Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-19 / 215. szám, szerda
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 19. Alacsony a hatékonyság A tehenek komfortjának biztosítása a jövedelmező tejtermelés meghatározó eleme, minél kevesebb a stressz, annál több a tej Sertéshiány, áremelkedés Míg az európai országok zömében és a világpiacon is a sertéshús túlkínálata okoz gondot, amelyből az utóbbi időben rekordmennyiséget tartanak nyilván, nálunk a sertés- tenyésztés fokozatos leépülése következtében az ágazat rövidesen a hiánygazdálkodás jellemzőivel lesz kénytelen küszködni, amelyet a kereslet alig 90 százalékos fedezése, az állományok számának és létszámának radikális csökkenése, alacsony hatékonysági mutatók jellemeznek. A sertéstenyésztés iránti termelői kedv csökkenését statisztikai adatok igazolják: míg 1993-ban még több mint kétmillió sertést neveltek a termelők, tavaly számuk 1,1 millióra csökkent. Természetesen ebben közrejátszott az aszály okozta károk miatti gabonabehozatal, s az általa megemelkedett takarmányárak, amelyek olyan szintre emelték a termelési költségeket, amit az értékesítési árak nem tudtak fedezni. Ugyanakkor az ágazati termelés hatékonysága és intenzitása is sok kívánnivalót hagy maga után. A termelés egyes gazdasági mutatóiban jelentős a lemaradásunk az EU-tagországokban kimutatott eredményekhez képest. Elsősorban a reprodukciós mutatók, a malacelválasztás hatékonysága fékezik az állományok bővítését, s egyúttal a termelés intenzitásának növelését. Az agrártárca vezérkara által 2005-ig kidolgozott fejlesztési koncepció alapelvei is fontosnak tartják az említett ágazati termelés hatékonyságának növelését. Az EU-s csatlakozás előkészítése során az ágazatra az állatállomány nyilvántartási és az állati szállítmányok ellenőrzési rendszerének kidolgozása vár. A sertéshús piacának szabályozására olyan piaci rendtartás kidolgozására lesz szükség, amely az EU- szabványok alapján már állami beavatkozások nélkül szabályozza a sertéspiacot, (tó) A tehenek komfortja nem luxus POMICHAL ISTVÁN akmai körökben éveken át azon folyt a vita, hogy mekkora állománynagyságtól és milyen tartási rendszerektől függ a tejtermelő tehenészetek jövedelmezősége. Bebizonyosodott, hogy egy 35 tehenes gazdaság külterjes legeltetéssel éppúgy lehet eredményes, mint egy többezres, zárt rendszerű, intenzív takarmányozást folytató tehenészet. A tejtermelés jövedelmezőségéhez és a maximális termeléshez - bármilyen típusú is a gazdaság - a tehenek komfortjának biztosításán keresztül vezet az út. A tehén olyan mint egy érzékeny műszer, mindenről pontosan tájékoztat bennünket, csak tudni kell érteni őt. A tehénnel foglalkozó embernek ismernie kell az állat jelzéseit és viselkedési formáit, melyekkel kifejezi fiziológiai állapotát. Amerikai szakemberek azt állítják, hogy a tejtermelésben csak egy dolog biztos, hogy mindig minden változik. A tehenek komfortérzete megkülönböztetett figyelmet igényel, és azért nehéz kielégíteni, mert azt az események és a változások folyamatában kell fenntartani. A tejtermelésnek pontosan meghatározott technológiai folyamata van, mely bizonyos redszerességgel ismétlődik. Azonos időben több ciklus menetét együtt kell figyelembe venni, értékelni és összehangolni. Hogy ez mennyire sikerül, az naponta pontosan mérhető a kitermelt tejmennyiség alapján. A tehenek akkor érzik folyamatosan jól magukat, ha a rendszerünk úgy működik, hogy amikor a tehénnek valamilyen szükségérzete jelentkezik, azt éppen akkor elégítjük ki. Néhány példa: • a fejés után szomjas a tehén, és szívesen csillapítaná szomját, ezért a fejőházból kijövet azonnal álljon rendelkezésére itatóvájú friss vízzel, és ne kelljen szomjasan „szenvednie” amíg fél óra múlva vízhez jut az istállóban, • a tehén jóllakott az etetőtérben és lefeküdne pihenni, kérődzeni, de nem tud, mert a gondozó akkor kezd csak az alommal dolgozni, és még fél órát várakoznia kell, • a tehén visszatért a fejőházból és a gondozó még nem vitte ki a takarmányt: a tehén éhesen várakozik - ez is termeléskieséshez vezet, • a próbafejés napján a 40 literes tehén csak 20 liter tejet ad, mert éppen üzekedik - ha ez elkerüli a gondozó figyelmét, másnap bekerülhet a „húszliteresek” csoportjába, ahol a takarmány tápértéke nem az ő hasznosságához van méretezve, ezért a kondíciója rohamosan csökkenni fog, mert „fiziológiai éhséget” okoztunk neki, • ha nem végzik el időben és hatékonyan a légyirtást, a legyek elszaporodnak az istállóban, és folyamatosan ingerük a teheneket, ez is rontja a komfortérzetet, Illusztrációs felvétel • lesántul a tehén, és elmulasztjuk annak kezelését - ez is termeléskiesést okoz. Hosszú időn át az istállók és egyébb állattenyésztési létesítmények építésekor a figyelem az ott dolgozók kényelmére, és nem az állatok igényeinek kielégítésére irányult. Mára a helyzet megváltozott, megállapították, hogy a tehenek komfortjának biztosítása a jövedelmező tejtermelés meghatározó eleme. A tehenek komfortjának biztosítása nem luxus, hanem cél a maximális termeléshez. Természetesen a maximális termelési szint genetikailag determinált, ezért ismerni kell az állomány genetikai adottságait, és ennek ismeretében kell összehangolni a komfortigényt. Érvényes a szabály, minél kevesebb a stressz, annál több a tej. A szerző agrármérnök A feltételezések szerint a a szarvasmarha-állomány az év végére akár újra a 650 ezres kritikus határ alá csökkenhet. Radikális a fejőstehenek számának csökkenése Illusztrációs felvétel ÖSSZEFOGLALÓ kilencvemes években a hazai szarvasmarhaállomány jövőjét taglaló elemzésekben 900 ezres állománylétszámban szabták meg azt a kritikus határt, amely alá nem csökkenhet a létszám, mivel nagyobb mértékű leépülés már az ágazat létét fenyegetné. Nos, az agrárkamara legutóbbi kimutatásai alapján a tavalyi esztendőben nyilvántartott 646 ezres állománylétszám már csaknem egyharmadával még ezt a kritikus határt is túllépte. S noha az idei év elején az állománylétszám stabilizálódni látszott, hiszen az első félévi eredmények alapján több mint 657 ezer darab szarvasmarhát evidáltak, s a tehenek összlétszáma is mintegy 1200-zal növekedett, továbbra sem sikerült megállítani a fejőstehenek számának leépülését, az első negyedévben több mint négyezer darabbal csökkent a számuk. Sajnos, az elemzések alapján a szarvasmarha-állomány létszámának további leépülésével is számolni kell. A szakértők szerint a lakossági fogyasztás az alacsony vásárlóerő miatt várhatóan nem emelkedik, s a feltételezések szerint az állomány az év végére akár újra a 650 ezres határ alá csökkenhet. Ebből a tehenek száma alig haladja majd meg a 270 ezret. Egyedül a nem piaci hasznosítású tehenek létszámát sikerül növelni, az év eleji 27,5 ezres szintről várhatóan 32 ezerre, minden bizonnyal a központi támogatásoknak is köszönhetően. Mindezt természetesen a hazai húspiacon