Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-24 / 196. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 24. IZVILÁG A hazai turisták még csak most fedezik fel maguknak ezt a távoli, tengerekkel körülölelt gyönyörű országot, ahol a háziasszonyok kevesebbet főznek, mint nálunk A portugálok imádnak roston sütni MALIK ÉVA portugál konyháról annak nagy ismerőjével, František Vizváry- val, Portugália tiszteletbeli pozsonyi konzuléval beszélgettünk: Mi a legnagyobb különbség a portugál és a mi konyhánk között? Elsősorban az, hogy rengeteg friss zöldséget és halat esznek, amelyeket nem túl bonyolult eljárással készítenek el. A portugálok imádnak roston sütni! Mi a konyhájuk sikerének titka? Azt hiszem, nincs különösebb titkuk, mert, mint mindenhol a világon, a siker itt is a friss jó minőségű alapanyagokban rejlik, a többi pedig a jó szakács kezét dicséri. Ön milyen ételeket kedvel? Most nem úgy fogok válaszolni, ahogyan azt tőlem elvárnák: én minden nehéz és egészségtelen ételt imádok, mert véleményem szerint az embernek csak tönkreté- ve érdemes a másvilágra mennie. Egyébként a gyökereim Magyarországra nyúlnak vissza, ezért nagyon sok eredeti magyar ételt ismerek és kedvelek, például nagyon szeretem a klasszikus, nagymama sütötte túrós rétest. A portugáloknál is talált egészségromboló ételt? Azt nem tudom, hogy találtam-e, viszont a kedvencem, amit mindenkinek nagyon ajánlhatok, mégiscsak egészséges: ez „bacalhao com natas” néven szerepel az éüapokon, és tulajdonképpen besamellel nyakon öntött tonhal, sütőben megsütve. Viszont egészen másfajta tonhal, mint amit nálunk is ismernek. Ez egy sóval, szárítva tartósított hal, melyet kockákra vágnak, és egész éjjel áztatnak, hogy ne legyen any- nyira sós. A jó szakácsot aszerint ismerik fel, hogyan tudja sótlanná tenni a bacalhaot. A másik kedvencem a languszta finom portugál borral leöblítve. Mit esznek a portugálok, amikor ünnepi asztalhoz ülnek? Az ünnepi menü vidékek szerint változik, de biztos, hogy minden portugál család ünnepi asztalán a nyitó étel a „pastéis de bacalhau” nevű előétel. Nincs olyan ember az országban, aki ne szeretné! Ez tulajdonképpen sózott tonhalból készült fasírozott, melyet gyakran hidegen fogyasztanak. A legfinomabb és leghíresebb levesük a „caldo verde”, melyet egy káposzta- féle, a „couve galegy” színesre fest. Főételnek érdemes megkóstolni az ünnepi „cozido a portuguessát” - különféle húsok, füstölt húsok és zöldségek saját levében készült keAlgarvei partrészlet ()Archív felvételek veréke, ez az ország északi részének specialitása. Minden étkezést édességgel fejeznek be, amely lehet gyümölcs, karamellel leöntött puding vagy zöld dinnye sajttal. Finom boraikat ebéd közben isszák, az étkezés végén pedig elmaradhatatlan az erős kávé, amelyet Lisszabonban bicának hívnak. Ebben az országban is érezhető valamiféle kulináris fejlődés, a fiatalabbak inkább a racionális konyha hívei? Azt hiszem, hogy náluk nagyon konzervatív emberek élnek, már ami az étkezést illeti. A nyolcvanas évek elején egy ismert fastfood cégnek, amelyik tetjeszkedni akart az országban, csődöt kellett jelentenie, mert az emberek teljesen elutasítóan viselkedtek a gyorsbüfé ételei iránt. Ma a fiatalok már kissé nyitottabbak ebben az irányban, főleg ők látogatják az új típusú étkezdéket. A portugálok viszont nagyon büszkék nemzeti ételeikre, ezért az éttermekben szinte mindig teltház van. Flétvégén nem főznek otthon, hanem étteremben ebédelnek, ez náluk családi rituálé. Náluk a nők nem főznek olyan gyakran, mint nálunk. Másrészt viszont más országok éttermeit is előszeretettel látogatják. Nem illik kritizálni, de azt hiszem, hazánknak van mit behoznia, ha utol akarja érni a portugál éttermek színvonalát! Milyen portugál borokat ajánl a hazai turistáknak? Én abban az országban nem ittam ross? minőségű bort, tehát ajánlhatom a boraikat, biztos, hogy bárki azonnal megszereti őket. Teljesen mindegy, hogy fehéret vagy vöröset kóstol, mind finom, édeskés, az ember szinte érzi a szájában a tiszta szőlő ízét. Nagyon fiF. Vizváry a lisszaboni Expón nőm a madeirái bor is, amely arról a szigetről származik, ahol Sissi császárné is szívesen időzött egykor. A szakemberek szerint a turizmus lesz a 21. század legprogresszívebb gazdasági ágazata. Mi a helyzet ezen a téren Portugáliában? Természetesen az ország bevételének egy részét itt is a turizmus adja. Sajnos, a hazai turisták számára az ország még nem tartozik a legolcsóbbak közé, de aki már járt ott, biztosan szívesen elmegy még egyszer. Az ottani turizmus legfontosabb feladata, hogy harmóniát teremtsen a turizmus és a természet védelme között - ez nagyon nehéz. Portugália neve mindeddig elég egzotikusán csengett számunkra. Ön szerint mit nem szabad kihagynia a turistának, aki eljut ebbe az országba? Portugália nagyon híres történelméről. Olyan neveket adott a világnak, mint Vasco de Gama a Nóbel- díjas Jose Saramaga és másokat. Lisszabonban járva meg kell nézni a történelmi városrészt, az Alfamát, a Jeronimos kolostort, és elmenni egy bárba, ahol fadót játszanak. Ez a zene a blueshoz hasonlóan a vágyat és a szomorú melankóliát fejezi ki. A fado magyarul sorsot jelent, és egy nagyon emocionális zenei zsánert értenek alatta. A lisszaboni kávézókban már százötven éve játsszák, és ez alatt az idő alatt szinte semmit sem változott. A modern építészet kedvelői nem hagyhatják ki az Expo területét. Hová utaznak a portugálok, akiknek egzotikum és óceán miatt nem kell külföldre menniük? Ők még messzebbre járnak, leggyakrabban Brazüiába. Természetesen ehhez hozzájárul a nyelvi hasonlóság is. Azonkívül mindenki ismeri a' viccet: „Melyik a második legnagyobb portugál város Lisszabon után? A portugál erre azt feleli: Párizs.” A francia fővárosban ugyanis rengeteg portugál él, akik még Salazar kormánya alatt emigráltak oda. így aztán Franciaországba is sokan járnak a családtagok után. Akik pedig síelni szeretnek, azok Andorrába mennek. Massimo Zanetti, a Segafredo cég tulajdonosa semmit sem hagyott a véletlenre, a cég előírásai mindenhol egyformák Egy korty Olaszország Dunaszerdahelyen KIS PETER A Segafredo espresso gondosan felépített, franchise-jellegű kávéházhálózata ismert és népszerű az egész világorr, Európában pedig a legjobb kávémárkaként tartják számon. A Segafredo kávé tulajdonképpen szinonimája az olasz kávénak, íze, aromája a világ bármely pontján lévő kávézóban egyforma. Szlovákiában immár négy éve a Wood-Land Kft. forgalmazza a Segafredo termékeit, idén májustól már Dunaszerdahelyen is van Segafredo kávézó. Massimo Zanetti, a Segafredo cég tulajdonosa semmit sem hagyott a véletlenre. A cég előírásai a világ minden pontján egyformák, így a berendezés, a felszolgáló személyzet egyenruhája, a dekoráció, a domináns helyen álló csodaszép kávéfőző gép, az olasz szendvicsek és sütemények, az italmenü és mindenekelőtt a valódi, hamisítatlan Segafredo kávékülönlegességek mind-mind Zanetti úr elképzeléseit mintázza. A kávézó a város szívében fekszik, hívogatóan tiszta és rendezett belső tere és terasza szinte csábít arra, hogy félretéve napi gondjainkat, leüljünk egy csésze kávé vagy capuccino mellé, esetleg elolvassuk a napi sajtót, vagy elbeszélgessünk barátunkkal, ismerősünkkel. A kávéház tulajdonosai bizonyos fogysztás felett minden hétvégén tízszázalékos kedvezményt adnak, sőt teret biztosítanak családi, baráti összejöveteleknek is. A Segafredo Zanetti Group lógója 1985-ben jelent meg a nemzetközi piacon, mostanra pedig Európa legismertebb és lekedveltebb márkájává vált. A nemrég megnyílt kávézó egy kis olasz ízt kíván becsempészni a dél-szlovákiai kisváros és környéke mindennapjaiba. ÍZLIK - NEM ÍZLIK Vannak emlékezetes evészetek, ételek. Nagyon-nagyon jók, és borzalmasan rosszak. Rovatunkban ismert személyiségeket kérdezünk arról, mely ízekre emlékeznek a legszívesebben, s mi az, amit nagyon gyorsan elfelejtenének..., ha tudnák. Szilvássy József, az Új Szó főszerkesztője: Aki ismer, s aki csak rám-néz, az tudja, illetve látja, hogy szeretek jókat enni. Ezernyi magyarországi és egyéb külföldi specialitásról tudnék ódákat zengeni. Legtöbbet arról a fogaspaprikásról, amelyet a Tisza mentén és a Balaton környékén túrós csuszával tálalnak fel. Fenséges étel, egyik ékes bizonyítéka a magyaros konyha utolérhetetlen ízkavalkádjának. A rendelésnél számomra nem mellékes szempont az sem, hogy erre a halételre is kiválóan csúszik az olaszrizling vagy a Chardonnay. Mert a jófajta száraz borokat sem vetem meg... Nem vagyok válogatós fajta, ezért különösen sietős szolgálati útjaim során bármit meg- eszek, amit tisztességgel kínálnak. Nekem csak a mogorva pincérek láttán megy el azonnal az étvágyam. Olyanoktól, akik felháborod nak, ha hosszas várakozás után étlapot merészelek kérni, s aztán újabb fél óra elteltével szúrós szemmel valósággal odavágják elém a tányért Több ilyen vendégriasztó éttermet, út menti fogadót tudnék felsorolni, főleg Besztercebánya, Zólyom és Zsolna térségében. Mégsem teszem, mert biztos vagyok abban, hogy rövidesen egytől egyig csődbejutnak.ÍZ VILÁG Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: ízvilág, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P. 0. Box 49, 820 06 Bratislava 26, tel.: 02/582 38 310, fax: 02/582 38 343
