Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-22 / 194. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 22. KOMMENTAR Baloldali ballépések SIDÓ H. ZOLTÁN Az egyre agresszívabbá váló Demokratikus Baloldal Pártja nagy pofont kapott a kormány hétfői rendkívüli ülésén. A párt Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter révén újra be szerette volna vezetni az örökösödési adót, viszont a gazdasági növekedés felpörgetését elősegítő adóterhek mérsékléséről hallani sem akart. Ennek ellenére a Dzurinda-kabinet - elsősorban Ivan Miklós miniszterelnök-helyettesnek köszönhetően - megszavazta a jogi és természetes személyek adósávjainak jövő évi mérséklését. A baloldal valamennyi kormánytagja hevesen ellenkezett a csökkentés mértéke ellen, mindhiába. E lépés újabb törésvonalat jelent a Magyar Koalíció Pártja esetleges kilépése miatt már amúgy is több sebből vérző kabinetben. Az új frontvonal a baloldal és a jobboldal között húzódik. Az előbbi az állam szerepét helyezi előtérbe, amely a magas adók révén a felosztó-kirovó rendszeren keresztül az élet minden területére rátelepszik, és az „állam bácsi” szerepét játszhatja el. Az utóbbi viszont a polgár önállóságát növelné, s azt szeremé elérni, hogy mindenki a maga kezébe vegye a sorsát, s maga döntse el, hogy mihez kezd a pénzével. Nálunk egyelőre áthidalhatatlan ellentétről van szó, ezt jól mutatja Schmögnerová és Miklós tegnapi nyilatkozatcsatája is. A pénzügyminiszter odáig ment, hogy a populizmus legmélyebb bugyraiból rángatott elő érveket, amikor közölte: az adócsökkentés már megint csak a gazdagoknak kedvez, újra a kisembereken csattan az ostor, nem lesz pénz egészégügyre, oktatásra (miért, most van?), sőt az európai uniós csatlakozásunkat is veszélyezteti. Miklós szerint viszont az adócsökkentések hozzájárulnak ahhoz, hogy Szlovákia posztkommunista országból modem állammá váljon. A minimális támogatottságú baloldal egyre inkább kapkod. Már most feni a fogát az MKP jelenlegi pozícióira, ha kell, képes a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal együtt szavazni. Félő, hogy az adócsökkentések parlamenti vitája során megint lepaktál a mozgalommal. A baloldal belső megújulása, gondolatvilága korszerűsítése helyett inkább a gerinctelenséget választja. Innen viszont már csak egy lépés az arculat és a kétségek között őrlődő szavazóbázis elvesztése. JEGYZET Elnyújtott agónia KÖVESDI KÁROLY Amikor a szlovákiai magyar közösség 1998 őszén az MKP-ra szavazott, abban a tudatban tette, hogy történelmi lehetőséghez jut. Tüdjuk, mit kapott 1918-ban, ’45-ben, ’48-ban, ’68-ban és ’93- ban. Az első négy nagyhatalmi döntés, a legutóbbi elmulasztása az előzőek következménye volt. Szlovákiai magyar mélakór, hogy amikor Csehszlovákiát szétszerelték, mi beálltunk Prágát siratni. Most, amikor a koalíciós kormány kiüti magát, újra mi szeretnénk összetákolni. A történelem- könyvek elhanyagolhatók. Ellenben a politikai elemzések majd leúják, hogy volt egy koalíció, amely ígért, elbizonytalanodott, majd szétverte önmagát. A gyermek is néven lesz nevezve: a baloldali pártok a tettesek, összefogva az ellenzékkel. Mindezt a jobboldal totojázása és a Mečiar ante portás!