Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-19 / 215. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 19. KOMMENTÁR Ördögi körbe lépünk MALINÁK ISTVÁN Bármely pillanatban kezdődhet az amerikai válaszcsapás, megnyitva azt a hosszadalmasnak ígérkező háborút, amely alapvetően különbözni fog minden eddigitől. Pontosabban attól, amit a XX. század második felében a háború alatt értettünk. Ezt nem lehet majd a fotelból végignézni a CNN egyenes adásában, mint az Öböl-háborút vagy Jugoszlávia bombázását. Az afgán hegyekben eddig minden nagyhatalom vereséget szenvedett, legutóbb a katonai szuperhatalomnak tekintett Szovjetunió a maga tízéves háborújában. Bushra a hazai közvélemény részéről nagy nyomás nehezedik, hogy mielőbb adja ki a támadási parancsot. Viszont az a legutóbbi kijelentése, hogy Amerika megnyeri a terrorizmus elleni háborút, de ennek ára lesz, jelzi: Washington olyan ingoványos talajra léphet, amely kiszámíthatadan módon és alapvetően megváltoztathatja a világpolitikát. Dőreség azt hinni, hogy a terrorizmus elleni harcot Amerika egyedül vagy csupán európai szövetségeseivel megnyerheti. Ezt jelzi Pakisztán vagy Szaúd- Arábia kulcsszerepe, de a Musarraf-rezsim könnyen belebukhat - különösen ha Iszlámábád katonai konfliktusba keveredik saját torzszülöttjével, az afganisztáni Talibannal - abba, hogy támogatja az USA-t. Hasonló helyzetben vannak más iszlám országok is, amelyekre Washington számít. Szinte kivétel nélkül egy vékony, Amerika-barát vezető réteg áll dühödt, Amerika-ellenes milliók élén. Elsősorban az USA palesztin-izraeli konfliktusban játszott - pontosabban: nem játszott - szerepe miatt. A politikai farkasvaksággal megvert katona, Sáron pedig épp a napokban akarja kihasználni az arabellenes hangulatot, hogy végleg leverje a palesztin ellenállást! Nem olyan egységes a vüág ebben a kérdésben, mint Európából látszik; nem véletlen, hogy a válaszcsapást a terrorizmust elítélő iszlám kormányok a totojázásá- ról ismert ENSZ égisze alatt képzelnék el, ami Washington számára elfogadhatadan. Katonai szakértők nem tanják lehetségesnek az Öböl-háborúhoz hasonló szárazföldi hadműveletet, és a légierő sem lehet olyan eredményes, mint Jugoszláviában. Kommandóegységek- akár több tízezer amerikai és brit katona! - sebészi pontosságú beavatkozásait tartják a legjárhatóbb útnak. A Bush által említett árat először ők fogják megfizetni, mint anno a szovjet desszantosok. Az iszlám szélsőségesek válaszát csak sejtem lehet. Ördögi kör, amely csak akkor szakadhat meg, ha a katonai akciók mellett politikai eszközökkel zúzzák szét politikai és gazdasági hátterüket. JEGYZET Látszat és valóság DUSZA ISTVÁN Napokig küzdöttem, hogy sikerüljön magamra kényszeríteni a hallgatást. Tüdatosan keriiltém az írást, amely minden bizonnyal kívül esett volna ellenőrzött akaratomon. Tartottam tőle, hogy a tehetetlen düh ösztönössége és a hírözön manipuláló hatása uralt volna. Lehetetlennek tűnt fel a látszólagos és az igazi valóság képernyőn át felénk árasztott elegyének hatása alatt igazat írni, akár csupán a saját belső lelki valóságunkról is. Azon a kedden külső és belső emberi mércék és léptékek változtak meg. Remélem, visszafordíthatatlanul a krisztusi szeretet nevében. Az emberiség mégis igazságtalanul viselkedik egy általa megalkotott vallás ártadan hitvallóival szemben. Elfeledkezik arról, amit a többi egy- vagy többistenhitű vallás és felekezet a leírt történelem során terrorista gaztettként saját „egyeden és igaz hite” nevében ezerszer elkövetett. Európa kultúrája és a belőle kisaijadt amerikai kultúra ismét vélt civüizációs felsőbbrendűségébe szerelmes. Ezt emlegetve liheg bosszút az iszlám vallás egésze ellen. Elfeledkezik saját öngyilkos keresztény szektáiról, az amerikai óslakók kipusztításáról, a hindu vallási vüág igazságtalan kasztrendszeréről, Afrika törzsi fanatizmusáról, Kína ideológiai diktatúrájáról, a szerb ortodoxok és a horvát katolikusok mohamedán bosnyákokon elkövetett tömeggyilkosságairól, de légiókképp az északír protestánsok ordasságáról. Nincs mentség egyikre sem. Ezért kellene ugyanoda sorolni valamennyit, ahová az iszlám szekták öngyilkos terroristáit. Nem tudom, mi történt volna Belfastban a katolikus gyerekekkel, ha iskolába menet a protestáns fanatikusokkal szemben nem védelmezik őket a rendőrök. Ha szeptember 11-én igazán megváltozott a létező világrend, akkor várhatóan ezekre a kérdésekre is választ adnak az új világrend kiödői és majdan fegyverekkel kikényszerítői. A pénz hatalma helyett a szeretet hatalma nevében. Utóbbihoz azonban nem kell a fegyver. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Juhász László (58238339) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Szentgáli Anikó - politika (58238314), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit-értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax- 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Nemcovej 32,055/6709548,6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press teijesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz tlače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok teijesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Jry A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, „uöiiíísuaz ellenőrzés eredménye a www.sme.skhonlapon található, or oriubtara E-mail: redakcia@ujszo.com (Reuters-felvétel) Békeüzenet Amerikának. Új-zélandi diákok aláírásokat gyűjtenek az amerikai válaszcsapás ellen Az Egyesült Államoknak Afganisztánban van egy jó szövetségese: a tálibok ellen harcoló földalatti mozgalom Bin Laden holdbéli táj ura Az USA által meghirdetett terrorizmus elleni harc hírére Afganisztán felé fordult a világ. „Hivatalosan” ott rejtőzködik a világ első számú terroristája. Oszama bin Laden jól választott. SZABÓ GERGELY Amerika egyelőre vár. Hírekre, bizonyítékokra. Nincs könnyű dolga. Az már most világos, hogy egy esetleges Afganisztán ellen indított háború nem végződhet az iraki vagy a panamai történésekhez hasonlóan. Itt nincs kit megfélemlíteni, mert mindenki fél, nem lehet akárkit megvásárolni, mert a pénzt egyszerűen nincs mire költeni abban a koldusszegény országban, ahol gyakorlatilag megszűnt a gazdaság, nincs televízió, nincs távközlés; akadozik az áramszolgáltatás, az utakon pedig elefántnyelő lyukak tátonganak. Keveset érne, ha az USA néhány diverzáns egységet bin Laden feltételezett tartózkodási helyére dobna. A hadseregben állítólag senki nem akad, aki pastu vagy darí nyelven beszélne; még kevésbé olyan, aki különbséget tudna tenni a két nyelv több tucat táj szólása között. Nincs az a színész, aki egy iszlám fanatikust híven el tudna játszani éveken át úgy, hogy állandóan betonbunkerekben és barlangokban alszik, nappal fegyverrel a hátán a hegyek között menetel, közben rothadt zöldséget eszik és nőket még csak fényképen sem láthat, mert az is tilos. A térségben minden fehér gyanús. Aki elhagyja Kabult, a fővárost - ahol akad néhány vízöblítéses WC, van néhány kilométernyi aszfaltozott út, sőt néhanapján hosszabb időre bekapcsolják az áramot -, az számíthat arra, hogy állandóan árgus szemekkel figyelik majd, bármerre jár az országban. Ha egyáltalán arra jár. A CIA is bevallotta, hogy szakértői Afganisztánt csak fényképről ismerik, valójában tehát valószínűleg békés kispolgárok, akik