Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-17 / 213. szám, hétfő
2001. szeptember 17., hétfő 11- oldal Albert Flórián, az utolsó futballcsászár, az egyetlen magyar aranylabdás hatvanesztendős Egyedülálló és utánozhatatlan Az Üllői út Császára és az Aranylabda (Archív-felvétel) Állásfoglalás elfogadásával ért véget a fair play-értekezlet Útravaló a jövőbe ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Istenítették és a pokolba kívánták, ajnározták és szidták. Ilyen a sztárok sorsa. Albert Flórián szupersztár volt, a pályák elegáns futballcsászára, aki az ötvenes évek végétől tíz esztendőn át őrizni tudta a trónját. Azóta sem lett Magyarországon senkiből sem Albert, nem futottak be még karrieijéhez hasonlót sem. TOMI VINCE Amikor tizenhétévesen pályára lépett első bajnoki mérkőzésén a Ferencváros színeiben középcsatárként, sokan legyintettek. Mit akarnak ezzel az Alberttel? Ilyen mozgással és ezekkel a lábakkal legfeljebb közepes fedezet lehet belőle. Aztán kapásból lőtt egy gólt, utána még egyet. De milyet! Negyven méterre a kaputól megindult egy labdával, mint régen a hercegszántói réten, dőltek körülötte az ellenfelek, egyik védő, másik védő, a kifutó kapus, és a sovány, langaléta gyerekember 8 méterről a hálóba vágta a labdát. Tipikus Albert gól volt. Majd amikor tizennyolc évesen ugyanezt megismételte az NSZK elleni válogatott meccsen a Népstadionban (a német térfél közepéről tört a kapu felé, képtelenek voltak tőle elvenni a labdát, egy védőt, kettőt, majd a harmadikat is kicselezte, kissé kisodródva 7-8 méterről lőtt a hálóba), mindenki előtt világossá vált: Magyarországon újabb csodacsatár született. Ezrek és ezrek jártak a kedvéért mérkőzésekre. Nem győzték eléggé csodálni szellemes, könnyed, elegáns és bravúros megoldásait. Furcsán, szinte kígyózva vezette a labdát, siklószerűen mozgott, cselezett, senki sem értette, honnan tanulhatta ezeket a mozdulatokat. Mástól nemigen láthatta, valahogyan maguktól jöttek belőle. Rendkívüli volt a fejjátéka, kiváló a rúgótechnikája, mert ha nem is lőtt távolról kapura, ha nem is lőtt erősen, Albert Flórián játékát jól jellemzi, hogy arról még a nagy elődök, a magyar futball legsikeresebb generációját képviselő Aranycsapat játékosai is elismeréssel szólnak. BUZÁNSZKY JENŐ minden idők legnagyszerűbb magyar válogatottjának jobbhátvédje játékosként ugyan nem találkozott a pályán Alberttel, de a Dorog vezetőedzőjeként többször is szembe került a Császár által vezényelt Ferencvárossal. „Csak az öregfiúk válogatottban futballoztunk együtt, de természetesen ismerem és nagyra becsülöm Albert Flórián játékát, a százéves magyar futball legnagyobbjai közé tartozik, minden tiszteletet megérdemel a születésnapján, nemcsak mint futballista, de mint ember is.” GROSICS GYULA az Aranycsapat olyan játékosa, aki hosszúra nyúlt pályafutása alatt csapattársa is volt Albert Flóriánnak a magyar válogatottban. „Albert Flóri akkortájt robbant be a magyar futball élvode löketeibe mindig adott valami fineszt. Emlékszem, az 1960-as olimpia előtt Brünnben játszott selejtezőt Csehszlovákia és Magyarország, s a 2:1-es vendéggyőzelemmel végződött meccsen Albert rúgta a második gólt, amelyről a csehszlovák kapus azt mondta, nagyon rafinált volt. A tizenhatos és környéke volt a világa. Nem rendelekezett két tüdővel, mint klubtársai Rákosi vagy Fenyvesi, játékának lényege abból állt, hogy 6-8 ember közül valahogyan kiszabadult a labdával. Ahogy maga is mondogatta, a gubancot szerette. Talán nem tévedünk, ha leíijuk, pályafutása alatt nem lőtt ötnél több gólt a tizenhatonalába, amikor az én pályám már leszálló ágban volt. Sokszor szerepeltünk együtt a válogatottban, többek között a chilei világbajnokságon is, de emlékezetes az is, hogy nagyszerű meccseket vívtunk ellenfélként a Ferencváros