Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-14 / 212. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 14. fl Politika Csecsenekhez köthető mozgalomról is beszél az FSZB Izraeli harckocsik vonultak be Jerikóba és Dzsenínbe - súlyos utcai összecsapások mindkét városban Moszkva gyanúsítottjai MTI-HÍREK Moszkva. Az orosz Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) a Dzsa- maat-i-Iszlami nevű szélsőséges isz­lám pártot gyanúsítja az Amerika el­leni merényletek elkövetésével. Úgy véli, e szélsőséges szervezetnek, amely feltehetőleg szoros kapcsola­tokat ápol az afganisztáni tálib ve­zetéssel, köze volt az 1999 szeptem­berében moszkvai és volgodonszki lakóházak ellen csecsének által el­követett merényletekhez is. A két évvel ezelőtti oroszországi támadá­sokban mintegy 230 ember vesztet­te életét. Olivier Roy francia szakér­tő szerint a szélsőséges pártot ere­detileg Pakisztánban alapították. Az FSZB úgy tudja, hogy a Szajed Ah Sah Gilani vezette párt jelenleg a kasmíri muzulmánok szeparatista felkelését segíti. Az orosz titkosszol­gálat szerint a jelentős anyagi forrá­sokkal és utánpótlással rendelkező párt központja Afganisztánban ta­lálható, de számos kapcsolattal ren­delkezik az Egyesült Arab Emírsé­gekben, Pakisztánban és Szaúd- Arábiában. Szergej Ivanov orosz védelmi mi­niszter úgy véli, a keddi terrortáma­dásokat végrehajtó erők kapcsolat­ban állnak a csecsen szakadárokkal is. Arra alapozza felvetését, hogy a csecsének oldalán harcoló arab Hattáb parancsnok állítólag kapcso­latban áll Oszama bin Ladennel. A teóriáról pontosabb részleteket nem közölt a miniszter. Karadzsics és Mladics Jugoszláv cáfolat Belgrád. A jugoszláv belügymi­niszter szerint sem Radovan Ka­radzsics volt boszniai szerb vezető, sem pedig az ugyancsak háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt Ratko Mladics egykori had­seregparancsnok nincs Jugoszlávi­ában. Zoran Zsivkovics részt vett a boszniai Szerb Köztársaság, Bosz­nia-Hercegovina Föderáció és Hor­vátország belügyminisztereinek ta­lálkozóján, amelyen az illegális be­vándorlás és a szervezett bűnözés elleni harcról volt szó. Merő talál­gatásnak nevezte a Karadzsics és Mladics jugoszláviai tartózkodásá­val kapcsolatos híreszteléseket, mondván: ezek nem segítenek sem a hágai nyomozóknak, sem pedig Jugoszláviának. (MTI) Fegyverbegyűjtés Újabb szakasz lezárva Szkopje. Lezárta a NATO a mace­dóniai fegyverbegyűjtés második szakaszát, mivel összesen 2200 fegyvert már összeszedett abból a 3300-ból, amelynek önkéntes be­szolgáltatására ígéretet tettek az al­bánok. Gunnar Lange vezérőrnagy, a Hatékony Begyűjtés művelet dán parancsnoka tegnap személyesen tájékoztatta erről Borisz Trajkovsz- ki macedón államfőt. Reméli, hogy a művelet eddigi gördülékenységét fenntartva sikerül végrehajtani a befejező szakaszt is, amelynek szeptember 26-ra kell véget érnie. A NATO azt szeremé, hogy a parla­ment a jövő hét közepéig fogadja el az albán kisebbség jogarnak kiter­jesztését célzó reformlépések utol­só csokrát is. (MTI) Szerbiában felmentették a NATO-tagállamok vezetőit Jobb későn, MTI-HÍR Belgrád. A szerb legfelsőbb bíróság perújrafelvételt rendelt el és meg­semmisítette a belgrádi körzeti bíró­ság tavaly szeptemberi ítéletét, amely egyenként húsz évi börtön- büntetéssel sújtotta a