folyamatosan változó kereslet is nagymértékben befolyásolja majd. Meddig csökken még a kereslet? Az állattartás hatékonysági mutatóit nagyban befolyásolja a belső fogyasztás egyre csökkenő szintje. Az egy lakosra jutó húsfogyasztás hazai szintje a legutóbbi felmérések szerint az első negyedévben 2,4 kg marhahúst és 8 kg sertéshúst tett ki. A marhahús esetében az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva több mint 20 százalékos a csökkenés, a sertéshús ■esetében ez csupán 8 százalék. Az állományok alacsony létszáma ellenére a hazai piac még így sem tudja teljes egészében felvenni a termelői kínálatot. A nyilvántartott kínálatból az év első három hónapjában a termelőknél maradt annak több mint egyharmada, összesen 8300 tonna élősúlyú vágóállat. A húspiacra szánt hízóbikákból a kereslet több mint 50 százalékkal maradt alatta a kínálatnak, így több mint 6 ezer tonna élősúlynyi állat nem jutott el a vágóhidakra. Gyanítható, hogy a tehenek és a meddő üszők piaci értékesítése azért mutat kedvezőbb eredményeket, mivel ezek árát nem szabályozza a húspiqaci rendtartás, amely csak a hízóbikák minimális felvásárlási árát ha- tároza meg. A kereslet ilyen mértékű csökkenése arra késztette az Állami Piacszabályozási Alap illetékes terméktanácsát, hogy javaslatot tegyen a marhahúspiac szabályozására, amelynek értelmében 4500 tonnányi mennyiségben az élőállatok kiviteléhez és a hazai feldolgozás költségeinek támogatására kilogramonként 10 koronás dotációt javasolt. A rendelkezés ugyan némileg segített a piaci keresleti-kínálati egyensúly helyreállításában, de annak a szintje továbbra is rendkívül alacsony maradt, (tszl) A húsfeldolgozók 10 ezer tonna sertéshús vámmentes behozatalát javasolják A sertéshús ára 60 korona is lehet ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLITÁS eddigi felmérések szerint a hazai sertéshús-piacon jelentős deficit alakult ki. A húsfeldolgozók szövetségébe tartozó cégek egyelőre a piaci igényeknek csak mintegy 60 százalékát képesek kielégíteni, s szeptemberben az iskolai étkezdék beindulása után a hiány feltételezhetően még fokozottabban nyilvánul majd meg. A szövetség ezért a sertéshús vámmentes behozatalának engedélyezésére kért és tett javaslatot, amelynek keretében 10 ezer tonna sertéshúst hoznának be az országba. Annak ellenére, hogy az agrárkamara statisztikai felmérése alapján a vágósertések eladása az elmúlt időszakban több mint 17 százalékkal növekedett, még minAz I. osztályú sertéshús felvásárlási ára 17 százalékkal lett magasabb dig nem képes fedezni a keresletet. Az elmúlt évi árakhoz viszonyítva ugyanakkor az I. osztályú sertéshús felvásárlási ára szintén 17 százalékkal lett magasabb. A kereslet egyre erősödő nyomása egyes feltételezések szerint az élősertések felvásárlási árait kilogrammonként akár 60 koronára is felsrófolhatja. A növekvő felvásárlási árakat a feldolgozók belefoglalják az értékesítési áraikba, az utóbbi hetekben az árszintjük már csaknem 2 százalékkal növekedett, ami ugyanakkor a fogyasztói kereslet további növekedését némileg visszafoghatja. Ellenkező irányú tendencia érvényesül viszont a marhahús-piacon. A kínálat már hosszabb ideje meghaladja a keresletet. Az időszerű kínálatot kitevő több mint 2000 vágóállatból 1600-at a nyugat-szlovákiai térségben tartanak nyilván, (tszl) Á vl RÁ R K 0 I K ,,v íi ľ AZ UJ SZÚ MELLÉKLETE A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 07/582 38 330
