, lehetőségeiről s az őket érő kihí­vásokról értekeznek előadásaikban a néprajzosok, történészek, kisebb­ségkutatók és a társadalomtudo­mányok más művelői. A rendez­vénysorozat fő célja a nemzetiségek körében tapasztalható néprajzi fo­lyamatoknak, a kultúrák egymásra hatásának rögzítése, valamint a ki­sebbségi öntudat fontosságának ér­zékeltetése, továbbá, hogy felhívják a figyelmet a különböző népek mű­veltségének tiszteletére és megis­merésére. Október elsején, hétfőn a konferen­cia bevezetéseként nyílik a tanács­kozásnak helyet adó Körös-parti ifiházban a „Csodák csodája” - Fo­gadalmi képek Máriaradnán című fényképkiállítás. A csabai Szlovák Kultúra Házában ugyané naptól várja a közönséget a Szokolay Sán­dor tótkomlósi festő, fafaragó nép­rajzi hagyatékából összeállított tár­lat. A kedden délelőtt nyíló plenáris ülést három munkacsoport tanács­kozása követi; az elsőben a kisebb­ségi öntudat, elzárkózás és kulturá­lis autonómia, a másodikban a nem­zeti műveltség és a nyelv, a harma­dikban pedig a népek, nemzetisé­gek közti kapcsolat kérdéseivel fog­lalkoznak. „Vüágnak világa” - Egy­házak és népi vallásosság a Körösök vidékén címmel kedden kiállítás nyílik a Munkácsy Mihály Múzeum­ban, majd „Mária megsegített” cím­mel a jeles Arad megyei kegyhely, Máriaradna búcsújáró népe által ké­szíttetett fogadalmi képek kutatásá­ról tartanak tudományos fórumot. A nemzetközi tanácskozáshoz kap­csolódó rendezvény lesz a szerdai népművészeti est is, amelyen a Vi­harsarok magyarságának és nemze­tiségeinek a néptáncaiból láthat összeállítást a konferencia közönsé­ge. Október 4-én, csütörtökön a ta­nácskozáson elhangzottak összeg­zésével zárul a rendezvény. A konfe­renciát több intézmény, köztük a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közala­pítvány, valamint a hazai országos kisebbségi önkormányzatok támo­gatásával szervezik. Garaj Éva mezzoszoprán az operaszínpadokon elsősorban a romantikus, lírai szerepekben érzi otthon magát Wagner is megvolt az életében „Minden versenyen történt valami, ami befolyásolta a további sorsomat." A közelmúltban a XX. Honti Kulturális Napok rendezvény- sorozatának része volt Garaj Éva mezzoszoprán szólóestje Ipolyságon. A fiatal művész­nőt pályája alakulásáról, ter­veiről kérdeztük. N. TÓTH ANIKÓ Mivel foglalkozol mostanában? Szabadúszó vagyok, ami azt jelenti, hogy szerződéses alapon dolgozom. Ennek az az előnye, hogy én választ­hatom ki, mit, mikor énekelek. Leg­utóbbi állandó munkahelyemmel, a prágai Állami Operával sem szakí­tottam meg a kapcsolatot; mint ven­dég lépek fel bizonyos előadások­ban. Liberecben Massenet Werthe- rében Charlotte szerepét énekelem. Nagy mezzo főszerep, eddig nem énekeltem, s azért is vállaltam el, mert szerettem volna, ha benne van a repertoáromban. Voltaképpen minden nagyobb mezzo szerepbe belebújhattam már, talán csak Saint-Saens Delüája került el, azt szeretném még elénekelni. Van olyan is, amit nem igazán kedvelsz? Van ám: a fiúszerepek! Amikor nad­rágban kell fellépnem. Alapvetően nőies alkat vagyok, a romantikus női szerepekben érzem magam leg­jobban. Éppen ezért a francia opera áll hozzám közel, a lírai mezzo sze­repek. Nem vagyok heroina-típus, ahhoz más hangi adottság szüksé­ges, arra születni kell. Tavaly két díjat is kaptál: a Masaryk Művészeti Akadémia dí­ját és az Európai