Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-21 / 193. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 21. KOMMENTÁR Egy kis létbiztonság PÁKOZDI GERTRÚD Peter Magvaši bejelentése szerint a nyugdíjak október elsejével 5 százalékkal emelkednek. A javaslatot a kormány is megvitatta. Ezt követően a parlamenten lesz a sor, hogy szeptemberi ülésén ál­dását adja az érintettek által már jó néhány hónapja jogosan várt valorizációra. A nyugdíjemelésre vonatkozó törvény így rendelke­zik: ha a gazdaságban 5 százalékkal emelkednek az átíagbérek, vagy legalább 10 százalékkal növekednek a létfenntartási költsé­gek, emelni kell a nyugdíjakat. E feltételek értelmében ez már teg­nap is későn lett volna. A kérdések kérdése azonban még mindig az, hogy a társadalombiztosítónak sikerül-e összekaparnia a ráva- lót. Pedig ez a kinnlévőségeihez képest szinte csekélység. A nyugdíjak folyósításáért is felelős intézet az utóbbi időszakban szinte a lehetetlennel is megpróbálkozik több mint 50 milliárdnyi kinnlévőségeinek, vagy legalább egy részének a befizettetése ér­dekében. Már az adósok egy részének jegyzékét is közzétette, er­kölcsi nyomást gyakorolva a kötelezettségeiket notórikusan el­mulasztókra. Július végén 3800 cég szerepelt a jegyzékben. Augusztus végére ígérték a teljes névsort, amelyben a tartozás összegének feltüntetése nélkül mindazok szerepelnek, akik 50 ezer koronánál nagyobb összeggel adósak a biztosítónak. Lehet, hogy ezzel a módszerrel is sikerül valamit behajtani, bár az adó­sok zöme nem „szívbajos”, nehéz rájuk pirítani. Az se hat, hogy kilátásba helyezik a késedelmi bírságsok elengedését, vagy hogy a követeléseket eladhatóvá teszik harmadik személynek. Dicsére­tesek is lehetnének ezek a próbálkozások, ha mindig egyér­telműen törvényes lépésről lenne szó. A tömeges bírságelengedés azonban büntetőjogi szempontból is fölöttébb vitatható. Az állam bizonyára előteremti az ötszázalékos emeléshez szüksé­ges összeget, és a kisnyugdíjas a karácsony előtti hónapokban talán már meg is kaphatja az eddiginél átlagban 250 koronával megnö­veltjárulékát. Ezzel azonban csak igyekszik lépést tartani a szünte­lenül emelkedő létfenntartási költségekkel. A kormánykoalíció programjában szerepel a nyugdíjreform elindítása is. Ennek kelle­ne szavatolnia többek között, hogy a nyugdíjjárulékok folyósításá­ban az elkövetkező években ne következzék be teljes csőd. A köz- igazgatási rendszer tessék-lássék megreformálása láttán azonban félő, a kormány ebben a vonatkozásban is adós marad a kormány- program teljesítésével. JEGYZET Mi, büszke magyarok DUSZA ISTVÁN Most már csupán attól lehet tar­tani, hogy a kormányban mara­dó vagy onnan kilépő MKP által pozíciójukba juttatott államhiva­talnokokról és menedzserekről is kiderül, nekik sem tiszta a ke­zük. Nem, nem, sem most, sem azelőtt nem zörgött a haraszt, és remélni lehet, hogy nem is fog. Ennyi büszkeséget megérdemel­ne az adófizető szlovákiai ma­gyar polgár a választott képvi­selői által kiválasztott politikai és hivatalnoki elitjétől. Megérdemelné azt is, hogy to­vábbra is gondoskodjanak isko­lái és kulturális intézményei fi­nanszírozásáról. Jobban, mint eddig. Hogy nehéz lesz? Kétség­telenül. A dolog szinte csak egyesélyes, akár marad, akár nem az MKP a kormány-koalíci­óban. Minden esetben ugyanazt a költségvetési harcot kell majd megvívniuk a parlamenti képvi­selőknek. A különbség talán a kormányban kisebbségi helyzet­be kerülő volt koalíciós partne­rek szelíd bosszúja esetén lesz. Mondván: megmutatjuk nek­tek, ki itt az úr. Eddig is azt tet­ték. Csakhogy szeptembertől már esélyünk sem lesz, hogy vi­dékfejlesztési támogatásokból - nem többet, csak a népességi arányszámoknak megfelelő nagyságrendben - kapjunk. Ugyanúgy a környezetvédelem sem figyel majd oda jobban - mondjuk a csallóközi vízkincsre vagy a Gömör-tornai Karszt vé­delmére, hogy a Bodrogköz víz­járásairól már ne is beszéljünk. Az meg szinte bizonyosra ve­hető, hogy a nemzeti és etnikai jogok gyakorlati érvényesítése majd marginális gondja lesz va­lamely minisztériumnak. Vitathatalan: jó érzés kitagadot- tan is büszke magyarnak lenni, ennél már csak az jobb, amikor büszkén visszadobjuk a koncot, s magunk vonulunk ki. Valahon­nan. Nem kell annak éppen a Szlovák Köztársaság kormányá­nak lenni. Megteszi egy járási hi­vatal előadói széke is. Fő, hogy büszke magyarok maradunk. Lapigazgató: Sležákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Uibán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly- sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,055/6709548,6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz tlače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, AyditBiÍíu32 ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of ciríuiítións E-mail: redakcia@ujszo.com- Kizárólag euróbán kérem az alamizsnát! (Gossányi Péter rajza) TALLÓZÓ SME Jozef Migaš a másodfokú önkor, mányzatokba történő választások kiírásával megerősítette az SDĽ va­lódi érdekeit: támogatni az MKP tá­vozását a kormányból, lehetetlenné tenni a közigazgatási reform két ne­vezetes jogszabályának a módosítá­sát, valamint Vladimír Meäar fel­ügyeletével a saját hatalmi érdeke­ikhez igazítani az eredeti reform- koncepciót. Az SDKÚ, a KDH és a DS pedig képtelen bármit is tenni ez ellen. Migaš döntése után kérdéses, az MKP hajlandó-e átértékelni a ki­lépést ajánló elnökségi határozatot. PRÁCA Anna Malíková a titkosszolgálatnál és a belügyminisztériumban tett lá­togatását a Magyarok Világszövet­sége szlovákiai szervezetének tevé­kenységével magyarázta, amely szerinte veszélyes Szlovákiára néz­ve. Úgy véli, az MVSZ SZOT tör­vényt sértett. Malíková az iránt ér­deklődött, hogy az illetékes szervek miért nem lépnek ez ügyben. Tűrhe­tetlennek tartja, hogy illegális cso­portok hangot adhatnak a vélemé­nyüknek. A nemzetiek főnöke hang­súlyozta: pártja csak figyelmeztet, cselekedniük a hatóságoknak kell. Kimaradt a munkacsoportból az emberjogi és kisebbségi szekció - legyen-e jogi végzettsége a nép ügyvédjének? Erősebb ombudsman kellene „Megalapozatlan, s a tör­vény kidolgozása során fel­használt egyetlen dokumen­tumban sem szerepelt az a javaslat, hogy az emberjogi biztosi funkció betöltésének ne legyen feltétele a jogi, vagy egyáltalán valamilyen főiskolai végzettség” - nyi­latkozta lapunknak Jana Kviečinská, a kormány em­berjogi és kisebbségi főosz­tályának vezetője. SZENTGÁLI ANIKÓ Az ombudsmanról szóló jogsza­bálynak a törvény-előkészítő ta­nács elé terjesztett változatában, a 4. cikk első bekezdése szerint az emberjogi biztost - legkeve­sebb tizenöt honatya javaslata alapján - a parlament öt évre vá­lasztja. A második bekezdés a kö­vetkező feltételeket szabja meg: ombudsman csak szlovák állam­polgárságú, legkevesebb 35 éves, jogi vagy hasonló főiskolai vég­zettséggel és legalább tízéves gyakorlattal rendelkező, büntet­len előéletű személy lehet, aki a jog terén elismert szaktekintély­nek számít, teljes mértékben al­kalmas jogi feladatok elvégzésé­re, valamint erkölcsi magatartása és emberi tulajdonságai megfe­lelő garanciát jelentenek funkció­ja lelkiismeretes betöltésére; egyetlen politikai mozgalomnak sem tagja; állandó lakhelye Szlo­vákiában van; beleegyezik om- budsmanná történő választásá­ba. A harmadik bekezdés értel­mében emberjogi biztos nem le­het olyan személy, aki a kineve­zésére tett javaslat előtt egy évig valamilyen közigazgatási funkci­ót töltött be. A képviselők közvet­lenül a parlameti szavazás előtt ellenőrzik, hogy a javasolt sze­mély megfelel-e a 2. és 3. bekez­désben megfogalmazott feltéte­leknek. Az eredeti törvényjavas­lat 4. cikkének 5. bekezdése még arra is kitér, mely dokumentu­mok alapján ismerik el a jogi vég­zettséget, illetve hogyan el­lenőrzik azt. A múlt héten ked­den a törvény-előkészítő tanács ezzel szemben úgy döntött, hogy az emberjogi biztosnak sem jogi végzettséggel, sem más főiskolai végzettséggel nem kell rendel­keznie, és megválasztása előtt a közigazgatásban is tevékenyked­hetett. Ľubomír Fogaš törvényhozásért felelős miniszterelnök-helyettes, akinek Csáky Pál emberjogi kor- mányalelnökkel együtt az alkot­mánymódosítás jóváhagyásától számított négy hónapon belül kellett a kormány elé terjesztenie az ombudsmanról szóló törvényt, e gyökeres változtatást azzal ma­gyarázta, hogy az eredetileg be­harangozott jogi végzettség és a megszorító „közigazgatási felté­tel” - vagyis az, hogy a jelölt a megvalásztása előtt az eredeti el­képzelés szerint négy, a véglege­sített változat értelmében egy évig ne tölthessen be ilyen funk­ciót - az „alkotmányosság határát súrolja”. Fogas szerint az om- budsmani hivatal létrehozását le­hetővé tevő alkotmánymódosítás nem szab meg ilyen speciális fel­tételeket. A keddi „fogas módosí­tás” értelmében elég, ha az em­berjogi biztos elmúlt 35 éves, szlovák állampolgár, állandó lak­helye Szlovákiában van, büntet­len előéletű, egyetlen politikai pártnak sem tagja. „Hivatalosan nincs róla tudomásom, hogy ilyen szellemben változtatták volna meg a törvényt. A sajtóból én is megdöbbenve értesültem a dologról” - tette mindehhez hoz­zá Kviečinská. Az emberjogi és ki­sebbségi főosztály egyébként sem kapott helyet a Ľubomír Fogaš ál­tal felállított, a törvényt kidolgo­zó bizottságban. A jogszabály vé­leményezése során a főosztály a kormányon kívüli szervezetekkel egyeztetve szintén megfogalmaz­ta a tervezettel kapcsolatos kifo­gásait és módosító javaslatait. „Mintha a törvény nem venné ko­molyan az ombudsman intézmé­nyét. Már a parlament is degra­dálta a biztosi hivatalt az alkot­mány-módosítás elfogadásával. A szlovákiai-állapotok között sok­kal erősebb ombudsmanra lenne A nép ügyvédjének köz- tiszteletben álló sze­mélynek kellene lennie. szükségünk, mint amilyet az al­kotmány tesz lehetővé, és amit a törvényjavaslat még tovább gyengített” - tolmácsolta lapunk­nak a szekció álláspontját Gyuri- csek Piroska, az emberjogi főosz­tály munkatársa. A jogi végzett­ségtől ő is eltekintene, a megfe­lelő főiskolai végzettséget és az emberjogi kérdésekben való jár­tasságot azonban kívánatosnak tartja. Szerinte a nép ügyvédjé­nek köztiszteletben álló személy­nek kellene lennie. „Jogászként úgy vélem, a törvénytervezet szerkezete is hagy némi kívánni­valót maga után, elég szétszórt. Például az, hogy az emberjogi biztosnak az alapvető emberi jo­gokkal és szabadságokkal foglal­kozó szervezetekkel, polgári tár­sulásokkal is együtt kell működ­nie, csak a végén, a 26. cikkben fogalmazódott meg” - tette hozzá Gyuricsek Piroska, akinek az a benyomása: a tervezet által létre­hozandó hivatal csupán nagyon gyenge intézmény, egyfajta pana­sziroda lesz, mintha még mindig az lenne az alapvető kérdés, kell- e egyáltalán Szlovákiának om­budsman. Ján Drgonec volt alkotmánybíró részben osztja Gyuricsek Piroska véleményét. „Az alkotmány nem tesz lehetővé olyan ombudsmant, aki aktívan védhetné a polgárok jogait. Pedig Szlovákiának erre lett volna szüksége. A törvény nem sokat javíthat ezen, nem lép­heti túl az alkotmány adta le­hetőségeket, mert az alktomány- bíróságon végezné. A legelején, az alkotmány módosításakor lett elrontva minden” - mutatott rá Drgonec, aki szerint a képviselők csak azért szavazták meg az om­budsman alkotmányba iktatását, hogy az Európai Unió előtt tet­szeleghessenek. Csáky Pálnak és Ľubomír Fo- gašnak közösen kellett volna ki­dolgoznia a törvényjavaslatot. „Mindkettőjüknek megvolt a sa­ját elképzelése a törvény alapel­veiről. A csesztei konferencián a különböző kiindulási elveket pró­báltuk tisztázni és egyeztetni. Fo­gaš úr szinte kész tények elé állí­tott bennünket. Az általa előké­szített anyag az ügyészség elkép­zelését tükrözte. A jogszabályt ki­dolgozó ügyészcsoport és a kor­mányon kívüli szervezetek néze­tei már Csesztén élesen ütköztek. Részletesen elemeztük a tör­vényt, de számos kérdés nyitott maradt. Ezt követően az ember­jogi szekció közvetítésével pró­báltunk kommunikálni Fogaš úr munkacsoportjával, mert a kor- mányalelnök úr nem titkolt szán­déka volt minél hamarább a kabi­net elé terjeszteni a tervezetet. Jogászainknak, köztük Ján Hru- balának is lehetősége nyílt véle­ményt mondani a jogszabályról. Az már más lapra tartozik, hogy ebből mennyit vettek komolyan és iktattak be a tervezetebe” - magyarázta az Új Szónak Šarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrá­cia Alapítvány munkatársa. Közvetlenül a törvény-előkészítő tanács ülése előtt a Fogaš-féle munkacsoportnak még egyszer egyeztetnie kellett volna a har­madik oldallal, erre azonban - is­meretlen okokból - nem került sor. A testület által jóváhagyott változatot tehát ők sem látták, mégsem esnek pánikba. „Tartok tőle, hogy a törvény nem felel majd meg teljes mértékben a mi elképzeléseinknek, de a parla­mentben a képviselők által még lesz lehetőségünk változtatni raj­ta.” A harmadik oldal erős om­budsmant szeretett volna, aki az államigazgatási eljárásba közvet­lenül bekapcsolódhatna. A terve­zet szerint ennek nem lesz aktív résztvevője, hatásköre nem vo­natkozik a parlamentre, a köztár­sasági elnökre, a kabinetre, az al­kotmánybíróságra, a számvevő- székre és a hírszolgálatokra. Ha valamilyen kifogása akad, az ille­tékes parlamenti bizottsághoz fordulhat majd, csak az kezdemé­nyezheti a kifogásolt jogszabály módosítását. Šarlota Pufflerová örömmel fogadta, hogy az om­Magyarországon csak jogi professzort választ­hatnak biztosnak. budsmannak nem kell jogi vég­zettséggel rendelkeznie, hiszen az jelentősen szűkítené a lehetsé­ges jelöltek körét. Ezzel szemben Ján Drgonec úgy véli, egy jogállamban, különösen Szlovákiában nem lenne szeren­csés, ha az emberi jogokat és a törvényességet védő személy nem rendelkezne szakmai isme­retekkel. „Pufflerová asszony két éve próbálja ombudsmanná vá- laszttatni magát, úgyhogy az ő reakcióján nem csodálkozom” - jegyezte meg Drgonec. A volt al­kotmánybíró a szakmai felké­szültség fontosságát Magyaror­szág példájával támasztotta alá, ahol csak jogi professzort választ­hatnak emberjogi biztosnak, a namíbiai ombudsmannak pedig bírói gyakorlattal is kell rendel­keznie. A biztosnak nevelő funkciót is tu­lajdonítanak, ezért valamilyen végzettség valóban nem ártana, nehogy csak egy pozsonyi vagy besztercebányai székhelyű, 20 milliós költségvetésből gazdálko­dó, jól fizető, biztos funkcióra ad­ják voksukat a honatyák. Az om­budsman elsősorban személyes fellépésével, tekintélyével és az­zal tud majd eredményt elérni hogy folyamatosan tájékoztatja í közvéleményt, a legkényesebb ügyeket is medializálja, folyama tosan rámutat a jogtiprásolaa. A jogszabályt legkésőbb novem berben kellene jóváhagynia í parlamentnek, a jövő év január tói pedig már megkezdené mun káját a „nép ügyvédje”.

Next

/
Thumbnails
Contents