Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-24 / 219. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 24. Politika 5 Bugár Béla, az MKP elnöke úgy látja, megvan a politikai akarat a többi közigazgatásireform-törvény elfogadására is Az MKP túl van a nehezén Óriási tétje lesz a decemberi regionális választásoknak, hiszen nem mindegy, hány és milyen vezető kerül az önkormányzatok élére. Milyen stratégiát követ az MKP a jelöltek kiválasztásakor? Máris aktív munka folyik. Az MKP dolgozik, csak nem tartjuk fontosnak, hogy a sajtón keresztül üzengessünk. Amikor megtudtuk, mikor lesznek a választások, a párton belül azonnal beindult egy folyamat. Már tanácskoztunk a kerületi vezetőkkel, most pedig az egyes kerületi tanácskozások zajlanak. Az MKP Országos Tanácsa október 13-án hagyja jóvá az egyes koalíciókat. Milyen kritériumokat támasztanak az önkormányzati választásokon indított MKP-jelöltekkel szemben? Az első a rátermettség, és nem csak a szakmai. A jelöltnek, amellett, hogy búja a szlovák nyelvet, jó fellépéssel kell rendelkeznie, és nem szabad begörcsölnie. Ismeretlenre vállalkoznak, ezért rátermett emberekre van szükség. Természetesen büntetlen előéletűnek kell lenniük. Igyekszünk még nagyobb hangsúlyt fektemi ajelöltek kiválasztására, mint bármikor eddig a választásokon. Még egyszer megkérdezem: marad a kormánykoalícióban az MKP? Ha továbbra is fennmarad a politikai akarat, ami most a parlamentben mutatkozott, akkor igen. Az \\ Ha az MKP kilépett ~ volna a kormányból, annak óriási bélés külpolitikai következményei lettek volna. \\ Országos Tanácson nagyon sokszor elhangzott, hogy ha egy-két napon múlik a törvények elfogadása, akkor nem lépünk ki. Mindenki a törvényeket akarta. Ha van politikai akarat, csak időszúke miatt nem sikerül a törvényeket megszavazni, akkor nem szabad elhamarkodni a kilépést. Ezt mi nem mondhattuk el előre, mert akkor a partnereink erre építhették volna stratégiájukat. Ha azonban október első hetében nem fogadjuk el a számunkra legfontosabb többi törvényt, akkor már csak a parlament következő ülésén kerülhet erre sor. De a nehezén már tül vannak? Azt hiszem, igen. A parlament csütörtökön elfogadta a hatásköri törvényt, a közigazgatási reform jogszabálycsomagjának legfontosabb részét. Bugár Béla pártelnök szerint nem kis szerepe volt a törvény megszületésében annak, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kilátásba helyezte távozását a kormányból. JUHÁSZ LÁSZLÓ Elhárult a veszély, hogy az MKP kilép a kormánykoalícióból? Még nem. Valóban a hatáskörökről szóló jogszabály a legfontosabb része a törvénycsomagnak, hiszen előre jelzi, milyenek lehetnek a még elfogadásra váró jogszabályok. Meg kell várni azonban a többi törvényt is, amelyek elfogadásához az MKP Országos Tanácsa Udvardon a párt kormányban maradását kötötte. Elégedett az átadandó kompetenciák számával és minőségével? A lehető legjobban sikerült közelíteni a tavaly márciusban kidolgozott koncepcióhoz. Rengeteg olyan jogkört adtunk át az önkormányzatoknak, amelyek az eredeti javaslatba nem kerültek be. 1989 óta az egyik legfontosabb törvényt sikerült elfogadni, amely megteremtheti a valódi szubszidiaritást, közel kerül az emberekhez az államigazgatás nagy része, saját maguk dönthetnek az őket érintő kérdésekről. Ezek a törvények leépítik az államhatalomnak azt a részét, amelyet egy polgári demokratikus társadalomban nem az államnak kell gyakorolnia. Nem is olyan régen arról beszélgettünk, hogy a parlamentben egy másik kormánykoalíció működik, amely az ellenzékkel e- gyütt rendszeresen félreszavaz. Csütörtökön a koalíciós képviselők mégis egységesen voksol» A lehető legjobban r sikerült közelíteni a tavaly márciusban kidolgozott