Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-06 / 180. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 6. Kultúra 9 Nem úgy tekintek a közönségre, mint valamiféle láthatatlan zsűrire; azt csinálom, ami engem boldoggá tesz Most a krónikás szerepe vonz Presser Gábor ritka vendég tájainkon, egyesek szerint jól megfontolja, mielőtt elfo­gadna egy meghívást. Mivel a nyári rimaszombati rockfesztivál szervezőivel baráti viszonyban van, kötél­nek állt, és nyelvileg vegyes közönség előtt is sikert ara­tott zenekarával. JUHÁSZ KATALIN Nem sűrűn fordul elő errefelé... Ez így nem igaz, elég gyakran átlé­pem a határt, csak nem zenész­ként, hanem magánemberként. Főleg Pozsonyban van sok bará­tom, Pavol Danek, Andrej Šeban és mások, akiket rendszeresen meg­látogatok. Andrejt a kilencvenes évek elején ismertem meg, amikor meghívott vendégzenésznek egy lemezre. Akkor beleszerettem a gi­tározásába, többször játszott az én lemezeimen is. Pavol Hammel is jó barátom, vele magyarul beszélge­tünk, és szegény Dežo Ursiny is na­gyon közel állt hozzám. Presser Gábor: Nem fontos, hogy minden dal rólam szóljon (Pavol Ferdinandy felvétele) Tavasszal nagy sikert aratott legutóbbi lemezének turnéjával, anélkül, hogy a manapság meg­szokott módon, televíziós show- műsorokban csalogatta volna a közönséget. Úgy vélem, amit én csinálok, az nem igazán való ezekbe a műso­rokba. Tudom, hogy mostanában így lehet „eladnia magát” az em­bernek, tőlem valahogy mégis ide­gen ez a fajta üres jópofáskodás. Egy-két reggeli műsorba hívtak ugyan a lemez megjelenése után, ám nem volt kedvem különösebb reklámot csapni. Vámos Miklós egyik utolsó Rög­tön jövök!-jébe viszont elfogad­ta a meghívást, méghozzá Bródy Jánossal együtt. Mennyire kel­lett Önt nógatni? Egyáltalán nem kellett, mert sze­rintem az egy élvezetes, jó sorozat volt. Örültem, hogy Miklós meghí­vott, annak is, hogy Bródy szintén igent mondott. Tetszett a párosí­tás, érdeklődve vártam, mi sül ki belőle. Azt hiszem, mindenki jól szórakozott, talán a tévénézők ke­vésbé, mivel a két és fél órás sze­replésből csak ötven perc került adásba. Annyi viszont remélem ki­derült, hogy bár nagyon ritkán ta­lálkozunk, jó viszonyban vagyunk. Ma már nincs értelme a rivalizá­lásnak, mert a piac olyan kicsi, hogy nincs is hol rivalizálnunk. Ha az LGT most kezdene, befut­hatna olyan hatalmas pályát, amüyent a hetvenes-nyolcvanas években befutott? Fogalmam sincs, mivel a világ ez alatt a pár évtized alatt nagyon megváltozott. Mások a viszonyok a szakmán belül, más dolgokon mú­lik a befutás és a szakmai siker, mint akkoriban. Az LGT-ben eltöl­tött évek alatt annyi minden tör­tént velünk, hogy már azt is csodá­nak tartom, hogy átvészeltük azt a mozgalmas időszakot. A mai fiata­lokkal szerintem nem történnek hasonlóan izgalmas dolgok, mivel sokkal nyugodtabb rendszerben élnek és dolgoznak. Ma már szinte mindent meg lehet valósítani, amit a fejükbe vesznek. Nyugat felé is könnyebben kitör­hetnek? Ezt azért kérdezem, mert annak idején sokan az LGT- nek jósolták a legnagyobb nyu­gat-európai sikert, aztán vala­hogy mégsem történt semmi. Erre is nehéz válaszolni, mivel most a tényleges vasfüggöny he­lyett az „üzleti vasfüggönyön” kell áttörniük, a kíméletlen piaci törvé­nyek nehezítik a dolgot. Nekünk az akkori rendszer nem nyújtott kellő hátteret, nekifutási lehetősé­get. Nem értették, hogy az még ön­magában semmit sem jelent, ha egy zenekar jó dalokat ír, és kellő színvonalon játszik. Promóció nél­kül a kutya sem kezd érdeklődni utánuk. Az LGT mögött nem volt pénz, ráadásul amikor a legjobban ment nekünk odakint, gyorsan ha­zarendeltek bennünket. Ebből a szempontból a mostani pályakez­dő zenészeknek könnyebb dolguk van, ha sikeresek akarnak lenni nyugaton. Manapság van pénz a rockzené­ben Magyarországon? Azt hiszem, magában a rockzené­ben továbbra sincs, talán a show- műfajban van, illetve a rockzene azon ágaiban, amelyeket show- elemek segítségével „árulnak”. Az igényes rockzenét továbbra sem lehet eladni, azaz lehet, hogy sok­kal nagyobb anyagi befektetést igényelne a népszerűsítése, mint amekkora hasznot hozna a kony­hára. Az Ön legújabb lemezéről csak úgy süt az optimizmus, ráadásul eddig majdnem negyvenezer példány elfogyott belőle. Meny­nyire vette figyelembe a leendő közönség igényeit? Semennyire. Nem úgy tekintek a közönségre, mint valamiféle látha­tatlan zsűrire. Azt csinálom, ami engem boldoggá tesz. Az én műfa­jom hosszú távú műfaj, a lemeze­im az átlagnál sokkal lassabban fogynak, a hat évvel ezelőtt megje­lent Csak dalokból például még ma is számon tartható mennyiség fogy el. Maradjunk annyiban, hogy igyekszem nem csalódást okozni azoknak, akik kíváncsiak arra, amit csinálok. Sok jókedvű dalt írt mostaná­ban. Javult a közérzete? Nem, csak úgy döntöttem, ügye­sebben fogom leplezni a rosszked­vemet... Szerepjátéknak tekinti az új le­mezt? Igen, egy csomó szerepet eljátszom rajta, tehát nem feltédenül önarc­képnek szántam. Nem fontos, hogy minden dal rólam szóljon, mosta­nában inkább a fényképész, a kró­nikás szerepe vonz, ezért is döntöt­tem úgy, hogy magam írom a szö­vegek többségét. Jó játéknak in­dult, és szenvedéllyé vált, mint másnak a keresztrejtvény. Mivel foglalkozik mostanában? Zorán új lemezén dolgozom. Hu­szonhét éve csináltuk az első közös munkánkat, már csak ezért sem il­lik abbahagyni az együttműkö­dést. Lényegében már az összes dalt megírtam, a felvételek is el­kezdődtek, novemberre saccolom a lemez megjelenését. Ezen kívül ősszel Budapesten is szeretném bemutatni saját, legújabb lemeze­met, szóval egyáltalán nem unat­kozom. A szövegek központi témája az érzékiség PÁLYÁZATI felhívás Megjelent a LAPAJÁNLÓ A Szőrös Kő irodalmi-művészeti fo­lyóirat nyári számában fiatal alko­tóink (Mizser Attila, Borbély Bo­risz, Buchlovics Péter, Lengyel Ad­rián, Pénzes Tímea, Emm Zirig Ár­pád, Vankó Attila) legfrissebb mű­vei sorjáznak; központi témájuk az érzékiség. A szövegek egyrészt a tavaly nyári Fiatal írók Alkotótábo­rának hangulatát idézik vissza, másrészt a nagyobb fokú - irodal­mi és emberi értelemben is vett - egymásra figyelésről tanúskodnak: Bemutatkozik verseivel a szabad­kai Zanin Éva. Új rovat, a Gondo­latnyi csend jelentkezik Kocur Lász­ló kritikus szerkesztésében, mely­ben az alábbi elméleti írások kaptak helyet: Benyovszky Krisztián: Reto­rika és stilisztika (Paul de Man kontra František Miko), Kovács At­tila Zoltán: A történelem mítosza (Nádas Péter: Egy családregény vé­ge), Keserű József: „Mostanában rejtekhelyemből gyakran gondolok embertársaimra” (Módosulások Tálamon Alfonz korai prózájában), Kocur László: A púpos földi beszé­de (Hajdú Istvánról), Huba Márk: Ki Varró Dániel verseinek hőse? (Varró Dániel: Bögre azúr), Tamás Kinga: Pompásan buszozunk! (Garaczi Lászlóról). Műhelymun­Szőrös Kő Szökős Kő kájáról, készülő kötetéről Kozsár Zsuzsanna vall. Az Ájult grófnő ro­vat az erdélyi Orbán János Dénes, a hazai Juhász Katalin és a magyar- országi Nyilas Atilla kötetét recenzálja; összefoglalót közöl az Erdélyi Magyar írók Találkozójáról és az E-MIL megalakulásáról, az I. Pécsi Országos Színházi Találkozó­ról, valamint tu ,'ósításokat bel- és küíföldi, fiatal írókat érintő irodal­mi eseményekről. A Szőrös Kő nyá­ri számát a kolozsvári képzőművé­szeti főiskola növendéke, Csoiján Melitta illusztrálta, (bim) A Rozsnyó és Vidéke Alapítvány ku­ratóriuma a 2001/2002-es évre pá­lyázatot hirdet a Rozsnyói járás ma­gyar civfl szervezeteinek az alábbi témakörökben: 1. A régióban a 2001/2002-ben ter­vezett kulturális rendezvények 2. Ifjúsági és gyermekrendezvények 3. Ä történelmi egyházak missziói tevékenysége 4. A magyar írásbeliség 5. A rozsnyói Rákóczi Magyar Ház­ban magyar szervezetek rendezvé­nyei A pályázatokat az alapítvány pályá­zati űrlapjain kell benyújtani 2001. augusztus 25-ig (a postára adás utolsó időpontja), kizárólag postán MTI-HÍR Fehérvárcsurgó. Árpád-házi Szent Margit életének, szenvedésének tör­ténetét viszi színre a Pannon Vár­színház a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban; az ősbemutató augusz­tus 10-én lesz. A Margit Passió cím­mel színpadra állított kétrészes, ze­nés színpadi legenda szövegét Bella István, zenéjét Rossa László szerez­te. A darab - amelynek helyszíne a felújítás alatt levő kastély csipkete­az alábbi címre: Nadácia Rožňava a okolie, ul. Komenského 4, 048 01 Rožňava. Az űrlapok átvehetők a Rozsnyó és Vidéke Alapítvány iro­dájában: Rákóczi Magyar Ház, Komenského 4, 048 01 mától, hét­köznapokon 13.00-18.00-ig. Pályá­zati díj: 350 Sk, amelyet az alapít­vány számlájára kérünk befizetni A-típusú pénzesutalványon: Nadá­cia Rožňava a okolie, Komenského 4, 048 01 Rožňava, számlaszám: 1 231 126/ 5200, Investičná a roz­vojová banka a.s., Rožňava. További tájékoztatás a következő telefonszá­mon: 058/ 7326558. Az alapítvány kuratóriumának döntéséről a pályá­zókat írásban értesítjük. rasza - egy kolostorban játszódik, ahol a haldokló Margit gyónása nyomán elevenedik fel a szentéletű királylány életének néhány kulcs- fontosságú mozzanata. A főszerepet hárman alakítják: a küenc-tízéves éves gyermeket Nyirkó Krisztina, a bakfissá serdült királyleányt Gyenis Erika, a haldokló apácát Bodnár Vi­vien. A darabot Vándorfi László ren­dezi. A koreográfus Krámer György. A passiót az ősbemutató után több városban bemutatják. Kétrészes zenés színpadi legenda ősbemutatója Margit Passió Operagála a fürdővárosban Pöstyén. Operaáriák és olasz dalok szerepelnek a fürdőváros kö­zösségi központja kongresszusi termében ma 19.30-kor kezdődő koncerten. A Mozart-, Verdi-, Puccini- és Bellini- szerzeményeket Dagmar Žalúdková (szoprán), Veronika Hajnalová-Fialová (alt), Marián Pavlovié (tenor) és Peter Šubert (bariton) adja elő, zongo­rán kísér Robert Pechanec. (s) MOZI POZSONY HVIEZDA: Pearl Harbor (amerikai) 17, 20.30 MLADOSŤ: Szeret, nem szeret (szlovák) 15.30,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Láza­dók és szeretők (cseh) 20.30 Pasik és csajok (amerikái) 18.45 A me­xikói (amerikai) 18 Ragyogj! (amerikai) 17 A szerelem hálójában (amerikai) 18 Amerikai szépség (amerikai) 18.15 Az angol beteg (amerikai) 20.15 Radírfej (amerikai) 20.30 Mezei liliomok (szlo­vák) 20 KASSA TATRA: Macska-jaj (német-ffancia-jugoszláv) 17.45, 20 CAPI­TOL: Krokodil Dundee Los Angelesben (amerikai-ausztrál) 18, 20 ÚSMEV: Pearl Harbor (amerikai) 17.30, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - AMFITEÁTRUM: South Park - Nagyobb, hosszabb és vágat- lan (amerikai) 21.30 PAT - AMFITEÁTRUM: Hannibal (amerikai) 21 GYŐR PLAZA: A csábítás elmélete (amerikai) 18, 20 Evolúció (ameri­kai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Hannibal (amerikai) 20 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 A les- kelődő (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A múmia vissza­tér (amerikai) 14, 17.30, 20 Nincs több suli (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 Az ördögűző - rendezői változat (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 A pók hálójában (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Reszkess, Amerika! (francia) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Shrek (amerikai) 13.15 15.30 17.45 Vad kanok (amerikai) 13.30, 15.30 Eddig a Morcheeba koncertjén voltak a legtöbben Zene white fülünknek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. Ma végre zenéről is ej­tünk szót a Sziget kapcsán, hiszen ez mégiscsak egy könnyűzenei fesztivál, ha mostanra a kiegészítő programok kinőtték is ezt a degra­dáló meghatározást. A kiemelt figyelmet élvező nagy­színpad programját böngészve azonnal feltűnik, mennyire „nyo­mul” idén az elektronikus műfaj, valamint a dallamos rockzene. Va­lószínűsíthető, hogy eddig a Mor­cheeba koncertjén voltak a legtöb­ben, talán ötvenezren is, a bristoli trip-hop triót csak a tegnapi lapzár­tánk után fellépő Faithless szár­nyalhatja túl nézőszámban, amely már másodszor látogat a Szigetre. A világzenei színpadon pénteken Omara Portuondo, a legendás Bu­ena Vista Social Club nagymama­korú dívája ejtette ámulatba a hu­szonéves közönséget vérbő kubai boleróival, majd másnap a küenc- venes években Franciaországban felfutó algériai szupersztár, Khaled keverte a popzenét a népi dalla­mokkal. A francia Lo-Jo cigányze­nét, reggae-t és nyugat-afrikai népzenét eresztett össze a színpa­don, stíluskeverésben azonban ed­dig a Fun-Da-Mental tartja a szige­ti rekordot. Ezt a londoni multina­cionális zenekart második generá­ciós indiai és pakisztáni bevándor­lók gyermekei alapították, akik da­laikat eszközként használják az ázsiai kisebbségek jogaiért, a glo­balizáció megfékezéséért és az el­nyomás csökkentéséért folytatott harcban. Üzenetekkel megtűzdelt zenéjük a punk agresszív lendüle­tét, a ragga és a banghra lükteté­sét, a hip-hop „strófaszerkezetét” és a techno „bedaráló” monotoni­tását foglalja egybe, pakisztáni hangmintákkal, lebegő indiai dal­lamokkal, Malcolm X beszédeinek részleteivel és hindu filmek beépí­tett zenéivel fűszerezve. Aki tehát zenei kereszteződésekre vágyik, nem biztos, hogy kizárólag a vüág- zenei színpad környékén kell ke­resgélnie. (juk) (Dömötör Ede felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents