Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-21 / 193. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 21. KOMMENTÁR Egy kis létbiztonság PÁKOZDI GERTRÚD Peter Magvaši bejelentése szerint a nyugdíjak október elsejével 5 százalékkal emelkednek. A javaslatot a kormány is megvitatta. Ezt követően a parlamenten lesz a sor, hogy szeptemberi ülésén áldását adja az érintettek által már jó néhány hónapja jogosan várt valorizációra. A nyugdíjemelésre vonatkozó törvény így rendelkezik: ha a gazdaságban 5 százalékkal emelkednek az átíagbérek, vagy legalább 10 százalékkal növekednek a létfenntartási költségek, emelni kell a nyugdíjakat. E feltételek értelmében ez már tegnap is későn lett volna. A kérdések kérdése azonban még mindig az, hogy a társadalombiztosítónak sikerül-e összekaparnia a ráva- lót. Pedig ez a kinnlévőségeihez képest szinte csekélység. A nyugdíjak folyósításáért is felelős intézet az utóbbi időszakban szinte a lehetetlennel is megpróbálkozik több mint 50 milliárdnyi kinnlévőségeinek, vagy legalább egy részének a befizettetése érdekében. Már az adósok egy részének jegyzékét is közzétette, erkölcsi nyomást gyakorolva a kötelezettségeiket notórikusan elmulasztókra. Július végén 3800 cég szerepelt a jegyzékben. Augusztus végére ígérték a teljes névsort, amelyben a tartozás összegének feltüntetése nélkül mindazok szerepelnek, akik 50 ezer koronánál nagyobb összeggel adósak a biztosítónak. Lehet, hogy ezzel a módszerrel is sikerül valamit behajtani, bár az adósok zöme nem „szívbajos”, nehéz rájuk pirítani. Az se hat, hogy kilátásba helyezik a késedelmi bírságsok elengedését, vagy hogy a követeléseket eladhatóvá teszik harmadik személynek. Dicséretesek is lehetnének ezek a próbálkozások, ha mindig egyértelműen törvényes lépésről lenne szó. A tömeges bírságelengedés azonban büntetőjogi szempontból is fölöttébb vitatható. Az állam bizonyára előteremti az ötszázalékos emeléshez szükséges összeget, és a kisnyugdíjas a karácsony előtti hónapokban talán már meg is kaphatja az eddiginél átlagban 250 koronával megnöveltjárulékát. Ezzel azonban csak igyekszik lépést tartani a szüntelenül emelkedő létfenntartási költségekkel. A kormánykoalíció programjában szerepel a nyugdíjreform elindítása is. Ennek kellene szavatolnia többek között, hogy a nyugdíjjárulékok folyósításában az elkövetkező években ne következzék be teljes csőd. A köz- igazgatási rendszer tessék-lássék megreformálása láttán azonban félő, a kormány ebben a vonatkozásban is adós marad a kormány- program teljesítésével. JEGYZET Mi, büszke magyarok DUSZA ISTVÁN Most már csupán attól lehet tartani, hogy a kormányban maradó vagy onnan kilépő MKP által pozíciójukba juttatott államhivatalnokokról és menedzserekről is kiderül, nekik sem tiszta a kezük. Nem, nem, sem most, sem azelőtt nem zörgött a haraszt, és remélni lehet, hogy nem is fog. Ennyi büszkeséget megérdemelne az adófizető szlovákiai magyar polgár a választott képviselői által kiválasztott politikai és hivatalnoki elitjétől. Megérdemelné azt is, hogy továbbra is gondoskodjanak iskolái és kulturális intézményei finanszírozásáról. Jobban, mint eddig. Hogy nehéz lesz? Kétségtelenül. A dolog szinte csak egyesélyes, akár marad, akár nem az MKP a kormány-koalícióban. Minden esetben ugyanazt a költségvetési harcot kell majd megvívniuk a parlamenti képviselőknek. A különbség talán a kormányban kisebbségi helyzetbe kerülő volt koalíciós partnerek szelíd bosszúja esetén lesz. Mondván: megmutatjuk nektek, ki itt az úr. Eddig is azt tették. Csakhogy szeptembertől már esélyünk sem lesz, hogy vidékfejlesztési támogatásokból - nem