Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-23 / 195. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 23. Riport Tornaija hamarosan megépítteti Sajószárnya közelében azt a hulladéktárolót, ahova az elkövetkező évtizedben a környék negyven települése szállíttatja lakossági hulladékát Valahol csak el kell helyezni a szemetet A Sajószárnya melletti völgy negyven település 26 000 lakosának hulladékproblémáját fogja megoldani A közelmúltban egy elkeseredett hangú, segélykérő faxüzenet érkezett Tornaijáról lapunk szerkesztőségébe. A levél írója, a sajószámyai Štefan Biblák a következőket írta benne: „SOS!!! Segítség!!! Kérjük segítsenek, hogy állítsák le a községünktől nem egész egy kilométerre elkezdett szeméttároló építését. Bennünket, polgárokat erről senki sem kérdezett meg. A szeméttároló építése egyenlő a falu közös sírjának kiásásával! Jöjjenek el, nézzék meg, kérdezzék meg legalább maguk a lakosok véleményét!” KMOTRIK PÉTER Sajószárnya a Nagyrőcei járásban van, Tornaijától keletre, mintegy fél kilométernyire. A falut a Pozsonyt Kassával összekötő déli országút szeli ketté. A több mint ki- lencszáz lelket számláló községet a múlt század hetvenes éveiben csatolták Tornaijához. Sajószárnyán kívül még két további község is a város része, az egyik Beje, a másik pedig Királyi. Mindhárom városrésznek saját képviselői vannak a mintegy 8300 lakosú település harminctagú önkormányzatában. A sajószárnyaiak érdekeit három városatya képviseli a város parlamentjében. A segélykérő levél szerzőjét sajó- szárnyai otthonában kerestük fel. -Augusztus elején jutott a tudomásomra, hogy a sajószárnyaiak korábbi tiltakozása ellenére a város a mi falunknál építi meg szeméttárolóját. Ezt teljesen elfogadhatatlannak tartom. A szeméttelep ugyanis egy a Sajószárnya felé lejtő völgyben található. Mi lesz a kúljaink vizével, ha egy komolyabb eső kimossa a szemétdombot?”- kezdte mondandóját az 55 éves, jelenleg szociális segélyből élő férfi, Štefan Biblák. A város nem törődik a sajószárnyaiak gondjaival, a faluban nincs sem vezetékes víz, sem pedig gáz. Igaz, építésük elkezdődött, de mindkettő félbe is szakadt - panaszolta a férfi. Szerinte a jövő évi helyhatósági választások előtt majd ismét megépítenek belőle egy darabot. Elmondta azt is, hogy a város a helyi kultúház sorsával sem törődik - egykor saját konyhája volt a színpaddal is ellátott létesítménynek, ma pedig egy lerobbant állagú, összefirkált épület látványa fogadja az arra járót. A község útjainak és vízi növényekkel benőtt patakmedrének állapota is siralmas, ezek karbantartása sem foglalkoztatja a tornaijai önkormányzatot. Az előző választási időszakban mindezek miatt egy aláírásgyűjtő kampány is zajlott a faluban, indítványozták: írjanak ki népszavazást Sajószárnya Tornaijától való elszakadása ügyében. A népszavazás azonban az emberek érdektelensége miatt végül meghiúsult. Néhány éve aztán a Sajószárnya és Tornaija közötti területen létesítendő hulladéktároló terve rázta fel letargiájából újra a falu lakóit. Ismét aláírásokat gyűjtöttek a terv megvalósítása ellen. A petíció nyomán a város elállt a tároló létesítésétől. A sa- jószámyaiak azt hitték, végleg elmúlt a veszély, tavaly nyáron azonban néhány plakát jelent meg a kocsma és a bolt kirakatában. A falragasz egy, a szeméttárolóról Tornaiján tartandó nyilvános gyűlésre invitálta a sajószárnyaiakat. A találkozón csak ketten jelentek meg a faluból, Štefan Biblák, valamint egy helyi vállalkozó, Berzsi Gyula. Biblák szerint a csekély részvétel egyik oka az volt, hogy éppen nem Az egerészsast egyáltalán nem zavarja az épülő hulladéktároló. működött Szárnyán a hangosbemondó. Ezen kívül azt is furcsának találja, hogy az önkormányzat Tornaiján szervezte meg a megbeszélést a számyaiak jövőjéről. A gyűlésen egyébként arról szereztek tudomást, hogy a város mégis megépíti a szeméttárolót, de nem azon a helyen - a város és a község közötti részen - , amely ellen a szár- nyaiak korábban az aláírásokat gyűjtötték, hanem a falu mögött, az egy kilométerre levő erdő tövében, a község felé lejtő völgyben, amelyben nagyobb esőzésekkor patakká egyesül a lehullott csapadék. Štefan Biblák persze ezen a gyűlésen is tiltakozott. A faluban sokat beszéltek az ügyről, de mivel az építkezés nem kezdődött el, sokan - köztük Biblák úr