Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-20 / 216. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 20. Politika 3 Chiracnak nem tetszik a háború kifejezés használata, Schröder kész a kockázatokra, de a kalandokat elutasítja A közvélemény karakánabb Iránba is több tízezer afgán menekült érkezett az utóbbi napokban, bár Teherán bejelentette, hogy lezárja a határait. Felvételünk egy Teherán melletti menekülttáborban készült. (ČTK/AP-felvétel) Párizs/Washington/Berlin. A nyugati országokban a közvélemény saját kormá­nyuk elszántságát is megha­ladó mértékben vállal szoli­daritást Amerikával egy kö­rülhatárolt katonai válasz­csapás kérdésében. Viszont a polgári célpontokra irá­nyuló támadást elutasítja. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ez derült ki az amerikai terrortáma­dás után 3-6 nappal készült első nemzetközi felmérésből. A Taylor Nelson Sofres és a Gallup Internati­onal Association közvélemény-ku­tatásában öt vezető nyugat-európai ország lakosain kívül az USA, Izrael és Pakisztán állampolgárai is véle­ményt nyilvánítottak. Az ezerfős reprezentatív mintán elvégzett fel­mérés szerint a NATO-szövetsége- sek lakossága jelentős többségben egyetért azzal, hogy hazája katonai elkötelezettséget vállaljon Washing­ton oldalán a terrorakciók megtor­lásában. E tekintetben a britek (79 százalék) és a franciák (73 száza­lék) a legegységesebbek, a németek a legóvatosabbak (53 százalék). Az Afganisztánnal határos Pakisztán­ban a megkérdezettek 62 százaléka ódzkodik a szerepvállalástól. A tegnap nyilvánosságra hozott adatgyűjtés arról tanúskodik, hogy a lehetséges ellencsapás jellegének kérdésében a NATO-tagságuk révén érintett országok polgárai a megha­tározott célpontra irányuló katonai választ részesítenék előnyben, s többségük kizárná a polgári lakos­ságot is érintő megtorlást. Ebben az értelemben nyilatkozott az olaszok 86, a franciák, a britek, a németek és a spanyolok 84 százaléka, az amerikai és izraeli lakosság 56 szá­zaléka. A terrorista bázisokat be­fogadó országok elleni büntetőakci­ók tekintetében az izraeliek a leg- harciasabbak: 77 százalékban sza­vaznának az odacsapás mellett, mi­közben az amerikaiak közül is csak 54 százalék értene egyet egy ilyen fellépéssel, és 30 százalékuk a terro­risták kiadatásának elérését szor­galmazná inkább. Eközben az amerikai fővárosban kezdődött diplomáciai nagyüzem első fontos állomásaként Jacques Chirac francia elnök teljes támoga­tásáról biztosította George Busht a terrorizmus elleni hadjáratban, ám megkérdőjelezte, hogy ezt helyes-e „háborúnak” minősíteni. Megfi­gyelők megjegyzik: már Chirac szó­használatbeli elhatárolódása előtt is kettévált az Adanti-óceán két part­ján jellemző megfogalmazás azzal kapcsolatban, hogy miként is kell minősíteni a terrorizmus elleni fel­lépés új szakaszát. Louis Michel bel­ga külügyminiszter szerint nem a háború, hanem a „mozgósítás” szó a helyes. A vita aligha pusztán nyelvi jellegű. Németország nem áll háborúban - sem egy állammal, sem az iszlám vi­lággal szemben. Ezt a német kancel­lár hangsúlyozta tegnap az alsóház elé teijesztett kormánynyilatkozatá­ban. Gerhard Schröder szavai sze­rint a terrorizmus elleni határozott fellépés keretében Berlin kész koc­kázatokat vállalni akár katonai té­ren is, de kalandokba nem bocsát­kozik. Kizárólag katonai lépések szem előtt tartása fatális tévedés volna - tette hozzá Schröder. Szavai szerint átfogó koncepcióra van szükség egyrészt a terrorizmus le­küzdéséhez, másrészt a válságok megelőzéséhez és megoldásához. Utóbbi keretében említette a kato­nai intézkedések mellett a politikai, gazdasági és kulturális lépéseket, valamint a biztonságpolitika terén való együttműködést, (m, ú) Vadászgépek üldöztek egy utasszállítót Chicago. Két vadászbombázó kedden Chicago felett üldözőbe vett egy amerikai utasszállítót, amely meghibásodott rádiója miatt nem tudott válaszolni a járőröző gépeknek. Az American Airlines légitársa­ság Chicago és Los Angeles közötti járatán nem sokkal a felszállás után elromlott a rádió. A kapitány emiatt nem tudott válaszolni