-féle időnkénti felkiáltások tették lehetővé; nem kevésbé a kishitűség és az önös érdek. Most ott tartunk, hogy füg- gedenül parlamenti arányoktól, kormánypárti és ellenzéld ülésrendtől, a HZDS-SDĽ tandem diktál. Migašék addig játszották a társutast, míg nem volt igazi tét. Most, hogy az állam lényege van terítéken (önkormányzatiság, kompetenciák), kis túlzással az igazi rendszerváltás, oda hátrálnak, ahonnan jöttek: vissza a pártállamba. Látszólag tehát sok érv szól amellett, hogy ott kell lenni a nagy osztozkodásnál. Ám ugyanannyi ellene, hiszen a lapok le vannak osztva. Legfeljebb morzsákért lehet feladni elveket. Ehhez a játszmához, ha hihetünk még a felsőbb princípiumok elvében, s hogy a politika nemcsak a máról szól, az MKP nem adhatja a nevét és szavazói bázisát. Ebben a kérdésben az MKP elnöksége, bár forrófejűnek tűnik, konzekvens. Nem csoda, övé a felelősség súlya. Ez a súly ugyan „demokratikusan” át lett rakva a polisz vállára. A falusi polgár- mester, aki kapott támogatást a gázvezetékre, sikert kiált, aki nem, kudarcot. Az a járási elöljáró, aki már ’98-ban lefeküdt az SDL-nek, rémálomtól szabadulhat, hisz vagy magyaljai nyújtották volna be a számlát neki, vagy azok, akik a markukban tartották. Van még egy megoldás (Hunčík Péter dolgozatát folytatva) : a képviselet vonuljon ki a kormányból, és üljön helyébe az országos tanács néhány latolga- tója meg az a lobbi, amely majd elmagyarázza, miért kell elnyújtani ezt az agóniát. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: M.'KÜ.Geza. Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariás István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 055/6709548,6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz tlače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, totók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. jrÁ A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. wcir<„i«t,ara Email: redakcia@ujszo.com- Nagyon boldog vagyok, drágám! Más férfiak a feleségüket hagyják el, te viszont csak a kormányt. (Gossányi Péter rajza) TALLÓZÓ NOVÝ ČAS A közjogi méltóságok testőreinek jó a kondíciójuk. Legalábbis ezt állítja Dušan Snirc, a közjogi méltóságok védelmét biztosító hivatal helyettes vezetője. Ennek ellenére a minap öt testőr közül hárman nem voltak képesek meghódítani a Gerlachfalvi-csúcsot. Dušan Šnirc szerint ez bárkivel előfordulhat. Az egyikük gyengélkedett, ez magyarázza a rossz teljesítményt. A testőrök erőnlétével nincs semmi probléma, állítja a felkészítő hegymászás után Snirc. Meggyőződése, hogy az európai államfőket szeptemberi túrájukon kísérő testőrök megbirkóznak a fizikai terheléssel. Kondíciójukat egyébként a hivatal évenként leméri futásban, úszásban, de helyből ugrásból és hasizomgyakorlatokból egyaránt „vizsgázniuk” kell. A kormányfő testőreiről köztudott, hogy edzései alatt nem tudnak lépést tartani Mikuláš Dzurindával, ezért kerékpáron kísérik a miniszterelnököt. Személyi testőrnek kizárólag rendőröket vesznek fel, de csak azután, hogy bizonyította ügyességét, rátermettségét, fizikai teherbíró képességét. Szlovákiának minden erejével arra kell törekednie, hogy 2002 őszén a prágai csúcstalálkozón meghívót kapjon NATO-bővítési forgatókönyvek A jövő év őszén kerül sor az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének prágai csúcs- találkozójára, amelytől számos közép- és délkelet-európai, valamint balti ország is azt reméli, meghívót kap a szervezetbe. ONDREJCSÁK RÓBERT Legutoljára és a Varsói Szerződés feloszlatása óta először, 1999- ben bővült a NATO, akkor visegrádi szomszédainkkal. Szlovákia az azt megelőző, 1997-es madridi csúcson az ismert belpolitikai okok miatt nem kapott meghívót. 'A prágai csúcs és a bővítés szempontjából is meghatározó, hogy a bővítési folyamatnak a szervezeten belül a Madrid előtti helyzethez hasonlóan újra van húzóereje - az USA. Mindez még néhány hónapja nem volt ilyen egyértelmű, de mára az amerikai álláspont kikristályosodott: 2002-ben legalább egy taggal bővül a NATO. A bővítés tehát már szinte biztos megvalósul, a kérdés csak az, kik kapnak meghívót Prágában. Az egyik, mondhatni, „minimumvariáns” szerint a NATO csak Szlovénia meghívására szánja el magát. Ennek előnye, hogy az összes aspiráns közül a belpoliti- kailag és gazdaságilag legstabilabb állam kerülne be a szervezetbe, az az ország, amelynek további pozitív fejlődéséhez semmilyen kétség nem fér. Szlovénia felvételének pozitívumai közé tartozik, hogy földrajzilag is összekötné a NATO-tag Magyarországot, amelynek jelenleg nincs közös határa a szervezet egyetlen tagállamával sem, a „NATO Mainland- dal”, Olaszországgal. Ljubljana felvétele előnyös lenne a szervezet számára a balkáni válsággócok ellenőrzése miatt is, figyelembe véve az ország fekvését. A szlovén variáns esélyeit rontja, hogy egyetlen, ráadásul kis ország miatt nem igazán valószínű, hogy a tagországokban elkezdik a hosszadalmas ratifikációs folyamatokat (minden új állam csatlakozását ratifikálni kell az összes tagországban). Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy Szlovénia és Szlovákia kap meghívót 2002-ben. Épp ez a két ország az, amelynek a felvételét Oroszország sem ellenzi annyira - legalábbis sokkal kevésbé, mint a balti államokét -, és a csatlakozás esetén Magyarország északi részével is a szövetséghez kapcsolódna, ami lezárná a Svájc és Ausztria alkotta keletnyugati irányú, körülbelül 1000 kilométer hosszú semleges zónát a NATO északi és déli szárnya között. Ennek a variánsnak azonban van egy jelentős kockázati tényezője, a szlovákiai belpolitikai helyzet, hiszen a 2002-es csúcsig mindenképpen parlamenti választások lesznek Szlovákiában. Minden olyan irányú belpolitikai változás, amely veszélyezteti az ország további demokratikus fejlődését, kizárhatja Szlovákiát a NATO-bővítésből. Ennek a hatása pedig szinte felmérhetetlen lenne, hiszen azt senki sem tudja megmondani, mikor lesz a következő bővítés, sőt hogy lesz-e egyáltalán. Ez nagyon sok tényezőtől függ, például hogy kik maradnak ki a prágai csoportból (minél jelentősebb országok maradnak ki, annál valűszínűbb az újabb bővítési kör), továbbá a meg nem hívottak további politikai és gazdasági fejlődésétől, az európai stratégiai helyzet alakulásától, az Senki sem tudja megmondani, mikor lesz a következő bővítés. USA és az európai nagyhatalmak Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak változásaitól. Látható, hogy túl sok a bizonytalan- sági tényező és az előre nem látható fejlemény ahhoz, hogy biztosra lehessen venni még egy bővítést a jövőben. Ezért Szlovákiának minden erejével arra kell törekednie, hogy 2002-ben Prágában meghívót kapjon. Elképzelhető továbbá az is, hogy jövőre Szlovákián és Szlovénián kívül még egy balti állam is meghívót kap, közülük a legesélyesebb jelölt a Lengyelország által is intenzíven támogatott Litvánia (a tagjelöltek közül az egyeüen, amelyet viszonylag népes és befolyásos tengerentúli lobbi támogat). Ennek előnye az is lenne, hogy a NATO bővülésével ádépné az Oroszország által a volt Szovjetunió határainál meghúzott „vörös vonalad’, amelyet a szervezetnek Moszkva álláspontja szerint nem ajánlott átlépnie új tagok felvételével. A NATO ezzel demonstrálná, hogy elutasítja a Moszkva által szorgalmazott érdekszféra-politikát. Litvánia felvételét Varsó is szorgalmazza, mert Vilnius tagsága jelentősen hozzájárulna a Lengyelország északkeleti határainál fekvő, Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi körzet által jelentett biztonsági kihívások megoldásához. Elképzelhető még, hogy Szlovénián, Szlovákián és Litvánián kívül egy nyugat-balkáni ország is meghívót kap a 2002-es prágai csúcson. Ilyen országcsoport már megfelelő politikai súllyal bírna. A nyugat-balkáni térségből Románia és Bulgária jöhet