többet, csak a népességi arányszámoknak megfelelő nagyságrendben - kapjunk. Ugyanúgy a környezetvédelem sem figyel majd oda jobban - mondjuk a csallóközi vízkincsre vagy a Gömör-tornai Karszt védelmére, hogy a Bodrogköz vízjárásairól már ne is beszéljünk. Az meg szinte bizonyosra vehető, hogy a nemzeti és etnikai jogok gyakorlati érvényesítése majd marginális gondja lesz valamely minisztériumnak. Vitathatalan: jó érzés kitagadot- tan is büszke magyarnak lenni, ennél már csak az jobb, amikor büszkén visszadobjuk a koncot, s magunk vonulunk ki. Valahonnan. Nem kell annak éppen a Szlovák Köztársaság kormányának lenni. Megteszi egy járási hivatal előadói széke is. Fő, hogy büszke magyarok maradunk. Lapigazgató: Sležákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Uibán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly- sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,055/6709548,6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz tlače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, AyditBiÍíu32 ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of ciríuiítións E-mail: redakcia@ujszo.com- Kizárólag euróbán kérem az alamizsnát! (Gossányi Péter rajza) TALLÓZÓ SME Jozef Migaš a másodfokú önkor, mányzatokba történő választások kiírásával megerősítette az SDĽ valódi érdekeit: támogatni az MKP távozását a kormányból, lehetetlenné tenni a közigazgatási reform két nevezetes jogszabályának a módosítását, valamint Vladimír Meäar felügyeletével a saját hatalmi érdekeikhez igazítani az eredeti reform- koncepciót. Az SDKÚ, a KDH és a DS pedig képtelen bármit is tenni ez ellen. Migaš döntése után kérdéses, az MKP hajlandó-e átértékelni a kilépést ajánló elnökségi határozatot. PRÁCA Anna Malíková a titkosszolgálatnál és a belügyminisztériumban tett látogatását a Magyarok Világszövetsége szlovákiai szervezetének tevékenységével magyarázta, amely szerinte veszélyes Szlovákiára nézve. Úgy véli, az MVSZ SZOT törvényt sértett. Malíková az iránt érdeklődött, hogy az illetékes szervek miért nem lépnek ez ügyben. Tűrhetetlennek tartja, hogy illegális csoportok hangot adhatnak a véleményüknek. A nemzetiek főnöke hangsúlyozta: pártja csak figyelmeztet, cselekedniük a hatóságoknak kell. Kimaradt a munkacsoportból az emberjogi és kisebbségi szekció - legyen-e jogi végzettsége a nép ügyvédjének? Erősebb ombudsman kellene „Megalapozatlan, s a törvény kidolgozása során felhasznált egyetlen dokumentumban sem szerepelt az a javaslat, hogy az emberjogi biztosi funkció betöltésének ne legyen feltétele a jogi, vagy egyáltalán valamilyen főiskolai végzettség” - nyilatkozta lapunknak Jana Kviečinská, a kormány emberjogi és kisebbségi főosztályának vezetője. SZENTGÁLI ANIKÓ Az ombudsmanról szóló jogszabálynak a törvény-előkészítő tanács elé terjesztett változatában, a 4. cikk első bekezdése szerint az emberjogi biztost - legkevesebb tizenöt honatya javaslata alapján - a parlament öt évre választja. A második bekezdés a következő feltételeket szabja meg: ombudsman csak szlovák állampolgárságú, legkevesebb 35 éves, jogi vagy hasonló főiskolai végzettséggel és legalább tízéves gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű személy lehet, aki a jog terén elismert szaktekintélynek számít, teljes mértékben alkalmas jogi feladatok elvégzésére, valamint erkölcsi magatartása és emberi tulajdonságai megfelelő garanciát jelentenek funkciója lelkiismeretes betöltésére; egyetlen politikai mozgalomnak sem tagja; állandó lakhelye Szlovákiában van; beleegyezik om- budsmanná történő választásába. A harmadik bekezdés értelmében emberjogi biztos nem lehet olyan személy, aki a kinevezésére tett javaslat előtt egy évig valamilyen közigazgatási funkciót töltött be. A képviselők közvetlenül a parlameti szavazás előtt ellenőrzik, hogy a javasolt személy megfelel-e a 2. és 3. bekezdésben megfogalmazott feltételeknek. Az eredeti törvényjavaslat 4. cikkének 5. bekezdése még arra is kitér, mely dokumentumok alapján ismerik el a jogi végzettséget, illetve hogyan ellenőrzik azt. A múlt héten kedden a törvény-előkészítő tanács ezzel szemben úgy döntött, hogy az emberjogi biztosnak sem jogi végzettséggel, sem más főiskolai végzettséggel nem kell rendelkeznie, és megválasztása előtt a közigazgatásban is tevékenykedhetett. Ľubomír Fogaš törvényhozásért felelős miniszterelnök-helyettes, akinek Csáky Pál emberjogi kor- mányalelnökkel együtt az alkotmánymódosítás jóváhagyásától számított négy hónapon belül kellett a kormány elé terjesztenie az ombudsmanról szóló törvényt, e gyökeres változtatást azzal magyarázta, hogy az eredetileg beharangozott jogi végzettség és a megszorító „közigazgatási feltétel” - vagyis az, hogy a jelölt a megvalásztása előtt az eredeti elképzelés szerint négy, a véglegesített változat értelmében egy évig ne tölthessen be ilyen funkciót - az „alkotmányosság határát súrolja”. Fogas szerint az om- budsmani hivatal létrehozását lehetővé tevő alkotmánymódosítás nem szab meg ilyen speciális feltételeket. A keddi „fogas módosítás” értelmében elég, ha az emberjogi biztos elmúlt 35 éves, szlovák állampolgár, állandó lakhelye Szlovákiában van, büntetlen előéletű, egyetlen politikai pártnak sem tagja. „Hivatalosan nincs róla tudomásom, hogy ilyen szellemben változtatták volna meg a törvényt. A sajtóból én is megdöbbenve értesültem a dologról” - tette mindehhez hozzá Kviečinská. Az emberjogi és kisebbségi főosztály egyébként sem kapott helyet a Ľubomír Fogaš által felállított, a törvényt kidolgozó bizottságban. A jogszabály véleményezése során a főosztály a kormányon kívüli szervezetekkel egyeztetve szintén megfogalmazta a tervezettel kapcsolatos kifogásait és módosító javaslatait. „Mintha a törvény nem venné komolyan az ombudsman intézményét. Már a parlament is degradálta a biztosi hivatalt az alkotmány-módosítás elfogadásával. A szlovákiai-állapotok között sokkal erősebb ombudsmanra lenne A nép ügyvédjének köz- tiszteletben álló személynek kellene lennie. szükségünk, mint amilyet az alkotmány tesz lehetővé, és amit a törvényjavaslat még tovább gyengített” - tolmácsolta lapunknak a szekció álláspontját Gyuri- csek Piroska, az emberjogi főosztály munkatársa. A jogi végzettségtől ő is eltekintene, a megfelelő főiskolai végzettséget és az emberjogi kérdésekben való jártasságot azonban kívánatosnak tartja. Szerinte a nép ügyvédjének köztiszteletben álló személynek kellene lennie. „Jogászként úgy vélem, a törvénytervezet szerkezete is hagy némi kívánnivalót maga után, elég szétszórt. Például az, hogy az emberjogi biztosnak az alapvető emberi jogokkal és szabadságokkal foglalkozó szervezetekkel, polgári társulásokkal is együtt kell működnie, csak a végén, a 26. cikkben fogalmazódott meg” - tette hozzá Gyuricsek Piroska, akinek az a benyomása: a tervezet által létrehozandó hivatal csupán nagyon gyenge intézmény, egyfajta panasziroda lesz, mintha még mindig az lenne az alapvető kérdés, kell- e egyáltalán Szlovákiának ombudsman. Ján Drgonec volt alkotmánybíró részben osztja Gyuricsek Piroska véleményét. „Az alkotmány nem tesz lehetővé olyan ombudsmant, aki aktívan védhetné a polgárok jogait. Pedig Szlovákiának erre lett volna szüksége. A törvény nem sokat javíthat ezen, nem lépheti túl az alkotmány adta