Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-27 / 222. szám, csütörtök

|[f Politika ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 27. USA: katonai költségvetés Washington. Az amerikai képviselőház nagy többség­gel áldását adta a kormány jövő évi, 343 milliárdos kato­nai költségvetés-tervezetét, képviselők javaslatára olyan módosítást hajtottak végre, hogy a rakétavédelmi rakéta- rendszerre szánt pénzből 400 milliót átcsoportosítot­tak a terrorizmus elleni harc költségvetési rovatába. Ezzel a terrorizmusellenes harcra hatmilliárd dollár használható fel. (MTI) Kína megérti a halasztást Peking. Kínában megértéssel fogadják, hogy George Bush amerikai elnök a jelenlegi kö­rülmények között elhalasztja Pekingbe tervezett álját - kö­zölte tegnap a pekingi kül­ügyi szóvivő. A Fehér Ház szóvivője, Ari Fleischer ked­den bejelentette: Bush részt veszt ugyan október 20-án és 21-én az Ázsiai és Csendes­óceáni Gazdasági Együttmű­ködés sanghaji fórumán, de az eredeti tervektől eltérően, nem utazik onnan Pekingbe, sem Tokióba, sem Szöulba. Bush és Csiang Cö-min a sanghaji értekezleten is sza­kíthat időt kétoldalú megbe­szélésre. (MTI) Klaust szeretnék kormányfőnek Prága. Csehország lakosságá­nak majdnem fele azt szeret­né, ha a jövő évi parlamenti választások után ismét Václav Klaus kerülne a kormány élé­re. A Mladá fronta Dnes szá­mára szeptemberben készített felmérésben a megkérdezet­tek 46,6 százaléka szerint Klaus a parlamenti pártok je­lenlegi elnökei közül a legfel­készültebb arra, hogy vezesse a kormányt. (MTI) Klaus kijelentette: ha pártja megnyeri a választásokat, ak­kor ismét kormányfő akar lenni (Archívum) Kucsma ellen nincs bizonyíték Kijev. A Kroll nemzetközi de- tektívügynökség fél évig tar­tó nyomozás eredményeként arra a következtetésre jutott, nincs bizonyíték arra, hogy Leonyid Kucsma ukrán elnök bűnrészes lenne Georgij Gongadze internetes újságíró halálában. (MTI) Hágába mennek a radikálisok Belgrád. Küldöttséget me­neszt Hágába a Szerb Radiká­lis Párt, hogy meglátogassa Milosevics exelnököt és „a többi szerb hazafit”, aki a Nemzetközi Törvényszék bör­tönében „sínylődik”. Vojiszlav Seselj elnök szerint pártja mindig is szolidáris volt a szerb mártírokkal, a Hágai Törvényszék üldözöttjeivel. Milosevics mellett elsősorban Momcsilo Krajisnik boszniai szerb vezetőt és Momir Talics boszniai szerb tábornokot akaiják felkeresni. (MTI) Jasszer Arafat és Simon Peresz találkozója a gázai repülőtéren - baljós előjelekkel Vita az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról Jégtörő tárgyalások Egy héten belül ismét találkoznak (TASR/AP-felvétel) Egységes elutasítás mti-hIr Gáza. Jasszer Arafat palesztin elnök és Simon Peresz izraeli külügyminiszter tegnap a gá­zai repülőtéren tárgyalt az izraeli-palesztin tűzszünet megvalósításáról. A hetek óta halogatott találkozó az utolsó pillanatban megint veszélybe került. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A tegnapi találkozó megtartásának hírét hivatalosan kedden délután je­lentették be, s aznap este ismét lö­völdözések robbantak ki az izraeli katonák és palesztin fegyveresek között. Tegnap reggel pedig pokol­gépes merényietet követtek el izrae­li katonák elien a Gázai övezet déli részén, majd újabb tűzpárbaj vívtak a felek. Ezért kerültek veszélybe a tegnapi tárgyalások, hiszen Ariel Sáron kormányfő korábban 48 órás fegyvemyugváshoz kötötte a talál­kozó megtartását. Peresz délelőtt egyeztetett Saron- nal, és ott vált véglegessé, hogy a kormányfő ezúttal nem gördít aka­dályt a tárgyalások útjába, ugyan­akkor most is csak korlátozott fel­hatalmazást adott külügyminisz­terének. Peresz csupán két témát vitathatott meg a palesztin elnök­kel: az Arafat által szeptember 18- án meghirdetett tűzszünet átfogó végrehajtását és a palesztin lakos­ság létfeltételeinek javításához leg­sürgősebben szükséges izraeli lé­péseket. A felek tegnap egy tűzszüneti terv­ben és a biztonsági együttműködés felújításában állapodtak meg. A terv célja, hogy az elvben egy hete ér­vényben levő, de ingatag újabb tűz­szünet tartóssá váljék. A párbeszéd folytatódik, a két államférfi „körül­belül egy héten belül” ismét találko­zik. A közös közlemény szerint Izra­el ígéretet tett a palesztin területek zárlatának fokozatos megszünteté­sére és csapatainak olyan áttelepíté­sére, amely megfelel az érvényben levő kétoldalú megállapodásoknak. Baljós előjel, hogy a tárgyalások alatt a közelben, alig néhány kilo­méternyire a találkozó helyszínétől tűzpárbaj zajlott le. Olyan közel tör­tént az incidens, hogy a lövéseket a repülőtéren is hallani lehetett. Izra­eli katonák lelőttek egy 16 éves pa­lesztin fiút és megsebeztek kilenc másik palesztint. A találkozó létrejöttében nagy sze­repe volt az erélyes amerikai ösztö­kélésnek és az EU közvetítésének. Az utóbbi napokban Colin Powell amerikai külügyminiszter újra meg újra felhívta telefonon Arafatot is, meg Saront is, hangsúlyozva, hogy mennyire fontos a terrorizmuselle­nes nemzetközi koalíció építése szempontjából az izraeli-palesztin párbeszéd felújítása, (m, ú) Bukarest. A román parlamenti pár­tok elutasítják, hogy Romániában magyar nyelven oktató állami egye­temet alapítsanak-jelentette a teg­napi román sajtó. A képviselőház kedden kezdte meg politikai nyilat­kozatok szintjén a vitát az önálló magyar állami egyetem Kolozsvá­ron történő újraalapítását megfo­galmazó törvényjavaslatokról. A ja­vaslatokat még 1998-ban az RMDSZ képviselői terjesztették elő, és az illetékes parlamenti bizottság mind a két tervezetről elutasító ál­láspontot fogalmazott meg. Az önálló magyar egyetem gondolatát Erebino/Szkopje/Washington. A NATO teljesítette macedóniai fegy­verbegyűjtő küldetését, s a terve­zettnél is több harceszközt szedett be az albán felkelőktől. George Robertson NATO-főtitkár macedó­niai villámlátogatásán, az észak­nyugat-macedóniai Erebinóban fek­vő katonai támaszponton kijelentet­te: a Hatékony Begyűjtés fedőnevű művelet során 3300-nál több fegy­vert szedtek be a gerilláktól. A NÄ- TO-katonák 30 napos felhatalmazá­sa tegnap hivatalosan is lejárt. Robertson elsősorban a macedón vezetést kívánta sürgetni, hogy az albán fegyverbeszolgáltatás fejében a politikai reformok végrehajtásával tegyen eleget a békemegállapodás pontjainak. A lázadók az albán ki­egységesen vetették el a kormá­nyon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Nagy-Romá- nia Párt (PRM), valamint a Demok­rata Párt vezérszónokai. A Nemzeti Liberális Párt később hozza nyilvá­nosságra álláspontját. Az előbbiek teljesen egyetértettek abban, hogy egy magyar nyelvű állami egyetem léte Romániában szükségtelen, nem felel meg az erdélyi valóság­nak és csak az etnikai szegregációt szolgálná. A PSD és a PD szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás kielé­gíti a romániai magyarok igényeit. A PRM szerint erre a magyar nyelvű oktatásra sem lenne szükség. sebbség jogainak bővítéséért cseré­be tették le a fegyvert - Robertson szerint a béke most karnyújtásnyi távolságra van a korábban a polgár- háború szélén egyensúlyozó ország­ban. A főtitkár üdvözölte, hogy a szkopjei parlament hétfőn előzetes jóváhagyását adta a macedón alkot­mány tervezett módosításához. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamai széles körű megállapo­dásra jutottak egy kis létszámú, új macedóniai biztonságfenntartó NA- TO-erőnek a támogatása ügyében. Az ilyen erő fenntartásának a tudo­másul vételét Németország kérte, és általános várakozás, hogy e bizton­sági kontingens német irányítás alatt áll majd, bár összetétele több nemzetiségű lesz. A hírek szerint legfeljebb ezer főből, illetve néhány amerikai helikopterből áll majd. Teljesítette fegyverbegyűjtési feladatát a NATO Biztonsági kontingens MTI-HÍREK Lassan körvonalazódik az orosz-amerikai együttműködés lehetősége Csecsenföldön 55 ország sajtója közölte Verhofstadt nyílt levelét Maszhadov is hajlandó tárgyalni Etikus globalizáció MTI-JELENTÉS Moszkva/Washington/Brüsszel. Vlagyimir Putyin orosz elnök felhí­vására válaszul Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezető megnevez­te képviselőjét, akit Moszkvába kül­dene tárgyalni a két éve tartó máso­dik orosz-csecsen háború lezárásá­nak feltételeiről. Maszhadov megbí­zottja a tárgyalások esetén Ahmed Zakajev, a Kreml által el nem ismert szakadár kormány miniszterelnök­helyettese lenne. Maszhadov sze­rint a csecsen háború nem a terro­rizmus, hanem az orosz-csecsen vi­szony történelmi megoldatlanságá- nak következménye. A jelenleg németországi látogatá­son tartózkodó Putyin hétfőn este 72 órás haladékot adott a csecsen szakadároknak, hogy beszüntessék a fegyveres harcot. Ez az ultimátum ugyanakkor Moszkva tárgyalási haj­landóságát is tartalmazta, s ennek címzettje - általános moszkvai véle­kedés szerint - éppen Maszhadov volt. Putyin Viktor Kazancev tábor­nokot, a csecsenföldi szövetségi haderő volt főparancsnokát jelölte ki arra, hogy tárgyaljon a megbéké­lést akaró csecsenekkel. Kazancev jelenleg az orosz elnök megbízottja a déli szövetségi körzetben. Egy amerikai külügyi tisztségviselő szerint őszinte volt Putyinnak a csecsenekhez intézett tárgyalási ja­vaslata, és a nemzetközi terroriz­mussal való szakításra szólította fel a csecsen lázadókat. A nyilatkozó, aki nem felejtette el megemlítem, hogy Moszkva támogatja az USA terorrizmusellenes harcát, azt hangsúlyozta, hogy „a csecsen fél­nek haladéktalanul és feltétel nélkül meg kell szakítania a kapcsolatokat mindazokkal, akik a nemzetközi terrorizmus hálózatához kötőd­nek”. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter pedig tegnap Brüsszelben azt mondta, elképzelhetőnek tartja Oroszország és az USA együttműkö­dését a Csecsenföldön tartózkodó külföldi terroristák elleni küzde­lemben. Újságíróknak nyilatkozva kifejtette: ha sikerülne elvágni a cse­csen szakadárok külföldi forrásait, azaz a pénz-, fegyver- és zsoldosu­tánpótlási vonalakat, akkor 15-40 nap alatt befejeződhetne a szövetsé­gi erők két évvel ezelőtt indított „antiterrorista” hadművelete. Arra a kérdésre, mi történik Cse­csenföldön, ha letelik a Putyin által a csecsen harcosoknak önkéntes fegyverletétel esetén büntetlenséget ígérő 72 órás ultimátum, Ivanov kö­zölte: ha a szakadárok nem élnek a Moszkva által felkínált lehetőség­gel, akkor a szövetségi erők fokoz­zák a gerillák célzott felkutatására és megsemmisítésére irányuló tevé­kenységüket. Egy csecsen vezető szerint a fegyve­res csoportok feloszlatása Masz­hadov nyilatkozatának moszkvai fo­gadtatásától függ. A tapintható né­zetkülönbség abban van, hogy Moszkva az önkéntes fegyverletétel­hez - tehát gyakorlatilag feltétel nélküli megadáshoz - köti a tárgya­lások megkezdését. Megfigyeíők szerint azonban a szakadárok erre aligha lesznek hajlandóak. MTI-JELENTÉS Brüsszel. A gazdag országok he­lyett regionális szövetségekből álló G8-at és „etikus globalizációt” java­solt a belga kormányfő a globalizá­cióellenesekhez intézett nyűt levelé­ben, amely tegnap jelent meg a bel­ga lapokban és ezzel párhuzamosan még 55 ország sajtójában. Guy Verhofstadt eredetileg szeptember 12-én akarta megjelentetni levelét, de az Amerika ellen végrehajtott terrortámadások miatt elhalasztot­ta a közlést. Belgium az EU soros el­nökeként számos olyan fontos nemzetközi találkozó - köztük két EU-csúcs - házigazdája lesz, ame­lyek alkalmat nyújthatnak globali- zádóellenes megmozdulásokra. A két csúcsot (október 19-én Gentben és december 14-15-én Laekenben) eleve a „magas kockázati kategóriá­ba” sorolják a belga szervezők. Le­velében Verhofstadt elismeri, hogy a globalizációellenesek gyakran jó kérdéseket tesznek fel, de kételke­dik abban, hogy a válaszaik is jók. Az Európa és Észak-Amerika hatá­rain tülekedő vagy a fejlett orszá­gokba már bejutott menekültek mil­lióit éppen az űzte el otthonról, hogy országuk nem részesült a szabadkereskedelem és a beruházá­sok előnyeiből - állapítja meg. Azt sem tagadja ugyanakkor, hogy a globalizáció igen gyorsan ,határok nélküli egoizmussá” válhat, és a szabadkereskedelem gyakran egy­irányú, Északról Dél felé áramlik. Verhofstadt szerint azonban erre nem a kevesebb, hanem a még több globalizáció a helyes válasz. Nem fékezni kell a globalizációt, hanem etikai keretek közé szorítani. Sze­rinte az etikus globalizáció céljának eléréséhez olyan fórumot kellene létrehozni, amelyben egyenrangú partnerekként képviseltetnék ma­gukat a legfontosabb kontinentális együttműködési szervezetek, mint az EU, az Afrikai Unió, a Déli Közös Piac (Mercosur), a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) és az Észak-amerikai Szabadkereske­delmi Társulás (NAFTA). Wnuk-Lipinski: a két Európa-ellenes párt parlamentbe kerülése nem veszélyezteti, de lelassíthatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat Kezdődhet az alkudozás MTI-JELENTÉS Varsó. A szeptember 23-i parla­menti választások eredményeként hat politikai tömörülés jutott be a lengyel parlament alsóházába (szejmbe), nekik sikerült átlépniük a választási küszöböt (pártok eseté­ben 5, koalícióknál 8 százalék) -je­lentette be tegnap a központi vá­lasztási bizottság. A hat tömörülés - az előzetes felméréseknek megfele­lően - a rájuk adott szavazatok sor­rendjében a következő: Baloldali Demokratikus Szövetség-Munka Uniója (SLD-UP), Polgári Platform (PO), Önvédelem, Jog és Igazságos­ság (PiS), Lengyel Parasztpárt (PSL), Lengyel Családok Ligája (LPR). Mandátumot kapott a német kisebbségi szervezetek két képvise­lője is. Az előrejelzéseknek megfele­lően kiesett a parlamentből a jelen­legi ciklusban kormányzati szerepet betöltött két mérsékelt jobboldali tömörülés, a Jobboldal Szolidaritás Választási Akciója (AWSP) és a Sza­badság Uniója (UW). A központi választási bizottság ada­tai szerint az SLD-UP 41,04, a PO 12,68, az Önvédelem 10,2, a PiS 9,5, a PSL 8,98, az LPR pedig 7,87 százalékot kapott. Az AWSP 5,6 és a Szabadság Uniója 3,1 százalékos eredménye nem volt elegendő a parlamentbe jutáshoz. A választási részvétel 46,29 százalékos volt. Edmund Wnuk-Lipinski lengyel szo­ciológus szerint a két Európa-elle­nes párt - az Önvédelem és az LPR - parlamentbe kerülése nem veszé­lyezteti, legfeljebb kissé lelassíthatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Szerinte ez a két párt - legalábbis egyelőre - nem játszik jelentős sze­repet a lengyel politikai színtéren. A 100 tagú szenátusban az SLD-UP 75 mandátumot szerzett. „Az év legidegesítőbb lengyelje" Varsó. Leszek Millert, az SLD el­nökét bízza meg Aleksander Kwasniewski államfő az új len­gyel kormány megalakításával. Áz 55 éves Miller híres arról, hogy szereti a vicceket, szójáté- . kokat. Gyakran idézik azt a kije­lentését, hogy „az igazi férfi nem arról ismerszik meg, ho­gyan kezdi el, hanem arról, ho­gyan fejezi be a dolgot’. Mun­kásként kezdte, 1969-ben lépett be a LEMP-be, üzemi párttitkár lett, 1977-ben elvégezte a LEMP KB mellett működő Társadalom- tudományi Főiskolát, majd a KB- ban dolgozott. 1988 decemberé­ben kiemelték, a LEMP KB titká­ra lett. 1989 tavaszán részt vett a kerékasztal-tárgyalásokon. A LEMP felbomlása után a szociál­demokrata utódpárt (SdRP) egyik vezetője lett Aleksander Kwasniewski mellett. 1991 no­vemberében az ügyészség eljá­rást indított Miller és Rakowski ellen a néhai kommunista pár­tok közös nemzetközi kasszájá­val kapcsolatos, „guruló dollá­rok” néven emlegetett ügyben. Két év múlva az eljárást bizonyí­tékok hiányában megszüntették, de a „moszkvai kölcsön” miatt Millertől egyes párttársai is el­határolódtak. Az SLD 1993-as választási győzelme után munkaügyi miniszter, az 1997-es válasz­tások után az SLD frakcióveze­tője lett. A Baloldali Demok­ratikus Szövetség első kongresz- szusán, 1999 decemberében őt választotta elnökévé. Saját párt­jában Miller elnöki pozícióját senki sem kérdőjelezi meg, nincs vetélytársa. Leszek Miller TASR/EPA-felvétel gyakran került a népszerűségi listák élére, bár 2000 januárjá­ban a Radio Tok FM kereskedel­mi adó által „az év legidegesí­tőbb lengyelje” címért meghir­detett versenyben az első helyen végzett. (MTI-Panoráma)

Next

/
Thumbnails
Contents