Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-23 / 195. szám, csütörtök

8 D IGI TÁ LIA ÚJSZÓ 2001. AUGUSZTUS 23. hírek Nincs több elve­szett mobiltelefon Legalábbis Németországban, a Viag Interkom ügyfelei szá­mára. A szolgáltató egy olyan új internetes szolgálta­tást indított, amely képes az elveszett készülékek felkuta­tására. Ehhez mindössze az szükséges, hogy a telefon be legyen kapcsolva, valamint fel legyen jelentkezve a Viag Interkom hálózatára. A genion.de portállal történő együttműködés keretében a városokban néhány 100 mé­teres pontosággal meghatá­rozható a telefonok helyzete, vidéken azonban ez a szám néhány kilométerre is fel­kúszhat. A szolgáltatás igénybe vételéhez be kell je­lentkezni a genion.de oldal­ra, majd ezután a kapott jel­szóval vehető használatba a mobilfelkutató, (tb) SMS-bunker Sokaknak okoz bosszúságot, hogy nem megfelelő készü­lék birtokában a tárolható üzenetek száma igencsak korlátozott, így számos fon­tos vagy fontosnak tartott SMS kerül kényszerű kitör­lésre. A probléma megoldása a TUCCO (The Universal Communication Company) SMS-bunkerjében rejlik, melyben a felhasználók any- nyi üzenetet tárolhatnak, amennyit csak akarnak. A szolgáltatás ugyan egyelőre csak Németországban érhető el, de az ígéretek szerint ki­terjesztik majd egész Európá­ra. Az SMS-ek tárolásához azokat csak tovább kell kül­deni egy meghatározott számra, ahonnan is az első üzenet továbbküldésekor egy jelszót kapunk válaszul, ami­vel mobilszámunkkal kiegé­szítve a www.sms-bunker.de honlapról bármikor hozzá tudunk szeretett üzeneteink­hez férni, (tb) Jogvédők támadják a Windows XP-t A Windows XP és Passport azonosítási rendszere mó- • dosítására szólította fel a versenyhivatalonál a Micro­softot 14 jogvédő szervezet. A szervezetek - köztük az Electronic Privacy Information Center, a CME és a Junkbusters - egy 12 oldalas kiegészítést csatol­tak július végén benyújtott keresetükhöz. A jogvédők szerint a Passport kötelező használata sérti a verseny- törvény ötödik pontját, míg a Center for Media Education (CME) tanulmá­nya szerint a Kids Passport nem felel meg az on line gyerekvédelmi törvényben (COPPA) meghatározott kö­vetelményeknek. Elemzők szerint azonban az aggoda­lom felesleges, a Microsoft adatvédelmi elvei semmivel sem rosszabbak más cége­kénél (a hitelkártyacégek is értékesítik ügyfeleik címét, állt az egyik magyarázat­ban). A szoftvercég szintén elutasította a vádakat. A ci­viljogi szervezetek júliusban a személyes adatok törvény- sértő megfigyelésével és gyűjtésével vádolták meg a Microsoftot, (cnet) EZT RÖGZÍTSD! Mennyei Atyánk! Egybekelve kérünk téged, add meg eme egyszerű léleknek azt a képes­séget, hogy a sípszó után üzenni tudjon! (orgonaszó) Ámen! A világháló egész hálózatokat kebelezett be, amelyek nagy összevisszaságban kapcsolódtak a digitális hálózathoz Az internet története II. Bárhová betörnek Aki sokat netezik, azt feltörik! NETVILÁG SOROZAT A hetvenes évek folya­mán az ARPA-hálózat egyre gyarapodott. Decentralizált felépí- tése nagyban elősegí­tette terjedését. A ha­gyományos vállalati hálózatokkal ellentétben az ARPANET-re bár­milyen számítógépet rá lehetett kötni. A lényeg csak az volt, hogy a gép ismerje az új, anarchikus, csomagkapcsolt hálózat közvetí- tónyelvét, és ettől kezdve a márká­ja, a tartalma, sőt még tulajdono­sának a kiléte sem számított. Az ARPA eredeti