a tér­ségben járőröző két F-16-os felhívásaira. A két vadászgép ekkor meg­közelítette az utasszállítót, a kapitány pedig kénytelen volt bekapcsol­ni a gép azonosító rádió-jeladóját, hogy tudassa: rádiója felmondta a szolgálatot. Ezután visszafordult Chicagóba, hogy kijavíttassa a mű­szaki hibát. George Bush elnök a terrortámadások után felhatalmazta a hadsereget, hogy lőjön le minden repülőgépet, amely közvetlen ve­szélyt jelent polgári létesítményekre. (MTI) Senki sem erősítette meg a CNN értesülését Újabban nem tájékoztatnak a Pentagon illetékesei Cáfolják az iraki szálat Katonai készülődés ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A CNN hírtelevízió szerint iraki kormányzati szálra bukkantak az amerikai terrorcse­lekmények ügyében nyomozást folytató hatóságok. A beszámoló szerint amerikai titkosszolgálati il­letékesek közölték: Mohamed At­ta, a 19 géprabló egyike, aki kép­zett pilóta volt, és a New York-i Vi­lágkereskedelmi Központ épületé­be csapódott gépek egyikének a fedélzetén tartózkodott, „valami­kor tavaly, valamelyik európai vá­rosban találkozott egy iraki hír­szerző riszttel”. További részletek nem szivárogtak ki, és a CNN is hangsúlyozta: ennek alapján ter­mészetesen még nem állítható, hogy az iraki kormányzat részt vett volna a terrorcselekmények meg­szervezésében. Az iraki külügyminiszter tegnap ta­gadta, hogy országa bárriiilyen módon belebonyolódott volna múlt keddi terrortámadásokba. „Az USA, Nagy-Britannia, a nyuga­ti országok és a világ többi része pontosan tudja, hogy Irakot sem- milyén kapcsolat, sem távoli, sem szoros, nem fűzi a támadásokhoz” - szögezte le Nadzsi Szabii. Ri­chard Cheney amerikai alelnök még vasárnap úgy nyilatkozott: az USA-nak nincsenek bizonyítékai arra nézve, hogy a merényleteknek iraki vonzata lenne, (m) MTI-JELENTÉS Washington. Elhagyta tegnap a virginiai Norfolk hadikikötőjét a Theodore Roosevelt amerikai re­pülőgép-hordozó hajó, fedélzetén 75 katonai géppel. Az anyahajót fél tucat kisebb hajó, valamint egy há­rom hajót megtöltő, 1500 tenge­részgyalogosból álló partraszálló különítmény kíséri. Az útirány vagy a Földközi-tenger, vagy a Per­zsa-öböl térsége. A múlt kedden el­követett terrorista merényletek óta az amerikai katonai egységek moz­gásáról egyre szűkszavúbban, illet­ve egyre titokzatosabban nyilat­koznak az illetékesek. Ha a Theo­dore Roosevelt és kísérete a Perzsa­öböl felé, illetve az Indiai-óceán ahhoz közel eső térsége felé tart, az azt jelenti, hogy az USA háromra növeli az ott tartózkodó repülőgép- hordozóinak a számát - és mintegy kétszázra e hajók összesített re­pülőgép-szállító kapacitását. Je­lenleg a Perzsa-öbölben tartózko­dik a Carl Vinson, az Indiai-óceá­non pedig az Enterprise repülőgép­hordozó. Az amerikai katonai po­tenciál pontos elhelyezkedéséről a Pentagon újabban nem ad tájékoz­tatást. Hírügynökségek szerint az amerikaiak az Indiai-óceánon levő Diego Garcia szigetén nagy hatósu­garú B-52-es bombázókat állomá- soztamak, amelyek fejlett cirkáló rakétákat képesek szállítani. RÖVIDEN Azonosították a ferihegyi merénylőt Budapest. Azonosították a kivándorló orosz zsidók ellen 1991-ben a Ferihegyi repülőtér közelében végrehajtott merény­let elkövetőjét, a feltételezett tettes 1999-ben erőszakos halált halt Németországban. Az azonosítás DNS-vizsgálat segítségével történt, amihez a feltételezett tettesek magyarországi tartózko­dási helyéről gyűjtött minták szolgáltak alapul. A rendőrség megerősítette: az 1991-es robbantásos merénylet ügyét újra elővették. (MTI) Fenyegető telefonhívások Kárpátalján Ungvár. Ungváron tegnap megbénult a kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés) munkája, mert a képviselők zömét telefonon megfe­nyegették, hogy ne merjenek megjelenni a testület ülésén. Néhány képviselő szerint a megfélemlítési kampány hátterében „egy nagy hatalmú ukrajnai politikai párt” szintén befolyásos kárpátaljai szervezete áll. (MTI) Koszovó: elutasítják a belgrádi tervet Belgrád. A koszovói albán politikusok élesen elutasítják Belgrád koszovói rendezési tervét, amelyet támogatásáról biztosított az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Kofi Annan ENSZ-főtitkár is. A tervben az a kitétel is szerepel, hogy a tartománynak vissza kell térnie Szer­bia és Jugoszlávia fennhatósága alá. (MTI) Nem marad el Washington segítsége Belgrád. Washington továbbra is támogatni fogja a szerbiai gazda­sági reformokat, attól függetlenül, hogy a múlt heti amerikai ter­rortámadások folytán sok minden megváltozott a vüágban - közöl­te Zoran Djindjics szerb kormányfő, miután Belgrádban tárgyalt Janet Bouggal, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős tisztviselőjével. (MTI) Bin Laden pénze Ausztriában is? Bécs. A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap szerint Oszama bin Laden, akiről azt gyanítják, hogy ő áll a múlt heti amerikai terrortámadások mögött, a kilencvenes évek közepén az akkori GiroCredit, ma Erste Bank nevű bécsi bankon át is bo­nyolított tranzakciókat. A lap annak a pernek a dokumentumai­ra hivatkozik, amely idén februárban New Yorkban folyt bin Laden két társa ellen, akiknek részük volt a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek ellen 1998-ban végrehajtott merény­letekben. (MTI) Nincs bizonyíték kormányok ellen Washington. Egy héttel a terrormerényletek után az amerikai Szö­vetségi Nyomozó Iroda (FBI) még nem talált semmi arra utaló bi­zonyítékot, hogy valamely külföldi kormány részt vett volna a cse­lekménysorozat irányításában, összehangolásában. (MTI) Nem vesznek részt katonai műveletben Washington. Colin Powell amerikai külügyminiszter felszólította az arab államokat, hogy vegyenek részt egy terrorizmus elleni nemzetközi hadjáratban. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára úgy vélekedett, hogy számos arab ország nem lenne hajlandó részt ven­ni ebben a koalícióban, ha Washington bevonja Izraelt is. Kamal Harazi iráni külügyminiszter azt mondta, a muzulmán országok nem fognak részt venni semmüyen katonai műveletben Afganisz­tán ellen. (MTI) Erősödő közép-ázsiai támogatás Washington. Az erősödő közép-ázsiai támogatás jeleként Kazahsz­tán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán közölte: kész együttműködni Amerikával a terrorizmus elleni harcban, miközben a tálibok ellen küzdő fegyveres afgán ellenzék katonai segítségét is felajánlották Washingtonnak. (MTI) Carlos örül a merényleteknek ' Párizs. Carlos, a francia börtönben életfogytiglani börtönbünteté­sét töltő nemzetközi terrorista „megkönnyebbülést” érzett az ame­rikai hatalmat jelképező New York-i és washingtoni intézmények ellen végrehajtott merényletek után - mondta el a France-Soirban megjelent interjújában. (MTI) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, 17-21 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.37-kor - nyugszik 18.53-kor. A Hold kel 10.08-kor - nyugszik 20.45-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 460, apad; Medve: 370, árad; Komárom: 440, árad; Párkány: 370, árad. ORVOSMETEOROLÓGIA Az ország túl­nyomó részén derült, napos idő várható. Legma­gasabb nappali hőmérséklet 17- 21 fok. Megélénkülhet a déli szél. Délnyugatról száraz, meleg leve­gő áramlik térségünkbe. Az éjsza­ka folyamán a hőmérséklet 7-3 fokig csökken. Hajnalra megnö­vekszik a felhőzet, az alacso­nyabb fekvésű területeken köd képződhet. Holnap felhős, lesz az égbolt, helyenként zivatar várható.a hőmérséklet csúcsérté­ke 17-21 fok körül alakul. Szom­baton ismét derült, napos idő várható. Hazánkat mára elérte meleg­fronti hatás. Az időjárás kedve­zőtlenül hat a fi­zikai és szellemi teljesítményre. Csökken az össz­pontosítókészség, fáradéko­nyabbnak, levertebbnek érezhet­jük magunkat. Az időjárásra kü­lönösen érzékenyek lehetőleg ke­rüljék a nagyobb megterhelést igénylő feladatokat a megnöve­kedett balesetveszély miatt. Min­denkinél előfordulhat fejfájás, rosszkedv, esetleg migrén. A lég­zőszervi betegségben szenvedők­nél gyakrabban jelentkezhetnek fulladásos rohamok. Holnap ÍZ VILÁG ♦ Az arab konyha - fűszeres és illatos ételek ♦ Kultúrált borkóstoló és balatoni halászlé ♦ Az ősz slágere, a szőlő

Next

/
Thumbnails
Contents