Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-27 / 198. szám, hétfő

2001. augusztus 27., hétfő 11. oldal Bölöni László, a Sporting labdarúgócsapatának új edzője Aimé Jacquet tanácsát is kikérte, mielőtt csapatot váltott Alpesisí: Hermann Maier nyílt lábszártörést szenvedett Kuruc az Atlanti-óceán partján A magyar edző kockázatos csapatépítésbe kezdett Romániában, és sike­rült a terve Az erdélyi Bölöni László játé­kosként az európai futball egyik klasszikusa, legendás egyénisége lett azzal, hogy 108-szor volt válogatott, hogy BEK-et és Szuperkupát nyert a Steauával, hogy elsőként szerződött Nyugatra Románi­ából, hogy a futball mellett el­végezte áz orvosi egyetemet. SZŐLLŐSI GYÖRGY Egy teljes generáció futballját ha­tározta meg és jelképezte Románi­ában, és igen népszerű lett Ma­gyarországon is. Edzőként a jelen­leg a futballszakmát uraló Francia- országban indulhatott el a pályán. Óriási eredménynek számít, hogy külföldi mivoltából fakadó nehéz­ségei ellenére Michel Piatini gene­rációjának nagy versenyében a francia edzői elit tagjává fogadták a Nancynál végzett ötéves munká­ja révén. Tavaly szövetségi kapi­tánynak szerződtették a világ egyik legjobb futballcsapatához, a román válogatotthoz. Itt is sikeres volt, de a múlt hónapban aláírta a híres portugál Sporting szerződé­sét. Bölöni a Claire Fontain-i aka­démián megszerezte a legmaga­sabb szintű európai edzői végzett­séget, többet keres ma, mint a szlo­vák vagy a magyar futball bármely szereplője - a hírek szerint évi egy­millió dollárt. Az idén nyáron mégis olyan helyzetbe került, amelynek megoldását egyik edzői kurzuson sem tanítják: magyar­ként szembekerült a magyar válo­gatottal. Könnyen megbukhatott volna. Ha június elején a vb-selej­tezőn kikap a magyaroktól, senki nem menti fel a rosszindulatú vá­dak alól, és a kudarcára készülők örömünnepet ültek volna. Egyet­len esélye volt: nyerni, és győztes­ként, fölényes eleganciával távoz­ni. Megoldotta a feladatot. Pedig nem indult egyszerűen. A telet a selejtezőcsoport negye­dik helyén töltötte a román válo­gatott, várt önökre egy félelmetes grúziai kirándulás, és mindenki arról beszélt, hogy szétesett és belső harcokat vív a csapat. Ak­kor sokkal inkább a magyarok vagy a grúzok sikersztoriját ígér­te a tavasz, mint azt, ami végül bekövetkezett... Ehhez vegyük hozzá, hogy magasan a magyarok sorsolása a legjobb. No de kezdjük az elején. Az olaszorszá­gi meccsünkkel fel kellett vállalnom a szörnyű vereséget az idősebb ge­nerációjátékosaival, hogy láthatóvá váljék: változtatni kell. Persze ki­kaptunk volna a fiatalokkal is, leg­feljebb kevésbé, de a továbblépés­hez le kellett nyelnem ezt a rendkí­vül keserű pirulát. Megkezdődhe­tett a csapat szisztematikus átalakí­tása. A tavalyi Európa-b'ajnokság után el kellett távolítanom egy sor játékost, akik azelőtt alapemberek voltak. Nagyon szép, de nagyon kockázatos munka várt rám, rövid idő alatt kellett új csapatot építeni. Összeszedtem nyolc-küenc játékost, akik a következő hat-nyolc évben a válogatott gerincét alkotják majd. Szisztematikus munkát említ, pe­dig kifelé sokszor csak annyi volt érzékelhető, hogy acsarkodnak egymással az idősek és a fiatalok, illetve ön és a játékosok, a sajtótá­madásokról nem is beszélve. Kifelé lehet, hogy tényleg így nézett ki a helyzet, de azt kell mondjam, szó sem volt ellenségeskedésről, rossz hangulatról a csapaton belül. Az erről szóló híreknek kimondot­tan örültem, hiszen nekünk segítet­tek: hagytam elhinni a magyarok­nak, hogy bajok vannak nálunk. Amikor harcba indulok, akkor min­den eszközt felhasználok azért, hogy az én helyzetemet erősítsem, az ellenfélét pedig gyengítsem. Márpedig ennek része az is, hogy magunkat gyengének, azt ellenfelet pedig erősnek tüntetem fel. A ro­mán válogatottnál soha nem volt olyan ideális a hangulat, és soha nem tudtunk olyan jó munkát vé­gezni, mint éppen a magyarok elle­ni meccs előtt. Ez valóban hihetetlen! Pedig így volt, és arra különösen büszke vagyok, hogy mennyire jó közösséget sikerült kialakítani a csa­patnál. Ebben a csapatban sok olyan játékos van, aki ennek a válogatott­nak köszönheti a kiugrást. Cosmin Contra ma már a Milan játékosa, Marius Niculae nálam lett kezdő­ember, Paul Codrea szinte több meccset játszott a válogatottban, mint a román bajnokságban. Visszatéve a román-magyart megelőző taktikai csatára és saj­tóháborúra, még mindig azt mon­dom, a „most tényleg verhetőek a románok” hangulat teljesen álta­lános volt a meccs előtt. Aztán az első negatív előjel számunkra az volt, amikor kiderült, a lélektani „csodafegyver’, azaz Vasile Mi­nutá nem lesz ott Bukarestben... Én ennek nem örültem, szerettem volna, ha játszik. Először akkor léle­geztem fel, amikor Vasüe Miriuta a litvánok ellen végre tétmeccsen is szerepet kapott a magyar váloga­tottban, és nem követelhette többé a román sajtó, hogy hívjam meg én. Leszögezem, kitűnő labdarúgónak tartom, de magammal, a fiatalítási programommal fordultam volna szembe, ha a nagy nyomásnak en­gedve behívtam volna a keretbe. Szóval ha Miriuta játszott volna Bu­karestben, akkor megoldottuk vol­na a semlegesítését. Nem próbáltuk volna lerúgni a meccs elején, mert a bosszú rossz fegyver. Pedig mi azzal vigasztaljuk ma­gunkat, hogy az ő jelenléte sokat segített volna a magyaroknak. Nem lett volna gond. Sokkal job­ban tartottam például Illés Bélától, és megkönnyebbültem, amikor ki­derült, hogy nem játszik. Illést tar­tom a legértékesebb játékosnak a magyar csapatból, meg persze Ki­rály Gábort, aki igazi klasszis. Nem tagadom, tartottam attól, hogy egy jó napot kifogva kivédi a szemünket. Azt persze tudtam, hogy az én csapatom jobb, mint a magyar válogatott, de a biztos si­ker érdekében mindent tudnom kellett a magyarokról. A román-magyar meccs után azt mondta, az volt élete legnehe­zebb mérkőzése. Ez nem csoda, hiszen a meccs amúgy sem kis tét­jén túl a származása miatt iszo­nyú nyomást kellett elviselnie. Végül a lehető legjobban került ki az ügyből, mégis vannak, akik most Magyarországon haragsza­nak önre az eredmény miatt. Ebben az esetben csak úgy lehet­tem becsületes magyar ember, ha mindent megteszek a győzelemért. Csak úgy lehettem becsületes ro­mán állampolgár, ha mindent meg­teszek a magyarok vereségéért, és csak úgy lehettem profi edző, ha a legjobb tudásom szerint a győze­lemre készítem fel a csapatomat. Ez a három ok, úgy érzem, ele­gendő volt ahhoz, hogy megnyer­jük a meccset. Ha kikaptunk volna, akkor is ezt gondolnám, pedig ak­kor még többen csámcsogtak volna ezen a kellemetlen helyzeten, na­gyon fájna, és nem tudnék aludni, keserű volnék, de mégsem kellene szégyenkeznem. A magyarok elleni győzelmükkel egy csapásra megváltozott a hely­zet ön körül, ráadásul négy nap múlva Litvániát is legyőzték. Ma­rasztalták, és nem hiszem, hogy ne vágyna egy vüágbajnokságra, mégis elbúcsúzott a román válo­gatottól. Miért? Nagyon szívesen ott lettem volna a Népstadionban is a magyarok ellen, ahogyan az első meccset is nagyon vártam, és persze óriási lett volna részt venni egy világbajnokságon. Vannak azonban még kötelessége­im a családommal szemben, ez fon­tos szempont volt. És nemcsak arra gondolok, hogy több pénzt kereshe­tek Portugáliában. A lányom példá­ul most érettségizik, és nem tudott volna engem követni Romániába, hiszen nem beszél románul, így nem vették volna fel az egyetemre. Lisszabonban van angol egyetem, és ha a lányom francia iskolát vá­laszt, akkor is közelebb leszünk egy­máshoz. Aztán a román szövetség­gel kötött szerződésemnek volt né­hány gyenge pontja. Ha például mégsem juttattam volna ki a csapa­tot a világbajnokságra, akkor lehet, hogy távoznom kellett volna, azaz nem tudtam volna végigvinni azt a munkát, amit elkezdtem. Most Ha- gival például hároméves szerződést kötöttek. Nálam üyesmiről szó sem volt. Ebben a pillanatban tiszta lel­kiismerettel állhattam fel a kispad- ról. Hagytam magam mögött egy kész csapatot, amelynek már csak lendületből is illik továbbjutnia. Az­tán gondoltam arra is, hogy kitűnő a portugál futball, s hogy a követ­kező Eb-t Portugáliában rendezik, továbbá a Sportingnál a holland Frank Rijkaarddal szemben döntöt­tek mellettem, és ez nem akármi­lyen megtiszteltetés. Persze nem volt könnyű a döntés. Még Aimé Jacquet-től, a világbajnok francia csapat edzőjétől is tanácsot kértem, hogy mitévő legyek. Van néhány ba­rátom a legnagyobb bajnokok kö­zül, akiknek ilyen komoly döntések előtt kikérem a tanácsát. Van-e olyan magyar, netán román válogatott játékos, akit szívesen látna új együttesében? Négy román futballistát nagyon szívesen látnék, közülük Marius Niculaevel most írtuk alá a szerző­dést, és mellette még Adrian Ilié nevét mondom ki, ám úgy tűnik, őt nem tudjuk megszerezni. Arra is nagyon kíváncsi vagyok, milyen le­het egy magyar játékossal dolgoz­ni. Nyugodtan aludnék, ha a Fehér Miklós, Nicolae ékpárral állhatna ki a Sporting... Milyen eredménnyel lenne elége­dett, amikor letelik a kétéves szerződése? Most, látadanban azt mondom, hogy elégedett leszek, ugyanis is­merem a szerződésemet. A profi ed­ző csak a szerződésében és a mun­kájában bízhat. Az eredménnyel kapcsolatban most elkezdhetném az ilyenkor szokásos rablómesét, az­az hogy bajnokok leszünk, meg ha­sonlók. Melyik edző nyilatkozik az idény előtt úgy, hogy szeretnénk ki­esni? Szóval rengeteg munka vár rám, nagyon kiegyensúlyozatlan a csapat, egy-egy posztra több váloga­tott játékosunk van, egyes helyekre viszont nincs megfelelő szintű fut­ballista. Sok minden szakadt a nya­kamba egyszerre, de hát meg kell dolgozni a fizetésért... Bölöni László örömmel járt volna Budapesten, de több érv szólt a Sporting mellett (NS-felvételek) Balszerencsés ütközés MTI-INFORMÁCIÓ Radstadt. Hermann Maier kétsze­res olimpiai bajnok, háromszoros összetett Világ Kupa-győztes síelő állapotát péntek esti balesete után vasárnap még mindig súlyosnak ítélték az orvosok: nyűt lábszártöré­sét ugyan azonnal megoperálták, de emellett veseelégtelenséggel küzd, s nem tudni, folytathatja-e pályafutá­sát. Az biztosnak tűnik, hogy jövőre Salt Lake Cityben a téli ötkarikás já­tékokon nem állhat rajthoz. Az osztrák lapok vasárnapi részle­tes jelentése szerint Maier vétlen volt a balesetben: nem fogyasztott alkoholt, és nem hajtott gyorsan. Edzésről tartott hazafelé, amikor motorkerékpárján összeütközött egy autóval. A Mercedest egy német nyugdíjas vezette, aki a tiltó tábla ellenére balra akart kanyarodni az ország­úton Radstadtnál. Maier, aki alig néhány méterrel odébb még meg­előzött eg^autót, megpróbálta ki­kerülni az előtte lassan guruló ko­csit, de annak vezetője folytatta a fordulási manővert. így Maier jobb lábával a kocsi bal elülső sárhá- nyójának ütődön, s több métert re­pült. Szerencséjére eközben nem ütközött a közelben lévő lámpa­oszlopnak és egy betonpillémek - ezért maradt életben. Szuper Kupa: mindig a Bajnokok Ligája-győztes veszít? Menetel a Liverpool MTI-KOMMENTÁR Monte-Carlo. Megszakítás nélkül ötödször fordult elő, hogy a labda­rúgó Európai Szuper Kupa döntőjé­ben a Bajnokok Ligáját megnyerő együttes szenvedett vereséget. Pén­teken késő este az UEFA Kupa­győztes FC Liverpool bizonyult jobb­nak 3:2-re a Bayern Münchennél. Utoljára 1997-ben a Juventus sze­rezte meg BL-címvédőként a Szu­per Kupát is (6:1, 3:1 a KEK- győztes Paris SG ellen).- Ez érdekes statisztika, én azonban sokkal büszkébb vagyok arra, hogy február 25. óta, amikor a Liga Kupát megnyertük, a mostani az ötödik trófeánk, amit megszereztünk - mondta Gerard Houllier, a Liverpo­ol vezetőedzője. - Az elmúlt fél évünk szenzációsan sikerült. Az első 60 percben a Bayem München ellen fantasztikusan játszottunk, három­gólos előnyünk birtokában azonban kevésbé koncentráltunk, ezért a né­metek felzárkóztak; de a győzel­münk nem forgott veszélyben. A Liverpool az első egyesület Ang­ANCOL ÉS NÉMET ANGLIA - The Sun: „Az FC Liver­pool 16 év után visszatért Európa csúcsára. Bár ezért a sikerért nem jár sok pénz, egy új világrekord azonban a liverpooliaké: fél év alatt öt kupát szereztek.” Daily Express: „Szupersztárok. A Liverpool angol válogatott játéko­sai figyelmeztető lövést adtak le Németország irányába.” Daily Maü: „Owen megmutatta, mire számíthat a német válogatott a jövő szombati vb-selejtezőn.” The Times: „Az angol-német fut- ballháború első csatáját megnyer­tük, de a második, sokkal fonto­sabb ütközet még előttünk van.” NÉMETORSZÁG - Kicker: „Megér­liában, amely egy naptári éven be­lül diadalmaskodott a Liga-, az FA, az UEFA- és az Európai Szuper Ku­pában, valamint megnyerte a Cha­rity Shieldet is.- Hiába fogadkoztak a futballisták, nem voltak elég motiváltak. Ilyen gyenge első félidőt még nem láttam a csapatomtól - jelentette ki Ottmar Hitzfeld, a Bayem München ve­zetőedzője. - Ennek a meccsnek nem volt akkora tétje, mint egy baj­noki vagy Bajnokok Ligája-találko- zónak, ennek ellenére nem tehet­jük meg, hogy olyan fegyelmezede- nül és figyelmetlenül játsszunk, mint az első 45 percben. A második játékrészre összekapták magukat a fiúk, de a Liverpool ellen szerintem egyetlen klub sem volna képes há­romgólos hátrányról fordítani. Nem nyertük meg a Német Liga Ku­pát, elvesztettük az Európai Szuper Kupát. Egyik sem tragédia, de ezek apró figyelmeztető jelek, és ha né- hányan nem változtatnak a hozzá­állásukon, akkor a Bundesligában és a BL-ben is kellemeden meglepe­tések érhetnek minket. LAPVÉLEMÉNYEK demelt liverpoli siker, a Bayern München csalódást okozott. Didi Hamann és Markus Babbei révén azonban müncheni győztesei is vannak a Szuper Kupának.” Bild Zeitung: „A Liverpool futball- bemutatót tartott, amilyet a legkö­zelebbről a Bayern München játé­kosai csodálhattak meg. Az első félidőben tragikusan játszottunk, a másodikban legalább küzdöt­tünk.” Frankfurter Allgemeine Zeitung: „Müncheni turisták próbálták fel­tartóztatni a liverpooli expresszi. Ha az angolok végig komolyan ve­szik a meccset, kiütéses vereség lett volna a vége.” A sötét mezes liverpooliak sikerével végződött a péntek késő esti Szuper Kupa-mérkőzés (TASR/EPA-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents