Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-27 / 222. szám, csütörtök
8 Vidékfejlesztés ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 27. Az önkormányzatok is kaptak támogatást Közös összefogással készülnek Keszölcésen és Csilizradványon a kistérségi idegenforgalmi fejlesztési tervek SAPARD-ot modellezték Tervezgetik saját jövőjüket Az agroturizmus is komoly vonzerő lehet (Archívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Döntési fázisába érkezett a földművelésügyi minisztérium mellett működő Vidékfejlesztési Alap (FOV) pályázata. Az idén az állami költségvetésből, illetve az Európai Unió SPP felkészítő programjának forrásaiból hozzávetőleg 43 millió koronát oszthatott szét az erre kiválasztott Tapol- csányi, Gyetvai és Rimaszombati járásokban. Az új rendszer szerint járási szinteken igen széles spektrumot átfogó irányító bizottságok alakultak, amelyek cselekvési tervet dolgoztak ki. Ezután az érdeklődők a cselekvési terv alapján pályázhattak a FOV-nál. A FOV idén az egyelőre csak javaslatként létező uniós SAPARD mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsadakozási program alapelvei alapján működött. A tavalyi hasonló alaphoz képest változás az is, hogy vezetőségét kiegészítették a civü szféra, illetve az érintett régiók képviselőivel. Ez egyebek mellett azzal is járt, hogy az alap vezetősége a minisztérium elképStupava. A vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek között is érdeklődést keltett az önkormányzatok közös információs rendszere kialakításának lehetősége. Augusztus végén Stupaván találkoztak azoknak a regionális önkormányzati szervezeteknek a képviselői, amelyek közös vállalkozás keretében szeretnék megoldani az önkormányzati hivatalok közös internetes információs rendszerét. A megbeszélésen jelen volt Zachariáš István, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) informatikai és művelődési szekciójának vezetője is. A találkozón megegyeztek, hogy a Trithem nevű céggel közös vállalkozást hoznak létre. A részvénytársaságot, amelyet várhatóan ISOMI-nak neveznek el, hivatalosan októberben alapítják meg. Addig a kezdeméSommenbygd. A Vidék Parlamentje néhány elnökségi tagja szeptember elején a svéd Vidék Parlamentje meghívására az ottani vidékfejlesztési tapasztalatokat tanulmányozta. Ennek része volt az Európai Unió országaiban folyó vidékfejlesztési program, a Leader Plus megismerése is. A Leader-program lényege, hogy az ún. helyi akciócsoportok alulról felfelé építkezve dolgozzák ki a fejlesztési programjaikat. A munidpalitások (önkormányzatok) szintjén a Leader-cso- portok vezetőségeiben a helyi lakosság, az önkormányzatok és a vállalkozók képviselői kapnak helyet. Jelen vannak az államigazgatás is, de szavazati jog nélkül, csak az előírások betartására felügyelve. A Leader Plus programba 50-100 ezer embert átfogó körzeteket kellett bevonni. Míg a korábbi Leader-programok- ban a helyi csoportok bármüyen témakörökben kidolgozhattak perspektivikus programokat, addig a legújabb uniós programot már konkrét témákra szűkítették: helyi termékek gyártása, az életszínvonal javítása, helyi kulturális hagyományok kihasználása. Országos szinten 34 csoport jelentkezett, ám közülük végül csak 12 kapcsolódhatott a programba. A feltételek között szerepelt például az unión belüli vagy társult országgal meglévő zeléseihez képest jócskán kibővítette a pályázati témaköröket. Míg a minisztérium eredetileg a SA- PARD-tervből elsősorban a termeléssel összefüggő témákat javasolta idén támogatni, végül minden olyan SAPARD-témára lehetett jelentkezni, amelyeket a rendelkezésre álló fél év alatt meg lehet valósítani. Ennek köszönhetően a SAPARD-terv ún. 4b intézkedése keretében több önkormányzat pénzt kapott helyi jelentős épületek rendbetételére. Ez érvényes a Rimaszombati járásra is, ahonnét eddig csak egy, a feltételeknek megfelelő vállalkozói projektum érkezett az alaphoz: az Agrocon- tact Mikuláš 3,5 millió koronát kapott a 7,3 millió koronás fácánfarmjának felépítéséhez. Ezenkívül egyelőre községi hivatalok kaptak támogatást az említett 4b intézkedés értelmében, a legtöbbet Klenovec a községi hivatal körüli térség rendbetételére. A FOV eddig két körben döntött támogatásról, a harmadik, várhatóan utolsó körre a járási irányító bizottságok javaslatai alapján október elején kerül sor. (t) nyezők megpróbálják elérni, hogy minél több regionális önkormányzati szövetség, illetve helyi önkormányzat csatlakozzon a rendszerhez. Véleményük szerint az információs rendszer azok számára is modernizálási lehetőséget jelent, akik már rendelkeznek internet- hozzáféréssel, azok számára pedig, akiknek eddig nem volt kapcsolatuk a vüághálóval, új perspektívát nyit. A találkozón jelen lévő kisebb községek polgármesterei kiemelték, hogy a kínált rendszer egyszerű. Eddig ugyanis sok kisközség polgármesterét az riasztotta vissza az internettől, hogy túl bonyolult információs rendszerek kíséretében kínálták nekik a csatlakozási lehetőséget. A Vidék Parlamentje elnökségének internetes vitafórumán felmerült a lehetőség, hogy a frissen alapított harminc vidéki kommunikációs központ részt vehet a hálózat bemutatására irányuló kampányban, (ti) együttműködés. A pályázatot egyébként is vita kísérte, mert a svéd kormány előre kizárta belőle a legtöbb uniós támogatást élvező északi országrészt. Annak köszönhetően, hogy az adóbevételek egy- harmada az önkormányzatokként működő municipalitásoknál marad, az országban mintegy 15 éve nagy szerepe van a helyi akciócsoportoknak. Ezek különféle problémák megoldására alakult helyi összefogások, az általuk kidolgozott elképzelések finanszírozását főként ön- kormányzati forrásokból fedezik. Az első ezer helyi akciócsoport annak idején még a kormány és a nagy, kormánytól független szervezetek közös kampánya révén alakult, ma már több mint 4500 működik belőlük. A svéd vendéglátók szerint új csoportok főként válsághelyzetben jönnek létre, például amikor a helyi iskolát bezárás fenyegeti, esetleg valamilyen üzem csőd szélére kerül. A sikerhez az a svéd szemlélet is nagyban hozzájárul, amely szerint néhány munkahely kialakítása legalább akkora haszonnak tekinthető a társadalom szempontjából, mint egy közepes nagyságú vállalat létrehozása. A svéd példa az elmúlt években elterjedt a volt szovjet balti köztársaságokban is, ahol a továbbra is jellemző szegénység ellenére - közös összefogással - egy sor életképes vállalkozást alapítottak üy módon, (tuba) Csilizradvány/Keszölcés. Kistérségi idegenforgalmi stratégiai terv kidolgozása kezdődött meg két szomszédos Duna menti kistérségben a galántai Információs Központ közreműködésével. A Csilizközben az ottani önkormányzati társulás közreműködésével folyik a munka. TUBA LAJOS Szeptember folyamán több térségbeli községben gyűlést tartanak, amelyeken a helybéli érdeklődőkkel közössen áttekintik a község és környékének idegenforgalmi szempontból értékes adottságait. Akiket a továbbiakban is érdekel a téma, szakmai találkozókon vehetnek részt, amelyek keretében kidolgozzák a csilizközi idegenforgalom elkövetkező években lehetséges fejlesztési tervét. Az ilyen tervkészítés lényege, hogy az önkormányzatok, a vállalkozók, a különféle nonprofit szervezetek képviselői, és az érdeklődő magánemberek együtt igyekeznek kidolgozni a cél elérésére szolgáló programokat. így például a jelen helyzetben nagyon fontos lenne a mezőgazdasággal foglalkozó, de tevékenységüket idegenforgalommal is szívesen kiegészítő szubjektumok részvétele a