Művészeti Szö­vetség Mahler-díját. Húsz szerepem volt a prágai Állami Operában, valamint egy Meyerbeer- premierem. Az elismerés ezután jött. Régebben azt hittem, a díjak sok mindenhez hozzásegítenek. Mostanában viszont azt gondolom, hogy inkább erkölcsi elismerést je­lentenek, gyakorlati hasznuk azon­ban nemigen van. Sokkal inkább fontosak a szponzorok és az ügynö­kök, akik lehetővé teszik a fellépése­ket. Sokan azt hiszik, hogy az ember kiáll a színpadra, s csak úgy jóked­vében énekelget, ezért gyakran el­várják, hogy ingyen lépjek fel. Ho­lott egy-egy szólóest mögött is ren­geteg munka, gyakorlás van, nem még egy operaszerep mögött! Indultál több nemzetközi verse­nyen is. Sok versenyen voltam. Nagydíjat, első díjat sose kaptam, de minden versenyen történt valami, ami be­folyásolta a további sorsomat. Azon túl, hogy rengeteg tapaszta­latot szereztem, lehetőségekhez ju­tottam, meghívásokat kaptam. így jutottam például ösztöndíjasként Olaszországba és Amerikába is an­nak idején. Kik segítettek a pályádon? Szerencsésnek mondhatom ma­gam, hiszen ha fölmerült valami probléma, ha bajba jutottam, min­dig akadt valaki, aki segített. Sokan vannak, nem is tudom őket most fel­sorolni. Nagyon sokat köszönhetek zeneakadémista tanáromnak, Hana Štolfová-Bandovának. Aztán Martin Otava prágai rendezőnek, aki lehe­tővé tette, hogy egy Janáček-ope- rával Japánban szerepeljek. Éppen aktuális segítőm pedig Oldŕich Vlček, szabadúszóként az ő kamara- zenekarával sok hangversenyen fel­léphetek. Ez most új tapasztalatot, élményt jelent; teljesen más, mint az opera. Az önálló esteken pedig természetesen nagyon fontos a zon­gorakíséret is, ezen a téren Marian Lapšanskýtól kaptam sokat. Külföldön? Egy évig énekeltem a buffalói ope­rában Gary Burgess mellett. Gary bermudai származású zeneszerző, aki idén meghívott a Bermudákra, hogy saját szerzeményének premi­erjén énekeljem el a mezzo szólót filharmonikusok kíséretében. Nagy élmény volt. Egy-egy fellépés bizonyára fe­szültséggel, stresszel jár, renge­teg energiát igényel. Az a legnagyobb stressz, ha a kör­nyezetemben valaki beteg, mondjuk náthás, influenzás, mert akkor ret­tegek, hogy esedeg elkapom tőle, berekedek, elmegy a hangom. Kissé hipochonder vagyok, mint minden énekes, de hát a hangunk a munka­eszközünk, úgyhogy ez érthető is. Feszült vagyok a fellépés előtt akkor is, ha úgy érzem, nem vagyok jó for­mában, ha nem próbáltam eleget, nem készültem fel alaposan. Vagyis minél többet gyakorolok, annál ke­vesebb a stressz. Ha már elkezdődik a koncert, minden rendben van, fel­oldódok a zenében. Gondolom, az éneklés tölti ki az életed. Nagyon sok évet áldoztam énekta­nulásra. Közben adódott egy csomó technikai probléma is, néha úgy éreztem, nem megy tovább, aztán mégis összeszedtem magam. Az idő és az energia, amit belefektettem a gyakorlásba, úgy érzem, megtérült. Úgyhogy szeretném kihasználni a tudásomat mindaddig, amíg lehető­séget kapok. Tehát most fontos az éneklés, s örülök, hogy így van. De lehet, hogy eljön az az idő, amikor majd mást tartok fontosabbnak. A mezzoszoprán univerzális hangnem. A magasabb vagy a mé­lyebb regiszterekben érzed jól magad? Ez a szereptől is függ. Még mindig úgy érzem, fejlesztenem kell ma­gam ahhoz, hogy drámaibb szere­peket vállalhassak. Például lassan eljuthatok Verdi Aidájának Am- neriséhez. De