számításba. Románia fekvése és potenciálja szempontjából jelentősebb déli szomszédjától, ezért ha csak egy ország csatlakozik a Balkán nyugati részéből, az nagyobb valószínűség szerint Románia lesz. Bukarest meghívásának esélyei azonban jelentősen romolhatnak, ha az ország gazdasági, társadalmi, belpolitikai helyzete (és nem utolsósorban a kisebbségek helyzete) nem javul, rosszabb esetben pedig romlik. Bulgária nemzetközi megítélése az utóbbi években sokat javult - ennek egyik jele, hogy az Európai Unió eltörölte a bolgár állampolgárok számára a vízumkötelezettséget -, főleg a gazdaság terén elért eredmények és a koszovói konfliktus idején tanúsított, határozottan NATO-barát politikája miatt, ami növelheti esélyeit, bár ennek ellenére nem valószínű, hogy jövőre meghívót kap. A felvázolt lehetőségeken kívül elméletileg még lvan egy, mégpedig az úgynevezett Big Bang variáns. Eszerint a NATO 2002-ben mindegyik jelentkezőnek küld meghívót, és a közeljövőben fel is veszi őket. Ez a lehetőség azonban pusztán elméleti, hiszen a jelöltek között számos olyan ország található, amelynek felvétele nemhogy erősítené, hanem sokkal inkább gyengítené a szövetséget. A legnagyobb veszélyt ebből a szempontból egyes tagjelöltek belső politikai és társadalmi feszültségei, valamint néhány esetben nagyon ingatag gazdasági helyzete (amel) Feltétlenül az esélyes államok közé sorolható Szlovákia is. csak tovább mélyítheti a súlyo: belső válságot) jelenti. A Big Bang stratégiai szenpont ból elfogadhatatlan a NATC nagyhatalmai számára, hiszen a: összes aspiráns ország felvételi teljesen magára hagyná Ukraj nát. Látható, hogy a lehetsége variációk száma elég nagy, bá igazán komoly esélye csak né hány országnak van. Feltétlenü az esélyes államok közé sorolha tó Szlovákia is. Gazdaságilag csatlakozni vágyó országok él csoportjában vagyunk, csak Szlc vénia előz meg magasan (igaz, még a szomszéd „visegrádi” NÁ TO-tagokat is), bár azért Roma niát vagy Bulgáriát megelőzr mégsem nagy dicsőség. Ami hadseregünk felkészültség« illeti, az óriási hiányosságok e lenére szintén a csatlakozni ví gyók élbolyában vagyunk. Óriá: negatívum lenne viszont, amel szinte minden hivatalos és nei hivatalos diplomáciai csatom szerint „kiütné“ Szlovákiát, h olyan hatalomváltás következe be, amely letérítené az országot demokratikus fejlődés útjáró Csak reménykedni lehet, hog 2002-ben olyan kormánya les Szlovákiának, amely sikerese szerepel az annyira várt prág NATO-csúcson. % OLVASÓI LEVÉL l Kilépni vagy maradni? Szomorú, amikor két rossz között kell választani. De ki képes eldönteni, melyik a kisebb és melyik a nagyobb rossz? Súlyos érvek sorakoznak a maradás, de a kilépés mellett is. Álljunk a többség oldalára? Nem mindig az a helyes lépés, amit a többség támogat. Hitlert és Sztálint is a többség támogatta. A többség elve a hatalmi elv, nem az igazság elve. Sok függ attól, hogy a döntéshozók milyen indokok alapján határoznak. Igazuk van, akik azt állítják, hogy a maradás vagy kilépés melletti döntés nem lehet érzelmi alapokon álló döntés, indítéka nem lehet a sértődöttség, nem válhat hiúsági kérdéssé, mert az soha nem vezetett jóra. De bárhogy határoznak is az arra hivatottak, a döntésnek nem szabad megosztania bennünket. Nem szabad neheztelnünk azokra, akik a bennmaradás mellett voksolnak, de azokra se, akik a kilépést sürgetik. A lényeg, hogy a lelkiismeretünk szerint határo zunk, és döntésünk alapja a mej értés és a józan megfontolás legyen. Persze van egy harmadik lehetőség is: a döntés elhalasztó sa. Hátha úgy alakulnak a körül mények, hogy nem két rossz, ha nem két jó között választhatunk Bárcsak így lenne! Paxy László Egyházfa