nem kockáztatnának meg egy olyan bevetést, ahol rendkívül nagy a hasmenés veszélye. Amerikának azonban van egy jó szövetségese: a tálibok ellen harcoló földalatti mozgalom. Számos jel arra mutat, hogy van egy viszonylag normálisan gondolkodó réteg, amely lelkében nem adta meg magát az országot uraló fanatikus eszméknek. Bár az iszlám rezsim tiltja, a lányokat állítólag föld alatti iskolákban tanítják, sok férfi turbánja alatt rejtegeti haját - ez is tilos -, néha eredeti népzenét is hallani lehet a lehalkított magnókról. A tálibok számukra bitorlók, ellenség, akitől félni lehet, sőt félni ajánlatos, de legyőzetni magát általa kevesek hajlandók. A tizenhatodik században Perzsia próbálta elfoglalni a területet; 1880-ban a britek akarták az indiai gyarmathoz csatolni. Sikertelenül. Amikor jött a hatalmas és erős Szovjetunió modern fegyvereivel, katonák tízezreiből lettek hősi halottak egy értelmetlen háborúban. A tálibok azonban már eleve „bent” voltak, elég volt egy pillanat csupán, amikor a hosszan elnyúló testvérháború okozta gyengeséget kihasználva hatalomra juthattak. Ha azonban az USA a hagyományos módszerekkel tényleg megtámadja Afganisztánt, egyszerűen elvesztheti hallgatólagos segítőtársait. Ahol ugyanis valakit életben hagynak - és az ember most talán ennek is örülhet Afganisztánban -, akkor kérdéses, hogy vajon azt fogja-e választani, aki lebombázza, és elveszi tőle még azt is, ami megmaradt. A tálibok sem titkolják, hogy a városok lebombázásával csak Afganisztán szenved majd, ők nem. A 6500 főt alkalmazó VSŽ jelenleg azon cégek összessége, amelyek nem kellettek az amerikai US Steel befektetőnek Nagytestvér, kistestvér és a leányok JUHÁSZ KATALIN Kevés szó esik mostanában az egykori kassai ipari kolosszus, a Keletszlovákiai Vasmű maradványáról, a VSŽ részvénytársaságról. Márpedig a 19 leányvállalatot tömörítő cég ma is 6500 főnek ad munkát, a vagyonjegyes privatizáció első hullámának köszönhetően pedig mintegy 80 ezer kisrészvényest érdekel a cég további sorsa. A vállalat igazgatótanácsa ráadásul nyereséget jósol év végére, merészen tervezik a jövőt, bár e merészség mértéke csak a következő, rendkívüli közgyűlés után lesz egyértelműen meghatározható. Ha le akarnánk egyszerűsíteni a tényeket, a VSZ jelenleg mindaz, ami nem kellett az amerikai befektetőnek. A hosszas előkészítést követően nagy nehezen mégiscsak Kassára érkező US Steel ugyanis kizárólag az acélgyártással, illetve jövedelmező dolgokkal kíván foglalkozni, nem pedig a Rezeš-érá- ban összevásárolt többi leányvállalattal, melyek között az utazási irodától a takarítócégen át a kórházig minden van. Nem is kerülhették volna el a csődöt, ha a US Steel vállalat USX Corporation néven ismert európai részlege meg nem könyörül rajtuk, és nem tehermentesíti a céget. A VSŽ-nek jelenleg nincsenek adóhátralékai, igaz, több mint 500 peres ügye van, amire külön pénzalapot kellett elkülönítenie, holdingjelleggel működik, 77 vállalatban van részesedése, közülük 21- ben 50% fölötti. Két alappillére a dobsinai Kovostroj és a könnyűfémkonstrukciókat gyártó kassai VSŽ Inžiniering, előbbi 833 millió, utóbbi pedig 1 447 millió korona nyereséget produkált a tavalyi év folyamán. A többi vállalat zömmel az amerikai nagytestvér megrendeléseit lesi, javításokat, mosást-vas- alást, üdültetést, személyszállítást, karbantartást vállal. A holding részvényeinek csaknem 25%-át az említett USX Corporation birtokolja, 21% felett az állami Transpetrol, 16% felett pedig a Nemzeti Vagyonalap rendelkezik, tízszázalékos csomaggal van jelen a Bank Austria, a többi húsz részvényes pedig három százalék alatti tulajdonnal rendelkezik. A VSŽ-részvények az éves jeA részvényesek megszavazták, hogy 170 korona osztalékot kapjanak. lentés szerint 2000-ben a börze legkeresettebb részvényei közé tartoztak, év végén hatodikok lettek az ötvenes „nészerűségi listán”. A vállalat hétfői közgyűlése előtt a legtöbb találgatásra a nyereségrészesedés mértéke, azaz az osztalékok nagysága adott okot. A szétosz- tatlan nyereség összege 3,3 milliárd korona, az igazgatótanács javaslata alapján ez részvényenként 120 koronát jelentett volna a tulajdonosoknak, miután a törvény értelmében a cég 150 milliót a tartalékalapba utal. Az elmúlt héten kiszivárgott, hogy néhány fontos részvényes 200 korona feletti összeggel lenne elégedett. A felügyelőtanács végül 170 koronás, kompromisszumos javaslatot teijesztett a közgyűlés elé, ez amiatt okozott fokozott izgalmakat, mert napokon át olyan hírek érkeztek, hogy amennyiben a közgyűlés 120 koronánál magasabb részvényenkénti osztalékot szavaz meg, a vállalat elnök-igazgatója, Anton Bidovský, illetve a teljes igazgatótanács lemond. A nagy vehemencia a közgyűlés napjára jócskán alábbhagyott, sőt Bidovský nyilatkozatban utasította vissza a lemondás lehetőségével foglalkozó újságcikkeket, mondván, hogy a testületben még csak szó sem esett ilyesmiről. (Ki tudja, honnan szedték a zsurnaliszták az információkat egy héttel a közgyűlés előtt...?) Az igazgató szerint nem forog fenn a média , felhasználásának” esete. Csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy a VSŽ felügyelőtanácsának John H. Goodish, a kassai US Steel elnöke is tagja, a nagytestvérről pedig tudni lehet, hogy tár- gyalgat a Transpetrol-részvények megvásárlásáról, az állam pedig természetesen legalább annyit szeretne visszakapni, amennyit annak idején befektetett. A 170 koronás összeg két részből áll: 90 korona a VSŽ tavalyi nyereségéből, 80 pedig a vállalat által a közelmúltban bekebelezett VSŽ Inžiniering elmúlt évekbeli nyereségéből származik. Ez utóbbi összeggel az igazgatótanács is egyetértett, ama bizonyos 90 korona helyett azonban csupán 40- et szerettek volna megszavaztatni. A jelen lévő részvényesek viszont 99%-os, letaroló többséggel hagyták jóvá a felügyelőtanács javaslatát. Bidovský erre úgy reagált, hogy semmi baj, a vállalatnak meg se kottyan a 800 milliós „többletköltség”, bár előzőleg úgy nyüatkozott, hogy a stabilitás és a fejlesztés lehetőségének biztosítása érdekében állapítottak meg 120 koronás részvényértéket. A cég egyébként, erejél demonstrálandó a napokban kivár befektetni 150 milliót a VSŽ Inžinie ringbe. A Vihorlat Snina gépgyártó részlegének megvásárlását, amit már hosszabb ideje fontolgatnak szintén a közeljövőben szeretnél nyélbe ütni. Mivel a jövő januártó hatályba lépő törvénymódosítás ér telmében egy részvénytársaság csal abban az esetben fizethet osztalé kot, ha nincsenek adósságai a; előző évekből, decemberig szükséj van egy rendkívüli közgyűlés össze hívására. A VSŽ ugyanis az 1997 98-as rossz gazdálkodás „eredmé nyeképp” 10 milliárd koronás vesz teséget tart nyilván. Ennek egy ré szét úgy kívánják előteremteni hogy az említett rendkívül közgyűlésen alaptőke-csökkentés hajtanak végre, az ezévi tervezet nyereségből 1,3 milliárd koronát et re szánnak. Rendet kell csinálni a le ányvállalatok háza táján is, enne ékes példája az említett VSŽ Oce beolvadása a nagy egészbe, ezt szír tén hétfőn szentesítette a közgyűlé: A privatizációs minisztérium is sze retne mielőbb tisztán látni VSŽ-úg) ben, legalábbis így fogalmazó: hétfőn Vladimír Drozda államtitká Szerinte kérdéses, eladják-e az ami rikaiaknak az állami részesedés mivel a Transpetrol részvényesi jobban járnának, ha önállóan be csátanák áruba részesedésüket.