sose leszek mondjuk Wagner-mezzo. Bár az is igaz, hogy az idén énekelhettem egy ki­sebb Wagner-szerepet a Valkűrök- ben. Van ugyanis ott egy nagyon nehéz kórus, amit éppen emiatt rendszerint szólistákkal oldanak meg, így Wagner is megvan az éle­temben... Jelent-e katarzist egy-egy hang­verseny? Akkor érzem jól magam, ha látom, hogy a közönséget megnyertem, ha az arcokra kiülnek az érzelmek. A közönség olyan, mint egy tükör, te­hát ehhez az én érzelmeim is kelle­nek. Egyébként igyekszem mindent magnóra venni. Ámikor visszahall­gatom a felvételt, újra átélem a kon­certet, a magánszférában egy kicsit másképp. Ma délután 17.30-kor az Andrej Bagar Színház nagytermében a hazai társulat előadásával, Shakespeare Hamletjével kezdődik a tizedik Színhá­zi Nyitra fesztivál. A darabot Alföldi Róbert rendezte. Este adják át az el­múlt évad kiemelkedő színházi teljesítményeiért a kritikusok szavazatai alapján odaítélt Deszka-díjakat. Felvételünkön jelenet a Hamletból. (Ctibor Bachratý felvétele) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombaton a 8 órakor kezdődő Hét­ről hétre című publicisztikai maga­zinban arról hallhatnak, hogyan ké­szül az MKP a kerületi választások­ra. További témák: szociális lakások átadására kerül sor Ipolyságon, az Állami Népi Együttes Szlovákia és Morvaország vendége lesz október­ben, Komáromban galéria nyüt a volt katonatemplomban, jubileumi kiállítása kapcsán Tóthpál Gyula fo­tóművésszel beszélgetünk. 11.05- kor orvosi tanácsok, majd a Vándor­bot című honismereti műsor jelent­kezik. 11.30-kor Kisölvedre látoga­tunk a Hazai tükörben. Nótacsokor 12.10-től. A Tékában Francois Vil­lonról szólunk, és beszélgetés hang­zik el a Posonium Irodalmi Díj ki­tüntetettjeivel. 13.30-kor a Keresd a nőt! című női magazin jelentkezik. 14.05-től Slágerhullám. 15 órakor kezdődik az Élő reménység leg­újabb kiadása, melyben szó lesz a keresztény szerzetesrendekről, a Parókia református internetes ol­dalról. A zenés Köszöntő 16.05-kor kezdődik. Adásunk a Napzártával, 18 órakor ér véget. Vasárnap is 8 órakor indul műso­runk. 8.15-kor A héten történt. Ez­után Gárdonyi Géza négy meséje hangzik el. 9 órakor a református félórában Miklós István esperes, lo­sonci lelkipásztor hirdet igét, majd Mikó Jenő lelkipásztor mondja el, keresztény szempontból joga van-e Amerikának a válaszcsapásokra. Vasárnap lesz 210 éve, hogy Bécs­ben bemutatták Mozart Varázsfuvo- láját. 9.30-kor erről a műről tudhat­nak meg érdekességeket, sok muzsi­kával vegyítve. 10.05-től Puha Jó­zseffel randevúzhatnak. A délelőtti részben kisiskolások beszélnek ar­ról, mi a különbség falu és város kö­zött. Délután beszámolunk egy új polgári egyesület megalakulásáról, melynek célja a szlovákiai magyar irodalmi és művészeti élet fellendí­tése. Sztárvendég az ekecsi Last Blues Band. 14.05-kor Lanstyák Ist­ván olvassa fel nyelvművelő írását, 14.15-től a BBC magyar nyelvű adá­sát sugározzuk. A15 órakor kezdő­dő Életpályák című műsorban Sa­mu Katalint ismerhetik meg köze­lebbről. A III. országos citeratalál- kozó műsorának 2. részét 15.30-tól sugározzuk, ezúttal a diószegi, a deáki, a hodosi, a tardoskeddi és a marcelházi citeraegyüttesek elő­adásából hallanak részleteket. Ze­nés Köszöntő 16.05-től. A Napzárta után, 18 órakor búcsúzunk a hall­gatóktól. (-tek)

Next

/
Thumbnails
Contents