Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-25 / 220. szám, kedd
ŰJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 25. TÉMA: TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK MA Nem kell drága fegyvert beszerezni, elég néhány kés, egy darab zsinór, meg egy jó adag fanatizmus Még rosszabb is történhet Fegyveresek a kandahári rapülőtéren. A vállról kilőhető Stinger-típusú föld-levegő rakétákat hajdanán az amerikai titkosszolgálat szállította a mudzsahideknek. (ČTK/AP) Ezrek haltak meg néhány perc alatt. A terrorizmus szeptember tizenegyedikén nyíltan arcul csapta Amerikát és vele együtt a civilizált világot. Bush elnök hadjáratot ígért, ám nem árt az óvatosság: a terroristák arzenáljában ugyanis néhány kevésbé nyílt, ámde hatásos eszköz lapulhat. VÉLEMÉNY Alig hihető, hogy még ennél rosz- szabb is történhet. Pedig elképzelhető. Elég lenne hozzá néhány gramm dúsított uránium. Vagy egy leheletnyi ideggáz. Egy csepp lépfene. Esetleg néhány pestisbaktérium. Márpedig olyan hírek láttak napvilágot, hogy a terrortámadás állítólagos kiagyalója, Osza- ma bin Laden vegyi és biológiai fegyverek használatát is begyakoroltatta katonáival. Némi vigaszt jelenthet számunkra, hogy a világ első számú terroristájáról sok, egymásnak ellentmondó hír kering; a média szinte mindent „tud” róla. Most azonban csak annyi bizonyos, nem tudni, hol van. De létezik. Néhány évvel ezelőtt már élénk információs hadjáratot folytatott, a „gyűlölt” amerikai sajtóban. Amikor 1996-ban sokadszor - és nem utoljára - meghirdette a „szent háborút”, az ellenség az amerikai hadsereg volt. Egy évvel később márciusban még határozottan kijelentette: amerikai civilek nem tartoznak a célpontok közé. Álláspontja azonban az utóbbi időben keményebb lett: 1998-ban minden amerikai - bárhol legyen is - elleni támadásra ÖSSZEFOGLALÓ Oszama bin Laden háborút hirdetett az USA ellen: 1996 augusztusában, majd idén februárban fatvát - azaz iszlám vallási utasítást - bocsátott ki, ezzel a dzsihádra, a szent háborúra szólította fel a mohamedán világot. Bár bizonyíték nincs, a közvélemény az ő nevével kapcsolja össze a szeptember 11-i terrorcselekményeket. Úgy tűnik, Bin Laden nem éri be ennyivel: felvetette egy sokkal rombolóbb hatású támadás lehetőségét. Az FBI külföldi terrorizmussal foglalkozó hadosztályának értesülései szerint a szaúdi milliárdos vaszólított fel. A Time című népszerű hetilapnak adott interjúban azt mondta: „Ha az amerikai nép többsége támogatja romlott elnökét, akkor ez azt jelenti, hogy az amerikai nép harcban áll velünk, és jogunk van célpontként kezelni őket. Bármelyik amerikai polgár, aki adót fizet kormányának, a mi célpontunk, mivel segíti a muzulmán nemzet elleni amerikai hadigépezetet.” Érdekes logika. Ha ezt lóban törekszik nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek megszerzésére. Elvileg nem nehéz a dolga: a szovjet hadigépezet összeroskadt, a volt tagköztársaságokban pedig - számos amerikai jelentés ezt sugallja - jócskán vannak olyan támaszpontok, amelyek őrzése viszonylag költséges lenne, ezért nem megoldott vagy hiányos. Az USA jelentős ősz- szeget különített ennek pótlására, azonban számos jel arra utal, hogy a biztonsági rendszerben továbbra is rések tátonganak. Mégsincs bizonyíték arra, hogy bin Ladennek, illetve az al-Kaidának sikerült volna robbanófejet szereznie. Gyilkosság és tömegpusztító fegya gondolkodásmódot követjük, megállapítható, hogy az USA több mint 257 millió lakosát nem lesz egyszerű kiirtani. Egyszóval Oszama bin Ladennek tömegpusztító fegyverre van szüksége. Úgy tűnik, mindene megvan ehhez: pénz, kapcsolatok és több ezer fanatikus harcos, aki képeslenne életét áldozni egy eszméért. Atombombájuk nincs, ámde CLA-jelentések arra utalnak, hogy bin Laden birtoverek használatára való összeesküvés vádjával állították bíróság elé Mahmud Mahmud Szálim ügynököt az USA-ban, miután Németországban sikerült letartóztatni. Ő irányította az el-Kaida különböző nemzetközi üzleti tranzakcióit, tehát valószínűleg közel áll Oszama bin Ladenhez. Maga a vezér 1991 és 1996 között Szudánban tartózkodott, a jelek szerint ez idő alatt együttműködött az ottani Nemzeti Iszlám Fronttal. Bizonyítékok vannak arra, hogy 1992 elején Szudán beszerzett és használt is vegyi fegyvert; sőt szorosan együttműködött Irakkal ezen a téren, (nbh) kában van néhány atombőröndnek, amelyet elég bevinni egy sűrűn lakott helyre, és távirányítással felrobbantani. Hatása felér egy kisebb atomcsapással. Szeptember tizenegyedikén azonban bebizonyosodott: a terroristáknak nincs szükségük drága fegyverekre, elég egy papírvágó kés, némi huzal - és főleg erős gyomor a tudathoz, hogy általuk sok ezer ember hal meg. Dolgozói biztonságát félti Aggódik a Slovakofarma A galgóci székhelyű Slovakofarma két nappal az amerikai terror- támadás előtt kezdte meg a termelést líbiai gyógyszergyártó telepén. A cég vezérigazgatója szeptember 13-án közölte: az óvintézkedések ellenére is féltik az ott dolgozó 55 szlovák állampolgárt. Michal Pikus szerint nem valószínű, hogy vegyi fegyverek gyártására tegyék alkalmassá a telepet, amíg azt a cég szlovákiai illetékesei ellenőrzik. Akkor sem, ha esetleg menekülniük kellene. A gyártósort ugyanis kimondottan gyógyszerek előállítására készítették. (TASR) Mi nem tudjuk, hol van, ő azonban tudja, mit hol keressen Ki őrzi az oroszok álmát ? Sok ország tagadja, hogy atomfegyvere lenne Ázsia: új atomhatalmak ÖSSZEFOGLALÓ Ázsia (nukleáris) szelleme 1998. május 11-én szabadult ki a palackból. India ekkor jelentette be, hogy néhány atomrobbantást hajtott végre. Az örök rivális, Pakisztán mindössze tizenhét (!) nappal ezután ugyanezt közölte. A környező országoknak is lenne mivel dicsekedniük: Irán régóta szeretne vegyi vagy nukleáris fegyver birtokába jutni. Kiderült, hogy Oroszországnak semmi kifogása nem lenne ez ellen, ugyanis éppen az oroszok segítettek Teheránnak az atomfegyver alapanyagát képező dúsított uránt termelő erőmű építésében. Irak az Öböl-háborúban felrobbantott vegyigyárait építi újjjá, ahol polgári és harcászati célra egyaránt megfelelő alapanyagokat gyárthatna; ezenkívül nuldeáris programja is van. Izrael „hivatalosan” biztonsági célokból birtokol nukleáris és vegyi fegyvereket, bár ezt legmagasabb szinten továbbra sem ismerik el. Ázsia más részem is hasonló a helyzet. Észak-Koreáról nem sokat tudni a kommunista rezsim titkolózása miatt, műholdfelvételek azonban megerősítették a Jongbion nukleáris központ létezéséről szóló híreszteléseket. Elképzelhető, hogy Kim Dzsong II rezsimje rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és valószínűleg a biológiai hadviselés eszközeivel is. (nbh) A feketepiac kínálata Szlovákia tranzitország Biofegyvert Bomba nem, vegyenek! papírok igen Nem kell ahhoz bomba, hogy atomrobbantást hajtson végre valaki. Elég egy üzemanyaggal töltött repülőgépet valamelyik nukleáris erőműre irányítani. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is elismeri, hogy ez pusztító hatással járna; az erőművek biztonságának fokozása azonban költséges, és szinte semmit sem ér. Mérgező olcsó vegyi anyagokból nagy a választék: elég néhány kávéskanálnyi szarin nevű port valamelyik felhőkarcoló légkondicionáló berendezésébe szórni. Ezt egy fanatikus szekta már ki is próbálta 1995-ben Japánban, tíz ember halálát okozva a tokiói metróban. A feketepiacon könnyen beszerezhető biológiai fegyver a lépfene (anthrax): ezt egyszerű permetezőgéppel is „célba lehet juttatni”. Hatása gyors: 3-5 nap alatt láz, véres hasmenés és vérömlés alakulnak ki, a halál oka általában fulladásos roham. A britek egy egész szigetet kipusztított vele kísérletezés közben. (MTI) Szlovákiának nincsenek olyan fegyverei, mint a terroristáknak-jelentette ki a Národná Obroda című napilap szeptember 18-ai számában Jozef Tuchyňa. A volt vezérkari főnök elismerte: tranzitország lettünk. Ha fegyvereket nem is, stratégiai jelentőségű dokumentumokat minden bizonnyal átcsempésztek már határainkon. Tuchyňa szerint Oszama bin Laden szervezetének nem jelenthet gondot vegyi vagy biológiai fegyverhez jutni. Ha az al- Qaida beváltja vezére fenyegetését, Szlovákiában nem lesz nehéz dolga. A tömegpusztító fegyverek hatásának megelőzésével keveset foglalkoznak, az ellenük védelmet nyújtó létesítmények sorra megszűntek. A szlovák hadsereg nem tudna hasonló ellencsapást mérni a terroristákra, ugyanis sem nukleáris, sem vegyi, sem pedig biológiai fegyvere sincs. Egy Franciaországban lefolyt bírósági tárgyaláson kiderült: a fegyverkereskedelem szálai Szlovákiába is vezetnek. (MTI) Az oldalt összeállította; Szabó Gergely TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK A háború egyidős az emberiséggel, a tömegpusztító fegyver fogalmát azonban csupán 1954-ben vezette be hivatalosan az ENSZ Leszerelési Bizottsága. Meghatározása: olyan fegyverfajta, amely a többi pusztító eszközhöz képest, azonos körülmények között, hatása sajátos jellegénél és méreténél fogva, viszonylag rövid idő alatt rendkívül nagy mértékű pusztítást okoz az élő erőben, a haditechnikai eszközökben, az épületekben és más létesítményekben. A testület a nukleáris (atom), a vegyi és biológiai fegyvereket minősítette tömegpusztító fegyvereknek. Atomfegyverek Működési elvük lényegében hasonló, mint az atomerőművek reaktoraiban végbemenő folyamat csakhogy itt a láncreakciót semmi sem fékezi. Az atommagok tehát rendkívül rövid idő alatt hasadnak szét, miközben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel fény, hő, és mozgás - egyrészt hang, másrészt légnyomás - formájában. A világon föllelhető összes atomfegyver számát nagyon nehéz pontosan meghatározni, bár az utóbbi évtized fegyverzetkorlátozási tárgyalásai során valóban sok adat napvilágot látott a nagyhatalmak arzenáljairól. Eszerint a nukleáris fegyverek túlnyomó részét az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország birtokolja, atomnagyhatalmak még Nagy-Britannia, Franciaország és Kína. Ezen kívül megkülönböztetünk úgynevezett küszöbországokat: ezek közé tartozik India, Pakisztán és Izrael. Az utóbbi államoknak van saját fejlesztésű atombombájuk, hivatalosan azonban nem tagjai az „atomklubnak”, amely a nukleáris fegyverek elterjedésének ellenőrzésére, pontosabban visszaszorítására törekszik. Becslések szerint India 70, Pakisztán 10, Izrael viszont 100-125 atomtöltet birtokosa. Vannak azonban ,jó útra tért” küszöbországok, amelyek gyártottak ugyan nukleáris fegyvereket, ám - belső elhatározás vagy külső nyomás miatt - abbahagyták. Brazília, Argentína és a Dél-afrikai Köztársaság ugyan bejelentették, hogy képesek atombomba előállítására, a fejlesztést azonban leállították, sőt Dél-Afrika kész volt szétszerelni a már kész tölteteket. Nagy a bizonytalanság azonban Algéria, Líbia, Eszak-Korea, Irak és Irán esetében. Gazdaságuk vagy a hatalmon levő rezsim ugyanis eléggé erős ahhoz, hogy saját nukleáris arzenált építhessen ki. Említést érdemelnek még a volt szovjet tagköztársaságok - például Ukrajna -, amelyek önként felmondták tagságukat az atomklubban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lennének képesek nukleáris fegyverek előállítására. Egyébként is az atombomba viszonylag pontos leírása és működési elve bármelyik középiskolai fizikakönyvben megtalálható. Vegyi fegyverek Míg az atomfegyverek hatókörén belül kő kövön nem marad, a vegyi fegyverek elsődleges célja „csak” az élő szervezetek - hivatalosan az ellenséges katonák - elpusztítása. Mindez természetesen idézőjelben értendő, a napalm például a vietnami háború idején több ezer civil lakos lassú és kínos halálát okozta. Az USA magyarázata szerint azonban csak a dzsungel fáit akarták vele „lombtalanítani”, hogy köny- nyebben észrevehessék a rejtőzkötő katonákat. A vegyi fegyverek ekkor kaptak nagyobb nyilvánosságot, történetük azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. 1915-ben, az I. világháború idején szerepeltek először, a német egységek ekkor hajtották végre Ypernnél az első gáztámadást. Nehéz megállapítani, hány országban találhatók ilyen eszközök. Nem elég ugyanis a pusztító hatású vegyületet kifejleszteni, azt célba is kell juttatni. Katonai szakértők 15-20 országról feltételezik, hogy vannak vegyi fegyvereik, valamint azok hordozó eszközei. Az államok többsége azonban tagadja ezt. A legóvatosabb becslések szerint az USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Irak, Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia, Örményország, Azerbajdzsán, Angola, Mozambik, feltehetően Kína és Szerbia is birtokol vagy fejleszt vegyi fegyvereket. Külön problémát okoz, hogy gyártásuk az atombombánál lényegesen könnyebb, így mindig újabb és újabb vegyi fegyverek előállítása lehetséges. Egy részük könnyen elavul, biztonságos megsemmisítésük azonban - az eszközök titkos jellegéből adódóan - valószínűleg nincs megoldva. A leszerelésükre való törekvés már 1925-ben megkezdődött a Genfi Jegyzőkönyv elfogadásával. A megegyezés, amelyet mindenki üdvözölt, abszurd módon csak az alkalmazást tiltotta meg, a gyártást nem. A hidegháború utáni környezet iránti aggodalom hozta létre az 1997. április 29- én hatályba lépett Vegyi Fegyver Leszerelési Egyezményt, amely bejelentési kötelezettséget ír elő a ratifikáló országok részére. A NATO ennek tagja, az iszlám fundamentalista országok azonban nem. Irak például nem titkolja, hogy az Öbölháborúban az amerikaiak által elpusztított vegyifegyver-gyárak újjáépítésére törekszik. Biológiai fegyverek A tömegpusztító fegyverek legvitatottabb típusa. Működési elvük viszonylag egyszerű. Végy egy, a múltban már „bevált” járványt okozó vírust vagy baktériumot, szórd szét az ellenség állomáshelye mellett, de a hullákhoz ne nyúlj, mert te is megfertőződsz. A halált hozó parányi élő szervezet bármi lehet, ami képes elviselni az adott körülményeket (hőmérséklet, nedvesség). Áz emberi leleményesség fejlődését nagyon jól mutatja, hogyan jutattott a középkorban pestis-, vagy himlőjárványt egy ostromolt városba az ellenség: egyszerűen átdobálták a hullákat a várfalon. Korlátozásukról szintén a már említett Genfi Jegyzőkönyv gondoskodott. A biológiai fegyverek gyártása tehát nem állt le, csupán bevetésüket tiltották meg. Pontos adat nincs arról, melyik országban található biológiai fegyver, arról is csak homályos feltételezések, mely államok képesek ezt kifejleszteni. Az USA-nak és Oroszországnak, valamint Egyiptomnak, Izraelnek, Indiának, Iraknak, Iránnak, Líbiának, Szírának, Pakisztánnak és Tajvannak minden bizonnyal van már, és titkosszolgálati adatok szerint még közel húsz ország törekszik erre. Hivatalos adatok szerint a számításba jöhető baktériumtenyészeteket laboratóriumok mélyén őrzik. Csakhogy már számtalanszor bebizonyosodott, semmiféle páncél- szekrény nem nyújt abszolút védelmet, egy néhány milliliter folyadékot tartalmazó üvegcsét meg akár egy töltőtoll belsejében is ki lehet csempészni. A jelenlegi géntechnológiai eljárások aztán az eddigieknél súlyosabb betegségeket okozó és ellenállóbb mikroorganizmusokat képesek kifejlesteni. A hordozóeszköz típusa ebben az esetben nem okoz gondot: nincs szükség rakétára, elég egy kézi permetezőkészülék. (zmne)