munkában. Jövőre ugyanis várhatóan beindul a SA- PARD-program, amely ennek a kör- neknek - a hazai viszonyokhoz képest - komoly támogatást nyújthat. TUBA LAJOS Csehországban nagy hagyománya van a kistérségi fejlesztési tervek készítésének, rengeteg stratégiai terv készült a támogatások megszerzésére. A kistérségi munkával kapcsolatos tapasztalatokról beszélgettünk Daniel Roseckývel, a Centrum pro komunitní prácu (CpKP) dél-csehországi kirendeltségének vezetőjével. Mennyire terjedt el Csehországban a kistérségi fejlesztési tervek készítése? Nálunk a kistérségekben nagyszámú stratégiai terv készül, elsősorban a támogatások megszerzése érdekében. Ennek következtében hamarosan minden falu része lesz A stratégiai terv elkészítésének részeként a találkozókon először felvázolják a kistérség legfontosabb vonzerejét jelentő lehetőségeket, valamint a cél teljesítését akadályozó tényezőket. Ezután következik a leginkább perspektivikus idegenforgalmi ágazatok kiválasztása, az ezekben elérhető optimális helyzet felvázolása, és a legfontosabb feladatok kijelölése. A teendők ismeretében pedig a projektumötletek is megfogalmazhatók. Szomolai Valéria, a stratégiai terv- készítéséhez szakmai segítséget nyújtó Információs Központ munkatársa szerint néhány ilyen ötletet már a benyújtáshoz elengedhetetlen projektumvázlat szintjéig szeretnének kidolgozni. Következő lépésként a csilizközi szakmai csoport azokat a lehetőségeKidolgozzák a csilizközi idegenforgalom fejlesztési tervét. két tekinti át, amelyekből támogatás szerezhető a kidogozott projektumok megvalósításához. A másik idegenforgalmi stratégiai terv a Somorja és Bős közötti községek számára készül. Ennek azonban már előzménye is van: másfél évvel ezelőtt elkészült a Kis-Csalló- közi Fenntartható Idegenforgalom Stratégiai Terve. Az így lerakott alapokat szeretné most a stratégiai terv készítését szervező keszölcési Kormorán Idegenforgalmi Fejleszlegalább egy kistérségnek, amely rendelkezik valamilyen stratégiával. Ezek minősége, ületve a tagok együttműködése nyilvánvalóan eltérő. Vannak kistérségek, ahol az együttműködés valós, de akadnak olyanok is, amelyek kizárólag azért léteznek, mert csak így van lehetőségük támogatáshoz jutni a Falumegújítási Programból. Milyen szerepe van ennek a programnak a községek életében? Az ötszáz lakosnál kisebb községek többsége részt vesz benne, illetve legalább igyekszik támogatáshoz jutni ebből a forrásból. Az ennél nagyobb községek is jelentkezhetnek, de már nem férnek hozzá az összes programhoz, támogatási lehetőséghez. tési Társulás kibővíteni a szóban forgó terület mind a tíz Duna menti községére. Ennek megfelelően az elkövetkező hetekben Bősön, Bakán és Nagyszarván az érdeklődők számára beszélgetéseket szerveznek, majd pedig a következőkben itt is szakmai csoport folytatja a munkát. A csilizközi helyzethez képest a Kis-Csallóközben a munka annyi előnnyel indul, hogy itt a kezdeti lépések és a fejleszthető területek felvázolása gyorsabban készülhet el, így a résztvevők korábban térhetnek át a konkrét prograA kisközségek esetében milyen összefogás a jellemző? Ebben a környezetben nagyon kevés nonprofit szervezet működik, így itt meghatározó a polgármesterek hozzáállása. A legtöbb polgármester általában a műszaki infrastruktúra kiépítésének szükségességéről beszél. A valóságban erre kevés a lehetőség, így az együttműködés formájaként egyre inkább előtérbe kerül a közösség, mint a kisközségek megtartó erejének alakítása. Milyen szerepe van ebben a CpKP-nek? Mi a polgármesterek számára a nonprofit szervezetek szükségességét hangsúlyozzuk. A legtöbben természetesen tudnak ilyen szervezetekről, de nagyon kevesen ismerik a valódi küldetésüket, lehetőségeiket, sót azt, hogy a működésükkel szintén