Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-20 / 216. szám, csütörtök

8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 20. Állami árreguláció nélküli, liberalizált vágósertés- és sertéshúspiacot kell létrehozni Szlovákiában is Állami hulladékégető létrehozását szorgalmazzák Sertéstenyésztés a 21. században A disznóhús ára reálértékben csökken (Archívum) Pozsony. Jelentősen változ­tatni kell a hazai sertéste­nyésztésen, ha Szlovákia fel akarja venni a versenyt az Európai Unió országaival. Az alábbi írás részletesen taglal­ja a 2005-ig kidolgozott ag­rárkoncepció sertéságazatra vonatkozó elképzeléseit. FM-ÖSSZEÁLLÍTÁS , JK sertéstenyésztés az egyik legkoc­kázatosabb vállalkozások egyike, hiszen a disznóhús ára reálértékben kifejezve csökken - hangsúlyozta Pavel Koncoš, földművelésügyi mi­niszter a Sertéstenyésztés a 21. szá­zadban elnevezésű, nemrégiben Nyitrán megrendezett konferenci­án. - Ezt a vállalkozói veszteséget csak a hatékonysági mutatók növe­lésével lehet, pontosabban kell el­lensúlyozni.” A Nyitrai, a Nagyszombati, a Pozso­nyi és a Trencséni kerületekben te­nyésztik a hazai sertésállomány 58 százalékát, az anyasertéseknek pe­dig 63 százalékát. A vágósertések eladásából ez a négy kerület 60 szá­zalékban részesedik. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi években je­lentős sertéshús-behozatalra szo­rultunk: míg 1997-ben - élősúlyra átszámítva - csupán 4000 tonnányi vágóállatot importáltunk, addig, 1998-ban 29 ezer tonnát, 1999-ben 20 400 tonnát, 2000-ben pedig 13 291 tonnát (ez utóbbit húsra átszá­mítva kell érteni). Idén január óta (ugyancsak húsra átszámítva) 3840 tonna vágósertést hoztunk be, ami 1538 tonnával kevesebb az egy év­vel korábbinál. Feltételezések sze­rint idén a vágósertés-értékesítés - élősúlyra átszámítva - 176 409 ton­na lesz, ami 4 604 tormával elmarad a tavalyitól. A Szlovák Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2000-ben az egy főre jutó sertéshús- fogyasztás 33,1 kg volt (2,8 kg-mal kevesebb az 1999-es értéknél), idén pedig 31 kg-os fogyasztás várható. Ez nagyon kevés, hiszen az EU tag­államaiban ez az érték meghaladja a 40 kg-ot. A 2005-ig kidolgozott agrárkoncep­ció 2000 végére 133 100 anyaser­téssel számolt, (a válóságban ötezer darabbal kevesebb volt), 2001 végé­ig pedig 137 ezerrel (igazából jó, ha eléri majd a 130 ezret). Némi re­ményre adhat okot, hogy 2001 első felében, úgy tűnik, végre áttörés tör­tént az intenzifikáció irányában. Hosszú évek után ismét javultak a hatékonysági és szaporodási muta­tók. Az ádagos napi súlygyarapodás például a hizlaldákban 0,516-ról 0,543 kg-ra emelkedett, a malacel­választás pedig az első félévben egy kocára átszámítva 7,56-ról 7,85 da­rabra növekedett (az egész évre 15,8 darabbal számolnak a szakem­berek, szemben a tavalyi 15,1 da­rabbal). A minimális felvásárlási ár emelkedése és a mérséklődő kínálat a feldolgozói és fogyasztói árakon is megmutatkozott. A tenyésztők 2001 elején 45,70 koronás felvásár­lási árat értek el, ugyanakkor tavaly csak 42,40 koronát. A 21. század sertéstenyésztése mindenekelőtt a biológiai hasznossági mutatók mi­nél hatékonyabb kiaknázására irá­nyul. Ahhoz, hogy ez az ágazat nye­reséges legyen, elsősorban megfe­lelő tenyésztési feltételeket kell te­remteni, a lehető legnagyobb mér­A malacelválasztást egy kocára átszámítva 20-ra kell növelni. tékben kihasználva az állat geneti­kai adottságait. Nem szabad megfe­ledkezni az elegendő mennyiségű és kiváló minőségű takarmányról és az állatok egészségi állapotának ja­vításáról. Ehhez kiváló irányítósze­mélyzetre és jól képzett gondozókra van szükség. Amennyiben fel akatjuk venni a ver­senyt az EU-s államokkal, néhány feltételnek teljesülnie kell: a malac­elválasztást egy kocára átszámítva 20-ra kell növelni; fokozni kell a súlygyarapodást és elérni azt, hogy a félsertésekben a sovány hús ará­nya 53 százalékra emelkedjen; megfelelő intézkedéseket kell hozni a tömeges megbetegedések előfor­dulásának megelőzésére; minőségi takarmányt és korszerű ellátást kell biztosítani az állatoknak; a minőség értékelése során a EUROP-rend- szerhez kell alkalmazkodni. Ezenkí­vül az Európai Unió normáival össz­hangban álló piaci szabályozásokat kell bevezetni, ami azt jelenti, hogy állami árreguláció nélküli, liberali­zált vágósertés- és sertéshúspiacra van szükség. Mi lesz a veszélyes hulladék sorsa nálunk? FM-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A szivacsos agysorvadás (BSE) behurcolásának és terjedésé­nek megakadályozása érdekében Szlovákia teljes mértékben figye­lembe veszi az EU-s ajánlásokat. Hazánkat a betegség lehetséges előfordulásának szempontjából a harmadik kategóriába sorolták, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy valamennyi 30 hónaposnál öregebb állatot ellenőrizni kell, és el kell végezni náluk a BSE-tesz- tet. Az állatok húsa csak azt kö­vetően kerülhet az élelmiszerlánc­ba, miután a szakemberek megbi­zonyosodtak a teszt eredmény­éről, miközben a specifikus vesz­élyes anyagokat mindig elkülöní­tik a fogyasztásra szánt részektől. Ezáltal a vágóhidakon kétféle hul­ladékanyag keletkezik, az egyik csoportot az említett veszélyes anyagok képezik, a másikat pedig a takarmányadalékok előállításá­ra alkalmas hulladékok. Azok a hulladékégetők, amelyek végtermékét nem lehet további feldolgozásra használni, állami támogatásra szorulnának. Ezért a földművelésügyi minisztérium országos hatáskörű, 100 százalé­kos állami részvételű részvénytár­saság létrehozását javasolja, a- mely a különösen veszélyes anya­gok, állati hulladékok beszállítá­sát, feldolgozását és végleges lik­vidálását végezné. A részvények egy részét idővel olyan szubjektu­mok vehetnék meg, amelyek hul­ladékégetéssel foglalkoznak, de a többségi tulajdonos mindig az ál­lam maradna. Az új társaságra nem hatna a piac nyomása, teljes mértékben állami érdekeket szol­gálna, mindenekelőtt a fogyasz­tók biztonságát szem előtt tartva. A különlegesen veszélyes anya­gok soha nem kerülhetnek az élel­miszerláncba, és ezt az államnak kell szavatolnia. A szóban forgó állami társaság nem használná a feldolgozott állati hulladékot ke­reskedelmi célokra. A veszélyes hulladékoknak a meg­semmisítése igen költséges, és mi­vel a végtermékeket nem lehet to­vább értékesíteni, ezért egyetlen magánkézben lévő hulladékégető sem vállalná ezt a munkát. Ebből következik, hogy az államnak kell működtetnie ilyen speciális hulla­dékégetőt. A Szlovák Köztársaság BSE-elle- nórzésével megbízott különbi­A különlegesen veszélyes anyagok nem kerülhet­nek a táplálékláncba. zottsága azt javasolta a földmű­velésügyi minisztériumnak, hogy haladéktalanul döntsön arról, melyik hulladékégető végzi majd a különösen veszélyes állati ma­radványok feldolgozását. Az ide­vágó törvény értelmében az ag­rártárca vezetője által felállított bizottság meghatározatlan időre - hat hónapos felmondási hatá­ridővel - a nyitrai N-Adova hulla­dékégetőt bízta meg ezzel a mun­kával, ahová az egész ország te­rületéről szállítják majd a vesz­élyes hulladékot. Az agrártárca vezetője reagál helyettese kijelentéseire A mezőkön, az istállókban és a legelőkön (szerencsére) nem a politika, illetve a politikusok döntenek Pavel Koncoš visszautasítja Könözsi László állításait A hátrányos feltételek mellett gazdálkodók Szlovákia valamennyi régiójában kapnak támogatást. A támogatás odaítélésekor egyforma követelményeket támasztanak az igénylőkkel szemben. (Archívum) FM-VISSZHANG Az Új Szó 2001. július 27-i száma interjút közölt Könözsi Lászlóval, a földművelésügyi minisztérium államtitkárával. Ebben Könözsi egyebek között annak az aggo­dalmának adott hangot, misze­rint ha a Magyar Koalíció Pártja kilép a kormányból megkérdóje- lezhetővé válik a mezőgazdaság­ra szánt állami támogatások szét- -osztásának módja. Pavel Koncoš földművelésügyi mi­niszter szintén az Új Szó hasábjain keresztül kívánt reagálni erre a ki­jelentésre és tájékoztatni az olva­sókat az állami támogatás szétosz­tásának módjáról: A agrárszférába szánt dotációk szétosztását a 240/1998-as szá­mú mezőgazdasági törvény 361/ 2000-es számú törvényváltozata szabályozza. Az érvényes szabály­zatokat a kormánynak a pénzügyi jogért felelős törvényelőkészítő állandó tanácsa hagyja jóvá hatá­rozat formájában, függetlenül at­tól, mely politikai pártok vagy mozgalmak alkotják éppen a kor­mánykoalíciót. A hátrányos feltételek között gaz­dálkodók Szlovákia valamennyi régiójában kapnak támogatást; ennek összege természetesen a ta­laj minőségi besorolásától függ. A dotációnyújtás a földművelésügyi minisztérium által jóváhagyott 3809/1/2000-100-as számú hatá­rozat alapján történik, és vala­mennyi mezőgazdasági vállalko­zóra egyformán érvényes. Az emlí­tett támogatáson kívül a hátrányos feltételek között gazdálkodók a A SAPARD-pályázatok elbírálását független szervezet végzi. földművelésügyi minisztérium 3809/2/2000-100-as számú hatá­rozata értelmében a mezőgazda­sági vállalkozást elősegítő további dotációból is részesülnek. A támo­gatás odaítélésekor egyforma kö­vetelményeket támasztanak az igénylőkkel szemben, függetlenül vállalkozásuk helyétől, és külön ki szeretném hangsúlyozni nemzeti­ségüktől, illetve politikai hovatar­tozásuktól. Az államtitkár a szóban forgó in­terjúban azt állítja továbbá, hogy nem mindegy, ott leszünk-e, ami­kor az Európai Unió SAPARD előcsatlakozási alapjából szárma­zó pénzeket elosztják, odafigyel­hetünk-e, hogy a dél-szlovákiai tervezeteket ne söpöijék le az asz­talról, és ne maradjunk ki a fej­lesztési programokból. Az egyes tervezetek elbírálása a SAPARD-programon belül a kor­mány és az Európai Bizottság által jóváhagyott, Szlovákiára vonatko­zó mezőgazdasági és vidékfejlesz­tési terv értelmében történik majd. 1. számú rendelkezés - Mező- gazdasági üzemekbe történő be­ruházások; juhrészleg (valamennyi déli járás a Galántai és a Nagykaposi kivételé­vel), baromfirészleg (valamennyi déli járás), gyümölcs- és zöldség­részleg (a Komáromi, a Galántai, a Lévai, az Érsekújvári, a Dunaszer- dahelyi, a Nagykürtösi, a Losonci, a Rimaszombati és a Tőketerebesi járás), aprótermésűek (a Duna- szerdahelyi járás); 2. számú rendelkezés - A mező­gazdasági termékek és a halké­szítmények feldolgozásának és el­adhatóságának javítása - a Pozso­nyi V., a Dunaszerdahelyi, az Érse­kújvári, a Losonci, a Rimaszomba­ti, a Nagykürtösi, a Kassa-vidéki és a Tőketerebesi járás; 3. számú rendelkezés - Termék­értékesítési szervezetek létreho­zásának támogatása - valamennyi déli járás; 4. számú rendelkezés - Vidéki üzemek diverzifikációja; az infrastruktúrát nem érintő be­ruházások - a Pozsonyi V., a Du­naszerdahelyi, a Komáromi, az Ér­sekújvári, a Nagykürtösi, a Loson­ci és a Rimaszombati járás az infrastruktúrát nem érintő be­ruházások, amelyek nem hoznak lényeges hasznot - valamennyi déli járás a Pozsonyi V. és a Nagy­kaposi járás kivételével; 5. számú rendelkezés - Erdőgaz­daság - a Nagykürtösi, a Losonci, a Rimaszombati és a Rozsnyói já­rás; 7. számú rendelkezés - Telek­rendezés - valamennyi déli járás a Pozsonyi V. és a Nagykaposi já­rás kivételéve; 8. számú rendelkezés - Munka­erő-fejlesztés - valamennyi déli járás; 9. számú rendelkezés - Műszaki segítség a tervezési dokumentáció terüle­te - valamennyi déli járás a Po­zsonyi V. és a Nagykaposi járás kivételével a többi támogatási területen - va­lamennyi déli járás. A tervezetek elbírálását független szervezet, a SAPARD Ügynökség végzi, mégpedig a szlovákiai mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervben lefektetett kritériumok alapján. Ebbe az állami hivatalno­koknak nincs beleszólásuk. A megértésről szóló memorandum­mal összhangban, amelyet az Eu­rópai Bizottság küldöttsége és az SZK Földművelésügyi Minisztéri­uma 1999. június 22-én írt alá, 2000-ben az Érsekújvári és a Sni- na-Stropkovi járás kapott támo­gatást tartós munkahelyteremtés, és a vidéki élet minőségének javí­tása céljára. Az Érsekújvári járás­ban 9 tervezetet hagytak jóvá (ez az összes támogatott tervezet 53 százaléka), a kifizetett támogatás nagysága pedig 24,4 millió koro­na volt (62,5 százalék). A számok önmagukért beszélnek, függedenül attól, hogy az MKP po­litikusai bennmaradnak-e a kor­mányban, vagy sem. A mezőkön, az istállókban és a legelőkön (szeren­csére) nem a politika és a politiku­sok döntenek, hanem a természet és vele együtt a mezőgazdászok. Jóváhagyott dél-szlovákiai támogatások 1999 2000 2001 A déli járások igénylőitől érkezett jóváhagyott tervezetek száma 12 19 24 Részarányuk a jóváhagyott tervezetekből (%) 25,0 35,2 36,9 A déli járások igénylőinek kifizetett támogatás összege (millió koronában) 8,9 12,0 25,0 Részarány a kifizetett összegből (%) 22,5 33,3 34,8 A földművelésügyi minisztérium határozata értelmében 1999/2001-ben az agrárturizmus, a vidékfejlesztés és a gazdasági átalakítás területén a fenti számú, illetve összegű támogatást hagyták jóvá az ország déli járá­saiban (Forrás: FM) Az oldal az SZK Földművelésügyi Minisztériuma támogatásával készült

Next

/
Thumbnails
Contents