NATO-tagál- lamok és a katonai szövetség 14 ve­zetőjét a két évvel ezelőtti bombázá­sok miatt. A belgrádi sajtó jelentése szerint a legfelsőbb bíróság egyúttal visszavonta a NATO-agállamok ve­zetői ellen elrendelt körözéseket is. Az elítéltek között van többek kö­zött Bili Clinton akkori amerikai el­nök, Madeleine Albright volt kül- ügy- és William Cohen védelmi mi­niszter. Hasonlóképpen elítélték Tony Blair brit miniszterelnököt, Robin Cook külügyminisztert és Ge­orge Robertson altkori védelmi mi­mint soha nisztert, aki jelenleg a NATO főtit­kára. Jacques Chirac francia elnök mellett az akkori külügyminisztert és védelmi minisztert is húszévi bör­tönbüntetésre ítélték, s ugyanennyit kapott Gerhard Schröder német kancellár, és a szövetségi kormány külügyminisztere, illetve a védelmi tárca vezetője. Az ítéletek ügyét a radikális Vojiszlav Seselj melegítette fel néhány napja, amikor felszólítot­ta a jugoszláv kormányt: közölje, hogy mit kíván tenni, amikor Jacques Chirac Belgrádba érkezik, hiszen háborús bűnös, aki ellen jog­erős ítélet van érvényben. Chirac lett volna az első nyugati államfő, aki Belgrádba látogat a légicsa­pások után, de végül az USA-t ért terrortámadások miatt szerdán le­mondta a mára és holnapra terve­zett hivatalos látogatását. HÁTTÉR Az ötödik cikkely MTI-HÍR A NATO állandó tanácsa szerdán úgy döntött: ha bebizonyosodik, hogy a keddi támadássorozat kül­földről érte az Egyesült Államokat, azt a washingtoni szerződés 5. cik­kelye értelmében valamennyiük elleni támadásnak tekintik. Műit Lord Robertson főtitkár rámuta­tott: az atlanti szövetség több mint félévszázados történetében ez az első eset, hogy valamelyik tagját támadás érte, és a többiek az 5. cikkely értelmében készek kollek­tív választ adni. A NATO-t létrehozó, s 1949-ben Washingtonban aláírt Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye a tagállamo­kat automatikus szolidaritásra kö­telezi, ugyanakkor a végrehajtan­dó akciók szempontjából meghagy nekik bizonyos fokú értelmezési szabadságot. A kérdéses cikkely az AFP ismertetése szerint így hang­zik: „A felek egyetértenek abban, hogy ha fegyveres támadás törté­nik egyikőjük, vagy közülük több állam ellen Európában vagy Észak- Amerikában, akkor azt úgy értéke­lik majd, mint támadást az összes tagállam ellen. Ennek következté­ben egyetértenek, hogy egy ilyen támadás esetén mindegyikük - az ENSZ alapokmányának 51. cikke­lye által elismert egyéni vagy kol­lektív, törvényes önvédelem jogá­val élve - segítséget nyújt az így megtámadott tagállamnak vagy tagállamoknak, méghozzá úgy, hogy azonnal, egyénüeg és a többi tagállammal egyetértésben olyan lépést tesz, ide használatát is, nek tart az észak-atlanti térség biz­tonságának helyreállítására és biz­tosítására. Minden ilyen jellegű fegyveres támadást és az ennek kö­vetkeztében hozott összes intézke­dést azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsának tudomására hozzák, s ezek az intézkedések akkor érnek véget, ha a Biztonsági Tanács meg­tette a szükséges lépéseket a nem­zetközi béke és biztonság helyreál­lítására, fenntartására.” :értve a katonai erő amilyent szükséges­Powell sürgeti a találkozót Arafatnak a látványos szerdai véradási ceremóniával sikerült elérnie célját: minden tévécsatornán, minden napilapban foglalkoznak vele (Reuters) Washington/Jerikó. Colin Powell amerikai külügymi­niszter szerdán Washington­ban azon véleményének adott hangot, hogy Jasszer Arafat palesztin vezetőnek és Simon Peresz izraeli külügyminisz­ternek a mostani válságos helyzetben is találkoznia kel­lene egymással. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Powell telefonon megbeszéléseket folytatott Arafattal, illetve Pe­resszel. Mindkettőjüket arra ösztö­nözte, hogy tegyenek meg mindent a párbeszédfolyamat régóta várt új­raindítása érdekében. Az USA-ban kedden elkövetett terrorcselekmé­nyeknek nem lenne szabad meg­akadályozniuk a már nagyon esedé­kes Arafat-Peresz találkozót - szö­gezte le. Az amerikai diplomácia vezetőjé­nek sürgetése ellenére a Közel-Kele­ten tovább éleződik a feszültség. Az izraeli hadsereg tegnap hajnalban manővereket kezdett a palesztin közigazgatású ciszjordániai Jerikó városában, ahol a bevonuló harcko­csikat kísérő buldózerek lerombol­tak egy rendőrposztot. Szemtanúk szerint egy tucatnyi izraeli tank gör­dült be a városba, amely fegyverro­pogástól volt hangos. A város felett izraeli helikopterek köröztek. A me­csetek hangosbeszélói egyidejűleg a város védelmére szólították fel a la­kosságot. Jerikó mindeddig viszonylag csön­des volt a palesztin felkelés alatt, jóllehet néhány esetben történt már fegyveres összeütközés a paleszti­nok és az izraeli biztonsági erők kö­zött. Saeb Erekat, a Palesztin Ható­ság képviselője a CNN-nek azt nyi­latkozta, Izrael a katonai fellépései­hez kihasználja azt, hogy a világ fi­gyelme a terrortámadások nyomán elterelődött a Közel-Keletről. Jerikó után Dzsenín városba is izra­eli harckocsik és földgyaluk hatol­tak be. A tűzharcban három palesz­tin meghalt. A lakosság itt is heves ellenállást tanúsít. Dzsenínt kedd óta ostromolta az izraeli hadsereg. Erekat ezt követően azonnali be­avatkozásra szólította fel az USA-t és az Európai Uniót. Erekat azt mondta, attól tart, hogy az izraeliek munkagépekkel szét akarják rom­bolni a palesztin önkormányzat jeri­kói székházát, és tartósan be akar­ják venni a várost. Ez nem követke­zett be, a nap folyamán az izraeli ka­tonaság Jerikóból és Dzsenínből is kivonult. Izraeli rádiójelentés szerint Simon Peresz vasárnap találkozik Jasszer Arafattal a gázai nemzetközi repü­lőtéren. Más izraeli és palesztin for­rások azonban nem erősítették meg, vagy nem kommentálták az értesülést, (m) Pakisztán tegnap a terrorizmus elleni harcban való teljes körű együttműködésre tett ígéretet Washingtonnak Amerikai nyomás a tálib vezetésre ÖSSZEÁLLÍTÁS • Dubaj/Iszlámábád/Washington. Tegnap reggeli híradások szerint az Afganisztánban uralmon levő tálib vezetés állítólag több hívével együtt házi őrizet alá helyezte Oszama bin Laden szaúdi milliomos terrorista vezért, aki feltételezések szerint az Egyesült Államok elleni keddi ter­rormerényleteket is megszervezte. A tálibok később cáfolták e sajtóér­tesülést. A pakisztáni székhelyű Af­gán Iszlám Hírügynökségnek (AIP) nyilatkozó kabuli források leszögez­ték, hogy nem hisznek bin Laden bűnösségében. Vakil Abu Mutava- kil, a tálib rezsim külügyminisztere a német ZDF televíziónak kijelentet­te: Afganisztán nem tervezi az or­szágban tartózkodó Oszama bin Laden kiutasítását. Cáfolta azt a fel- tételezést, hogy a keddi terrortáma­dások kitervelói vagy végrehajtói af­gán területről indultak volna beve­tésre. Arra a kérdésre, közeleg-e az az időpont, amikor Kabul az ország elhagyására szólítja fel az Afganisz­tánban rejtőzködő bin Ladern, illet­ve átadja-e őt egy nemzetközi bíró­ságnak, a miniszter szárazon közöl­te: „Erre semmi okunk nincs, állás­pontunk változatlan.” Abdul Mut- maen, Mohammed Omar mohának, a legfőbb tálib vezetőnek a szóvivő­je pedig kijelentette: egy esetleges amerikai csapásmérés Afganisztán­ra hiábavaló lenne, mert nem érné el a kívánt hatást, csak a gyűlölkö­dést szítaná. Szerinte Afganisztán­ban nincsenek katonailag, illetve gazdaságilag olyannyira fontos léte­sítmények, amelyek megérnék, hogy akár csak egy manőverező ro- botrepülógépet is kilőjenek rájuk. „Egy egész nemzet megsemmisítése pedig lehetetlen. A támadás csakis az USA iránt érzett ellenszenvet fo­kozná tovább, és ez újabb öngyilkos merényletekhez vezethetne.” A Kabulban élő arabok sietősen tá­voznak az afgán fővárosból, a helyi lakosok pedig fedezékeket és lö­vészárkokat ásnak, attól tartva, hogy az USA csapást mér az ország­ra. Az ITAR-TASZSZ emírségekbeli tudósítója úgy értesült, hogy Kabul külvárosaiban gyors ütemű erődíté­si munkálatok kezdődtek. Egyelőre nem tudni pontosan, hogy hány em­ber hagyta el az afgán fővárost. Az azonban nyilvánvalónak tűnik, a pánikot az attól való félelem váltot­ta ki, hogy Amerika keményen meg­torolja a keddi merényleteket. Colin Powell amerikai külügymi­niszter közölte: az USA a legtelje­sebb együttműködést vátja Pakisz­tántól. Wendy Chamberlain, az USA iszlámábádi nagykövete tegnap Pervez Musarraf pakisztáni elnök­kel tárgyalt. Pakisztán az egyetlen olyan állam, amely elismerésben ré­szesítette az afganisztáni tálib kor­mányzatot, és egyedül Iszlámábád képes jelentős befolyást gyakorolni a tálibokra. Musarraf elnök tegnap a terrorizmus elleni harcban való teljes körű együttműködésre tett ígéretet Washingtonnak. Hírügy­nökségek szerint vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok tér­ségbeli akciót megalapozó előké­születeket végez. (m, ű) Clinton nem csapott le rá Washington. Tavaly decemberben Bili Clinton akkori amerikai el­nök pontos információkat kapott bin Laden hollétéről, és katonai tervet is készített, hogy lecsapjon rá, de a vezetés végül elvetette a támadást. A kongresszusban ismét fellángolt erről a vita. Többen felháborodtak amiatt, hogy a vezetés nem volt képes katonai lépé­sekkel védekezésbe kényszeríteni bin Ladern, holott a titkosszol­gálatok évek óta összekapcsolják nevét az amerikaiak elleni ter­rorcselekményekkel. A támadás elvetéséről hozott döntés állítólag már megszületésének idején is éles vitát okozott a Fehér Házban. Clintonék egyszer sem érezték elégségesnek a rendelkezésükre ál­ló adatokat ahhoz hogy lecsapjanak a terroristára. (MTI) Az amerikai terrortámadások miatt az IMF és a Világbank elhalaszthatja washingtoni rendes éves közgyűlését Csapás a légitársaságokra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Világkereskedelmi Központ katasztrófája okozta kiadások Münchener Allianz Zürich SCOR Chubb Rück Swiss Re Financial A Világkereskedelmi Központ katasztrófája a világ nagy biztosítótársasá­gainak óriási kiadásokat okoz. Az első felmérések tételei társaságok sze­rint, millió dollárban. (TASR-grafikon) New