pénzt hozhatnak a falukba. így azután amikor a kistérségek számára fejlesztési stratégiákat dolgozunk ki, mindig hangsúlyozzuk a nonprofit szervezetek szerepét ebben a folyamatban. Sikerült már elérni, hogy a községekben működő hagyományos önkéntes szervezeteken kívül valamilyen újfajta tevékenységgel foglalkozó szervezet is létrejöjjön? A mi környékünkön nem nagyon találni üyen példát. Nyugat-csehországi kollégáink viszont beszámoltak egy olyan szervezetről, amely a kistérségben található műemlékek felújítására alakult, és mára nagyon jól működővé vált. A németországi határvidéken még ma is sok rossz állagú műemlék található. A szervezet tagjai a műemlékeket feltérképezik, felkutatják a történetüket, publikálják az adatokat, majd pedig helyi gyűjtésekkel és pályázatokkal igyekeznek pénzt szerezni a felújításukra, rendben tartásukra. Egy másik, mindössze 180 lelket számláló községben az önkéntes hagyományőrző szervezet programokat mok megfogalmazására. Az előzetes konzultációk alapján például valószínű, hogy az egyik ilyen a találkozó a közbirtokosságok SA- PARD-programbeli lehetőségeiről szól majd. Mindkét kistérség esetében az érdeklődők bővebb felvilágosítást a polgármestereknél kaphatnak, valamint az Információs Központ komáromi irodájában, a Somorja és Bős közt folyó munkával kapcsolatban pedig a Kormorán Társulás irodájában, amely a keszölcési községházán működik. készít gyermekeknek és a nyugdíjasoknak. A falu egynegyede a szervezet tagja és szinte mindenki együttműködik vele. Amikor viszont le kell kaszálni a köztereken a füvet, akkor a munkába a 15 évnél idősebb összes nőtlen fiatal részt vesz. A stratégiai terv készítése során a helybéliek megtanulták, hogy kisebb alapítványoktól pénzt kérhetnek az elképzeléseik megvalósítására. Ilyen környezetben sokszor akár tízezer koronás támogatás is csodálatos folyamatokat indíthat el, hiszen az emberek elsősorban lelkesedésből dolgoznak. Az Önök tapasztalatai szerint a községekben miként sikerül a stratégiai tervekben felvázolt teendők megvalósítása, illetve miként vannak ebben Önök jelen? Mi elsősorban a stratégiai terv kidolgozására összpontosítunk és arra, hogy a tervezet kidolgozása során párbeszéd induljon meg a polgármester, a vállalkozók és az önkéntes szervezetek közt. A stratégiai terv készítése tapasztalataim szerint az együttműködés kialakítására jó. Folytatásként az emberek elkezdenek együtt dolgozni valamin, ami sokszor nincs is benne az említett tervben. Vagy azért, mert ahhoz van kedvük, vagy egyszerűen azért, mert arra van lehetőségük. Viszont a tervkészítéssel járó közös munka nélkül ez sem sikerülne, vagyis a folyamat talán Csehországban szinte minden falu része legalább egy kistérségnek. fontosabb is, mint a végeredmény. A Lužnica Kistérség a Tábori járás déli részén található. Az ottani munka során a polgármesterek főként a hagyományos teendőket vetették fel a tervezés során. Végül azonban egészen mást valósítottak meg: kerékpárutakat jelöltek ki és építettek, de ami fontos, hogy ezt közösen tették. Daniel Rosecký: „Vannak kistérségek, ahol az együttműködés valós, de akadnak olyanok is, amelyek kizárólag azért léteznek, mert csak így van lehetőségük támogatáshoz jutni a Falumegújítási Programból." (A szerző felvétele) A községek közös internetes információs rendszere Saját hálózatot építenek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Eredményes svéd vidékfejlesztési támogatások Új uniós programok ÚJ SZÓ-JELENTÉS Csehországban szinte minden falu tervez — az együttműködés fő mozgatórugója a támogatások megszerzése Ha a község apraja-nagyj a összefog Az oldal a galántai Információs Központ segítségével és a Polgári Kezdeményezéseket Támogató Alapítvány (NPOA) támogatásával készült
