Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-25 / 220. szám, kedd

ŰJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 25. TÉMA: TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK MA Nem kell drága fegyvert beszerezni, elég néhány kés, egy darab zsinór, meg egy jó adag fanatizmus Még rosszabb is történhet Fegyveresek a kandahári rapülőtéren. A vállról kilőhető Stinger-típusú föld-levegő rakétákat hajdanán az ame­rikai titkosszolgálat szállította a mudzsahideknek. (ČTK/AP) Ezrek haltak meg néhány perc alatt. A terrorizmus szeptember tizenegyedikén nyíltan arcul csapta Ameri­kát és vele együtt a civilizált világot. Bush elnök hadjára­tot ígért, ám nem árt az óva­tosság: a terroristák arzenál­jában ugyanis néhány kevés­bé nyílt, ámde hatásos esz­köz lapulhat. VÉLEMÉNY Alig hihető, hogy még ennél rosz- szabb is történhet. Pedig elképzel­hető. Elég lenne hozzá néhány gramm dúsított uránium. Vagy egy leheletnyi ideggáz. Egy csepp lépfene. Esetleg néhány pestisbak­térium. Márpedig olyan hírek lát­tak napvilágot, hogy a terrortáma­dás állítólagos kiagyalója, Osza- ma bin Laden vegyi és biológiai fegyverek használatát is begyako­roltatta katonáival. Némi vigaszt jelenthet számunkra, hogy a világ első számú terroristájáról sok, egymásnak ellentmondó hír ke­ring; a média szinte mindent „tud” róla. Most azonban csak annyi bizonyos, nem tudni, hol van. De létezik. Néhány évvel ez­előtt már élénk információs hadjá­ratot folytatott, a „gyűlölt” ameri­kai sajtóban. Amikor 1996-ban so­kadszor - és nem utoljára - meg­hirdette a „szent háborút”, az el­lenség az amerikai hadsereg volt. Egy évvel később márciusban még határozottan kijelentette: ameri­kai civilek nem tartoznak a cél­pontok közé. Álláspontja azonban az utóbbi időben keményebb lett: 1998-ban minden amerikai - bár­hol legyen is - elleni támadásra ÖSSZEFOGLALÓ Oszama bin Laden háborút hirde­tett az USA ellen: 1996 augusztusá­ban, majd idén februárban fatvát - azaz iszlám vallási utasítást - bocsátott ki, ezzel a dzsihádra, a szent háborúra szólította fel a mo­hamedán világot. Bár bizonyíték nincs, a közvélemény az ő nevével kapcsolja össze a szeptember 11-i terrorcselekményeket. Úgy tűnik, Bin Laden nem éri be ennyivel: felvetette egy sokkal rom­bolóbb hatású támadás lehetősé­gét. Az FBI külföldi terrorizmussal foglalkozó hadosztályának értesü­lései szerint a szaúdi milliárdos va­szólított fel. A Time című népsze­rű hetilapnak adott interjúban azt mondta: „Ha az amerikai nép többsége támogatja romlott elnö­két, akkor ez azt jelenti, hogy az amerikai nép harcban áll velünk, és jogunk van célpontként kezelni őket. Bármelyik amerikai polgár, aki adót fizet kormányának, a mi célpontunk, mivel segíti a muzul­mán nemzet elleni amerikai hadi­gépezetet.” Érdekes logika. Ha ezt lóban törekszik nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek megszerzésére. Elvileg nem nehéz a dolga: a szov­jet hadigépezet összeroskadt, a volt tagköztársaságokban pedig - szá­mos amerikai jelentés ezt sugallja - jócskán vannak olyan támaszpont­ok, amelyek őrzése viszonylag költ­séges lenne, ezért nem megoldott vagy hiányos. Az USA jelentős ősz- szeget különített ennek pótlására, azonban számos jel arra utal, hogy a biztonsági rendszerben továbbra is rések tátonganak. Mégsincs bizo­nyíték arra, hogy bin Ladennek, il­letve az al-Kaidának sikerült volna robbanófejet szereznie. Gyilkosság és tömegpusztító fegy­a gondolkodásmódot követjük, megállapítható, hogy az USA több mint 257 millió lakosát nem lesz egyszerű kiirtani. Egyszóval Osza­ma bin Ladennek tömegpusztító fegyverre van szüksége. Úgy tűnik, mindene megvan ehhez: pénz, kapcsolatok és több ezer fanatikus harcos, aki képeslenne életét ál­dozni egy eszméért. Atombombá­juk nincs, ámde CLA-jelentések ar­ra utalnak, hogy bin Laden birto­verek használatára való összees­küvés vádjával állították bíróság elé Mahmud Mahmud Szálim ügynököt az USA-ban, miután Né­metországban sikerült letartóztat­ni. Ő irányította az el-Kaida kü­lönböző nemzetközi üzleti tranz­akcióit, tehát valószínűleg közel áll Oszama bin Ladenhez. Maga a vezér 1991 és 1996 között Szu­dánban tartózkodott, a jelek sze­rint ez idő alatt együttműködött az ottani Nemzeti Iszlám Fronttal. Bizonyítékok vannak arra, hogy 1992 elején Szudán beszerzett és használt is vegyi fegyvert; sőt szo­rosan együttműködött Irakkal ezen a téren, (nbh) kában van néhány atombőrönd­nek, amelyet elég bevinni egy sű­rűn lakott helyre, és távirányítás­sal felrobbantani. Hatása felér egy kisebb atomcsapással. Szeptem­ber tizenegyedikén azonban bebi­zonyosodott: a terroristáknak nincs szükségük drága fegyverek­re, elég egy papírvágó kés, némi huzal - és főleg erős gyomor a tu­dathoz, hogy általuk sok ezer em­ber hal meg. Dolgozói biztonságát félti Aggódik a Slovakofarma A galgóci székhelyű Slovakofar­ma két nappal az amerikai terror- támadás előtt kezdte meg a ter­melést líbiai gyógyszergyártó te­lepén. A cég vezérigazgatója szeptember 13-án közölte: az óv­intézkedések ellenére is féltik az ott dolgozó 55 szlovák állampol­gárt. Michal Pikus szerint nem va­lószínű, hogy vegyi fegyverek gyártására tegyék alkalmassá a telepet, amíg azt a cég szlovákiai illetékesei ellenőrzik. Akkor sem, ha esetleg menekülniük kellene. A gyártósort ugyanis kimondot­tan gyógyszerek előállítására ké­szítették. (TASR) Mi nem tudjuk, hol van, ő azonban tudja, mit hol keressen Ki őrzi az oroszok álmát ? Sok ország tagadja, hogy atomfegyvere lenne Ázsia: új atomhatalmak ÖSSZEFOGLALÓ Ázsia (nukleáris) szelleme 1998. május 11-én szabadult ki a palack­ból. India ekkor jelentette be, hogy néhány atomrobbantást hajtott végre. Az örök rivális, Pakisztán mindössze tizenhét (!) nappal ez­után ugyanezt közölte. A környező országoknak is lenne mivel dicse­kedniük: Irán régóta szeretne vegyi vagy nukleáris fegyver birtokába jutni. Kiderült, hogy Oroszország­nak semmi kifogása nem lenne ez ellen, ugyanis éppen az oroszok se­gítettek Teheránnak az atomfegy­ver alapanyagát képező dúsított uránt termelő erőmű építésében. Irak az Öböl-háborúban felrobban­tott vegyigyárait építi újjjá, ahol pol­gári és harcászati célra egyaránt megfelelő alapanyagokat gyárthat­na; ezenkívül nuldeáris programja is van. Izrael „hivatalosan” bizton­sági célokból birtokol nukleáris és vegyi fegyvereket, bár ezt legmaga­sabb szinten továbbra sem ismerik el. Ázsia más részem is hasonló a helyzet. Észak-Koreáról nem sokat tudni a kommunista rezsim titkoló­zása miatt, műholdfelvételek azon­ban megerősítették a Jongbion nukleáris központ létezéséről szóló híreszteléseket. Elképzelhető, hogy Kim Dzsong II rezsimje rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és valószí­nűleg a biológiai hadviselés eszkö­zeivel is. (nbh) A feketepiac kínálata Szlovákia tranzitország Biofegyvert Bomba nem, vegyenek! papírok igen Nem kell ahhoz bomba, hogy atom­robbantást hajtson végre valaki. Elég egy üzemanyaggal töltött re­pülőgépet valamelyik nukleáris erőműre irányítani. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is elisme­ri, hogy ez pusztító hatással járna; az erőművek biztonságának foko­zása azonban költséges, és szinte semmit sem ér. Mérgező olcsó ve­gyi anyagokból nagy a választék: elég néhány kávéskanálnyi szarin nevű port valamelyik felhőkarcoló légkondicionáló berendezésébe szórni. Ezt egy fanatikus szekta már ki is próbálta 1995-ben Japán­ban, tíz ember halálát okozva a to­kiói metróban. A feketepiacon könnyen beszerezhető biológiai fegyver a lépfene (anthrax): ezt egyszerű permetezőgéppel is „cél­ba lehet juttatni”. Hatása gyors: 3-5 nap alatt láz, véres hasmenés és vérömlés alakulnak ki, a halál oka általában fulladásos roham. A britek egy egész szigetet kipusztí­tott vele kísérletezés közben. (MTI) Szlovákiának nincsenek olyan fegy­verei, mint a terroristáknak-jelen­tette ki a Národná Obroda című na­pilap szeptember 18-ai számában Jozef Tuchyňa. A volt vezérkari fő­nök elismerte: tranzitország let­tünk. Ha fegyvereket nem is, straté­giai jelentőségű dokumentumokat minden bizonnyal átcsempésztek már határainkon. Tuchyňa szerint Oszama bin Laden szervezetének nem jelenthet gondot vegyi vagy bi­ológiai fegyverhez jutni. Ha az al- Qaida beváltja vezére fenyegetését, Szlovákiában nem lesz nehéz dolga. A tömegpusztító fegyverek hatásá­nak megelőzésével keveset foglal­koznak, az ellenük védelmet nyújtó létesítmények sorra megszűntek. A szlovák hadsereg nem tudna hason­ló ellencsapást mérni a terroristák­ra, ugyanis sem nukleáris, sem ve­gyi, sem pedig biológiai fegyvere sincs. Egy Franciaországban lefolyt bírósági tárgyaláson kiderült: a fegyverkereskedelem szálai Szlová­kiába is vezetnek. (MTI) Az oldalt összeállította; Szabó Gergely TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK A háború egyidős az emberiséggel, a tömegpusztító fegyver fogalmát azonban csupán 1954-ben vezette be hivatalosan az ENSZ Leszerelési Bizottsága. Meghatározása: olyan fegyverfajta, amely a többi pusztító eszközhöz képest, azonos körül­mények között, hatása sajátos jelle­génél és méreténél fogva, viszony­lag rövid idő alatt rendkívül nagy mértékű pusztítást okoz az élő erő­ben, a haditechnikai eszközökben, az épületekben és más létesítmé­nyekben. A testület a nukleáris (atom), a vegyi és biológiai fegyve­reket minősítette tömegpusztító fegyvereknek. Atomfegyverek Működési elvük lényegében hason­ló, mint az atomerőművek reakto­raiban végbemenő folyamat csak­hogy itt a láncreakciót semmi sem fékezi. Az atommagok tehát rend­kívül rövid idő alatt hasadnak szét, miközben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel fény, hő, és mozgás - egyrészt hang, másrészt légnyomás - formájában. A világon föllelhető összes atom­fegyver számát nagyon nehéz pon­tosan meghatározni, bár az utóbbi évtized fegyverzetkorlátozási tár­gyalásai során valóban sok adat napvilágot látott a nagyhatalmak arzenáljairól. Eszerint a nukleáris fegyverek túlnyomó részét az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország birtokolja, atomnagy­hatalmak még Nagy-Britannia, Franciaország és Kína. Ezen kívül megkülönböztetünk úgynevezett küszöbországokat: ezek közé tar­tozik India, Pakisztán és Izrael. Az utóbbi államoknak van saját fej­lesztésű atombombájuk, hivatalo­san azonban nem tagjai az „atom­klubnak”, amely a nukleáris fegy­verek elterjedésének ellenőrzésé­re, pontosabban visszaszorítására törekszik. Becslések szerint India 70, Pakisztán 10, Izrael viszont 100-125 atomtöltet birtokosa. Vannak azonban ,jó útra tért” küszöbországok, amelyek gyártot­tak ugyan nukleáris fegyvereket, ám - belső elhatározás vagy külső nyomás miatt - abbahagyták. Bra­zília, Argentína és a Dél-afrikai Köztársaság ugyan bejelentették, hogy képesek atombomba előállí­tására, a fejlesztést azonban leállí­tották, sőt Dél-Afrika kész volt szétszerelni a már kész tölteteket. Nagy a bizonytalanság azonban Algéria, Líbia, Eszak-Korea, Irak és Irán esetében. Gazdaságuk vagy a hatalmon levő rezsim ugyanis eléggé erős ahhoz, hogy saját nuk­leáris arzenált építhessen ki. Emlí­tést érdemelnek még a volt szovjet tagköztársaságok - például Ukraj­na -, amelyek önként felmondták tagságukat az atomklubban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lennének képesek nukleáris fegyverek előállítására. Egyébként is az atombomba viszonylag pon­tos leírása és működési elve bár­melyik középiskolai fizikakönyv­ben megtalálható. Vegyi fegyverek Míg az atomfegyverek hatókörén belül kő kövön nem marad, a vegyi fegyverek elsődleges célja „csak” az élő szervezetek - hivatalosan az el­lenséges katonák - elpusztítása. Mindez természetesen idézőjelben értendő, a napalm például a viet­nami háború idején több ezer civil lakos lassú és kínos halálát okozta. Az USA magyarázata szerint azon­ban csak a dzsungel fáit akarták ve­le „lombtalanítani”, hogy köny- nyebben észrevehessék a rejtőzkötő katonákat. A vegyi fegy­verek ekkor kaptak nagyobb nyil­vánosságot, történetük azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. 1915-ben, az I. világháború idején szerepeltek először, a német egysé­gek ekkor hajtották végre Ypernnél az első gáztámadást. Nehéz megállapítani, hány or­szágban találhatók ilyen eszközök. Nem elég ugyanis a pusztító hatású vegyületet kifejleszteni, azt célba is kell juttatni. Katonai szakértők 15-20 országról feltételezik, hogy vannak vegyi fegyvereik, valamint azok hordozó eszközei. Az államok többsége azonban tagadja ezt. A legóvatosabb becslések szerint az USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Irak, Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia, Örményország, Azerbajdzsán, Angola, Mozambik, feltehetően Kína és Szerbia is birto­kol vagy fejleszt vegyi fegyvereket. Külön problémát okoz, hogy gyár­tásuk az atombombánál lényege­sen könnyebb, így mindig újabb és újabb vegyi fegyverek előállítása lehetséges. Egy részük könnyen el­avul, biztonságos megsemmisíté­sük azonban - az eszközök titkos jellegéből adódóan - valószínűleg nincs megoldva. A leszerelésükre való törekvés már 1925-ben meg­kezdődött a Genfi Jegyzőkönyv el­fogadásával. A megegyezés, ame­lyet mindenki üdvözölt, abszurd módon csak az alkalmazást tiltotta meg, a gyártást nem. A hideghábo­rú utáni környezet iránti aggoda­lom hozta létre az 1997. április 29- én hatályba lépett Vegyi Fegyver Leszerelési Egyezményt, amely be­jelentési kötelezettséget ír elő a ra­tifikáló országok részére. A NATO ennek tagja, az iszlám fundamen­talista országok azonban nem. Irak például nem titkolja, hogy az Öböl­háborúban az amerikaiak által el­pusztított vegyifegyver-gyárak új­jáépítésére törekszik. Biológiai fegyverek A tömegpusztító fegyverek legvita­tottabb típusa. Működési elvük vi­szonylag egyszerű. Végy egy, a múltban már „bevált” járványt okozó vírust vagy baktériumot, szórd szét az ellenség állomáshelye mellett, de a hullákhoz ne nyúlj, mert te is megfertőződsz. A halált hozó parányi élő szervezet bármi lehet, ami képes elviselni az adott körülményeket (hőmérséklet, ned­vesség). Áz emberi leleményesség fejlődését nagyon jól mutatja, ho­gyan jutattott a középkorban pes­tis-, vagy himlőjárványt egy ostro­molt városba az ellenség: egysze­rűen átdobálták a hullákat a várfa­lon. Korlátozásukról szintén a már említett Genfi Jegyzőkönyv gon­doskodott. A biológiai fegyverek gyártása tehát nem állt le, csupán bevetésüket tiltották meg. Pontos adat nincs arról, melyik országban található biológiai fegyver, arról is csak homályos feltételezések, mely államok képesek ezt kifejleszteni. Az USA-nak és Oroszországnak, valamint Egyiptomnak, Izraelnek, Indiának, Iraknak, Iránnak, Lí­biának, Szírának, Pakisztánnak és Tajvannak minden bizonnyal van már, és titkosszolgálati adatok sze­rint még közel húsz ország törek­szik erre. Hivatalos adatok szerint a számí­tásba jöhető baktériumtenyészete­ket laboratóriumok mélyén őrzik. Csakhogy már számtalanszor bebi­zonyosodott, semmiféle páncél- szekrény nem nyújt abszolút védel­met, egy néhány milliliter folyadé­kot tartalmazó üvegcsét meg akár egy töltőtoll belsejében is ki lehet csempészni. A jelenlegi géntechno­lógiai eljárások aztán az eddigiek­nél súlyosabb betegségeket okozó és ellenállóbb mikroorganizmuso­kat képesek kifejlesteni. A hordo­zóeszköz típusa ebben az esetben nem okoz gondot: nincs szükség rakétára, elég egy kézi permetező­készülék. (zmne)

Next

/
Thumbnails
Contents