Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-04 / 203. szám, kedd

Politika ŰJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 4. Felújította vitáját a macedón törvényhozás az albánok jogainak kiszélesítéséről Maradnak a katonák? A fővárosba, Szkopjébe spanyol katonák érkeztek. Azt még senki sem tudja, mikor mehetnek haza. (TASR/EPA-felvétel) Moszkvában megtagadták a dalai láma kérését Nem kapott vízumot mti-hír Amerikai cáfolat Washington. A nemzetbiz­tonsági tanács szóvivője meg­erősítette: Washington tájé­koztatni kívánja Pekinget a tervezett amerikai rakétavé­delmi rendszerrel folytatan­dó kísérletekről. Ugyanakkor tagadta a The New York Timesnak azt az állítását, hogy az USA immár nem el­lenzi a kínai atomrakéta-ar- zenál felfejlesztését, s az sem igaz, hogy esetleg hajlandó lenne Pekinggel a föld alatti kísérleti atomrobbantások felújításáról tárgyalni. (MTI) Közös európai határőrség Regensburg. A német belügy­miniszter pártolja közös euró­pai határrendőrség létrehozá­sát a schengeni országok külső határainak ellenőrzésére. Né­metország keleti határait ille­tően Otto Schily megjegyezte, hogy az ott posztoló német ha­tárőrök azért Lengyelország és Csehország EU-belépése után sem maradnak máról holnap­ra munka nélkül. (MTI) Putyin jelképes gesztusa Moszkva. Oroszországban is meglepetést keltett, hogy a Finnországban tartózkodó Putyin elnök koszorút helye­zett el a Moszkvában koráb­ban ősellenségnek tekintett Mannerheim finn marsall sír­jánál. A gesztust úgy lehet ér­tékelni, hogy Oroszország le akaija zárni a múlt konfliktu­sait. A legismertebb finnként számontartott Mannerheim élete során háromszor is har­colt az oroszok ellen. (MTI) Putyin főleg a gazdasági kap­csolatokról tárgyal Helsinki­ben (TASR/EPA) Amerikai és brit régészek Irakba Bagdad. Irak feszült viszonya Washingtonnal és Londonnal nem akadálya a régészeti együttműködésnek - közölte az illetékes főhatóság igazga­tója ezért szívesen látnának amerikai és brit régészeket iraki ásatásokon. Az 1991-es Öböl-háborútól ez év augusz­tusáig nyugati tudósok egyál­talán nem vehettek részt iraki feltárásokon. Augusztus eleje óta azonban osztrák, olasz, spanyol és német kutatók is érkeztek Irakba. (MTI) Leszámolás Koszovóban Pristina. Ismeretlen tettesek megöltek a hét végén egy szerbbarát koszovói albán po­litikust. Andrea Angeli, a ko­szovói ENSZ-adminisztráció szóvivője tegnap közölte: Gomje Godance-i otthonában törtek rá a géppisztolyos me­rénylők a 47 éves Cerím Ismailire, a Koszovói Demok­ratikus Kezdeményezés titká­rára. Súlyos sebesüléssel a pristinai kórházba szállítot­ták, de az orvosok már nem tudtak rajta segíteni. Ismaili állítólag Milosevics politikájá­val rokonszenvezett. (MTI) Szkopje/London/Bécs. Több­napos szünet után tegnap folytatta vitáját a macedón törvényhozás az albánok jo­gainak kiszélesítését szolgáló alkotmánymódosításról. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A parlamenti munkát előzőleg arra hivatkozva függesztette föl Sztojan Andov parlamenti elnök, hogy a folytatáshoz előbb szavatolni kell az otthonaikból elmenekülni kény­szerült macedónok hazatérését. Mark Laity NATO-szóvivó közben Szkopjéban azt közölte, hogy miha­marabb - de mindenképpen csak a mára előirányzott alkotmánymódo­sítási szavazás után - folytatni akarják az albán gerillák fegyverei­nek begyűjtését. Üdvözölte a szkop­jei parlament vitájának felújítását, és hangsúlyozta, hogy az döntő fontosságú a békemegállapodás gyors végrehajtása szempontjából. Arra a kérdésre, esedeg meghosz- szabbítják-e majd az egyhónaposra tervezett Hatékony Begyűjtés fedő­nevű akciót, a szóvivő lakonikus nemmel válaszolt. Elismerte ugyan, hogy a nemzetközi közösség gondolkozik a begyűjtő akció utáni teendőkön, de elutasított minden­nemű spekulációt a NATO-misszió határidejének kitolására vonatko­zóan. Geoff