lehetőségeket, mert az alktomány- bíróságon végezné. A legelején, az alkotmány módosításakor lett elrontva minden” - mutatott rá Drgonec, aki szerint a képviselők csak azért szavazták meg az ombudsman alkotmányba iktatását, hogy az Európai Unió előtt tetszeleghessenek. Csáky Pálnak és Ľubomír Fo- gašnak közösen kellett volna kidolgoznia a törvényjavaslatot. „Mindkettőjüknek megvolt a saját elképzelése a törvény alapelveiről. A csesztei konferencián a különböző kiindulási elveket próbáltuk tisztázni és egyeztetni. Fogaš úr szinte kész tények elé állított bennünket. Az általa előkészített anyag az ügyészség elképzelését tükrözte. A jogszabályt kidolgozó ügyészcsoport és a kormányon kívüli szervezetek nézetei már Csesztén élesen ütköztek. Részletesen elemeztük a törvényt, de számos kérdés nyitott maradt. Ezt követően az emberjogi szekció közvetítésével próbáltunk kommunikálni Fogaš úr munkacsoportjával, mert a kor- mányalelnök úr nem titkolt szándéka volt minél hamarább a kabinet elé terjeszteni a tervezetet. Jogászainknak, köztük Ján Hru- balának is lehetősége nyílt véleményt mondani a jogszabályról. Az már más lapra tartozik, hogy ebből mennyit vettek komolyan és iktattak be a tervezetebe” - magyarázta az Új Szónak Šarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrácia Alapítvány munkatársa. Közvetlenül a törvény-előkészítő tanács ülése előtt a Fogaš-féle munkacsoportnak még egyszer egyeztetnie kellett volna a harmadik oldallal, erre azonban - ismeretlen okokból - nem került sor. A testület által jóváhagyott változatot tehát ők sem látták, mégsem esnek pánikba. „Tartok tőle, hogy a törvény nem felel majd meg teljes mértékben a mi elképzeléseinknek, de a parlamentben a képviselők által még lesz lehetőségünk változtatni rajta.” A harmadik oldal erős ombudsmant szeretett volna, aki az államigazgatási eljárásba közvetlenül bekapcsolódhatna. A tervezet szerint ennek nem lesz aktív résztvevője, hatásköre nem vonatkozik a parlamentre, a köztársasági elnökre, a kabinetre, az alkotmánybíróságra, a számvevő- székre és a hírszolgálatokra. Ha valamilyen kifogása akad, az illetékes parlamenti bizottsághoz fordulhat majd, csak az kezdeményezheti a kifogásolt jogszabály módosítását. Šarlota Pufflerová örömmel fogadta, hogy az omMagyarországon csak jogi professzort választhatnak biztosnak. budsmannak nem kell jogi végzettséggel rendelkeznie, hiszen az jelentősen szűkítené a lehetséges jelöltek körét. Ezzel szemben Ján Drgonec úgy véli, egy jogállamban, különösen Szlovákiában nem lenne szerencsés, ha az emberi jogokat és a törvényességet védő személy nem rendelkezne szakmai ismeretekkel. „Pufflerová asszony két éve próbálja ombudsmanná vá- laszttatni magát, úgyhogy az ő reakcióján nem csodálkozom” - jegyezte meg Drgonec. A volt alkotmánybíró a szakmai felkészültség fontosságát Magyarország példájával támasztotta alá, ahol csak jogi professzort választhatnak emberjogi biztosnak, a namíbiai ombudsmannak pedig bírói gyakorlattal is kell rendelkeznie. A biztosnak nevelő funkciót is tulajdonítanak, ezért valamilyen végzettség valóban nem ártana, nehogy csak egy pozsonyi vagy besztercebányai székhelyű, 20 milliós költségvetésből gazdálkodó, jól fizető, biztos funkcióra adják voksukat a honatyák. Az ombudsman elsősorban személyes fellépésével, tekintélyével és azzal tud majd eredményt elérni hogy folyamatosan tájékoztatja í közvéleményt, a legkényesebb ügyeket is medializálja, folyama tosan rámutat a jogtiprásolaa. A jogszabályt legkésőbb novem berben kellene jóváhagynia í parlamentnek, a jövő év január tói pedig már megkezdené mun káját a „nép ügyvédje”.