York/London/Zürich. A ked­di New York-i terrortámadás miatt az ottani árutőzsde (NYMEX) és az elektronikus tőzsde, a Nasdaq még tegnap sem nyitott ki, és ezen a hé­ten nem is várható, hogy újra mű­ködni fog. Viszont a vezető európai tőzsdéken tegnap már mérsékelten erősödnek a részvényárak, a kőolaj ára némileg csökkent, a dollár pedig alig észrevezetően erősödött - e je­lek a világgazdaság gyors alkalmaz­kodóképességét bizonyítják. Az ösz- szedőlt Világkereskedelmi Központ közelében lévő One Liberty Plaza épület, amelyben a Nasdaq elektro­nikus tőzsde központja van, a ko­rábbi hírekkel ellentétben nem dőlt össze, ellenkezőleg, ettől nem is kell tartani, mert szerkezeti sérülés nem történt - közölte tegnap az épület- együttes tulajdonosa. A szaud- arábiai olajminiszter, A1 al-Naimi úgy nyilatkozott, hogy Szaud-Ará- bia együtt fog működni a többi OPEC-taggal bármiféle olajhiány fe­dezésére az Egyesült Államok elleni támadás nyomában. Az olaj árát az amerikai repülőbenzin-fogyasztás átmeneti kiesése is nyomja. A lon­doni Nemzetközi Olajtőzsdén (IPE) 27,90 dolláron zárt az Európában irányadó északi-tengeri Brent köny­nyűolaj októberi szállításra, 1,16 dollárral olcsóbban, mint kedden. Elemzők szerint a 30 milliárd dol­lárt is elérheti a kárigény az Egye­sült Államok elleni terrortámadá­sok nyomán. Ez a kárösszeg megha­ladja az eddigi legnagyobb összegű kártérítést, amelyet a biztosítók az Andrew névre keresztelt hurrikán okozta károk után fizettek ki. A hur­rikán 1992-ben több mint 19 milli­árd dollár kárt okozott. A biztosító- társaságok hétfő óta Monte Cár­iéban ülésező vüágértekezletén a tanácskozás elnöke, Jean-Philippe Thiery, az Allianz egyik leányválla­latának elnöke fölvetette, hogy az amerikai kormánynak, mint a köz- biztonságért felelős hatóságnak, részt kell vállalnia a kártérítésben, különösen, mivel a kártétel jellege - háborús cselekmény békeidőben - meghaladja a kereskedelmi biztosí­tók illetékességét. A német pénz­ügyminisztérium szerint valószínű­leg elhalasztják az IMF és a Világ­bank közös éves közgyűlését, amit eredetileg szeptember 29-30. között tartottak volna Washingtonban. A két ülés elhalasztásáról még nem született döntés, az illetékesek most egyeztetnek, az viszont szinte biz­tosnak látszik, hogy az IMF és a Világbank közgyűlését nem Wa­shingtonban rendezik meg. Rövid­del később a német kormány szóvi­vője azt mondta, hogy a pénzügy- miniszteri ülést minden bizonnyal megtartják a tervezett időben, még­hozzá Washingtonban. Tízmilliárd dollárnyi közvetlen bevételkieséssel és pótlólagos kiadással kell számol­niuk csak ezen az egy héten a világ légitársaságainak az Egyesült Álla­mokban elkövetett tragikus keddi terrorcselekmények következmé­nyeként - közölte a Nemzetközi Re­pülésügyi Szervezet (LATA). A szer­vezet szóvivője hozzátette: az IATA a merénylet előtt 2,8 milliárd dol­lárnyi összesített veszteséget jósolt az iparágnak 2001-re a menetrend- szerű polgári légiforgalomban, de nem kétséges, hogy ez a szám az amerikai események miatt nagyobb lesz. Az IATA szerint az amerikai pi­ac napi 1 milliárd dollár bevételt je­lent a légitársaságoknak. A merény­letsorozat óta tartó légtérzárlat a vi­lág 12 ezer légiközlekedési cége kö­zül 4 ezret kényszerít a földre, (ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents