Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-19 / 215. szám, szerda

Szerda, 2001. szeptember 19. 5. évfolyam, 9. szám Agrárcenzus először nálunk - a válaszadóknak nem kell tartaniuk attól, hogy adataik illetéktelenül felhasználják Szakmai seregszemlével ünnepelnek Részletes felméréssel Illusztrációs felvétel Területi kiállítás Gadócon ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ TÁJÉKOZTATÓ ország összes me­zőgazdasági ter­méket előállító gazdaságának, farmjának és ház­tartásának adata­it gyűjtik majd össze az év végén (novemberben és decemberben) a kérdezőbiztosok, akik a nálunk elő­ször zajló vagyonösszeírás kereté­ben statisztikai adatokat gyűjtenek a mezőgazdasági termékeket előál­lító egységekről, függetlenül attól, hogy a terméket piacra vagy pedig önellátásra termelik. A népszámlá­lás után ez lesz a második legjelen­tősebb statisztikai adatgyűjtő és - feldolgozó akció, amely révén képet kapunk a mezőgazdasági termelés jelenlegi szerkezetéről, a gazdasá­gok nagyságáról, termékszerkezeté­ről, jövedelmezőségéről. A felmérés során az európai mód­szertannak megfelelően azokról a gazdálkodó és termelő egységekről gyűjtenek adatokat, amelyek meg­felelnek a farmokat jellemző öt fő követelmény valamelyi kének. Ne­vezetesen: legalább 0,5 hektár me­zőgazdasági földterületen gazdál­kodnak, 1500 négyzetméternyi te­rületen intenzív növénytermesztést folytatnak, 500 négyzetméternyi vagy 300 tőkéből álló szőlőültet­vényt művelnek, 1 szarvasmarhát, 2 sertést, 4 juhot vagy kecskét, illet­ve 50 baromfit tartanak. Prémes ál­latok és nyulak esetében a minimá­lis határ 100 darab, a méhészke­dőknél legalább 5 méhcsalád. Az agrárcenzus a Phare program keretében kerül megvalósításra. A felmérés adatokat szolgáltat a vál­lalatok székhelyéről, az állattartás szintjéről az egyes településeken, a mezőgazdasági gépek és beren­dezések koráról, a külső források kihasználásáról, a környezetkímé­lő gazdálkodási formákról stb. Amint azt az agrártárca és a statisz­tikai hivatal illetékesei hangsúlyoz­ták, a válaszadóknak nem kell tarta­niuk attól, hogy adataik il­letéktelen felhasználásra kerül-nek. Ezeket kizárólag statisztikailag fog­ják feldolgozni, semmilyen más cél­ra nem veszik őket igénybe. (1) A gadóci mezőgazdasá­gi szaktanintézetben, amely idén ünnepli fennállásának 105. mmmmmm évfordulóját, az előző évek hagyományához híven szeptember 21-én újra meg­rendezik a regionális mezőgazda- sági szakkiállítást. Amint azt Föl­des Csabától, a Területi Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kamara igazgatójától megtudtuk, a Komá­rom melletti településen sorrend­jében hatodik alkalommal zajló regionális seregszemle a térség agrártermelőinek kínál lehetősé­get termékeik és szolgáltatásaik bemutatására. A bemutatón jelen lesz a John Deere erőgépek szlovákiai forgal­mazója, a komáromi Agroservis, a párkányi Agrovaria öntözőberen­dezések széles választékát vonul­tatja fel, a komáromi Agref vállalat és az MKM Plavecky Mikulás takar­mányadalékokat és -tápokat, az ímelyi Agrocop Rt. új burgonyfaj- tákat mutat be. Megtekinthető lesz a karvai Gradual zöldség- és gyü­mölcskínálata, amely már az EU- szabványoknak megfelelő csoma­golásban kerül piacra. Az úgyszin­tén karvai Flora Bella cég valamint a karvai mezőgazdasági iskola di­ákjai szárított virágokat, cserepes és balkonon nevelhető dísznövé­nyeket mutatnak majd be a kiállí­tás látogatóinak, akik számára az iskola diákjai kultúrműsort készí­tettek, a Polno Bohatá Kft. pedig disznótoros ínyencségekkel várja a vendégeket, (sz) Illusztrációs felvétel Topagro 2000 - a lúcsi mezőgazdasági szövetkezet az átalakítás és szerkezetváltás után a legjobb száz hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalat rangsorában A termőföld megtartó ereje ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Illusztrációs felvételek övetkezetünk több mint 50 éves törté­netében az utóbbi tíz esztendő való­ban sok változást hozott. A szövet­kezeti transzformáció folyamatá­nak sikeres végrehajtásától a ter­melés és a gazdálkodás szerkezeté­nek megváltoztatásáig bonyolult időszakot éltünk át. A gondok és nehézségek ellenére azonban úgy gondolom, szövetkezetünk fenn­maradásának és további fejlődésé­nek továbbra is záloga a jó minősé­gű lúcsi föld és az azt megmunkáló itt dolgozó emberek - szögezte le rögtön az elején Balogh István, a lúcsi mezőgazdasági szövetkezet el­nöke, amikor a legjobb mezőgaz­dasági vállalatok tavalyi rangsora kapcsán a gazdaság eredményeiről, és annak titkairól érdeklődtünk. A dunaszerdahelyi járásban levő szövetkezet két évvel ezelőtt ün­nepelte megalakításának 50. év­fordulóját. A 60-as évek elején Kislúcs és Nagylúcs települések gazdaságainak összevonásával létrehozott szövetkezet, a 90-es évek elején a transzformáció fo­lyamán vagyonának jelentős ré­szét kiadta az érte jelentkezett tu­lajdonosoknak, és mintegy 400 hektár termőfölddel csökkent a vetésterülete is. S noha a rend­szerváltást megelőző időszakban végrehajtott beruházások hitelter­hei hatalmas teherként nehezed­tek rá, sikerült ezt a nehéz idősza­kot is átvészelnie, s ma már elért gazdálkodási eredményei alapján az ország száz legjobb mezőgaz­dasági és élelmiszeripari vállalatá­nak rangsorában szerepel.- Az utóbbi öt év alatt szövetkeze­tünk hitelterheltségét sikerült 7 százalékra csökkentenünk, s kö­telezettségeinkből több mint 20 millió koronát már visszafizettünk- tájékoztatott Bohus Károly, a szövetkezet közgazdásza a gazda­ság további sorsát jelentősen meg­határozó program eredményéről. A termelés és a gazdálkodás en­nek érdekében végrehajtott szer­kezeti átalakítása során sokszor kemény, népszerűtlen intézkedé­seket is kellett hozni, de a szövet­kezet vezetésének még a legna­gyobb nehézségek között is sike­rült a foglalkoztatottságot olyan szinten tartania, hogy a termé­szetes lemorzsolódáson kívül, nem kellett tömegesen elbocsáta­niuk az embereket.- Tisztában vagyunk vele, hogy a gazdálkodásunk még hatékonyabb lenne, ha kevesebb embert foglal­koztatnánk, de ebben a térségben úgy vélem, ma még nem csak kife­jezetten a vállalkozói szemponto­kat kell figyelembe venni - hangsú­lyozta Balogh István. - Az egyszerű dolgos emberek ugyanis nem te­hetnek róla, hogy ebben az ország­ban ilyen a gazdasági helyzet. A termelés szerkezeti átalakítása során a gazdaság a már meglévő erőforrásainak kihasználására épített. Mivel a járásban ezt meg­előzően is itt volt az egyik legma­gasabb szinten az egy hektárra számított állatsűrűség, (jelenleg több mint 100 szarvasmarha jut 100 ha mezőgazdasági földterü­letre és 230 sertés 100 ha szántó­földre), a növénytermesztést egy­értelműen az állattenyésztési ter­melés szolgálatába állították, s termékeiket főleg ezen ágazat ré­vén értékesítik. Mindezt a gazda­sági eredményeik is alátámaszt­ják, hiszen amint azt Bohus Károly elmondta, bevételeiknek 76 szá­zaléka az állattenyésztési termé­kek értékesítéséből származik, a növénytermesztési termékeknek csak 22 százalékos a részesedé­sük. Ugyanakkor nagyot lendít­hetne rajtuk, és sok gondjukat megoldaná, ha számlájukra utal­nák azt a mintegy 10 millió koro­na értékű követelésüket, amelyet a nagymegyeri Milexbe leadott tejért és a már csődeljárás alatt álló dunaszerdahelyi Dumasba le­adott húsért tartanak nyilván. Az állatsűrűség természetesen hat a növénytermesztésre is. A jelenlegi helyzetben, amikor a gazdaságok jelentős része szinte naponta pénzhiánnyal küszkö­dik, s a mezőgazdasági terme­lés legfontosabb bemeneti ténye­zőinek, a vegyszereknek és mű­trágyáknak az áremelkedése né­ha megoldhatatlan feladat elé ál­lítja őket, Lúcson abban a sze­rencsés helyzetben vannak, hogy a termőtalajok tápanyagpótlását saját forrásaikból tudják fedezni. A kitermelt istállótrágyával a vetésforgónak megfelelően éven­te termőterületük 30-40 százalé­kát tudják trágyázni. Bár a tava­lyi aszály katasztrofális következ­ményeit a terméshozamokra még a jól trágyázott földeken is csak részben sikerült kivédeni, tette hozza a szövetkezet elnöke, s ez a hozamokban is éreztette a hatását. Úgy tűnik, hogy Lúcson a szövet­kezet vezetése és az itt dolgozók végre saját kezükbe vették sorsuk irányítását. Fejlesztési koncepciót dolgoztak ki, amelyben megszab­ták, hogy 2005-ig hová szeretné­nek eljutni a gazdasági és műsza­ki fejlesztés terén. Annak érdeké­ben, hogy a gazdaság további sorsáról ezután már ne a véletle­nek és mások kénye-kedve, ha­nem a szorgalmas és céltudatos munka, s annak eredménye döntsön, A cél egyértelműen a termelési folyamat hatékonyságá­nak és intenzitásának növelése, amely egyúttal versenyképessé­gük megőrzését is jelenti. A kon­cepcióba foglalt elképzeléseik megvalósítása érdekében az elkö­vetkező időszakban új traktort, vetőgépet, trágyaszórót, permete­ző- és öntözőberendezést szeret­nének vásárolni, sőt az állatte­nyésztésben a borjúfiaztató fel­újítását is tervezik, miközben a szabadtartásos istállók kialakítá­sa már befejezés előtt áll. A 14,5 millió korona összberuházás fe­dezetére 9 millió korona saját for­rásokból fordítanak, a hiányzó összeget pedig központi támoga­tásból szeretnék pótolni, (szí)

Next

/
Thumbnails
Contents