Hoon brit védelmi mi­niszter a BBC-nek adott tegnapi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az albán lázadók fegyvereinek összeszedése kielégítően zajlik. Azt mondta, bizonyosak abban, hogy (a harminc nap leteltével) más lesz ott a helyzet, mint annak előtte. A miniszter hangsúlyozta, hogy „ez nem csupán fegyverbegyűjtés, ha­nem politikai és alkotmányos folya­mat is Macedóniában”. Hozzátette: Jeruzsálem/Tel-Aviv/Durban/ Áramán. Az EU külpolitikai főkép­viselője Izraelbe érkezett. Javier Solana folytatja a Peresz izraeli kül­ügyminiszter és Arafat palesztin el­nök közötti találkozó tető alá hoza­talára irányuló uniós diplomáciai erőfeszítéseket. Találkozott Sáron miniszterelnökkel, közvedenül an­nak Moszkvába indulása előtt, majd Peresszel Jeruzsálemben, Arafattal pedig a ciszjordániai RámaUáhban tárgyalt. Diplomaták azt latolgat­ták, hogy Peresz és Arafat találkozó­jára esedeg a Milánó melletti Cemobbióban szeptember 7. és 9. között esedékes üzleti tanácskozás adhat alkalmat. Arafat tegnap Ammánban azt mondta, hogy még nincs konkrét döntés a Peresszel ter­vezett találkozó ügyében. A dél-afrikai Durbanben zajló, rasz- szizmusellenes ENSZ-konferencián tárgyalások folytak egy olyan nor­vég tervezetről, amely kompro­misszumot eredményezhet a pa­lesztinokkal szembeni izraeli politi­ka minősítésének kényes kérdésé­ben. Tom Lantos amerikai törvény­hozó elfogadhatónak ítélte a nor­vég javaslatot Washington számá­ra, de részletekbe nem bocsátko­zott. Mint ismeretes, előzőleg a kor­MTI-HÍR Róma. Bármelyik olasz városban rendezzék is az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) novemberi világkonferenci­áját, az olasz hatóságok a tanács­kozás idején egyetíen nagyváros központjában sem fogják engedé­lyezni a tüntetéseket - jelentette ki Carlo Giovanardi, a parlamenti kapcsolatok minisztere. Az olasz kormány és a FAO közötti egyezte­találkozni fog a macedón vezetők­kel, hogy „kiemelje fontos szerepü­ket a folyamatban”. James Pardew amerikai megbízott a NATO-szóvivóvel ellentétben teg­nap Szkopjéban lehetségesnek mondta, hogy a fegyvereket begyűj­tő NATO-katonáknak feladatuk el­végzése után még ott kell majd ma­radniuk a törékeny békeegyezmény mányoktól függeden nemzetközi szervezetek párhuzamos tanácsko­zásukon rasszista és apartheid ál­lamnak bélyegezték Izraelt a meg­szállt területek palesztin lakosságá­val szembeni diszkriminációjáért. Jeruzsálemben tegnap két robban­tásos merénylet is történt, sérültek szerencsére nem voltak. Ezt köve­tően izraeli helikopterek megtá­madták és három rakétával lerom­bolták a palesztin hírszerzés egyik épületét a ciszjordániai Hebrontól délnyugatra fekvő Durában. Az iz­raeli hadsereg megerősítette a pa­lesztin biztonsági szolgálat hírét a támadásról. Az akció válasz volt a vasárnapi és tegnapi palesztin tá­madásokra. Sáron izraeli kormányfő hajlandó lenne lebontani a zsidó telepeket, cserébe a palesztinokkal kötendő valódi békéért - mondta hétfői saj­tóértekezletén Meir Sitiit igazság­ügy-miniszter. A mérsékeltnek te­kintett politikus ugyanakkor fi­gyelmeztetett, hogy az izraeli had­sereg gyorsan vissza tudná foglal­ni az egész nyugati partot és Gázai övezetet, ha az erőszak folytató­dik. Mint fogalmazott, ha a pa­lesztinok visszatérnek a tárgyaló- asztalhoz, „meg lesznek lepve, mi­lyen messzire hajlandó elmenni tés eredményére várva egyelőre számos elképzelést mérlegelnek az illetékesek a világkonferencia hely­színét illetően. Az már bizonyos, hogy Olaszországban, de nem a Rómában (ahol a FAO székhelye is található) gyűlnek össze a mintegy 190 országból érkező küldöttek. A FAO mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy tekintélyes helyszín adjon otthont a találkozónak, fon­tos gyakorlati szempont, hogy leg­alább száz kilométeres körzeten végrehajtását ellenőrző nyugati pol­gári személyek védelmére. „Azok az EBESZ-országok, amelyek fölkérést kaphatnak fegyvertelen ellenőri szerepre, nagyobb biztonságot igé­nyelnek az érzékeny térségekben” - mondta telefonon a Reutersnak Bécsból, ahol az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ta­nácskozásán vett részt. Geoana a státustörvényről Bukarest egyeztet Bukarest. A román-magyar kor­mányközi vegyes bizottság szep­temberben Budapesten tervezett ülése előtt Románia konzultációkat folytatott a magyar státustörvényról a szlovák és a jugoszláv illetékesek­kel is - közölte tegnap Mircea Geoana román külügyminiszter. Constantin Diaconescu román kül­ügyi államtitkár konzultációiról a román külügyminisztérium koráb­ban azt a tájékoztatást adta, hogy Románia, Szlovákia és Jugoszlávia egymáshoz közeli álláspontot vall a magyar státustörvényről. Mindhá­rom ország a törvény diszkriminatív és területen kívüli jellege miatt nyugtalan. Ez utóbbi elsősorban a magyar igazolványokkal kapcsolat­ban vetődik fel. Geoana szerint mindhárom ország szeretné megis­merni a törvényhez készülő végre­hajtási utasításokat, de ezek tartal­máról még nem kaptak tájékozta­tást. „A törvényben van néhány olyan alapkérdés, amely nem felel meg az európai normáknak és elvá­rásoknak. Ezek Románia számára elfogadhatatlanok” - szögezte le, hozzátéve: „örömünkre szolgál, hogy hasonlóan gondolkodnak a szlovák fővárosban és ha kevésbé nyütan, de Belgrádban is”. (MTI) belül legyen egy nemzetközi repü­lőtér, de nem akaija, hogy valami­féle katonai létesítményben, lakta­nyában kelljen a vüágélelmezéssel kapcsolatos, nagy horderejű prob­lémákat megvitatni. Az olasz ven­déglátók határozottan vallják, hogy a FAO-konferenciára nem ke­rülhet sor városközpontban vagy olyan helyen, ahol bármiféle inci­dens művészeti értékeket károsít­hat. Ezért zárták ki például Paler­mói és Velencét. Moszkva. Orosz sajtóértesülések szerint a moszkvai külügyminisz­térium megtagadta a tranzitvízu­mot a dalai lámától, ezért Tibet vallási vezetőjének minden bi­zonnyal el kell halasztania szep­temberre tervezett mongóliai láto­gatását. Az emigrációban élő dalai láma csak Oroszország érintésével tudná felkeresni az Oroszország és Kína közé ékelődött belső-ázsiai országot. A vízum megtagadását Moszkva. Nagyerejű pokolgép robbant tegnap az oroszbarát cse­csen kormány grozniji hivatalá­ban. A merényletnek egy halottja és két sebesültje van, az éppen ülé­sező kormány tagjai közül senki nem sérült meg. A bombát a kor­mányépület második emeleti mos­dójában helyezték el, az alatt a te­rem alatt, ahol a kabinet üllé- sezett, Ahmad Kadirov, a Moszkva által elismert csecsen vezető el­nökletével. A robbanás során egy takarítónő vesztette életét, mind­Berlin. Ismét nyomást kell gyako­rolni a cseh kormányra a beneši dekrétumok hatályon kívül helye­zése érdekében - jelentete ki Edmund Stoiber bajor kormányfő az Elüldözöttek Szövetségének hét végi berlini rendezvényén. Csehor­szág uniós törekvései kapcsán utalt arra, hogy a Beneš-dekré- tumok ellentétesek az Európai Unió által vallott értékrenddel, s hangsúlyozta, hogy nem engedhe­tő meg a történelem szelektív mó­Cseh Légitársaság Elmaradt a sztrájk Prága. Mégsem léptek sztrájkba a múlt hét végén a Cseh Légitársaság (ČSA) pilótái, mivel az utolsó pilla­natban sikerült megállapodniuk a béremelés mértékéről a munkálta­tóval. A pilóták eddigi havi 61 ezer koronás átlagbére az emelés után meghaladja a 70 ezer cseh koronát. Viszont a három évre szóló garan­tált béremelés mértéke az eddigi 51,4 százalékról 47 százalékra csökken. Ezzel szemben ismét megkapják a teljesítmény szerinti bérkiegészítést, ami a havi fizetés 30 százalékát is elérheti. Mindez a ČSA évi bérköltségeit 100 millió koronával növeli. (CTK) MTI-HÍREK Szöul. Észak-Korea hétfőn hivatalo­san is megerősítette, hogy újabb megbeszélésekre keiül sor Dél-Ko- reával, és ezzel véget vet a Korea- közi tárgyalások hat hónapja tartó befagyasztásának. Erről az északiak hivatalos üzenetet is átadtak a két országot 1953 óta elválasztó demili- tarizált övezet központjában, Pan- mindzsonban. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint azonban Szö­ul óvatosságra int az északi tárgya­lási javaslatot illetően. A két ország vezetői közötti múlt évi látványos közeledést követően, március óta lé­nyegében nem volt hivatalos kap­csolatfelvétel a két Korea között. Figyelmet érdemel, hogy tegnap Szálban a dél-koreai parlament ­egyértelműen Peking nyomásának tulajdonítják az értékelések, va­gyis hogy Moszkva félti déli szom­szédjával kialakított kapcsolatait. Valószínűleg ugyanezen okból ha­lasztották el korábban a dalai láma oroszországi útját, amely során a vallási vezető az ország buddhis­ták által lakott vidékeit, Buijátföl- det és Kalmükföldet kereste volna fel. A meghívást akkor - nyilvánva­lóan Moszkva nyomására - az oroszországi buddhista vezetők vonták vissza. járt fel is merült a gyanú, hogy esetleg ő maga rejtette el a pokol­gépet. Egyelőre azt vizsgálják, hogy a háromlépcsős biztonsági vizsgálattal védett épületbe mi­ként sikerült becsempészni a rob­banószerkezetet. Tavaly a szaka- dárok már megkísérelték felrob­bantani az oroszbarát adminiszt­ráció székhelyét, akkor a közelben elrejtett hatalmas mennyiségű robbanószerrel akarták megsem­misíteni az épületet. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) mun­katársai azonban rábbukantak a rejtekhelyre. dón való megközelítése. „Az áldo­zatokat nem szabadna különböző­képpen értékelni. Az oroszok, len­gyelek és csehek, valamint akkori rendszereik hibájából a né- metekneknek szenvedniük kellett” - szögezte le Stoiber. A rendezvé­nyen felszólalt Peter Glotz szociál­demokrata politikus is, aki azt mondta, az elüldözöttek témakör­ét nem csak a csehekkel vagy len­gyelekkel kell megvitatni, hanem az amerikaiakat, angolokat és franciákat is be kellene vonni ebbe a diskurzusba. Erőszak Belfastban Kőzáporos tanévnyitó London. Kiújult a felekezetek kö­zötti gyűlölet Belfastban tegnap, az új tanévkezdetével: a rendőrségnek és a katonaságnak kellett közbelép­nie és biztosítani, hogy egy katoli­kus iskola tanulói épségben eljut­hassanak az intézménybe. Belfast katolikusok és protestánsok lakta északi negyedének Szent Kereszt is­kolájába a rendőrök és katonák sor­fala között mehettek csak a tanulók és szüleik, mert a helyi protestánsok blokád alá vették az épületet. Össze­csaptak a rendfenntartókkal, majd téglákkal, petárdákkal, üvegekkel bombázták az iskola épületét is. Senki sem sérült meg. (MTI) szinte időzítve - megvonta a bizal­mat a Phenjannal való közeledés­ben kulcsszerepet játszó dél-koreai minisztertől. A képviselők azt vetet­ték Lim Dong Von szemére, a múlt hónapban jóváhagyta, hogy dél-ko­reai katonák Észak-Koreába láto­gassanak. A látogatás bírálói ezt úgy állították be, mint az északiak pro­pagandagyőzelmét. Mindez csapást jelent a Nobel-békedíjas Kim De Dzsung elnök Észak-Korea irányá­ban folytatott mosolydiplomáciájá­ra. Ráadásul mindez akkor történt, amikor Csiang Cö-min kínai elnök megkezdte észak-koreai látogatá­sát. Csiang Phenjanban elő kívánja segíteni a két Korea közötti feszült­ség csökkentését, valamint Phenjan, Szöul és Washington párbeszéd­ének újrafelvételét. Meglepő izraeli bejelentés Sáron áldozatkészségéről Telepeket a békéért MTI-HÍREK Sáron a békéért”. Előkészületek a FAO-világkonferenciára - betiltják a városközpontokban a tüntetéseket Féltik a műkincseket az olaszok Csecsenföld: a kabinet tagjai közül senki nem sérült meg Merénylet Groznijban MTI-HÍR Edmund Stoiber bajor kormányfő a beneši dekrétumokról Figyelmeztetés Prágának ČTK-HÍR Csapás a mosolydiplomáciára - Csiang Phenjanban Párbeszéd zökkenőkkel

Next

/
Thumbnails
Contents