is - azt gondolták, ez is csak ijesztgetés volt, s nem is lesz tároló. Annál nagyobb megdöbbenést keltett a szárnyai- akban, hogy két héttel ezelőtt felbukkantak egy zólyomi vállalat munkagépei, s megkezdték a szeméttelep felé vezető út építését. Štefan Biblák ekkor egy kézzel írott petíciót fogalmazott a tároló létesítése ellen, s néhány nap alatt végigjárta vele a falut. Összesen 279 aláírást sikerült összegyűjtenie. Az aláírásokat egy kísérőlevéllel e- gyütt 2001. augusztus 7-én elküldte a környezetvédelmi minisztériumba, azóta váija a választ. A petí- ciós ívek másolatát Biblák úr kérésemre lapunk rendelkezésére bocsátotta. A leendő hulladéktárolóhoz vezető úton megnéztem a roskatag kultúrházat és a náddal benőtt patakot, a helybelieket pedig arról faggattam, , egyetértenek-e Biblák úr petíciójával. Néhány kivételtől eltekintve egyetértettek, a petíció egyik ellenzője Biblák János, Štefan Biblák testvére volt, aki a városrész három önkormányzati képviselőjének egyike. Vele a tároló építésének helyszínén sikerült beszélni, Biblák János ugyanis az építkezésen alkalmazottként dolgozik.- Én egyetértek a hulladéktároló létesítésével, ez egy teljesen környezetkímélő építkezés, tőlünk kétszáz méterre egy egerészsas is fészkel, mindennap itt köröz felettünk, még őt sem zavarja” - mondta Biblák János városatya. Megkerestük Majerčík Gézát, a városrész másik önkormányzati képviselőjét is, ő azonban nem óhajtott nyilatkozni az üggyel kapcsolatban. A tavaly nyáron lezajlott nyilvános gyűlés másik sajószámyai résztvevőjével, Berzsi Gyulával viszont sikerült szót váltanunk. Mint kiderült, néhány évvel ezelőtt a tornaijai közterület-fenntartó vállalat igazgatója volt, így behatóan ismeri a város hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémáit. Véleménye szerint mindenképpen meg kell oldani a szemét elhelyezésével kapcsolatos gondokat, de a házától mintegy 700 méterre fekvő völgyet nem tartja erre a legalkalmasabb helynek. Elmondta, tisztában van a létesítmény műszaki megoldásának részleteivel, s a legnagyobb kétségei amiatt vannak, hogy a tervekben nem szerepel egy olyan szennyvíztisztító állomás építése, amelynek a tárolóból kifolyó esővíz tisztítására kellene szolgálnia, pedig a szóban forgó terület korábban másodfokú védettséget élvező, a talajvíz védelmére szolgáló övezetben volt. Mint elmondta, ez a völgy a vízgyűjtő területét képezi annak a másik völgynek, amely a tároló létesítésének korábbi helyszíneként volt kijelölve, s amelyben egy patak is csörgedezik. A szárnyai látogatást követően utunk a Tornaijai Városi Hivatalba vezetett, ahol Schwartz Árpád polgármester tájékoztatta lapunkat a tároló építésének körülményeiről. - A hulladéktároló létesítésének problémája már több mint tíz éve foglalkoztatja Tornaija önkormányzatát. Még a 80-as években került kijelölésre először egy szeméttelep helyé a Sajószárnya melletti területen. A terv megvalósítása azonban 1994-ben a számyaiak tiltakozása miatt meghiúsult. Ezt követően a város geológiai vizsgálatokat végeztetett a környéken egy újabb lehetséges helyszín kijelölése érdekében. így került szóba a Vasas-völgy és a régi kassai út közötti terület, amelyet 1996- ban a városfejlesztési terv módosítása során leendő szeméttárolóként jelölt meg a képviselő-testület egy szárnyai lakos javaslatára.-A geológiai vizsgálatok elvégzése után kezdtük el a szükséges engedélyek intézését és a tároló terveinek elkészítését. A tárolót több földbe ásott, és fóliával szigetelt kazetta fogja alkotni, amelyekbe egy bizonyos mennyiségű hulladék elhelyezését követően földréteg kerül, ezt pedig újabb és újabb hulladék-, illetve földréteg követi majd. A kazettákat a környzetvé- delmi minisztérium előírásai szerint különféle megfigyelő berendezésekkel látja el a kivitelező zólyomi út- és hídépítő vállalat. Ezeknek a megfigyelőknek az a feladatuk, hogy jelezzék a tárolóból szivárgó szennyvizet, illetve az esetleg benne keletkező gázokat. Mindez teljesen megfelel az európai normáknak - mondta a polgár- mester. Megtudtuk azt is, hogy a város már több mint egymillió koronát költött a szükséges engedélyek beszerzésére és a tervdokumentáció elkészíttetésére. A beruházás hozzávetőleg 22 millió koronába kerül majd, ehhez az állami környezetvédelmi alap 8,5 millió koronával fog hozzájárulni, a többit pedig hitelek felvételével kívánja finanszírozni a település. A létesítmény az elkövetkező 15 évre oldaná meg a városban és a környéken keletkező hulladék elhelyezését. Összesen negyven településről - ahol mintegy 26 ezer ember lakik - fogják a szárnyai tárolóba hordani a hulladékot. Schwartz Árpád hozzátette: a város jelenleg a csetneki tárolóba hordja a lakossági hulladékot, s a szállítási költségek nagyon megdrágítják annak elhelyezését. Elmondta továbbá, a hulladékgazdá- kodással kapcsolatos új törvény hatályba lépése óta minden polgár A polgármester szerint az ellenzők elkéstek a tiltakozással. köteles hozzájárulni a szemét elhelyezéséhez, s talán a számyaiak számára sem közömbös, hogy mekkorára rúg majd az új törvény szerint a szemételhordás ára. Az mindenesetre biztos, hogy olcsóbb lenne a szárnyai telep üzemeltetése, mint a szemét csetneki elhelyezése. Az így megtakarított pénzből pedig különféle fejlesztések és beruházások formájában Sajószárnya is részesülhet. A polgármester elmondta: a sajó- szárnyai képviselők egyike sem tiltakozott a terv megvalósítása ellen. Štefan Biblák tiltakozásával kapcsolatban megjegyezte: az illető valóban részt vett tavaly a tároló környezeti hatásaival kapcsolatos nyilvános gyűlésen, de érveit az ott jelenlévő szakemberek nem találták kellően megalapozottnak. A polgármester csak a vele folytatott beszélgetésünk során szerzett tudomást mostani petícióról, mivel azt nem a Tornaijai Városi Hivatalhoz terjesztették be, hanem a minisztériumba küldék. Az ívek másolatának megtekintését követően elmondta, bár nem felel meg a szükséges törvényi előírásoknak, a legközelebbi ülésén foglalkozni fog vele az önkormányzat. Egyébként szerinte a dokumentum aláírói elkéstek a tiltakozással. A sajószárnyaiak többi gondjával kapcsolatban elmondta, a város még az idén befejezi a városrész vízvezetékének építését, s mindent megtesznek azért is, hogy a gázművek a jövő évben befejezze a gázvezeték építését is. A leendő tárolóból kifolyó esővízzel kapcsolatban - Berzsi úr kétségeire is válaszolva - annyit mondott: „igaz, hogy nem lesz szennyvíztisztító, de a vizet tartályba fogják felfogni, s ennek egy részét a hulladékra hordott földréteg locsolására használják majd, a felesleges vizet pedig a csízi szennyvíztisztítóba fogják tartálykocsikkal elhordani”. A szárnyai kúltúrházról annyit mondott, hogy a város rendszeresen rendbe rakatta az épületet, amelynek jelenlegi rossz állapota a helyi ifjúság viselkedésének köszönhető, mivel az ottani ifjúsági klubra bízták. Mint elmondta, a korábbi gyakorlathoz hasonlóan a létesítményt jövőre ismét rendbe rakatja a városi hivatal. A hallottak és látottak szerint Tornaija városa hamarosan megépítteti a Sajószárnya közelében azt a modem kivitelezésű hulladéktárolót, ahova az elkövetkező évtized során a környék negyven települése szállíttatja majd lakossági hulladékát. A keletkező szemetet el kell valahol helyezni - ez tény. Tény az is, hogy 1994-ben a sajószárnyaiak egy szabályos petíciós kampány során már hangot adtak tiltakozásuknak egy szeméttárolóval kapcsolatban. Ä mostani lerakat még közelebb lesz a faluhoz, s a települést kikerülő országút megépítéséig a környék összes szemeteskocsija a község közepén fog végigdübörögni, hogy a szárnyai szemétdombra ürítse rakományát. Tornaija polgármestere szerint az ellenzők elkéstek a tiltakozással, az előző tiltakozási akció pedig nem erre a helyszínre vonatkozott. Vajon kinek van igaza, illetve kinek az érvei nyomosabbak, netán fontosabbak? Egy biztos, e történet végkifejlete másként is alakulhatott volna, ha szenvedő alanyainak cselekedeteit, illetve „nemcselekvését” nem befolyásolta volna a közömbösség, a fásultság, valamint a jogaik érvényesítését garantáló törvények ismeretének hiánya... A művelődési ház rossz állapota miatt a tornaijai önkormányzat képviselő-testületének három sajószámyai tagja és a „faluvárosrész" életét irányító polgári bizottság a helyi óvodában tartja összejöveteleit. Ez az épület azonban szintén alapos felújításra szorul. Ha megnyitják a hulladéktárolót, az üzemeltetéséből származó pénzből talán erre is futja a városnak. „Mi lesz a kútjaink vizével, ha egy komolyabb eső kimossa a szemétdombot?" - kérdezi Štefan Biblák, a hulladéktároló egyik fő ellenzője. (A szerző felvételei)