koncepci- . óhoz. >> tak. Megszűnt vagy csak pihen ez az ámyékkoalíció? Úgy érzem, a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) és a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĹ), vagyis azok a kormánypártok, amelyek az ellenzékkel szavazták meg a nyolc Ha csak időszűke miatt nem sikerül a törvényeket megszavazni, akkor nem szabad elhamarkodni a kilépést. (Somogyi Tibor felvétele) megyés modellt, megijedtek attól, hogy az MKP kilép a kormányból. Láttam, ahogy Jozef Migaš házelnök igyekezett, hogy legalább a hatásköri törvényt mihamarabb fogadjuk el. Elkezdtük tárgyalni, és lezártuk a községi rendezésről szóló törvényt. Ez is azt mutatja, hogy volt politikai akarat. Ha az MKP kilépett volna a kormányból, annak óriási bel- és külpolitikai következményei lettek volna. Az, hogy az MKP ehhez kötötte a bennmaradását, minőségileg javította a törvényt, és nagyon felgyorsította az elfogadását. Nem lehet, hogy a koalíciós partnerek egyszerűen csak megértették, hogy mennyire fontos törvényről van szó, és nem csak az MKP maradása vagy esetleges távozása miatt fogadták el a hatásköri törvényt? Ezt le lehet mérni azon a módosító javaslaton, amelyet az MKP terjesztett elő a nemzetiségi színházak ügyében. Az ellenzék erre úgy reagált, hogy ez az ára az MKP kormányban maradásának, hogy mi ezzel zsaroltunk, és most nyújtjuk be a számlát Dzurindának. A kormánykoalíció betartotta az egyezséget, megszavazta a kiegészítést, holott erről a kormány nem is tárgyalt. A hatásköri törvényből rajtunk kívül senkinek sem hiányzott volna, hogy a jogszabály név szerint említse a komáromi Jókai és a kassai Thália Színházat. A kormány eredetileg 60-70 milliárd koronát kívánt előirányozni a hatáskörök gyakorlásához, ez az összeg végül 11 milliárdra olvadt. Gondolom, nemmel válaszol, ha megkérdezem, ele- gendő-e ez az összeg. Igen, de nem csak ezt kell nézni. Mindenki azt kérdezi, hogyan lehetséges, hogy a tervezett összegnek csak az egyötödét adtuk át a hatáskörökkel az önkormányzatoknak. Igen ám, csakhogy a tervezett hatáskörök egy része sem kerül át az államtól. A szociális juttatások, amelyek közel 30 mil- liárdot tesznek ki, vagy a tanárok fizetései, amelyek 15 milliárd koronát jelentenek, az állam hatáskörében maradnak. Az említett 11 milliárdnál egyébként valószínűleg több jut majd, hiszen a tervezettel szemben a nyugdíjasotthonok nagy része is a községi ön- kormányzatok hatáskörébe kerül, természetesen a fenntartásukhoz szükséges pénzzel együtt. A magyar gyerekek 70%-a magyar iskolába jár Örvendetes növekedés Ftáőnikot meglepné, ha ezután is kilépne az MKP Lesz még vita arról, teljesültek-e a feltételek? ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. „Úgy gondolom, bár lesz még vita arról, teljesültek-e a feltételek, az jó, hogy a célnak tekintett legfőbb, a reform alapját jelentő törvényt elfogadtuk” - nyilatkozta tegnap a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című vitaműsorában Kvarda József képviselő. Az MKP alelnöke szerint a magyar párt azért szabott közeli határidőt a közigazga- tásireform-törvények elfogadására, mert egyébként „még az év végéig tanakodtunk volna az ügyről és halogattuk volna azt, a jövő évben pedig már semmi sem történt volna”. A vitapartnert, Milan Ftáčnik oktatási minisztert „nagyon meglepné”, ha az MKP „kulcsfontosságú követelése”, vagyis a hatásköri törvény jóváhagyása után is a kormányból való kilépését fontolgatná. „Az MKP feltételei teljesültek, tehát meglelte a koalícióban maradás útját”- fogalmazott a tárcavezető. Kvarda hangsúlyozta, a járási hivatalokról csak a hatásköri jogszabály hatálybalépését követően, gyakorlati tapasztalatok alapján lehet dönteni, méghozzá az 1996-os államigazgatási törvény módosításával. Eva Slavkovská (SNS) a tévévitában aggodalmának adott hangot, amiért az iskolafejlesztés és -beruházás községi hatáskörbe kerül, mert szerinte ennek a dél-szlovákiai szlovák iskolák láthatják majd kárát. Kvarda ilyesfajta részrehajlástól nem tart, arra azonban figyelmeztette Slavkovskát, hogy ott, ahol egy településen a magyarság van kisebbségben, a nemzetiek gondolatmenetét követve a magyar iskolával is előfordulhat ilyesmi. Ftáčnik utalt arra, az ilyen esetleges gondokat, a hatásköri törvény értelmében felállítandó államigazgatási szerv, az úgynevezett iskolai hivatal kezelné. (kor) MTI-HÍR Szentendre. A szlovákiai magyar iskolákban az idén 4.250 magyar anyanyelvű diák iratkozott be az Illyés Alapítvány 40 millió forintos hozzájárulásával - közölte Halzl József, a pénzek elosztásában közreműködő Rákóczi Szövetség elnöke. A statisztika szerint - a demográfiai adottságok miatt - a tavalyihoz képest ugyan 150-nel kevesebb ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Világiak részvétele a pasztorációban a vegyes lakosságú területeken és a szórványmagyarságban - ez volt a témája szombaton a Jópásztor Alapítvány és a Cse- madok által szervezett tanácskozásnak, melyet Csanda Endre polgármester nyitott meg. Katolikus, református és evangélikus papok gyerek iratkozott be az idén, ám számarányát tekintve örvendetes növekedés tapasztalható: az összes magyar kisiskolás hozzávetőleg 70%-a már magyar iskolába jár. Az elsős gyerekek ingyen tanszercsomagot kapnak, a szociálisan rászorulók étkezési, utaztatási támogatásban részesülhetnek. - A fiatalok magyar identitásának megőrzéséhez az igazi előrelépést a státustörvény jelentheti majd - véli Halzl. ismertették, müyen problémákkal néznek szembe naponta a kétnyelvű településeken. Zsidó János féli esperes szólt arról, nülyen az asszimüáció a szórványvidéken. Dr. Farkas István a Farnadi Katolikus Közösséget mutatta be, ahol világiak segítik a pap munkáját. Az elhangzott előadásokat a szervezők összegyűjtik és elküldik az érdeklődőknek. (km) Igehirdetés a kétnyelvű településeken Pasztorációs gondok RÖVIDEN Egyedül indul a KDH Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) eldöntötte, hogy egyedül indul a jövő évi parlamenti választáson. Majdani lehetséges koalíciós partnerként egyelőre Dzurinda SDKÚ-ját, a Demokrata Pártot (DS) és az ebből a pártból kiváló Polgári Konzervatív Társulást (OKS) jelölte meg, ez utóbbi éppen a hétvégén jelentette be, hogy rövidesen párttá alakul. A KDH kizárta a HZDS-szel való együttműködést. (TASR) Terhelési próba a Mária Valéria hídon Párkány. A hétvégén elvégezték a Mária Valéria híd statikai vizsgálatát. Bartusz Gyula, a Déli-Régió Ipartestületének titkára lapunknak elmondta: a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereinek irányítása alatt ellenőrizték a hídmezők teherbírását, rövidesen pedig a dinamikus erőpróba következik. A Párkányt Esztergommal összekötő híd műszalti átadása szeptember 30-ig megtörténik. Az október 11-i ünnepélyes avatáson jelen lesz Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, (km) Kezdődik az Európa Tanács közgyűlése Strasbourg. Mától egy héten át ülésezik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, a fórumon napirendre kerül az amerikai városok ellen intézett terrortámadás is. A közgyűlés programpontjai között szerepel egyebek mellett a belorusz elnökválasztásról szóló jelentés megtárgyalása, a nemzetközi lánykereskedelem elleni kampány, a Macedóniában kialakult helyzet áttekintése és a csecsen válságról szóló beszámoló. A ET Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésén a szlovákiai delegáció rendes tagjaként részt vesz Duka Zólyomi Árpád, az MKP képviselője is. (ú) Beköszöntött a csillagászati ősz Pozsony. Vasárnap éjjel egy órakor beköszöntött a csillagászati ősz. Ez azt jelenti, hogy a nappalok egyre rövidebbek, az éjszakák pedig hosszabbak lesznek. A Nap sugarai sem 41, hanem csak 18 fokos szögben esnek a Földre. E két változásnak köszönhetően napközben kevesebb meleget „kapunk” a Naptól, a levegő lehűlik, tehát ezentúl melegebben kell öltöznünk. (TASR) Tegnaptól sugároz a TA3 hírtelevízió Pozsony. Tegnap 18 órakor hivatalosan is megkezdte adását a Martin Lengyel által igazgatott TA3 hírtelevízió. A „szlovák CNN” egyelőre kizárólag a hírműsorokra összpontosít, félóránként híradót sugároz. Az adás csak kábelhálózaton vagy műholdas vevőkészülékkel fogható, az UPC műsorkínálatában a Luna frekvenciáján található meg. (TASR) Horogkereszt az izraeli exportárun Pozsony. Még mindig nem sikerült a nyomára bukkanni annak az ismeretlen elkövetőnek, aki egy kelet-szlovákiai vállalat csomagolórészlegén az Izraelbe szánt termékekre fasiszta jelképeket: horogkeresztet és Heil Hitler feliratot rajzolt, valamint az árut az izraeli felvásárló így kapta meg. A bűncselekményt faji indíttatásúnak minősítették. Az átvétel után a felvásárló eldobta az eredeti címkét, így nem végezhettek grafológiai vizsgálatot. (TASR) Magyarnyelv-tanfolyam Pozsonyban Pozsony. Magyarnyelv-tanfolyamot indít a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete kezdők, középhaladók és haladók számára. A tanfolyam hivatalos megnyitására ma kerül sor. Érdeklődni az intézet Palisády utcai székházában lehet, (sza) Végleg kettészakadt a Roma Parlament Újabb roma párt ÚJ SZÓ-TUDÓSITÁS Rimaszombat. Új párt alakul a közeljövőben Roma Koalíció Pártja néven, amely kezdetben öt, a továbbiakban várhatóan még több kisebb pártot tömörít; célja roma képviselők parlamantbe juttatása. A napokban kettészakadt Roma Parlament (RP) Ladislav Fizik elnök köré csoportosuló része szombati ülésén módosította a testület márciusi alakuló ülésén elfogadott alapszabályzatot. Erre azért volt szükség, hogy úgymond elejét vegyék a jogszerűtlen egyéni kezdeményezéseknek. A Rimaszombatban összegyűlt 64 küldött Uyennek tartja a RP szeptember 8-i ülését, melyen leváltották Fíziket, és Müan Šcukát választották elnökké. A rimaszombati határozat értelmében ezentúl a plénum az RP legfőbb poltitikai szerve, nem pedig a Roma Tanács, melynek elnökét szombaton leváltották. A résztvevők megerősítették pozíciójában Fíziket, és nyüatkozatban zárkóztak el Tibor Lorantól, akit szerintük a HZDS a romák lejáratására használ fel. Az új koalíció hat megyében indít jelölteket a decemberi megyei választáson, és Tibor Loran ügyvezető elnök szerint az RP alapítóinak 95 százalékát tudhatják maguk mögött. Ugyanezt állítja egyébként a Fízikékkel egy időben ülésező Roma Tanács, amely nem tartja legitimnek a rimaszombati, Roma Nemzetgyűlés néven rendezett tanácskozást. (juk) Beneši dekrétumok, oktatási és kulturális kérdések Soóky Brüsszelben ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. „Elsősorban a beneši dekrétumokkal, Uletve az oktatási és kulturális kérdésekkel kapcsolatban fogunk lobbizni. Szeretnénk elérni, hogy a Szlovákiáról szóló 2001-es országjelentés igazabb legyen a 2000-esnél” - összegezte Soóky Gaál László, a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa elnöke e heti brüsszeli útjának célját. - „Akik rendszeresen képviselik külföldön a magyarságot, a problémákat nemigen mondják el. Inkább együttműködnek még annak az árán is, hogy igazságtalanságok kerülnek az országjelentésbe. A mi érdemünk, hogy a jelentésbe bekerült: az írott dolgok és a valóság között szakadék tátong a nemzetiségek ügyében.” Csütörtök az Európa Parlamentben Soóky László és Borbély József is elmondja a magyarok problémáira rámutató beszédét, (sza)
