Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-13 / 211. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 13. Kultúra OKTATÁS Az ásatások leletanyaga alapján egyre biztosabb: Rimaszombat nem hét, hanem két település összeolvadásából jött létre Módosul a várostörténet képe Válogatás az újkori kerámiából- Az ásatásoknak köszönhetően nemcsak a középkorból, hanem a 16-17. századból is szép emlék­anyaggal gazdagodtunk - mondja a régész-muzeológus. - Kiemelném közülük a habán fazekasok munká­it. Rimaszombatot a szakirodalom a habánok egyik fészkeként is emle­geti. Feltételezhetően így is van, no­ha itteni jelenlétük az ásatások után sem igazolható egyértelműen. A Fő téren feltárt és a tárlaton is látható habán emlékekről feltételezzük ugyan, hogy rimaszombati eredetű­ek, de egyértelműen bizonyítani nem tudjuk. Külön említést érdemel a mennyi­ségben és minőségben egyedülálló, a 16., 17. és 18. századból származó üveganyag. Szlovákiai viszonylat­ban ez az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb üveggyűjtemény az említett korokból. A palackok, a korsók, a festett üvegedények bete­kintést nyújtanak a korszak üveg- művességébe. A bemutatott tárgyak között talál­ható az az ostyasütő vas, amely a helyi Magyar Közösségi Ház felújí­tása során került elő. Az ostyasütőt 1566-ban készíttette egy Crisdof (azaz Kristóf) Moseger nevű polgár. Egyik oldalán a következő szöveg (Kovács Szabolcs felvétele) olvasható németül: Istené egyedül a dicsőség. Az ostyasütőn egyebek mellett egy sas látható, amely ma is Rimaszombat címerállata. A sas mellén a készíttető saját címerét he­lyeztette el. A sütővas másik oldalá­ra karcolt kettős címert - oroszlán, valamint rutázott pajzs - különbö­zően értelmezik a kérdéssel foglal­kozó szakemberek.- Én nem zárnám ki, hogy Rima­szombat eddig ismeretlen középko­ri címereit ábrázolják. Sót, az a lehe­tőség sem valószínűtlen, hogy a ket­tős címer Rimaszombat eredetét, az említett két település összeolvadá­sát jelképezi - vélekedik a régész­muzeológus, aki szerint érdekesek lehetnek a lelet készítésének a kö­rülményei is. A szakember szerint többek között azért, mert 1566 jeles év volt a vá­ros történetében. Ugyanis miután a törökök 1554-ben elfoglalták Fülek várát és Rimaszombatot, a város mellett, a mai Szabadkán felépítet­ték legészakibb végvárukat. 1566- ban a keresztények rövid időre visszafoglalták a várat, és B. Kovács István szerint Moseger Kristóf min­den bizonnyal ennek a felszabadí­tásnak az emlékére készíttette el az említett ostyasütőt. Középkori Rimaszombat cím­mel látható kiállítás decem­ber végéig a Gömör-Kishonti Múzeumban. A kiállítás a Fő téren 1993-94-ben, valamint 1996-97-ben folyt ásatások során előkerült leletanyagot mutatja be. FARKAS OTTÓ A nagyméretű fotókon nyomon kö­vethetők az ásatási munkálatok egyes szakaszai, megtekinthetők a feltárt objektumok, köztük a plébá­niatemplom, a templom melletti te­mető körül húzódó, tornyokkal megerősített fal, a kápolna, a város­háza és a plébánia iskolájának alap­jai. A bemutatott tárgyi emlékanyag a középkori és részben az újkori Ri­maszombat életébe nyújt betekin­tést. Látható a kiállításon néhány olyan emléktárgy is, amelyek nem a Fő té­ri feltárás során kerültek elő, ám szervesen kiegészítik az ásatási le­letanyagot. Hozadéka a tárlatnak, hogy a tárgyi emlékanyag és a feltá­rás bemutatásán kívül bizonyos mértékben módosítja a város erede­téről, kialakulásáról és középkori fejlődéséről eddig kialakított képet.- Ma már sokkal árnyaltabban lát­juk Rimaszombat kialakulásának és korai fejlődésének egyes szakaszait- magyarázza dr. B. Kovács István, a kiállítás forgatókönyvírója, az ása­tások vezetője. - Egyre biztosabb­nak vehetjük, hogy a város nem hét település összeolvadása révén ala­kult ki, mint ahogyan ezt a helyi ha­gyomány tartja. A hét ebben az eset­ben alighanem mitikus számnak te­kinthető, és az újkorban került a köztudatba. Az eredetét is tudni vél­jük. A rimaszombatiak nyilván az antik hagyományból vették át a szá­mot. Mint tudjuk, Rómáról azt tart­ják, hogy hét dombon épült. Rima­szombat a valóságban bizonyára két település összeolvadásából alakult ki: a magyarok által alapított Szom­bathelyből, amely vásáros település volt, valamint a németek által létesí­tett Stefansdorfból, ami magyarul Istvánfalvát jelent. A középkori né­met telepesekre nem csupán a város teljesen szabályos alaprajza és né­met elnevezése emlékeztet, hanem egyéb tárgyi dokumentumok is iga­zolják jelenlétüket. Az értékes tárgyi emlékanyagból említést érdemel az úgynevezett vö­rös festésű fehér kerámia, amelynek szép együttese került elő a rima- szombati Fő téren. B. Kovács István szerint a város feltehetően ennek a középkorban rendkívül kedvelt ke­rámiának az egyik fontos készítési központja lehetett. Érdekes a sza­badkai vár és a Fő tér feltárása során előkerült, a 16. századból származó mázas kerámia is, amelynek számos darabja ugyancsak megtekinthető a kiállításon. A régész-muzeológus szerint a kerámialelet azért is figye­lemreméltó, mert a munkák alapján feltételezhető, hogy az a majolika­műhely, amely Mátyás király idejé­ben a budai királyi udvarban műkö­dött, hatással volt a rimaszombati fazekasokmunkájára. Pillanatkép a kiállításmegnyitóról (Júlia Ferletáková felvétele) Miért maradt el a P. Mobil dél-szlovákiai turnéja? Jó idő, rossz idő MISLAY EDIT Egy koncerthez általában legalább három dolog kell: fellépő művé­szek, közönség és persze szerve­zők. Szabadtéri produkció eseté­ben az időjárás is fontos szerepet játszik. Ha tehát egy előre meghir­detett koncert elmarad, annak több oka is lehet. Ilyen elmaradt rendezvények ügyében kereste fel szerkesztőségünket Schuster Ló­ránt, a P. Mobil együttes vezetője. - Augusztus 3-án megállapodtunk a zselízi bejegyzésű Panta Rhei mű­vészeti ügynökséggel, hogy együt­tesünk, a P. Mobil négy alkalom­mal fellép Szlovákiában, augusztus 31-én Királyhelmecen, szeptember 1-jén Ipolyságon, szeptember 7-én Galántán, szeptember 8-án pedig Érsekújváron - közölte Schuster Lóránt. - Rendezvényenként válto­zóan a Deák Bili Blues Band, illetve Szekeres Tamásék lettek volna raj­tunk kívül a közreműködők Ma­gyarországról. Bár írásban kötöt­tünk megállapodást, Vladimír Drobný, az ügynökség vezetője elő­ször az első fellépést, aztán a máso­dikat is lemondta egy nappal a ren­dezvény előtt. Azt ígérte, hogy a következő héten esedékes két fellé­pést megtartjuk, aztán azokat is le­mondta. Nincs információm arról, hogy mivel indokolták a szervezők a rendezvények elmaradását, ne­künk az időjárásra, a jegyelővétel­re hivatkoztak. Nem tudom, meg­felelő volt-e a reklámozás, szá­munkra mindenesetre fontos len­ne, ha a fiatalok tudnák, hogy a rendezvények nem a P. Mobil, és nem a többi együttes miatt marad­tak el. Amikor legutóbb Köbölkú- ton koncerteztünk, ott nagyon so­kan voltak, ezért nagyon sajnáljuk, hogy nem jött össze ez a négy elő­adás. Megkérdeztük Vladimír Drobnýt, valójában miért hiúsultak meg a meghirdetett koncertek. Drobný úr elmondta: mind a négy helyen sza­badtéri koncertről lett volna szó, és mivel az időjárás esősre fordult, és ezáltal az érdeklődés sem volt ak­kora, amilyenre számítottak, a he­lyi szervezők is azt javasolták, hogy mondják le a koncerteket. A négy elmaradt koncert tehát szerinte a rossz időjárás számlájára írandó. Kérdésünkre, nem lehetett volna-e fedett helyen megtartani a rendez­vényeket, Drobný úr közölte, sajnos egyik városban sem található olyan, nagy számú közönséget be­fogadó helyszín, ahol rossz időben megtarthatták volna a rendez­vényt. Drobný úr úgy véli, a rendez­vényt megfelelően reklámozták, 1200 plakátot ragasztottak ki. Nem tartja valószínűnek azt sem, hogy a közönség drágának tartotta volna a jegyárakat, hiszen a négyórás kon­certekre, amelyeken három ma­gyarországi együttes lépett volna fel, elővételben 150 koronáért árul­ták a jegyeket, a helyszínen pedig 200 koronáért adták volna. Az eső tehát közbeszólt. Az eset kapcsán mindenesetre érdemes el­gondolkodni azon, nem túl nagy kockázat-e egy művészeti ügynök­ség részéről több együttest felvo­nultató, tehát elég költségesnek számító szabadtéri koncertsoroza­tot szervezni úgy, hogy csupán az időjárás jóindulatában” bíznak. Imro Weiner-Král' születésének századik évfordulójáról a pozsonyi Szlo­vák Nemzeti Galéria életműkiállítással emlékezik meg. A két világháború közötti szlovákiai modern, avantgarde képzőművészet kimagasló festő­egyéniségének munkáiból rendezett kiállítás október tizennegyedikéig te­kinthető meg. Képünkön Imro Weiner-Král' 1935-ben készült Költő című festménye látható. (Reprofotó) Zenei szalon a Löffler Múzeumban Kassa. Ma este hét órától a Löffler Béla Múzeumban a miskolci Egressy Béni Zeneiskola növendékei adnak műsort. Fellépésük a FEMAN - Népek és nemzetiségek európai fesztiválja programját gazdagítja. A fesztivál ünnepélyes megnyitóját ugyancsak a Löffler Múzeumban tartják, ma 14 órakor. A miskolci vendégek Zenei sza­lon című műsorán Bartók, Kodály, Beethoven, Liszt, Bach, Men­delssohn, Caldera egy-egy műve, de népdalok és megzenésített versek is szerepelnek, (fei) Szakkollégium határon túli diákoknak Szeged. Átadták kedden a Szegedi Tudományegyetemen tanuló határon túli magyar hallgatók szakkollégiumát a Tisza-parti város­ban. Az intézmény feladata színvonalas képzést és minél több olyan információt nyújtani a határon túli fiataloknak, melynek ré­vén tanulmányaik befejeztével otthon a vezető értelmiség tagjai le­hetnek. Budapest után elsőként Szegeden alakították ki a szakkol­légium önálló épületét, s hamarosan Pécsett és Debrecenben is megnyílnak azok a társintézmények, amelyek a gyulafehérvári püspök nevét viselik. A szakkollégiumi hálózat a státustörvény ha­tályba lépése után komoly szerepet fog betölteni a nagyobb szám­ban részképzésre érkező határon túli magyar hallgatók tanulmá­nyainak, elhelyezésének szervezésében is. (MTI) Francia Becsületrend Koncz Zsuzsának Budapest. A Francia Becsületrend Lovagfokozatát adományozta Jacques Chirac köztársasági elnök Koncz Zsuzsa énekesnőnek, a kitüntetést tegnap Paul Poudade, Franciaország budapesti nagykö­vete rezidenciáján adta át. Ismertetése szerint Koncz Zsuzsa azzal érdemelte ki a kitüntetést, hogy sokat tett az európai sanzonok, s e műfaj népszerűsítéséért, hazájában előadóművészként nemzedé­kek egész sorára hatott, hozzájárult a magyar dalok franciaországi megismertetéséhez, és művészetével magas fokon szolgálta a két ország közötti kulturális kapcsolatokat. (MTI) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY__________________ HV IEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukkfészek 19 KIS SZÍNPAD: Ajáték vége 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Macskák és kutyák (am.) 15.30, 17.15 Fast and the Furious (am.) 19, 21 MLADOSŤ: Maléna (am.-ol.) 15.30,17.30, 20 OBZOR: A sejt (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Főbenjáró bűn (ang.) 20.45 Csokoládé (am.) 18.15 About Adam (ir-ang.) 18.45 Kondomédia (fr.) 19 Lázadók és szeretők (cseh) 18 Ryan köz­legény megmentése (am.) 17.30 A fiúk nem sírnak (am.) 20.15 Dr. Dolittíe 2. (am.) 16.30 Salo avagy Szodoma 120 napja (ol.) 20.30 A réztorony (szí.) 20 KASSA DRUŽBA: Macskák és kutyák (am.) 16, 18 Sebhelyek (am.) 20 TATRA: 15 perc hírnév (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Sötétkék világ (cseh) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Fast and the Furious (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Lara Croft: Tomb Raider (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: A pók hálójában (am.) 16.30, 19 SLOVAN: An­gyalhamu (ír-am.) 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Pearl Harbor - Égi háború (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Dr. Dolittíe 2. (am.) 19 GYŐR PLAZA: Belphégor (fr.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Betépve (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Bridget Jones naplója (ang.-am.) 14, 16, 18, 20 Dr. Dolittíe 2. (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Evolúció (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Final Fantasy - A harc szelleme (am.-ja- p.) 20 Jurassic Park 3. (am.) 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Lara Croft: Tomb Raider (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Pearl Harbor - Égi háború (am.) 13.30, 16.45, 20 Shrek (am.) 13.15, 15.30, 17.45 A pók hálójában (am.) 13.30, 15.45, 18, 20 Rendhagyó történelemóra a Duna Televízióban Felvidéki séták MŰSORAJÁNLÓ A határon túli magyarság identitá­sának, kulturális emlékezetének az ébren tartása csak a nemzeti törté­nelem tényszerű megismerésével lehetséges. Mivel Erdélyben, Felvi­déken, Kárpátalján, Délvidéken és Burgenlandban a legtöbb esetben a hivatalos történelemoktatás csu­pán az állampolgárságot adó állam történelmére korlátozódik, a Duna Televízió úgy döntött, hogy a mű­holdas sugárzás segítségével rend­hagyó történelemórára invitálja a nézőket. Az Illyés Gyula-i „Haza a magasban” gondolat jegyében tör­ténelmi sétára hívja a kárpát-me­dencei magyarságot - a mozgókép és neves történészek segítségével - a Rendhagyó történelemóra. A szeptemberi „tanévnyitóra” múlt vasárnap került sor a Duna Televí­zió képernyőjén. Zika Klára felelős szerkesztő elmondása alapján a 2001/2002-es tanév első félévében a Felvidék történetét dolgozzák fel, a magyar történelem felvidéki ese­ményeit vizsgálják. Bemutatásra kerül többek között a gyönyörű várrendszer, a kuruc sza­badságharc, a Rákócziak életműve stb. Újdonság, hogy lehetőség van „kihelyezett” történelemórára is, például meghívásra Kézdivásár- helyen készült az elmúlt tanévben az 1848-as szabadságharc témájú adás, vagy Gyergyószárhegyen a Bethlen-korszakot bemutató mű­sorban a helybeli gyerekek szere­pelhettek. Felvidéken is ezt szeret­nék megvalósítani, s váiják a törté­nelemtanárok meghívását a követ­kező címen: Duna Televízió, H- 1016 Budapest, Mészáros u. 48­54., Tel: (36-1) 489-1398, Fax: (36-1) 489-1366, E-mail: info@- dunatv.hu. (tüzes)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents