Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-27 / 222. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 27. A Cseh Biztosító - Szlovákia és a járműbiztosítás Ha valaki üzletel a terroristákkal, vagy csak támogatja őket, az többet nem fog kereskedni az Egyesült Államokkal A határidő ’02. január 1. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A 200 millió koronás alaptőke-emelést végrehajtó Cseh Biztosító - Szlovákia (ČPS) szeret­né megcélozni Szlovákiában a 2002-től liberalizált kötelező gép­jármű-biztosítás piacát. Ivan Kočárnik, a biztosító felügyelő ta­nácsának elnöke közölte: a pénz­intézet e téren nagy tapasztalatra tett szert Csehországban, ahol már liberalizálták a kötelező járműbiz­tosítás piacát. A kiélezett konku­renciaharc ellenére a Cseh Biztosí­tó továbbra is a piac mintegy 40 százalékát uralja. A komoly tőke­erővel rendelkező Cseh Biztosító - Szlovákia nálunk elsőként vezette be a komplex digitális kárfelvétel rendszerét. A folyamatosan újító biztosító a hozzá pártoló járműtu­lajdonosakat különböző bónu- szokkal, kedvezményekkel várja, melyek lényegét csak akkor fogják részlezetni, ha megkapják a licen- cet és megkezdődik a harc a jár­művekért. Ami viszont lényeges: bár még egyelőre nem tudjuk, hogy mely biztosítóknál köthetjük meg kötelező gépjármű-biztosítá­sunkat, a végső határidő már adott - ezt 2002. január 1-ig kell meg­tennünk. (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Slovnaft a gázárakról Pozsony. A gázárak 10%-os emelése 200 millió koronával emelné a Slovnaft költségeit - ál­lítja a vállalat igazgatója, Slavo- mír Hatina. Hatma elismerte, hogy szükség lesz a gáz árának emelésére, úgy hogy az Szlová­kia európai uniós csatlakozásá­nak idejére elérje az uniós szin­tet. A vállalkozóknak azonban szerinte minél hamarabb tudni­uk kellene, hogy a kormány mi­lyen ütemben kívánja emelni a gáz árát, az ugrásszerű emelés ugyanis rossz hatással lenne a gazdaságra. (SITA) Óriáshitelt kapott a kőolajfinomító Pozsony. Az összes fél aláírta a Slovnaft hitelszerződését, amely alapján az olajipari vállalat 165 millió dolláros hitelhet juthat. Slavomír Hatina, a cég igazgató­ja szerint eredetileg csak 150 mil­lió dollár hitelt szerettek volna felvenni, ám a kedvező ajánlato­kat követően megváltoztatták vé­leményüket. A hitelt a Bank Aust­ria Creditanstalt vezette bank- konzorcium folyósítja. (SITA) A gazdaság túl van a nehezén Brünn. A szlovák gazdaságnak sikerült kilábalnia a legmélyebb válságból - állítja a gazdasági tárca hivatalvezetője, Peter Kli­ment. Az ipar bevételei tavaly 22%-kal voltak magasabb az elő­ző évinél, ugyanez érvényes a ki­vitelre is. Kliment a brünni gép­ipari vásáron tartott országbe­mutatójában elismerte, hogy a szlovák cégeknek rendkívül fon­tos a külföldi bemzutatkozás. Az állam ennek ellenére évről évre kisebb összeggel támogatja a ki­állítókat. (TASR) Indulhat az SPP privatizációja Pozsony. A Szlovák Gázművekb (SPP) privatizációs tanácsadója, a Credit Suisse Füst Boston (CSFB) megkezdte az informáci­ós memorandumok szétküldését az SPP 49%-os tulajdonrésze üánt érdeklődőknek. Ez utóbbi­ak október végéig tehetik meg előzetes ajánlataikat. Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyet­tes szerint az SPP üánt eddig több mint 12 cég érdeklődött. Köztük van a Gazprom, a német Ruhrgas, a francia Gaz de France és az olasz Snam is. (TASR) Bezárhat a Harvard befektetési alap Prága. A Harvard Capital and Consulting cseh befektetési ala­pot nagy valószínűségei felszá­molják. A cseh Értékpapírpiaci Bizottság nem hagyta jóvá a Har­vard Capital and Consulting áta­lakulását nyíltvégű befektetési alappá, mivel megvonták tőle a működési engedélyt. (TASR) A PKN Orlen privatizációja Varsó. A lengyel kormány várha­tólagjövő kedden dönt arról, hogy a két pályázó - az osztrák OMV és a magyar Mól Rt. - közül melyiket választja ki kizárólagos tárgyalások folytatására a PKN Orlen lengyel olajipari nagyválla­lat 17,58%-os részvénycsomagjá­nak eladásáról. Andrzej Modrze- jewski, a PKN Orlen elnöke arról adott tájékoztatást, hogy a nagy- vállalat adóssága növelésével szándékozik fínanszüozni jö­vendő befektetője részvényeinek megvásárlását. (MTI) Már 22 dollár alatt a kőolaj Bécs. A hétfői hordónként 20,51 dollárról kedden 19,87 dollárra csökkent az OPEC-ola- jok átlagára. Ezzel az átlagár második munkanapja maradt el az OPEC hivatalos 22-28 dollá­ros célsávjától. A szervezet sza­bályai szerint, ha az ádagár tíz munkanapon át elmarad 22 dollártól, akkor napi 500 ezer hordóval csökkentik a terme­lést. Az OPEC-tagországok olaj­miniszterei tegnap értekezletet kezdtek Bécsben, és előtte a szaud-arábiai olajminiszter úgy nyilatkozott, hogy a szervezet­nek „nem kell az ár minden jo­józására reagálni”. (MTI) Komor félév a repülőiparban London. A Nemzetközi Légifor­galmi Szövetség (IATA) komor második félévet vár a polgári re­pülési szektor számára. Az Egyesült Államokat ért terrortá­madások miatt a nemzetközi lé­gi forgalom 16 százalékkal es­het vissza. Legrosszabb esetben a transzatlanti és az egyesült ál­lamokbeli légi forgalom 25 szá­zalékkal esik vissza. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. szeptember 27-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43.807 Magyar forint (100) 16,990 Angol font 70,061 Német márka 22,398 Cseh korona 1,288 Olasz líra (1000) 22,624 Francia frank 6,678 Osztrák schilling 3,184 Japán jen (100) 40,359 Spanyol peseta (100) 26,329 Kanadai dollár 30,265 Svájci frank 29,735 Lengyel zloty 11,270 USA-dollár 47,567 Ellenállnak a svájci bankszéfek? A svájci bankszéfek mélyén akár terroristák kincsei is meglapulhatnak (Archívum) Washington. Speciális hadvi­selés ellen speciális fegyvert vetnek be: Bush elnök meg­hirdette a terrorizmus elleni pénzügyi harcot. Büntetik az együttműködni nem kívánó bankokat és országokat is. Várhatóan Svájccal kemény küzdelmet kell majd vívni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A terroristák nem úgy mennek be a bankba, hogy „terrorista vagyok” fe- lüatot ragasztanak a homlokukra. „A piszkos 27 (az amerikai feketelis­tán szereplő szervezetek és szemé­lyek) között szereplők közül is sok­nak van amerikai számlája, ezek egy-egy jótékonysági intézmény ál­cája mögött jelennek meg” - véli Bruce Hoffmann, a washingtoni központú Rand terrorista-sza­kértője. Steven Emerson függeüen washingtoni szakértő szerint az amerikai központú iszlám jótékony- sági intézmények évente 10-15 mil­lió dollár közötti összeget juttatnak terrorista-csoportokhoz. A Nemzet­közi Fejlesztések Amerikai Irodája két humanitárius csoporttól vonta vissza tavaly a támogatási jogosult­ságot. Egyikük, a Szent Föld Alapít­vány évi 9 millió dollárnak megfe­lelő összeget áramoltat a Közel-Ke­letre. A célállomás sok esetben a Ha­masz egy-egy csoportja volt. Pénzügyi fronton indított először támadást George W. Bush a terror- támadásokkal vádolt személyek el­len. A kedden aláírt elnöki rendelet a globális terrorista hálózatok ellen lép fel. Azonnali hatállyal befa­gyasztották 27 célpont bankszámlá­ját. Ezek között vannak ismert ter­roristák, terrorszervezetek, vala­mint vállalatok és non-profit szerve­zetek, amelyek terroristák fedőszer­vezeteiként szolgálnak. A 27 név azonban még csak a kezdet: a lista a közeljövőben várhatólag tovább fog bővülni. Az amerikai pénzügymi­nisztérium már meg is tette a szük­séges lépéseket: 5000 bankot értesí­tettek a befagyasztandó számlákról. Az ENSZ már 1999. július 4-én szankciókat léptetett életbe Afga­nisztánnal szemben, az USA pedig befagyasztotta a táhbok amerikai pénzintézeteknél tartott 254 millió dollárnyi számláját. Az Európai Unió bankjai már közel 100 millió dollárnyi afgán betétet zároltak az­óta, hogy eüendelték az Oszama bin Ladenhez köthető pénzek lefog­lalását. A szakértők a nemzetközi összefogás fontosságát hangsúlyoz­zák. A terroristák üán 12 milliárd dollárnyi követelésének 1979-ben történt befagyasztása után megta­nulták, hogy csak az „aprópénzt” tartsák az amerikai pénzintézetek­nél. Az Unió vezetői már támogatá­sukról biztosították az amerikai ve­zetőt, Németország és az Egyesült Királyság pedig már eddig is veze­tett hasonló listát. A japán pénzügy- miniszter is kijelentette, hogy orszá­ga kész befagyasztani a megadott bankszámlákat. Az elnök a Fehér Ház sajtótájékoztatóján megemlí­tette: a célpontok a pénzüket nem elsősorban az Egyesült Államokban tartják, így a sikeres akcióhoz nagy szükség van a külföldi bankok segít­ségére is. Az amerikai vezetés ez ügyben szorosan együttműködik az ENSZ-szel, az EU-val és a G8-cal. Bush elválja a „dvüizált országok­tól”, hogy a megszorítások végre­hajthatóságát szem előtt tartva mó­dosítsák pénzügyi törvényeiket. Az Egyesült Államok e téren is ha­sonló szigorral lép fel, mint a terro­rizmus elleni harc többi területén: az együttműködést visszautasító bankok amerikai számláit zárolják, és megtiltják az amerikai szerveze­tek és személyek számára a velük való üzletkötést. Vélemények sze­rint az USA jól teszi, hogy a speciális hadviselés ellen speciális fegyverrel küzd. Ezt mutatja Bush mondata is: „Ha valaki üzletel a terroristákkal, vagy csak támogatja őket, az többet nem fog kereskedni az Egyesült Ál­George W. Bush elnök pénzügyi fronton is tá­madást indított. lantokkal.” A Fehér Ház szóvivője arra a kérdésre, amely Svájccal és a Kajmán-szigetekkel kapcsolatos fel­lépést firtatta, a következő választ adta: „Az USAfel van készülve arra, hogy lépéseket tegyen azok ellen az országok ellen, amelyek nem támo­gatják ezt az ügyet.” Nyilvánvaló tény ugyanis, hogy egyes államok hatalmas hasznot húznak az illegális gazdasági tevé­kenységek gazdasági vonzataiból. Terrorizmus pedig nem létezik anyagi támogatás nélkül, így a küz­delmet is ezen a fronton kell felven­ni. Svájccal azonban nehéz dolga lesz az USA-nak: ugyanis évszáza­dos hagyománya van annak, hogy itt mindenki elhelyezheti a pénzét, függetlenül annak eredetétől. Az utóbbi évek legellentmondásosabb ügye a holocaust üldözöttéinek svájci kárpótlása volt. A svájci ban­kok ebben az ügyben is szigorúan elzárkóztak attól, hogy alvószámlá­kat megnyissanak, vagy egyéb, az üldözöttektől elkobzott vagyonokat őrző számlák eredetét nyilvános­ságra hozzák. A szigorú védelem miatt csak az USA-ban lehetett per­rel fenyegetőzni: ott lehetőség volt arra, hogy a svájci bankok és válla­latok amerikai cégeit bíróság elé ál­lítsák. Az ügy nagyot rontott a ban­kok hímevén, így beleegyeztek ab­ba, hogy egy vizsgálóbizottság meg­vizsgálja a számlákat. A bankok azonban még így is csak elenyésző mennyiségű számlát hoztak nyüvá- nosságra, végül egy kompromisszu­mos megoldással létesítettek egy 1,25 milliárd dolláros kártérítési alapot. A svájci bankok messze föl­dön híresek a banktitok védelméről. A lehető legritkább esetben adnak ki adatot az ügyfelükről, mivel ez mind polgári jogi, mind büntetőjogi előírásokba ütközik. A törvény ke­vés kivételt ismer, amikor a bank mégis kiadhat anyagokat ügyfele­iről. Ezek elsősorban: az öröklés, a válás és a csődeljárás. Az adócsalás gyanúja viszont semmiképpen nem szolgáltat erre elégséges alapot. A banktitok ugyan feloldható súlyos­nak minősülő büntetőügyek (fegy­verkereskedelem, terrorizmus) foly­tán is, általában azonban a vádlott banktitokhoz fűződő joga elsőbbsé­get élvez az igazságszolgáltatással szemben. Mivel svájci bankárok nem tanúskodhatnak külföldi bíró­ság előtt, a vádlónak mindenkép­pen a svájci igazságszolgáltatás előtt kell bebizonyítania, hogy a vádlottnak létezik számlája Svájc­ban. A svájciak azonban foggal-kö­römmel ragaszkodnak a banktitok intézményéhez. (FN) Szlovákia és a banktitok Pozsony. Ahhoz hogy Szlovákiában is fel tudjuk mérni a bankokban elhelyezett pénz eredetét, meg kellene változtatni a törvényeket. Ezek ugyanis csak a különleges pénzügyi tranzakciók esetében teszik köte­lezővé a bankok számára a rendőrségi bejelentést. „Konkrét felada­tokkal bíztam meg három miniszteremet, amivel Szlovákia is csada- kozik a terrorizmusellenes vüágkoah'cióhoz” - jelentette be Mikuláš Dzurinda kormányfő. A pénzügyminiszternek a terrorizmus finanszí­rozását kell ellehetetlenítenie a terroristák, illetve az őket támogató csoportok számláinak a befagyasztásával. A külülügyminisztemek két héten belül elő kell terjesztenie a szeptember 22-i rendkívüli EU-csúcs eredményeiről szóló elemzést. A belügyminiszter az EU ter­rorizmusellenes akciótervét elemzi, majd mindketten javaslatot tesz­nek, hogyan lehetne ezt a gyakorlatban nálunk alkalmazni, (sza) Tavaly augusztushoz képest csökkent az 5000 koronánál kisebb, egy főre eső bevételekkel rendelkező családok aránya A válaszadók közel fele fizetéstől fizetésig él TUBA LAJOS Pozsony. Az idei év során augusz­tusban történt meg először, hogy a statisztikai hivatal közvélemény­kutatása szerint kisebbségben ma­radtak azok, akik szerint családjuk pénzügyi helyzete az elmúlt 12 hó­nap során romlott. A rosszabb helyzet mellett voksoló 48 száza­lékkal szemben ugyanis 36 száza­lék vélekedett úgy, hogy az anyagi helyzetük változatlan maradt, 15 százalék pedig javulásról számolt be. Ilyen vélemény idén első alka­lommal alakult ki, hiszen például a februári áremelések után 62 szá­zalék volt a negatív válaszok ará­nya. A legalább szinten maradók aránya egyébként utoljára egy év­vel ezelőtt ért el hasonló értéket. A jövőt illetően szintén az óvatos optimizmus volt jellemző, a vala­mivel több mint ezer megkérde­zett mindössze 35 százaléka tar­tott attól, hogy jövő augusztusig romlanának háztartása anyagi le­hetőségei. A legtöbben, 42 száza­léknyian a szinten tartásban re­ménykedtek, 16 százalék pedig ja­vulásra számított. Ilyen ked­vezőnek tekinthető arányt a sta­tisztikai hivatal utoljára 1999 ápri­lisában tapasztalt. Érdekes az is, hogy a pesszmimisták aránya a márciusi 56 százalékhoz képest augusztusra' 21 százalékot csök­kent. A hangulatváltozást alátámasztják az egy főre eső átlagos családi jö­vedelemmel kapcsolatos válaszok is. Tavaly augusztushoz képest csökkent az ötezer koronánál ki­sebb, egy főre eső bevételekkel rendelkező családok aránya, nőttek viszont a magasabb kategó­riák részarányai. Az átlagjövede­lem 16 337 korona volt, 3,14 fős át­lagos háztartással számolva ez egy főre 5 595 korona - ez az érték egy év alatt 70 koronával, vagyis 1,3 százalékkal nőtt. A szinten tartás jelenségét igazol­ják a megtakarítási lehetőségek is: a válaszadók 43 százaléka fize­téstől fizetésig élt. 23 százalékuk­nak a megélhetéshez nem volt elég a jövedelme, 12%-uk a tartalékai­kat élték fel, 11 százalékuk pedig kölcsönkért. Végezetül 33% volt azok aránya, akik a bevételeikből takarékoskodni is tudtak. A háztartások egy főre eső átlagos bevételének alakulása Bevétel 2000. aug. 2001. aug. 1499-ig 1 0 1500-2999 10 11 3000-4499 32 28 4500-5999 29 30 6000-7499 12 13 7500-8999 6 8 9000-10 499 4 5 10 500-11 999 2 ■Mii 12 000 felett 4 4 A bevételek koronában, a válaszok százalékban értendők (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal)

Next

/
Thumbnails
Contents