kommunikációs szabványrendszere az úgyneve­zett NPC, avagy Network Control Protocol volt, de a technikai fejlő­dés előrehaladtával az NPC-t fel­váltotta egy magasabb szintű, kifi­nomultabb modell, a TCP/IP. A TCP, avagy Transmission Control Protocol az üzeneteket keletkezési helyükön csomagfolyamokká ala­kítja, majd a célállomáson újra üzenetté rendezi őket. Az IP, avagy Internet Protocol a címzé­sért felel, vagyis azért, hogy a cso­magok többféle csomóponton és többféle hálózaton haladjanak ke­resztül, melyek a legkülönfélébb szabványrendszerek alapján mű­ködnek. A TCP/IP az összes háló­zatot összekötötte. Végül az ARPANET - fokozott terjeszkedé­se ellenére - egyre kisebb terület­té vált az összekapcsolt számító- géprendszerek rohamosan növek­vő galaxisában. A hetvenes és nyolcvanas években egyre több társadalmi csoportban terjedt el a számítógép használata, és ezeket a hatékony gépeket könnyűszerrel lehetett csatlakoztatni a hálózatok hálózatához. A TCP/IP széles körű alkalmazásának eredményeként az internet egész hálózatokat ke­belezett be, amelyek nagy össze­visszaságban kapcsolódtak a digi­tális hálózatkomplexumhoz. Mi­vel a TCP/IP-nek nevezett szoft­verhez bárki hozzájuthatott, rá­adásul az alaptechnika decentrali­zált és természetéből adódóan eléggé anarchikus volt, nem lehe­tett megakadályozni, hogy az em­berek valamilyen úton-módon be ne furakodjanak a rendszerbe. Va­lójában azonban senki nem akarta korlátok közé szorítani ezt a bur­jánzó hálózatrendszert, amelyet összefoglalóan internetként isme­rünk. Az internethez való csatla­kozás az adófizetőnek szinte egy fillérjébe se került, hiszen minden csomópont függetlenül működött, önálló költségvetéssel és technikai feltételekkel. 1984-ben a Nemzeti Tudományos Alap (National Science Founda­tion) - pontosabban a magas szin­tű számítástechnikával foglalkozó hivatala - a tettek mezejére lépett. Az új NSFNET hihetetlen léptékű technikai fejlesztésbe kezdett: mo­dernebb, hatékonyabb és csillo­góbb gépeket csadakoztatott egy­máshoz, masszívabb és gyorsabb vonalakkal, melyeket újra meg új­ra fejlesztettek és bővítettek, elő­ször 1986-ban, majd 1988-ban és 1990-ben. Hamarosan más kor­mányhivatalok is megjelentek a színen: a NASA, a Nemzeti Köz­egészségügyi Hivatal és az Ener­giaügyi Minisztérium mind egy- egy digitális királyságot hozott lét­re az internet birodalmán belül. A hálózatok hálózatának egyre sza­porodó csomópontjait különböző alcsoportokra osztották. A külföldi számítógépeket - és néhány ame­rikait is a használók kérésére föld­rajzi elhelyezkedésük alapján je­lölték meg. A többit a hat fő internet-ágazat szerint csoportosí­tották: gov, mii, edu, om, org és net a „gov” a kormány-, a „miľ’a katonai-, az „edu” pedig az oktatá­si intézményeket jelölte, melyek természetesen elsőként születtek meg, mivel az ARPANET eredeti­leg a nemzetvédelemi kutatások technikai fejlesztésére jött létre. A „com” ezzel szemben a kommersz, avagy kereskedelmi intézménye­ket jelölte, melyek viharos erővel törtek be a hálózatba. Az ARPANET 1989-ben formálisan megszűnt: boldogan esett áldoza­tul saját szenzációs sikerének. A felhasználók szinte észre sem vet­ték a változást, hiszen az ARPANET funkciói nemcsak tovább éltek, ha­nem jelentősen javultak is. A TCP/IP szabványrendszerét ma már globálisan alkalmazzák a szá­mítógépes hálózatokban. Harminc évvel ezelőtt, 1971-ben még csak négy csomópont létezett az ARPANET-en. Ma az internetnek több tízezer csomópontja van negyvenkét országban szétszórva, és mindennap újak lépnek a rend­szerbe. Három-négymillió ember használja ezt a mindent felölelő, gigantikus anyahálózatot. A tudósok körében különösen nép­szerű az internet, amely feltehető­en a XXI. század elejének legjelen­tősebb tudományos eszköze. Az interneten keresztül könnyedén le­het szakmai kapcsolatokat létesíte­ni, és elérhetők a legspeciálisabb adatok, ami hihetetlenül meggyor­sította a tudományos kutatások fej­lődését. A kilencvenes években az internet látványosan, szinte riasztó tempóban növekedett. Gyorsabban terjedt, mint a mobiltelefon vagy a fax. 1991-ben az internet havonta húsz százalékkal bővült. A TCP/IP- vel közvetlen összeköttetésben álló központi gépek („host” computers) száma 1988 óta minden évben megduplázódott. Az internet foko­zatosan kivonul eredeti bázisáról, a hadászati és kutatóintézmények­ből, hogy meghódítsa az általános iskolákat és a gimnáziumokat, va­lamint a közkönyvtárakat és a ke­reskedelmi szektort. Miért akar mindenki „rákerülni az internetre”? Ennek az első és leg­egyszerűbb oka a szabadság von­zereje. Az internet a valódi, mo­dern funkcionális anarchia ritka példája. Nem létezik olyan, hogy „internet Inc.”. Az internetnek nincs hivatalos cenzora, főnöke, igazgatótanácsa vagy részvényese. Elvileg minden csomópont egyen­rangú partnerként kommunikálhat bármely más csomóponttal, termé­szetesen betartva a TCP/IP proto­kollt, amely azonban szigorúan technikai, nem pedig társadalmi vagy politikai előírás. Az internet ugyanakkor előnyös üzlet is. A há­lózat egésze, a telefonrendszerrel ellentétben, semmit sem számít fel a távolsági beszélgetésekért. A használati időért sem kér extra dí­jat, szemben a legtöbb kereskedel­mi hálózattal. Valójában az internet senkit semmivel nem „ter­hel”. Minden internethasználó ma­ga felel a számítógépéért és a vona­láért. Az internet mindenkié és senkié. Mégis minden egyes érdek- csoport előhozakodik a maga köve­telésével. Az üzletemberek bizto­sabb pénzügyi alapot akarnak te­remteni az internet számára. A kor­mány emberei szigorúbb rendsza­bályok bevezetését javasolják. Az akadémikusok kizárólag tudomá­nyos kutatásokra akarják használ­ni a hálózatot. A hadsereg emberei a kémelhárítás és a fokozottabb vé­delem mellett kardoskodnak. És még sorolhatnánk a példákat. Ezek a konfliktusforrások ma még, inga­tagon bár, de kiegyensúlyozzák egymást, így az internet minded­dig megmaradhatott a viruló anar­chia állapotában, (hv) (a befejező részt a következő számban olvashatják) Aki sokat ücsörög otthon az internet előtt, könnyen crackerek áldozatává válhat. E kísérletekkel igazolt állítás szertefoszlatja azt a tévhitet, hogy a cyberbűnözők csak vállalatok és kormányszervek website-jai iránt érdeklődnek. A Symantec vírusvadász cég arra volt kíváncsi, hogy az otthonról netezők vajon ugyanúgy felkelt- hetik-e a crackerek érdeklődését, mint mondjuk egy vállalat. Száz­hatvanhét angliai önkéntest (ma­gánszemélyeket és kisvállalko­zások tulajdonosait) arra kértek meg, hogy saját gépjüket hasz­nálva egy hónapon keresztül mi­nél többet lógjanak a hálón, az esetleges betörési kísérletek ész­leléséhez pedig tűzfalakat adtak nekik. Már a védelmi rendszerek telepí­tésénél kiderült, hogy több gép trójai falovat rejt, amely segítsé­gével gyakorlatilag bármikor tá­madást lehet indítani ellene. Az egy hónap alatt 167-ből 159 netezőt „látogattak meg”, és az is­meretlenek összesen 1703 betörési kísérletet hajtottak végre. A rekor­dot az a ember állította fel, akinek gépébe 91(!) alkalommal próbál­tak meg behatolni. A vizsgálat alapján a netezők 95 százalékánál a crackerek meg­próbáltak betörni. A próbálkozá­sokat nem manuális programo­zással hajtották végre, hanem olyan - napról napra népszerűbb - szoftverekkel, amelyek gyakor­latilag végigpásztázzák az internetet sebezhető gépek után kutatva. Ezek a programok első­sorban az alapbeállítású szoftve­reket keresik, tehát azokat, ame­lyeket használója elfelejtett sze­mélyre szabni. A támadások hetven százaléká­ban az elkövetők megpróbáltak egy Backdoor.SubSeven nevű trójai falovat telepíteni, amely­nek segítségével bármikor átve­hetik az ellenőrzést a fertőzött gép fölött, (stop!) IDE ÍRJATOK! & Digitália, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 redakcia@ujszo.com EZT RÖGZÍTSD! Jó számot hívtál! Ne tedd le! Inkább várd meg a sípszót! Tegnap még működött, ma már nem! A mobilom már csak ilyen, de azért üzenni tudsz! WEBAJÁNLÓ GiTAUOFYOUIt 'Sjjf WÍDOfNGSUm [ See Categories i i CHANNELS Planning Real Weddings Proposals Fashion Beauty Grooms Maids & Moms Love S Life Honeymoons JL _L REGISTRY WEDDINGS A-Z Wednesday, Aug 22 j Logjrr | Join Free | About Us | nasdacl knc Cameras, bubbles and more in our Wedding Shop. JOIN FREE: BECOME A KNOT MBIIBER GROG,’»IS: Great bachelor party planning ideas FASHION: What goes under your gown LOVE á UFE: Bár basics tor your first cocktail party MAIDS ž MOMS: Flower girl duties explained SUPPLIES: Photograph stam&s - just 33 cents each! STORE 95+ items for the home — SUPER SALE! r,/iv m iuaticB _______________________________■ 5? LOCAL RESOURCES (SJ W W Looking tor a reception site, florist, or band? [ Find It Here i 9} 1 GIFTS*. REGISTRY CHOICES great prices J t> ., m www.theknot.com . ampgrgn For .Our CMdrei HELP SITEMAP S5A8CH CONTACT US 8MM« eon age* 19-KM year: 309 0 PwQrufKtetki »«ősegei tt-1Sthí*y**r: 573 < IM WE ST FAYgTTÉ 8TH6ET • SUITE Campaign For Our Children I* tb* proud recipient of this year's 2001 Webby award. SilSfe-feSiStfeh-detaijs. What has CFOC been up to? Take a look at our m9tt Launch the new teen pr*9pancy dock (3121 download) in a sapara browser and get uo to minute stats on a dole pregnancy. It also functions as a worktoi dock. CopyrájhtôŽOOO Campaign For Our Children, In*. Web si« designed and produced by www.cfoc.org Közönségdíjas az oldal, az éltestílus kategóriában. Jobb, mint az előző, sokkal dinamiku­sabb, tartalmasabb és rengeteg allink van rajta. Ám mindezek el­lenére a dizájnja se felel meg a webajánló kritériumainak, hi­szen mi a valóban kiemelkedő ol­dalakat szeretjük csak, de ez nem olyan. Egyre inkább az az érzé­sem, hogy túl sok alkohol fogyott Los Angelesben, a díjkiosztáson, mert józanon ilyen oldalaknak nemjár(na) díj. Értékelés: ★★ Az életstílus kategóriában vitte el a zsűri szobrocskáját. Az oldal egyébként átlagon aluli, nem is ér­tem, miért kapott kitüntetést, hi­szen a Webby-díj nemcsak a tartal­mat minősíti, hanem a dizájnt is. A díjazott lapok nagy részében ez nem derül ki. Csak az nézze meg az oldat, aki mazochista. Értékelés: ★

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents