Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-20 / 216. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 20. TÉMA: A VILÁGKERESKEDELMI KÖZPONT Eric Darton, a WTC történetéről szóló könyv szerzője szerint az épületkomplexum sosem volt biztonságos 7 épület, 206 felvonó, 43 600 ablak, 200 000 tonna acél (Juhász László felvétele) Toronymagas számok INDEX-ÖSSZEFOGLALÓ A hatvanas évek elején a XXI. század első épületének nevezték. Egy héttel ezelőtt kiderült, a New York-i World Trade Center (WTC), vagyis a Világkereskedelmi Központ épphogy megérte az új század beköszöntőt. Mára füstölgő romhalmaz, ezrek tömegsírja New York egykori jelképe, az impozáns ikerfelhőkarcoló. ÖSSZEÁLLÍTÁS Száztíz emeletnyi üveg és acél - ez és persze ennél jóval több a WTC. Pontosabban több volt. Nagyon nehéz múlt időben írni a világ sokáig legmagasabb épületéről, amelyet csak a Sears Tower és a Petrona Towers előzött meg. Ötvenezer ember munkahelye, napi 200 ezer látogatóval, áruházakkal, metróállomással, kórházzal és rendőrőrssel, liftek tucatjával, kilátókkal és vendéglőkkel. A New York-iaknak ennél persze sokkal többet jelentett a hét épületből álló komplexum. Városuk jelképe, munkahelyek tízezrei, tájékozódási pont, a Manhattan skyline, vagyis a várossziluett dominánsa. A Broadway szuvenírboltjaiban a legtöbb pólón, képeslapon, dísztálon ott van a két torony, nincs olyan turista, akinek a fényképein ne szerepelt volna a WTC. Kérdés, ezentúl kultikus emléktárgyak gyanánt tovább árusítják majd ezeket a csecsebecséket vagy végleg eltűnnek a szuvenírboltok kínálatából. A World Trade Center múlt heti pusztulása után egyre többen teszik fel azt a kérdést is, újjáépítik-e még valaha New Yorkban a világ kereskedelmi központját. Megoszlanak a vélemények. Vannak, akik A Központ legnagyobb bérlői (a bérelt alapterületekkel) 1. Morgan Stanley 12,5% 2. Port Authority 9,0% 3. AON Risk Services 4,9% 4. Empire Blue Cross 4,7% 5. Marsh and McLennan 3,8% 6. Bank of America 3,5% 7. Deutsche Bank 3,5% 8. Oppenheimer Funds 2,7% 9. Guy Carpenter 2,8% 10. Credit Suisse 2,6% Forrás: Bloomberg A WTC utolsó percei 2001. szeptember 11., kedd 8:45 (helyi idő szerint) Az American Airlines Bostonból Los Angelesbe tartó 11-számú járata a Világkereskedelmi Központ több mint négyszáz méter magas északi tornyának ütközik. A Boeing 767-200ER típusú, közepes méretű utasszállító gép becsapódása több emeletet teljesen lerombol, a kiömlő üzemenyag azonnal felgyújtja az épületet. 9:03 Egy másik Boeing 767-es, a United Airlines 175-ös járata (szintén Bostonból tartott Los Angelesbe) a WTC déli tornyának ütközik. A robbanás szinte kettévágja az épületet. 10:05 Szinte az egész világ láthatja, amint a Világkereskedelmi Központ déli tornya ösz- szeomlik. Manhattan utcáit sűrű por és füst lepi el. 10:28 A WTC északi tornya is ledől. Eltűnik a föld színéről a város és egész Amerika egyik legismertebb és legnagyobb épülete, jelképe, (i-x) Az ikeróriások azzal érvelnek az építkezés ellen, hogy nem szabad újabb célpontot adni a hasonló támadásoknak. Egyes vélemények szerint lélektani okokból sem lenne szerencsés ugyanott, ugyanolyan épületeket emelni. Szerényebb, kevésbé hivalkodó és alacsonyabb épületAz épületkomplexumot Minoru Jamaszaki (Yamasaki and Associates) tervezte, az Emery Roth and Sons nevű cég közreműködésével. Jamaszaki tucatnyi másik amerikai építésszel versengett, hogy ó tervezhesse meg a világ legnagyobb és legmagasabb épületét. Száznál is több építészeti modell tanulmányozása után a japán származású építész egy kéttomyos megoldást választott. Egyetlen épület nem felelt volna meg a város igényeinek, hiszen emberek tízezreinek kellett megfelelő irodahelyiségeket biztosítani. A több épületből álló komplexum pedig inkább egy lakótelep ilegyüttesről éppúgy beszélnek mint egy mementó gyanánt létesítendő emlékparkról. Annyi bizonyos, hogy a WTC a világ legértékesebb ingatlana volt, és rekordára van a teleknek is, amin állt. Ezért talán túl nagy luxus lenne kihasználatlanul hagyni a tizenhat lúzióját keltette volna. Az egyszerű forma számos nehézséget rejtett magában - nem volt könnyű például az épületeket kiszolgáló személy- és teherfelvonó rendszerének megtervezése. A két toronyban 103-103 lift működött, hagyományos és szupergyors rendszerben. A gyorsliftek a földszinttől a negyvenegyedik, illetve a hetvennegyedik emeletig közlekedtek, négy-négy hagyományos felvonó pedig ezeket a szinteket kötötte össze. Kezdetben a WTC „árcédulája” 335 millió dollárt mutatott. Az anyag- költségek drágulása és az infláció végül 525, majd 800 millió dolláros magasságba repítette a költségvetés kiadási oldalát. Ez a hivatalos váltohektáros területet. A legvalószínűbb az, hogy az emlékmű és egy kevésbé nagyszabású irodakomplexum kombinációja épül fel majd. Az épületet éppen a közelmúltban kilencvenkilenc évre, 3,2 milliárd dollárért kibérlő Larry Silverstein ingatlanfejlesztő szerint a város- központot nem helyreállítani egyenlő lenne a város halálának kezdetével. Sajnos a döntésre hosszú hónapok állnak az illetékesek rendelkezésére, mert számítások szerint akár egy évig is eltarthat a romeltakarítás Manhattan üzleti negyedének közepén. Eric Darton, a World Trade Center történetéről szóló könyv szerzője szerint az ikertornyok látványnak csodálatosak voltak, de semmiképpen nem javasolja újjáépítésüket. Az ok: az épületnek sok hibája volt. Az egyik, hogy igen nehéz volt kiüríteni. A szerző szerint a WTC soha sem volt biztonságos, és a hatvanas években a tervezés idején senki sem gondolt a terroristákra. Darton szerint az 1993-as bombatámadás után nem szabadott volna újra megnyitni a központot, mivel így továbbra is célpont maradt. A torony építői szerint az épület jó volt, hiszen a tervezés szakaszában használatos repülőgépek nem dönthették volna romba. Készültek erre a helyzetre, ám az eltelt három évtized alatt sokkal nagyobbak lettek az utasszállítók. „Függőleges város, amely magában hordja az új idők jelét. Az egész egy katasztrófa, ami tele van tevékeny sorsra kárhoztatott, merész és reménykedő emberekkel, bár pompás és nagyszerű katasztrófa” - írta a francia építész, Le Corbusier a World Trade Centerről, erről a valóban nagyszerű épület- együttesről. Sajnos, a katasztrófa nem maradt el. (jéel, i-x, o-o) . zat. Becslések szerint legalább másfél milliárdba került a két óriás és az öt alacsonyabb épület. „A világkereskedelem vüágbékét is jelent, ennek következtében a Világkereskedelmi Központ küldetése is több volt annál, hogy irodahelyiségeket biztosítson a bérlőknek. A WTC az ember béke iránti elkötelezettségének jelképe. A Világkereskedelmi Központ a vüágbéke emlékműve.” A múlt heti történések fényében Minoru Jamaszaki szavai ma már nagyon keserűen hangzanak. A vüágbéke jelképe helyett ugyanis a New York-i World Trade Center a vüág legsúlyosabb terror- támadásának helyszínévé és áldozatává vált. (j) A Világkereskedelmi Központ (WTC) komplexuma 16 hektárnyi területen, 800 millió dolláros költséggel épült 1969-73 között, s hét épületet tartalmazott. Az építési terület előkészítésekor körülbelül 1 millió köbméternyi földet és kőzetet mozgattak meg, amelynek nagy részét a Hudson folyóba szállították. Ezen a törmeléken fekszik ma a 23,5 hektáros Battery Park City. A WTC építésekor körülbelül 400 ezer köbméter betont és több mint 200 000 tonna acélt használtak fel. Ez utóbbi elég lett volna ahNyolc évvel ezelőtt már megpróbálták romba dönteni a World Trade Centert. Akkor hat emberáldozatot és ezernél több sérültet követelt a bombamerénylet, amely csak az egyik felhőkarcoló földszintjén végzett pusztítást. A gyorsan terjedő tűz és az áthatolhatatlan, fekete füst miatt az épületkomplexum dolgozóinak nagy részét azonnal evakuálták. A menekülők dolgát nehezítette, hogy a folyosók és a lépcsőházak teljes sötétségbe borultak. Az elkövetőket, Omar Abdel ELEMZÉS A válasz egyértelműen az acél- váz-szerkezet részleges roncsolódásában keresendő, amely a gépek ütközése miatt fellépő nyíróhatások, illetve a tüzek által előidézett olvadás miatt következett be (a repülőgép üzemanyagának felrobbanása további gázrobbanásokat indukált). A két torony építészeti szempontból igen egyszerű, ám nagyon stabil megoldást képviselt. A szerkezet lelke a hengerelt acélból készült könnyű és erős, szokatlanul szorosan épített acélváz volt, amely több mint 20 méter mély vasbeton alapon nyugodott, s amelynek elemei között a felső emeleteknél már nem egészen egy méter volt a távolság. A széllökésekből eredő összes terhelést ez áz acélváz hordozta, az általa közrefogott belső részeknek csak saját tömegüket kellett tartaniuk. Hogy e kettős alátámasztás melyikének volt köszönhető a robbanához, hogy New Yorkból a fővárosig, Washingtonig egy másfél méter széles járdát építsenek. Az építkezések csúcspontján 3500 munkás dolgozott egyszerre a helyszínen. A 415 és 417 méteres ikertornyokon 43 600 ablak volt, amelyek együttesen közel 70 000 négyzet- méternyi felületet adtak ki. 60 000 tonnányi hűtőfolyadékával a WTC légkondicionáló-kapacitása a világon a legnagyobbnak számított. Mindkét toronyban 97 személylift és 6 teherlift működött. Az északi torony tetején egy 107 méter magas antennarendszer állt, így ösz- szességében 521 méter magas volt. Rahman sejket és társait életfogy- tiglanra ítélték. Ezek a vakbuzgó muzulmán terroristák az Iszlám Dzsihád nevű szervezet amerikai hálózatának megszervezői és gyilkos merényletek végrehajtói. Rahman sejk már szerepelt vádlottként mmt az Anvar Szadat egyiptomi elnök életét kioltó merénylet egyik szervezője. Akkor azonban bizonyíték hiányában felmentették. A WTC elleni merénylet után, a tárgyaláson kiderült: tervei között szerepelt még az ENSZ-székház és New York létfontosságú hídjainak felrobbantása is. sok utáni átmeneti stabilitás, ma még nem ismert, de biztos, hogy sok életet mentett meg. Az acélvázat olyan erőhatások elviselésére tervezték, amelyek az egész szerkezetet érintik (széllökések, földrengések) - egyes részeinek ilyen drámai jellegű meggyengülésével nem tudott megbirkózni. Ugyanakkor szembetűnő, hogy az acélváz mindkét esetben szinte egyszerre mondta fel a szolgálatot. Az egész egy előre tervezett bontásra emlékeztetett: az épületek szinte szabályos módon zuhantak össze, egyikük sem borult oldalra. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy amikor az acélváz megolvadó és meggyengülő része nem tudta tovább tartani a felső emeleteket, akkor azok zuhanásának már az acélszerkezet alsó része sem bírt ellenállni. A tornyoknak így is dicséretére válik, hogy a becsapódások után csak körülbelül egy órával dőltek össze, valószínűleg igen sok ember életét mentve meg. (i-t) Lassan elhalványul az emléke (Juhász László felvétele) Minoru Jamaszaki japán származású főépítész egyedülálló épületet alkotott Nem lehetett a világbéke jelképe ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ennyi maradt... (Reuters-felvétel) Ami nyolc éwel ezelőtt nem sikerült, az a múlt héten igen 1993-ban is próbálkoztak NFPA-HÍR Az egész egy előre eltervezett bontáshoz hasonlított De miért omlott össze? Az óriások állva halnak meg