és a Tatabánya összecsapásain.” SZEPESI GYÖRGY, az MLSZ tiszteletbeli elnöke elsősorban a rádiós közvetítések sztárriportereként figyelhette nagyon közelről Albert futballját. A Ferencváros fiatal sztárjának felbukkanására, a tehetségéről érkező első hírekre Szepesi pontosan emlékszik. „Barcs Sándor szólt egyszer, hogy ha meg akarom nézni a jövő Hidegkútiját, menjek vele a Ferencváros ifi egyik meccsére. Ez 1957-ben lehetett, amikor Albertet még nem ismerte mindenki, de valóban egyre többen beszéltek róla. Sanyival kimentem a meccsre, és valóban egy igen tehetséges srácot láthattam az FTC csatársorában.” PALOTAI KÁROLY ugyancsak son kívülről. Tulajdonképpen azt csinált a pályán, amit akart. Csodálatosan improvizált. Ebben rejlett az aranycsapat erénye is. Nem véletlen hát, hogy sokan állították, Albert volt az utolsó, aki még nyugodtan beilleszthető lett volna abba az aranycsapatba. Háromszoros magyar gólkirályként érkezett az 1966-os angliai világbajnokságra, ahol a magyar válogatott felejtheteden meccsen 3:l-re legyőzte a világbajnok brazil együttest. Albert már új szerepkörben játszott, hátulról vagy a pálya közepéről indult a labdával, és azon a napon egyszerűen nem lehetett feltartóztatni, leszerelni, valósággal a pálya ura volt, minden támadásnak ő volt a szellemi irányítója. A tévé jóvoltából élvezhettük labdalevételeit, cseleit, kígyóvonalú előretöréseit, hosszan meglőtt vagy perdített átadásait. Micsoda labdáídcal hozta helyzetbe Benééket! Nem vitás, itt szerezte az előleget a későbbi Aranylabda-kitüntetéshez. Még abban az esztendőben meghívták Brazíliába, a Flamengóhoz bemutató körútra, hogy közvetíen közelről láthassák, ki volt az, aki őket a vb-n megleckéztette. Aztán Európában idősebb a hatvanéves Albert Flóriánnál, de ő még sokszor játszott a Fradi világhírű játékosa ellen. Később aztán játékvezetőként is volt alkalma testközelből figyelni a Császár jónéhány mérkőzését. „Albert nagyon jó futballista volt, • aki elsősorban játszotta a futballt, olyan finomságokat tudott, amelyeket rajta kívül nagyon kevesen. Alighanem hazulról, Hercegszántóról hozta azokat a finom cseleket, amelyeket otthon a gyerekek között játszva tanult meg, istenáldotta tehetségének köszönhetően.“ A nagy játékosegyéniségek életében az edzőknek, mestereknek biztosan legalább akkora szerepe van, mint a tehetségnek, vagy a sikerhez szükséges egyéb fontos tényezőknek. Albert Flórián pályafutását több nagyszerű edző segítette. Közöttük BÄ- RÓTI LAJOS, akivel kapcsolatban talán elég annyit megemlítem, hogy ő jelölte előszóra magyar válogatott megkoronázták, 1967-ben neki ítélték kontinensünk legjobb futballistájának járó díjat, az Aranylabdát. Olyan neveket előzött meg, mint B. Charlton, Johnston, Beckenbauer vagy Eusebio. Azintelligens, jó megjelenésű és beszédű Albert népszerűségének csúcsára jutott, valóságos nemzeti értékként kezelték, nem kevesen szobrot kívántak neki emelni Budapesten. Ha szerepelt a Ferencváros külföldi meccsein, tízezer dollárt kapott a csapat, ha nem, csak ötöt. Különböző rendű és rangú vezetők a tenyerükön hordozták. Amikor például azt mondta, nem megy Iz- landra a csapatot szállító repülőgépen, mert az nagyon ráz, elintézték, hogy egy másikon utazzon Londonból a szigetre. Egyedül. Ha kedve volt, a Fradiban és a válogatottban brillírozott, számos meccset döntött el játékával, látványos góljaival. Ahogy maga is mondta, sohasem érezte nyűgnek a játékot, mert az mindig tartogatott számára izgalmat, új és új megoldásra váró szituációkat. Csak edzeni ne kellett volna. Utálta a tréningeket. Fizikálisán nem bírta. „Pályafutásom kezdetétől csak azt csináltam, amire születtem, amihez alkatomból, képességeimből adódott, ami Én voltam. Ha az embert ki akarják fordítani a bőréből, akkor vége” - mondta egyik rádióinterjújában. És bizony ki akarták. Nem volt harcos típus, a játékot szerette, mégha kigúnyolták is, hogy csípőre tett kézzel futballozik. A hatvanas években dívott erőfutball szellemében azt kívánták tőle, modem középpályásként fusson, gyötrődjön, ütközzön, ne csak művészkénjén, cipelje ő is azt a bizonyos zongorát. Megpróbálta. Aztán 1970 márciusában a dánok elleni koppenhágai vb- selejtezőn egy ütközés során súlyosan megsérült. Egy év kényszerpihenő. A szurkolók nem feledték. Amikor egy bajnoki meccsen visszatért, a bemelegítésnél rendőrkordonnak kellett védeni a drukkerektől. Újra csillogott, de már nem volt a régi. Meg különben is nem tudott igazából átállni a rohanó stílusra, a gépies erőfutballra, persze a lába sem bírta a megterhelést. 1974. március 17-én az FTC-Zalaegerszeg mérkőzésen cserejátékosként sírva búcsúzott el a közönségtől. Edzős- ködött Líbiában, irányította az FTC ificsaptát, de mindenütt mintha korábban fényesen csillogó önmaga árnyékában leledzett volna. Egy kis túlzással mondva, most is így van. Az utolsó magyar futballcsászár a Ferencváros szakosztály-alelnöke. kezdőcsapatába Albert Flóriánt, s ő volt a szövetségi kapitány három legnagyobb válogatottbeli sikere, az Eb-bronzérem, valamint a világbajnoki ötödik és hatodik helyezés megszerzésének alkalmával is. „Ha nem volt sérült, nálam minden válogatott mérkőzésen szerepelt Albert Flórián. Sokan megorroltak rám, mondván, hogy Albertnek bérelt helye van a csapatban, pedig én nem is titkoltam soha, hogy egy ilyen tudású játékosnak minden körülmények között igyekszem lehetőséget adni.” MÉSZÖLY KÁLMÁN a válogatottban sok-sok alkalommal játszott együtt Alberttel, a bajnokságban azonban a Vasas védójeként hatalmas csatákra kényszerült a Fradi Császárával. „Őszintén megmondom, nem csak az udvariasság mondatja velem, hogy nagyon nehéz volt Flóri ellen játszani, be kell vallanom, hogy több ízben fölém kerekedett.” (NS) Pozsony. „Elegedhetetlenül szükséges a fair play életstílusként való népszerűsítése, de nem csak a sportban. Ebben a szellemben kell egyesíteni a szülők, tanárok és edzők nevelési tevékenységét. Az élsportolókat arra kell rávezetnünk, hogy erkölcsi kötelességük a jó példamutatás. Az ifjúság nevelésében olyan célokat kell előtérbe helyezni, melyek megvalósítása nem vezet a fair play szabályainak tudatos megsértéséhez” - áll többek között abban az állásfoglalásban, melyet a 7. európai fair play-értekezlet résztvevői fogadtak el fővárosunkban. A pénteken véget ért tanácskozáson 20 ország 30 küldötte vett részt. A zárónap krónikájához tartozik, hogy az előadások után élénk és színvonalas vitafórum zajlott. Ebben a jelenlegi szlovák élsportolók közül Martina Moravcová úszónő és Juraj Bača komáromi kajakos mondta el véleményét a fair play kérdéseiről, részletesen ecsetelve a doppingról alkotott észrevételeiket. A vitában részt vett az egykori kiváPozsony. Szombaton az Aréna Színházban ünnepélyes keretek között hirdették ki a Szlovák Olimpiai Bizottság fair play-klubjának díjazottjait a 2000-es esztendőre. A sportszerű tettek kategóriájában az NHL-ben korongozó Pavel Demitra, Elég Jakubička fociedző és Michal Pšenko (északi összetett) részesült elismerésben, Hilda Múdra műkorcsolyaedző egész pályafutása alatt sportszerűségre nevelte védenceit, ezt méltányolták az illetékesek. PAVOL DEMITRA - A St. Louis Blues korongozója az 1999/2000-es szezonban az NHL sportszerűségi díját kapta. Demitra számára ez volt az egyik legsikeresebb idény. Berlin/Róma. Továbbra is életveszélyben van Alex Zanardi, aki az amerikai autós gyorsasági CART-sorozat európai debütálásán, a németországi Lausitzringen szombaton súlyos balesetet szenvedett, s mindkét lábát amputálni kellett. A 34 éves egykori For- ma-l-es olasz pilóta a 154 körös verseny 143. körében Hondájával a boxutcából kihajtva megpördült és összeütközött a közel 320 km/órás sebességgel hajtó kanadai Alex Taglianival.- Azonnal megműtöttük Zanardit, Los Angeles. Az Egyesült Államokat kedden ért terrortámadás után rengetegen igyekeznek segíteni az áldozatok hozzátartozóinak, illetve a sebesülteknek. Mark Cuban, az észak-amerikai profi kosárlabdabajnokságban (NBA) szereplő Dallas Mavericks tulajdonosa egymillió dollárt ajánlott fel a mentési munkálatok közben elhunyt rendőrök és tűzoltók családjainak. - Nem leheló lengyel vágtázónő, Irena Szewinska, a román középtávfutás egykori csillaga, Maricica Puica és Zdravka Jordanova, aki bolgár színekben került az evezés világnagyságainak sorába. Mindhárman olimpiai bajnokként ma a sport küldöttei országukban és földrészünkön egyaránt. Carlos Goncalves, az európai fair play-mozgalom portugál elnöke zárszavában nagyon sikeresnek minősítette a fórum munkáját. Az előadások, hozzáászólások és a bemutatott anyagok igazolták, hogy a kijelölt témakörben (Fair play-viselkedés az élsportban és az ifjúságra gyakorolt hatása) kimerítő szakmai meglátások hangzottak el. „Mit viszünk magunkkal út- ravalóul? A szép emlékekkel, a rendezők vendégszeretetével e- gyütt azt a kötelességtudatot is, hogy bárhova megyünk, a fair play szellemében cselekedjünk a sportpályákon és az élet bármely területén. Abban bízom, hogy módunkban lesz mindig és mindenhol így fellépni” - fejezte be a mozgalom európai vezetője, (jmk) F.LF.G JAKUBIČKA - A pozsonyi Inter ifjúsági futballcsapatának edzője megmentette egyik játékosa, a tehetséges Juraj Chlebo életét. MICHAL PŠENKO - Az országos nyári északi összetett bajnokságon az egyik emelkedőn megelőzte az addig vezető Jan Matúrát. Ekkor véletlenül eltörte vetélytársa síbotját. A célegyenesben Pšenko biztos győztesnek látszott, Matura a második helyen állt, ám léc nélkül nem volt esélye a sikerre. Pšenko azonban megállt és hagyta, hogy riválisa nyerje a versenyt. HILDA MÚDRÁ - Rendkívül eredményes edzői pályafutás áll mögötte, több műkorcsolyázó tartozott védencei közé. Leghíresebb tanítványának Ondrej Nepela számított. de, sajnos, a két összeroncsolódott lábát már nem tudtuk megmentem. A versenyző állapota stabilizálódott, azonban továbbra is az életéért küzdünk - mondta Walter Schaffartzik, a berlini kórház főorvosa. Tagliani szintén az intenzív osztályon fekszik, de ő nincs közvetlen életveszélyben. Az olasz lapok egyöntetűen azt állítják, hogy a Lausitzring elátkozott hely. Áprilisban a honfitárs, a szintén korábbi Forma-l-es versenyző, Michele Alboreto halt meg ugyanitt tesztelés közben, majd néhány nappal később egy pályamunkás vesztette életét, amikor egy autó elgázolta. tünk eléggé hálásak azoknak az embereknek, akik elhunytak, hogy másokon segítsenek - mondta Cuban. Az Egyesült Államok egyetemi atlétikai szövetsége ötmillió dollárral támogatja az áldozatok rokonait, Keyshawn Johnson, a Tampa Bay Buccaneers amerikaifutball-csapat klasszisa egymillióval segít.- Nem sajnálom a pénzt, ha tehetném, az elhunytakat támasztanám fel. Az élet a legdrágább kincs - jelentette ki a játékos. NÉVJEGYKÁRTYA Név: Albert Flórián Született: 1941. szeptember 15., Hercegszántó Klubja: Ferencváros Bajnoki mérkőzéseinek száma: 351 (257 gól) Válogatottságainak száma: 75 (31 gól) Sikerei: Európa-bajnoki (1964, akkor még Nemzetek Kupája) és olimpiai bronzérmes (1960); WK-győztes; négyszeres magyar bajnok; háromszoros gólkirály (I960 - 27 gól, 1961 - 21 gól, 1965 - 27 gól); Aranylabda-tulajdonos (1967). A CSÁSZÁRRÓL MONDTÁK Méltányolták Hilda Múdra műkorcsolyaedző munkásságát Sportlovagok kitüntetése TASR-JELENTÉS CART-sorozat: Alex Zanardi továbbra is életveszélyben Tragikus európai debüt * MTI-INFORMÁCIÓ „Nem lehetünk eléggé hálásak azoknak, akik elhunytak" Milliós adományok MTI-HÍR
