Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-03 / 178. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 3. TÉMA: AZ IPARI PARKOK Az önkormányzatok a hetvenszázalékos állami támogatás ellenére is nehezen létesítenek ipari parkot A beruházók a készre érkeznek Ipari parknak az a terület te­kinthető, ahol legalább két vállalkozó folytat ipari ter­melést vagy nyújt valami­lyen szolgáltatást, a park tu­lajdonosa pedig biztosítja az ehhez szükséges infrastruk­túrát és egyéb szolgáltatáso­kat. FELDOLGOZÁS Egy minden igényt kielégító'park kialakítása költséges vállalkozás, de mivel hosszabb távon a munka­helyek számát és az adóbevétele­ket is jelentősen növeli, az ipari parkok létrehozását támogató köz­ponti segítség általában szerves részét lépezi a gazdaságfejlesztési programoknak. Szlovákiának ezen a téren is komoly a lemaradása. Az ipari parkok kialakításának állami támogatásáról szóló törvényjavas­latot a kormány csak tavaly május­ban terjesztette a parlament elé, amely ebben az évben foglalkozott vele. Mindenesetre a törvény idén június 1-jén mégiscsak életbe lé­pett, vagyis megnyílt a lehetőség a befektetőket vonzó létesítmények kialakítása előtt. A törvény alapján csak az önkor­mányzatok által létrehozott ipari parkok kaphatnak állami támoga­tást. Ahhoz, hogy a dotációt meg­kapják, a költségek 30 százalékát kell előteremteniük. Igaz, ez a leg­FELDOLGOZÁS Malacka. A több ipari parkból álló Záhorie ipari zóna kialakításának gondolata néhány évvel ezelőtt ve­tődött fel, amikor tajvani vállalko­zók Szlovákiában is tájékozódtak arról, hol telepedhetnének le, ha a kínai fenyegetés miatt távozniuk kellene hazájukból. Ekkor derült ki, hogy nincsenek olyan körzetek, ahol a beruházók számára meglen­nének a termelés beindításához szükséges feltételek. A helyzet so­kakat azon a környéken is gondol­kozásra késztetett, és ez napjainkra már egy, az autópálya mellett elte­rülő Pozsony-Malacka-Kúty tech­nológiai zóna tervéig jutott. A 13 kilométer hosszú és egy kilométer széles zóna két ipari parkból, vala­mint Malacka ipari negyedéből áll­na. A Záhorie-Dél ipari parkot Lozomó mellé tervezik, ide első­sorban a Volkswagen beszállítói te­lepednek le. A Záhorie-Észak ipari parkot Malackán túl szeretnék ki­alakítani, ide elektrotechnikai cé­geket várnak. A malackai ipari ne­gyedben már most is több cég van, újak főként a korábban csődbe ment vállalatok kihasználadan csarnokaiban telepedhetnek meg. Az ipari parkok a szóban forgó te­rület egyharmadát foglalnák el, a többjük számára egyelőre csupán elméleti lehetőség marad. Az álla­mi költségvetésben az idén erre a célra fenntartott 500 millió korona a szakértők szerint az igényeknek csupán a töredékét elégítheti ki. A támogatás az ipari park létesítésé­vel kapcsolatos össszes kiadásra felhasználható, beleértve a föld­alapból való kivonás költségeit. A támogatás igényléséhez csatolni kell az energia- és vízszolgáltatók nyilatkozatát a megfelelő kapaci­tások biztosításáról. A 30 százalé­kos önrész előteremtése a legtöbb önkormányzat számára szintén el­érhetetlen cél, de ehhez magántő­két is bevonhat. Sőt, amint azt a parlamenti szavazás után Ľubomír Harach gazdasági miniszter kije­lentette: az ilyen jellegű társ kér A támogatás a létesítés­sel kapcsolatos össszes kiadásra felhasználható, sőbb akár egyetlen koronáért is megszerezheti a park tulajdonjo­gát. Ez egyben válasz volt a tör­vénnyel kapcsolatos egyik legna­gyobb bizonytalanságra. Ivan Carnogurský, az ipari parkok ki­alakításával, illetve a beruházók szervezésével foglalkozó IPEC igazgatója ugyanis idén tavasszal egyik nyilatkozatában arra figyel­meztetett, hogy a tulajdonjog zeteket alakítanának ki, es erdősí­tenék. Roman Minarovič, a SARIO állami vállalkozásfejlesztési ügy­nökség vezérigazgatója szerint a zóna kialakításának első szakasza 600 millió koronába kerül. Az ál­lam ezt az anyagi támogatás oda­ítélésén kívül állami telkek bevite­lével is segítheti, ezek még a hadse­reg kezelésében vannak. Milan Vaskor, a malackai járási hivatal elöljárója szerint az első ütemben háromezer munkahelyet lehetne kialakítani, de tíz év múlva akár 18 ezerre is emelkedhet ez a szám. Ľubomír Harach gazdasági minisz­ter a Volkswagen (VW) 15 beszállí­tója számára tervezett ipari parkot a két legjobban előkészített ilyen jel­legű létesítmény közé sorolta. A 25 hektárra tervezett parkban 1200 új munkahely létesül, ez később, az VW termelésének felfutásával újabb 3200-zal bővül. Egyelőre azonban úgy tűnik, a tervek megvalósítása lassabb lesz a tervezettnél. Ľubomír Harach április elején azt nyilatkoz­ta, hogy a közutak kiépítése negyed évet, a vasúti szárnyvonalé pedig egy egész évet késik. Emiatt az első cég idén nyárra tervezett beindulá­sa szeptemberre halasztódott. Jozef Uhrík, a VW szóvivője ezt azzal egé­szítette ki, hogy a területfejlesztési megszerezhetősége is nagyban be­folyásolja a beruházók döntését. Az ipari parkok nagy előnyének ne­vezte, hogy az érdeklődő rendezett tulajdonviszonyokat talál, és olyan partnerekkel tárgyalhat, akik szin­tén érdekeltek a gyors megegyezés­ben és a hosszú távú együttműkö­désben. Véleménye szerint az ipari parkokba telepedő cégek olyan jel­legű működési biztosítékokat kér­nek, amit csak akkor lehet számuk­ra nyújtani, ha a parkokat nem köz­vetlenül az önkormányzat, hanem egy erre specializálódott cég mű­ködteti. Ezért fontos, hogy a tör­vény lehetőséget adjon ilyen cégek létrehozására is. Az ipari parkok kialakítása iránt érdeklődő önkormányzatok szá­mára érdekesek lehetnek annak a felmérésnek a tapasztalatai, ame­lyet a SARIO állami vállalkozásfej­lesztési ügynökség végzett idén ta­vasszal a külföldi beruházók kö­zött. Eszerint egy termelővállalat elhelyezése során a legfontosabb szempont a megfelelő csarnok, te­lek. Ennek nagyobb fontosságot tulajdonítanak, mint a munkaerő­tartalékoknak vagy a képzettség­nek. A megfelelő infrastuktúrájú telkek hiánya véleményük szerint komolyabb akadálya a külföldi be­ruházások érkezésének, mint az adórendszer vagy a V4-ek többi or­szágával szembeni versenyhátrá­nyok. Ez azonban lényegében ördögi kör: terv módosítása és az építkezési en­gedély megszerzése is húzódik, de a tárgyalások már a befejező stádium­ban vannak. Mindezek ellenére a Volkswagen, ha ideiglenes körülmé­nyek között is, ősszel megindítja a Colorado terepjáró gyártását. A VW ipari parkja egyébként is ki­emelt kormánytámogatást élvez, hi­szen az állam finanszírozza a 2,3 ki­lométer hosszú vasúti szárnyvonal, valamint a bekötőutak kiépítését. Erre eredetileg a költségvetésben az ipari parkok számára fenntartott 500 millió korona egy részét szán­ták, de mivel a törvény elfogadása késett, március végén külön dotáci­ót hagytak jóvá a 195 millió koroná­ba kerülő vasútvonal és a 60 millió koronába kerülő út megépítésére. A Nemzeti Vagyonalap 78 millió koro­nát adott a telkek megvásárlására, valamint az erdőalapból való kivo­nás térítésére. A beszállítók közelsé­ge a VW számára lehetővé teszi, hogy a Coloradót az alkatrészek raktározása nélkül gyárthassa. Az új felállásban a pozsonyi üzem éves termelése 270 ezer darab gépkocsi lesz, ami Pozsonyban 2700, az ipari parkban pedig 1200 új munkahe­lyet jelent. A 2,7 milliárd koronás beruházással létrehozott ipari par­kot az Auto-priemyselný park Lozomo Kft. fogja működtetni. az önkormányzatok saját erőből még állami támogatással sem tud­nak előkészítem ipari parkot, beru­házó viszont ennek hiányában álta­lában nem kezd velük tárgyalni. Számára ugyanis sokkal egysze­rűbb elfogadni a környező orszá­gokból érkező kész ajánlatokat. Martin Kapko, a gazdasági minisz­térium főosztályvezetője kijelen­tette: a támogatások megítéléséről a kormány fog dönteni, így az ezt megelőző ágazatközi véleménye­Komoly akadály a meg­felelő infrastuktúrájú telkek hiánya. zés kizárja a szubjektív döntésho­zatalt. A kormány a törvényjavas­lathoz mellékelt indoklásában azt is hangsúlyozta, előnyben részesí­tik azokat az önkormányzatokat, amelyek bizonyítani tudják konk­rét cégek érdeklődését tervezett ipari parkjuk iránt. Alan Sitár, a SARIO ügynökség igazgatója két éven belül tíz ipari park létrejöttét valószínűsítette. A gazdasági mi­nisztérium közlése szerint jelenleg két ipari parkot építenek Lozor- nóban és Verebélyen. A tervezet­tek közül a legjobbnak a malackai, a losonci és a pozsony-járfalusi előkészítését ítélte, a következő kört a bősi, a námestovói és a lévai ipari parkok alkotják. Több ezer munkahely Újjáélednek a vízlépcsős csarnokok Bős. A bősi vízi erőmű üzembe he­lyezése után komoly vita folyt arról, mi is legyen a falu, valamint az erő­mű közti felvonulási terület sorsa. Hivatalosan ezt a területet ideigle­nesen vonták ki a földalapból, s az építkezés befejezése után helyreál­lítva vissza kellett volna adni az ere­deti tulajdonosoknak. Ez azonban több száz millió koronába került volna, így a Vízügyi Beruházó Vál­lalat ehhez hozzá sem fogott. A gyártócsarnokok és a kiépített inf­rastruktúra viszont egyenesen kí­nálta a terület ipari hasznosítását. 1992-ben Ivan Carnogurský, az ak­kori kormányfő, Ján Čamogurský bátyja javaslatára kis híján sikerült is létrehozni itt egy ipari parkot. Bős önkormányzata és az Ivan Čamogurský által hozott beruhá­zók létre is hozták a Dunai Kereske­delmi Társaságot. Ebben a bősi ön- kormányzatnak elsősorban az volt a szerepe, hogy a terület magántu­lajdonosait vagy bevigye a vállalko­zásba, vagy másutt kárpótolja őket termőfölddel. Arra ugyanis nem volt reményük, hogy az állam vala­ha is rekultiváltatja a teljesen fel­túrt környéket. A legnagyobb gon­dot az jelentette, hogy a kormány­nak el kellett engednie a földalap­ból való kivétel hektáronkénti tíz­millió koronás költségét. A Čar- nogurský-kabinet ezt 1992 nyarán meg is tette, ám jöttek a választá­sok, és a Meäar-kormány a hivatal­ba lépése után azonnal érvénytele­nítette a döntést. A terület ezután tíz évig szinte telje­sen kihasználatlanul állt. 2001 ta­vaszán viszont felevenítették Ivan Čamogurský és a bősi önkormány­zat együttműködését, így valószí­nűleg mégis ipari park alakul itt, ál­lami segítséggel. A terület előnye, hogy 50 hektáron teljesen kiépítet­ték az infrastruktúrát és víztisztító is van. A szervezők szerint mind­össze 20 millió koronára van szük­ség az infrastruktúra rekonstrukci­ójára, míg ha új ipari parkot létesí­tenek, 200 millióba kerül. Arra szá­mítanak, hogy az ide települő cé­gekben ötezer munkahely lesz. Az oldal anyagát Tuba Lajos írta A Volkswagen bedolgozói hálózata napjainkban hazánk legkomolyabb vállalkozásfejlesztési lehetősége (Fotó: archívum) Szeptemberre halasztották a Záhorie technológiai zóna első cégének beindítását A kormány kiemelt figyelme többin lakóterületeket, üdülőöve­Hol lesznek parkok? Az ipari park kialakítása csak az első lépés, az igazán fogós fel­adat cégeket találni. A beruházásszervezéssel foglalko­zó Ivan Čamogurský szerint vi­szonylag könnyű kijelölni, hogy a munkaerő, az energetika, a közlekedési infrastruktúra és a lakáshelyzet szempontjából az ország mely területei alkalma­sak ipari parkok kialakítására. Magyarország, Lengyelország és Csehország példája azt bizo­nyítja, hogy az ipari zónák léte­sítése nyugatról keletre, illetve a nagyobb városoktól a kiseb­bek felé halad. Ennek sokszor szubjektív okai vannak, a kül­földi cégek tulajdonosai és me­nedzserei elsőként azokat a he­lyeket keresik, amelyek közel vannak valamelyik nemzetközi repülőtérhez, és ahol megfelelő körülményeket találnak család­juk, gyermekeik számára. Távo­labb csak akkor húzódnak, ha a legattraktívabbnak számító kör­zetekben már telítődik a mun­kaerőpiac. Az önkormányzatok­nak pedig azt tanácsolta Ivan Čamogurský, hogy legalább a területfejlesztési terveik módo­sításával készítsék elő a vállal­kozási lehetőségeket, ez a kül­földi és a belföldi vállalkozók számára egyaránt fontos. így el­kerülhetők a vállalkozások ala­pítását és bővítését kísérő konf­liktusok. Iff VEREBÉLY Az első befutó A város melletti ipari parkot, amelyet az amerikai United Parts cég szervezett, korábban is a legjobban előkészítettek egyikének tartották. Már elkészült a területre vezető bekötőút és elektromos hálózat, sőt az év elején azt állították, hogy április 1-tól az első bérlő is megkezdi a termelést. Ľubomír Harach gazdasági minisz­ter szerint 200 millió koronás beruházással 450 ember számára kínálhat munkát. A verebélyi ipari park büszkélkedhet tehát azzal, hogy elsőként ért révbe - júniusban a kormány az ilyen jel­legű létesítmények állami támogatásáról szóló törvény alapján szá­mára szavazta meg az első támogatást a célra fenntartott 500 millió koronából, 28,8 millió korona értékben. A projektjük szerint 2004-ben a park területén működő cégek 2400 embert al­kalmaznak majd. A teljes beruházás 650 millió koronába kerül, a parkot működtető IGP Vráble már jelezte, a többi üzem építése­kor is állami segítséget fog kérni a szükséges infrastruktúra kialakításához. H LOSONC Parkká zsugorodott a zóna Néhány évvel ezelőtt a losonci kereskedelmi és ipari kamara veze­tői egy öt járásra kiterjedő, szilikátzónának nevezett, több tucat környékbeli üzemet és egy felhőkarcolót magába foglaló nagysza­bású elképzelést vázoltak fel. Tervük mára egy Losonc-Dél nevű klasszikus ipari parkká zsugorodott, ám érdekes lehetőséget kínál a környékbelieknek. Jozef Murgaš losonci polgármester márciusban egy kétszáz hektáros ipari park kialakításával kapcsolatos elképze­lésről nyilatkozott. Az első fázisban egy 60 hektáros részt készíte­nének elő a remélt beruházók számára. A területen a polgármester szerint már most is adott a szükséges infrastuktúra, csak a leágazá­sokat kell megépíteni. Tavasszal a város 12 hektárt birtokolt a terü­letből, a fennmaradó rész megvásárlásáról pedig már tárgyalt. A teljes beruházási igényt 220-240 millió koronára becsülték, és azt tervezték, hogy a 70 százalékos állami hozzájárulás mellett ezt a jövendő bérlőkkel - hat komoly érdeklődőjük van - együttműköd­ve fedeznék. Ezenkívül a General Electronics egy földgáz alapú kogenerációs erőmű megépítését is tervezi a parkban. A cégek el­sősorban a szilikátos nyersanyagok feldolgozásával foglalkozná­nak. Jozef Murgaš becslése alapján éves forgalmuk meghaladná a 2,2 milliárd koronát, termékeik több mint 40 százalékát exportál­nák, és három éven belül 2500 munkahelyet teremtenének. Ily mó­don 5-6 százalékkal csökkenthetnék a környékbeli munkanélküli­séget. Jozef Murgaš idén tavasszal valószínűnek tartotta, hogy ha megszerzik az állami támogatást, az első cég akár már az év végén megkezdheti a termelést. NAGYSZOMBAT A BMW-vel kezdték A városnak 300 hektárnyi területe van, az önkormányzat pedig már meg is rendelte a Tmava-Medziháj nevű ipari park beépítési tervét. Ez a műszaki, tájökológiai, építészeti és environmentális kérdéseken kívül a szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel is foglalkozik. A területtel eredetileg ä BMW üzemre kírt pályázatra jelentkeztek, mivel azonban pályázatuk sikertelen volt, úgy döntöt­tek, ipari parkot hoznak létre. A ma még üresen árválkodó bősi csarnokokban akár ötezer ember is munkát találhat (Horváth Tamás felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents