Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-25 / 197. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 25. Maciej Zembaty sanzonestje Pozsony. A Pozsonyi Kulturális Nyár idei évfolyama egyik újdonsá­gának számított a sanzonestsorozat, amelyben hazai és külföldi művészek léptek közönség elé. A sorozat utolsó koncertje ma este 8 órakor kezdődik a Klarisszák koncerttermében, ahol Maciej Zembaty lengyel énekes, irodalmár, rendező sanzonestjét láthatja- hallhatja a közönség. A sokoldalú lengyel művész egyebek közt Leonard Cohen dalainak előadójaként, szövegeinek fordítójaként vált ismertté hazájában, (s) MOZI POZSONY HVIEZDA: Dr. Dolittle 2 (amerikai) szombat, vasárnap 13.30, 15.15, 17.15 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) sz., v. 19, 21 HVIEZDA - KERTMOZI: Veszélyes kölykök (amerikai) sz. 20.45 A szikla (amerikai) v. 20.45 MLADOSŤ: Shrek (amerikai) sz., v. 15, 17,19,21 OBZOR: Ellenség a kapuknál (amerikai) sz., v. 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) sz., v. 20.30 A pók hálójában (amerikai) sz., v. 18.45 Magányosok (cseh) sz., v. 18.30 Lost Highway - Útvesztőben (amerikai) sz., v. 20.30; 200 ci­garetta (amerikai) sz., v. 18.30 Oltári nő (amerikai) sz., v. 18 A fiúk nem sírnak (amerikai) sz., v. 20.15 KASSA DRUŽBA: Beautiful Joe (angol-amerikai) sz., v. 18, 20 TATRA: Dr. Dolittle 2 (amerikai) sz., v. 18, 20 CAPITOL: Fűben járó bűn (an­gol) sz., v. 18, 20 ÚSMEV: Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) sz., v. 16,18, 20 IMPULZ: Elizabeth (angol) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Pearl Harbor - Égi háború (amerikai) sz., v. 19.30 LÉVA - JUNIOR: Érzéki csalódás (amerikai) sz., v. 18 AMFITEÁTRUM: Amerikai pite (amerikai) sz. 21.30 Érzéki csaló­dás (amerikai) v. 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Szerteném, ha szeretnél (amerikai) sz., v. 21 PAT - AMFITEÁTRUM: Bravo, Girls! (amerikai) 20.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: A múmia visszatér (amerikai) sz., v. 20 GYŐR PLAZA: Bridget Jones naplója (angol-amerikai) sz. 12, 14, 16, 18, 20, 22 v. 12, 14, 16, 18, 20 A csábítás elmélete (ameri­kai) sz., v. 18 Dr. Dolittle 2. (amerikai) sz. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 v. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Evo­lúció (amerikai) sz. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.30 v. 11, 13:15, 15:30, 17:45, 20 Final Fantasy - A harc szelleme (ameri­kai-japán) sz. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 v. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) sz. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 v. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 A leskelődő (amerikai) sz. 20, 22 v. 20 A múmia visszatér (amerikai) sz., v. 11.15, 13.45 Pearl Harbor - Égi hábo­rú (amerikai) sz., v. 13.45, 17, 20.15 A pók hálójában (ameri­kai) sz. 11.15, 13.30, 15.45, 20, 22.15 v. 11.15, 13.30, 15.45, 20 Reszkess, Amerika! (francia) sz. 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 v. 16.15, 18.15, 20.15 Shrek (amerikai) sz., v. 11, 13.15, 15.30, 17.45 Yamakasi (francia) sz. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 v. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Vezet az amerikai Pearl Harbor - Égi háború Mozifilmek sikerlistáj a TASR-HÍR Pozsony. Négy hét alatt több mint 90 ezer néző látta a szlovákiai mo­zikban a Pearl Harbor - Égi háború című amerikai szuperprodukciót. A jelenleg vetített filmek közül a má­sodik helyen áh a Taxi 2 című fran­cia komédia, amelyet öt hét leforgá­sa alatt körülbelül 30 ezren néztek meg. Szép sikert ért el Éva Boru- šovičová szlovák rendező Szeret, nem szeret című alkotása is, amely a harmadik helyen áll a látogatott- sági listán. A bemutató óta eltelt tíz hét alatt 19 ezren voltak kíváncsiak az akcióelemekkel tűzdelt komédi­ára. Szorosan az első három helye­zett fűm mögött áll 16 ezres néző­számmal az angol-amerikai kopro­dukcióban készült Bridget Jones naplója című alkotás, amely két he­te szerepel a mozik műsorán. Több mint 10 ezren látták idáig az Evolú­ció, a Shrek és a Szívörvény című hollywoodi produkciókat. Renee Zellweger (középen), a Bridget Jones naplója címszereplője (Fotó: archívum) Nyári gyermektáborokról, nemzedékekről, életvitelbe rejtett hagyományról és alkotóerőről Hagyományt, ne divatot! Egy-egy nyári gyermektábor­ban megfordulva, és a szem­lélődés csendességébe burko- lódzva nem kellett sok idő ah­hoz, hogy felfedezzem: a lát­szólag egységes gyermekse- regletként mozgatott csapat hány csoportra osztódik. DUSZA ISTVÁN Mivel mostanság tájainkon elsősor­ban a kézművestáborok száma sza­porodott meg, nem véletlenül ezek világa az, amivel riporterkedésem során többször is találkoztam. Nincs kettő, amely hasonlítana egymásra. Különösebben hangsúlyoznom sem kell, hogy a jelleg, a szerkezet, a hangulat mindenekfölött a pedagó­gusok szemléletének a függvénye. Mert nem mind kézműves tábor, ami kézművestábor. Van hely, ahol a napi foglalkoztatás és foglalatosság bizonyos értelem­ben nyári pedagógiai szolgáltatás. Természetesen pozitív értelemben, hiszen az egyhétnyi vagy tíz-tizen- két napnyi időtartam falubeli és vendéggyerekeknek kínál lehetősé­geket a keresésre. Keresésére azok­nak a képességeknek, amelyek kö­zül egy-egy, valamilyen adottság szintjén, minden gyermekben mo­corog. A különbséget az adja, hogy az egyik gyermeksége során találko­zik az ezt megtaláló és felerősítő pe­dagógussal, a másik meg nem. Már­pedig, ha egy nyári gyermektábor „csupán” ezt tűzi ki célul, már meg­érte a szülőnek a befizetett pénzt. Azt ugyanis senki sem gondolhatja komolyan, hogy az effajta „kéz­műveskedések" valamifajta égi ál­dásból születnek. Ha van is rajtuk némi transzcendentális hamvasság, a szülők befizetéseit egyik sem ke­rülheti el. Még akkor sem, ha né­mely helyen látszólag jelképes ösz- szegeket kell befizetniük. Emögött ugyanis ott van egy-egy sikeres pá­lyázat, ahol a szervezők szerencsé­vel jártak. Az önkormányzat talán egy álló éven át takarékoskodott, hogy kiegészítse a szükséges költsé­geket. Sok helyen az alapiskola igazgatójának és pedagógusi kará­nak a nagyvonalúsága is kellett, hogy a vállalkozói adományokból az iskolai konyhán megfőzzék az ebédeket. S akkor a kézművesek, a szakemberek és sok esetben a mű­vészek nagyvonalúságáról még nem is szóltam. Voltam gyermektáborban, amelyet eltökélten a falu gyermekeinek szer­veztek. Ahová az első napok gyér ér­deklődését igazi sereglés követte. Híre ment ugyanis, hogy abban a tá­borban varázslatos dolgokat csinál­nak a gyerekek. A kézműves-foglal­kozásoknak egyetlen végcélja egy pazar bábelőadás volt, amelyben a szegény embernek igenis annyi báb­gyereke volt, mint a rosta lika. Eb­ben a táborban mindenki elkészít­hette a maga bábuját, megtanulhat­ta a saját mesedramatizációját, el- játszhatta a maga komponálta ze­nét, még akkor is, ha mindaz két száraz faág ritmusos ütögetésében Egy gyermekarc és egy születő bábu Jut-e ebből valami a hátizsákomba? (A szerző felvételei) teljesedett ki. A lényeg a személyes azonosulás és részvétel volt. Máshol a fazekas mesterség alapja­itól, a kosárfonáson és a gyöngy­szövésen át, a kenyérsütés fortélya­inak megismeréséig terjedt az a tu­dás és készség, amit a gyermekek­nek átadtak. Ebbe a legnemesebb értelemben vett kézművestáborba a felnőttek is szívesen jöttek. így a legteljesebb lelkiségű órák akkor születtek, amikor nemzedékek egymás mellett vettek részt a cso­dák művelésében. De nemcsak ab­ban. Nagyszülők szembesültek - nemcsak az elmulasztott lehetősé­gekkel, hanem a bepótolható dol­gokkal - az unokáikon keresztül a mindennapi életvitelükbe rejtett hagyományokkal. Hiszen hagyomány - ki tagadná, mennyire megtanulható? - a ke­nyérsütés, mint a konyhai foglala­tosságok legmélyebb transzcenden­tális erőt felszabadító ősleleménye. Az Istentől való csoda, amely a liszt, a víz, a só és a kovász elegyében egyesülve a tűzben mint őselemben születik meg. Nem is lehet ez más, mint áldozat, az Atyaisten és a Fiú­isten embernek adható jelképe a Szendélek csodájában. Ha meg más világnézetre alpozódott a gyermek lelkisége, akkor is megsejtheti az emberi táplálék megszerzésének el­választhatatlanságát a természettől, a munkától és az ember szellemétől. Az a gyermek, aki nyárról nyárra megérinti a lisztet, a kovászt, gyúr egyet a dagadó tésztán, s fogja a szakajtót, egy idő után önmagába is visszaréved és megérti az ősök őriz­te hagyományok lényegét. Nem ke­vésbé azt, hogy a mai modern kony­hák légkeveréses elektromos sütői már képesek a tapasztott téglake­mencék egyenletes melegéhez ha­sonlót produkálni. Hol vagyunk már a gyermektábo­rokba befizetett pénzektől, az ado­mányozóktól, az önzedenül segítő szülőktől és pedagógusoktól, a sok­szor útiköltség és ellátás fejében el­jövő művészektől, kézművesektől? Messze és igencsak közel, hiszen mifelénk még mindig az egyik leg­nagyobb gádó erő és minden tehe- tedenséget elfedő univerzális lepel a pénzhiány. Márpedig ezeknek a gyermektáboroknak vagy kézmű­vestáboroknak a legnagyobb értéke éppen annyiban nyilvánul meg, amennyiben egy-egy falu közössé­gét, azon belül a családokat, gyer­mekek és pedagógusok közösségeit az iskolaév rohanásától merőben különböző idő és lelki kiterjedések­ben átalakítják. Ha csupán egyetien hétre is, de a nyomok megmarad­nak a lelkekben. Egész oldalai szán az írónak a Corriere della Sera Főleg a bűnözés, a szervezett alvilág témái izgatták Márai nápolyi emlékei Meghalt a Serpico írója MTI-TUDÓSÍTÁS Márai Sándor nápolyi éveinek em­lékeit idézi fel csütörtöki számának kulturális rovatában a Corriere della Sera, teljes újságoldalt szen­telve a magyar írónak. A lap kis ke­retes betétanyagában röviden is­merteti Márai életét. Az oldal na­gyobbik részét alkotó írás azokról az emlékekről szól, amelyeket a magyar író a délolasz város hangu­latával kapcsolatban rögzített nap­lóiban. A cikkíró Elisabetta Rassy felidézi, hogy Márai 1948 és 1952 között élt Nápolyban a via Nicola Ricciardi 7. szám alatt. Ezen a he­lyen emléktábla örökíti meg nevét. Á továbbiakban a Nápoly légkörét leíró idézetek olvashatók a már em­lített naplókból. Ezzel kapcsolatban megszólal a hasábokon Marinella D’Alessandro, a nápolyi egyetem magyar tanszékének tanára, aki Márai Sándor műveit fordította olaszra, és aki nagy szerepet ját­szott abban, hogy az írót oly sokan ismerhették meg az utóbbi időben Olaszországban. Az olaszul, ma­gyarul és németül egyformán kitű­nően beszélő Marinella D’Alessand­ro az Adelphi Kiadóval együttmű­ködve fordította és gondozta Márai műveit. MTI-ÉRTESÜLÉS New York. Hetvenkét esztendős ko­rában New Yorkban elhunyt Peter Maas író, aki megteremtette Serpi­co rendőr figuráját. Maas elsősor­ban a dokumentumregényeivel ara­tott sikereket. Főleg a bűnözés, a szervezett alvilág témái izgatták. Egyik leghíresebb könyve az 1969- ben megjelent Valachi-iratok volt, amelyben Joseph Valachi, a kor­mány informátora vezette be az ol­vasókat az amerikai olasz maffia, a Cosa Nostra rejtelmeibe, megelőzve Mario Puzo Keresztapa dmű regé­nyét. 1973-ban már a másik oldal piszkos ügyeit firtatta: a Serpico egy New York i nyomozó igaz történetét írta le, aki beépült a kábítószer-ke­reskedők hálózatába, és egyben szembeszegült korrupt kollégáival. A regényből még abban az évben film készült Sidney Lumet rendezé­sében, AI Pacino főszereplésével. Az alkotást Oscar-díjra is jelölték. Maas legutóbbi munkái is hasonló körök­ben játszódnak. Az 1995-ben meg­jelent Gyilkos kém egy kettős CIA- ügynök, az oroszoknak is kémkedő Aldrich Ames üldözését és elfogását örökíti meg, míg a négy évvel ez­előtt kiadott Alvezér a hírhedt maf­fiózó, Sammy Gravano életéről szól. Tudományos tanácskozás a finnugor kulturális örökség számítógépes feldolgozásáról Megmenteni a jelen és jövő századokra MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Miként lehet átmenteni a finnugor népek kulturális örök­ségét a jelen és a jövő századokra az információs társadalom kihívá­sainak megfelelően - egyebek kö­zött erre a kérdésre keresi a választ az a tudományos tanácskozás, amelyet szeptember 14-én rendez­nek Budapesten. A Kulturális innováció és informá­ciókeresés: a finnugor örökség di­gitalizálása és automatizált tartal­mi feltárása című konferenciának az Országos Széchényi Könyvtár ad otthont. A megbeszélés társ- szervezője a Finnugor Világkong­resszus Magyar Nemzeti Szerveze­te. Az eszmecsere célja, hogy áttekint­se a bölcsész és informatikus szak­emberek meglévő munkakapcso­latait, és feltárja a további lehetsé­ges együttműködési területeket. A tanácskozáson magyar, finn és észt előadók számolnak be kutatá­si eredményeikről. A konferencia előzetes napirendje szerint Kultúra és K+F, azaz kutatás+fejlesztés címmel Szabó Gábor, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára mond beve­zetőt. Finnugor örökség a 21. században címmel Vöigt Vilmos, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Folklór Tanszékének egyetemi tanára, a digitalizálás témakörben Tószegi Zsuzsa, a Neumann János Digitális Könyvtár ügyvezető igazgatója, Hungarológia és a Magyar Elektro­nikus Könyvtár címmel pedig Monok István, a házigázda intéz­mény főigazgatója tart előadást. Külföldi szakértő mutatja be a finn elektronikus bibliotékát, valamint előadás hangzik el egyebek között a Veszélyeztetett finnugor nyelvek adatbázisai - Lapp enciklopédia, valamint A finnugor kulturális örökség az interneten címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents