Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-18 / 191. szám, szombat

Családi Kör ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 18. HÉTVÉGI MENÜ Kapros tökleves Hozzávalók: 5 dkg hagyma, 1 szál zellerzöld. 1 sárgarépa, 5 dkg vaj, 2 db 40 dkg-os tök, 1 burgonya, 1,5 I marhahúsleves (kockából). 4 szál kapor, 2,5 dl tejszín, só, bors. Elkészítése: A felaprított hagymát, zellert és sárgarépát megpároljuk a vajban, a meghámozott tököt és burgonyát kis kockára vág­juk (a tök magjait nem hasz­náljuk fel). Mindent a levesbe rakunk, és addig főzzük, míg megpuhul. Leszűrjük, a zöldsé geket a levesbe passzírozzuk, majd hozzáadjuk a kaprot és a tejszínt. Sóval, borssal ízesít­jük, jól lehűtve tálaljuk. Rántott csirkefalatkák Hozzávalók: i 2 fej vöröshagyma. 50 dkg kolctélparadicsom, 3 evőkanál fehérborecet, 1 teáskanál közepesen erős mustár, kevés finom kristálycukor, 1/2 csokor metélőhagyma, 2 evőkanál olívaolaj, 60 dkg csirkemellfiié, 1 tojás, \ 2 evőkanál (főző)tejszin, ; 2 szelet (kb. 5 dkg-os) fehér kenyér, : 7-8 dkg reszelt parmezán sajt, l édesnemes pirospaprika, 1 3 evőkanál olaj, só, bors, a díszítéshez petrezselyemzöld. J i Elkészítése: I A vöröshagymát apróra felkoc- j kázzuk. A paradicsomokat tét- 1 szés szerint négyfelé vagy félbe I vágjuk. Az ecetet elkeverjük a i mustárral, és sóval, borssal, cu­korral ízesítjük. Hozzáadjuk a felaprított metélő- és vörös­hagymát, majd beledolgozzuk az olívaolajat. Ezzel a mártással öntjük le a paradicsomot. A csirkemellet csíkokra vágjuk. A tojást elkeverjük a tejszínnel. Az igen finomra szétmorzsolt fehér kenyeret a reszelt parme- zánhoz vegyítjük, és sóval, bors­sal, paprikával ízesítjük. A csir­kefalatokat először a tojásban, majd a parmezános morzsában megforgatjuk, és két adagra osztva, a felforrósított olajon, közepes hőfokon 4-5 perc alatt megsütjük. Tálra szedjük, és friss petrezselyemzölddel díszít­jük. A paradicsomsalátát külön kínáljuk. Paprikával töltött olaj­bogyót és fokhagymás majonéz­mártást adunk mellé. Görögdinnyés citromszörbet Hozzávalók: 1 kg görögdinnye, 30 dkg citromszörbet, 1 dl száraz pezsgő, 4 citromkarika, folpack. Elkészítése: 4 vékony szelet dinnyét folpack- kal letakarunk. A maradékot fel- kockázzuk, a magokat eltávolít­juk. A dinnyekockákat a szörbet- tel pépesítjük, és belekeverjük a pezsgőt. Fémtálban, 3-4 órára mélyhűtőbe tesszük, közben hab­verővel többször megkeveijük. A talpas poharakba elosztott szörbetet a dinnyeszeletekkel és a citromkarikákkal díszítjük. Házi citromszörbet: 30 dkg finom kristálycukorból és 5 dl vízből szirupot forra­lunk. Hozzáadunk 2,5 dl cit­romlevet, és hűlni hagyjuk. 1/2 tojásfehérjét kemény hab­bá verünk, a léhez keverjük és megfagyasztjuk. A vágott baromfi felének bőrén található szalmonella, de alapos sütést követően fogyasztásuk nem okoz problémát Bontott csirkét hozzál! EGÉSZSÉGÜNKÉRT A szalmonellának 400 féle fajtája van, ám ezek közül csak né­hány veszélyes az em- mmmmmm bérré. A kórokozó azonban rendkívül el­lenálló, és nagyon gyorsan szaporo­dik. Ahol víz van, ott szinte kiirtha- tadan. Ráadásul a legkülönfélébb állatfajok hordozhatják, például a rágcsálók vagy a sirályok, így a már megtisztított terüle­tek is könnyen visszafertő­ződhetnek. A szalmonella igen hosszú ideig képes fennmaradni a különböző anyagokban, viszont könnyen elpusztítható, így ha az élelmiszeriparban dolgozók betartják a megfele lő technológiákat és előírásokat, akkor elkerülhetjük a meg­betegedést. Sertések, marhák, birkák esetében a vágásnál kicsi az esélye, hogy a bél­sárból fertőzés kerüljön az állat hú­sára, ezért ezek viszonylag bizton­ságosak. A belsőségekből készült termékeket, mint például a hurkát- kolbászt ellenben legalább 70 fokon néhány percig sütni kell, hogy el­pusztítsuk a baktériumokat. A ba­romfit és a tojást gyakorlatilag fertő­zöttként kell kezelnünk minden esetben. A vágott baromfi közel fe­lének található szalmonella a bő­rén. Elfogyasztásuk azonban alapos sütést követően nem okoz problé­mát. A tojást ma már leginkább csak főzve - keményre - vagy alaposan megsütve szabad megenni. Ha a receptkönyv mégis ragasz­kodik a nyers tojáshoz, akkor azt először jól meg kell mosni, majd 1 liter 40 °C fokos víz és 20 müliliter klórtartalmú fertőtle­nítőszer keverékében kell 5-10 per­cig áztatnunk, végül ismét alaposan le kell öblítenünk. Az Európai Unióban évente 160 ezren bete­gednek, és több ezren halnak meg szalmonella­fertőzésben. Az EU ezért a fertőzöttséget nyilvántartó központi adatbázis létre­hozását tervezi. Nyugati szomszédainknál Csehországban régóta érvényben van a rendelet, hogy a vendéglátók kötelesek három óra leforgása alatt eladni készételeiket, ellenkező eset­ben a maradékot meg kell semmisí­teni. S mivel terjed a szalmonelló- zis, a májgyulladás és egyéb, élelmiszer okozta fertőző beteg­ségek, a higiénikusok kezdik komolyan venni és ellenőrizni betartását. A vendéglősök körében természetesen nagy a felháborodás, állítják, ezzel őket tönkreteszik. Az ellenőrzések során a legtöbb ki­vetnivalót a konyhák tisztaságában, valamint az élelmiszer­tárolásban találták. A hűtőszekrényekben olyan ételeket tartanak egymás mellett, me­lyeknek elkülönítve kel­lene lenniük, nem tartják be az előírt hőmérsékletet a készételek tá­lalásához, a salátákat ellenben me­legen kapján a vendégek, tehát min­denben csak úgy hemzsegnek a mikroorganizmusok. A vendéglátó­soknak jelentős összeget kell majd invesztálniuk, ha üzemeltetni akar­ják éttermüket. A konyhában példá­ul szenzoros vízcsap kell, légkondi­cionáló berendezés és gyorsfagyasz­tó. A vállalkozók kiadásaikat leír­hatják az adójukból, s az átszerve­zésre a rendelet alapján van két évük. Míg mindezt nyélbe ütik, kénytelenek felemelni az árakat, a harmincöt koronás gulyás például százba fog kerülni, mondják többen is a vendéglátó-tulajdonosok közül. De hát a fogyasztóvédelem az fo­gyasztóvédelem! A fo­gyasztó fizeti meg azt is, ha rendele­tileg védik, de abban, hogy kimos­ták-e a mosogató­rongyot, ezután sem lehet biztos. A szárnyasok tápértéke (10 dkg) A baromfihús gazdag fehérjében, vitaminokban és ásványi anyagokban. Aki nem él zsírszegény diétán, nyugodtan megeheti a szárnyasok zsírját is, mivel abban viszonylag kevés a telített zsírsav. (A telített zsírsavak növelik a vér koleszterinszintjét.) Ráadásul e zsír tetemes része a bőrben található, amelyet elkészítés előtt SÜLT HÚS vagy után 1< ENERGIA lehet húzni. FEHÉRJE ZSÍR VITAMINOK ÁSVÁNYI ANYAGOK (kcal)----­(g) (g ) CSIRKE Bőrrel 216 23 14 Sokféle B-vitamint A barnás hús kétszer annyi Bőr nélkül 148 25 5 tartalmaz, különösen nikotinsavat (a napi szükséglet kb. 85%-át fedezi). B12-vitamin csak elenyésző mennyiségben van benne vasat és cinket tartalmaz, mint a fehér. Megfelelő mennyiségű foszfor és kálium is van benne; ezek­ben a fehér hús gazdagabb PULYKA Bőrrel 171 28 7 Kitűnő Bi2-vitamin­Jó kálium- és foszforforrás. Bőr nélkül 140 29 3 forrás, de megfelelő mennyiségben tartal­mazza a többi B-vita­mint is, főleg a niacint (az ajánlott napi mennyi­ség 93%-át fedezi) Egyharmaddal több cinket tartalmaz, mint a csirkehús -10 dkg barna sült hús a napi adagnak csaknem a felét biztosítja KACSA Bőrrel 339 20 29 Jó forrása mindenféle Háromszor annyi vas talál­Bőr nélkül 189 25 10 B-vitaminnak. Több mint kétszer annyi tiamint és riboflavint tartalmaz, mint a csirkehús ható benne, mint a csirke­húsban. Jó forrása a kálium­nak és a cinknek is LIBA Bőr nélkül 319 29 22 Csaknem háromszor annyi riboflavint tartal­maz, mint a csirke, és csaknem kétszer annyi Jó kálium- és foszforforrás. 10 dkg-ja a nők napi vas­szükségletének harmadát, a férfiakénak több mint Szárnyasok Előnyeik í> kitűnő fehérjeforrások é’ B-vitaminok értékes forrásai Hátrányuk W a félig főtt vagy félig sült hús ételmérgezést okozhat A háziszámyasokhoz (baromfi­akhoz) a csirkét, a kacsát, a pulykát és a libát soroljuk. Hú­suk tartalmazza a test szövetei­nek felépítéséhez és regeneráló­dásához nélkülözhetetlen fe­hérjéket, az idegrendszer zavar­talan működéséhez szükséges B-vitaminokat, s valamennyi cink is van bennük. A csirke- és pulykamáj kitűnő forrása az A-vitaminnak, amely az egészséges bőr és a fertőzé­sekkel szembeni ellenálló ké­pesség egyik záloga, továbbá nagy mennyiségű Bu-vitamin is található bennük, amely a nuk- leinsavak (DNS és RNS) szinté­zisében játszik létfontosságú szerepet. A baromfihús zsíijában viszony­lag sok a telítetlen zsírsav, így az nem növeli a vér koleszterin­szintjét. A kacsa és a liba kövér szárnyas, a csirke és a pulyka húsa viszont aránylag zsírsze­gény (főleg ha lehúzzuk róla a bőrt). Mivel a borozott csirke- és pulykamell mindössze körül­belül 5% zsírt tartalmaz, azok is bátran fogyaszthatják, akik egészségi okokból kénytelenek energia- vagy koleszterinsze­gény diétán élni. Franciaországban egy vizsga1 >.t során megfigyelték, hogy a liba­zsírt rendszeresen fogyasztók körében meglepő módon vi­szonylag ritka a szívkoszorúér­betegség. Háztájit vagy nagyüzemit? Manapság az asztalra kerülő szárnyasok túlnyomó többsé­ge nagyüzemekből kerül ki. Az ilyen telepeken az állatok rendkívül szűk helyre vannak összezsúfolva, s a betegségek terjedésének megakadályozá­sa céljából különféle gyógy­szerkészítményekkel etetik őket. A „háztáji” többnyire azt jelenti, hogy a szárnyasok naphosszat szabadon szaladgálnak és ka- pirgálnak az udvaron. Tisztábbak a vécéülőkék, mint a hagymavágó deszkák A vécéülőkék jóval tisztábbak a hagymavágó deszkáknál és még számos más felületnél az átla­gosnak tekinthető otthonokban- ezt derítette ki egy amerikai felmérés. A Reuters jelentése szerint a tucsoni Arizona Egye­tem kutatói találomra kiválasz­tottak tizenöt otthont, és ezek közül tizennégyben volt tisztább a toalett a konyhánál. „Szimatolá­suk” eredményeként kide­rült, hogy a konyhai desz­kákon - amelyen hagyma mellett húsféléket, zöld­séget és egyebet aprítunk- háromszor, a mosogató­rongyokban pedig millió- szőr több baktérium hem­zseg, mint az illemhelyek peremén. A különbség oka a tudósok szerint az, hogy a vécéülőke túl száraz a pa­rányi élőlények számára. A kuta­tók javaslata: a mosogatóron­gyokat hetente legalább egyszer ki kell áztatni klórtartalmú fertőtlenítőben, a vágódeszkákat és a konyhai munkafelületeket pedig naponta le kell sikálni. Sejtelmünk sincs róla, hogy naponta esszük-isszuk Ártalmas alumínium FIGYELMEZTETŐ emrégiben folyt pa­rázs vita az izzadás- gátló dezodorok alu­míniumtartalmáról, mégpedig azzal kap­csolatban, hogy ta­lán szerepük lehet az emlőrák ki­alakulásában. Az amerikai onko­lógiai társaság kijelentette, a de­zodoroknak semmiféle ilyen ha­tásuk nincs. Csakhogy az alumí­nium más módon is bekerülhet a szervezetünkbe, leginkább az ilyen anyagból készült edények használata során, vagy úgy, hogy az élelmiszer súrlódik az edény falával, vágy főzés közben kilú- gozódással. A szakemberek min­denképpen azt tanácsolják, hogy akinek még vannak alumínium­edényei, evőeszközei, szabadul­jon meg tőlük. Nem kis mennyiségű alumínium található a mindennapos haszná­lati cikkeinkben, így például a sü­tőporban, az élelmiszer-ipari ada­lékanyagokban, fehérítőkben. Alu­míniumsókat használnak a kon­zerviparban, befőzéseknél tartósí­tószerek formájában, és ilyeneket tartalmaznak a zacskós levesek is. Benne van a közkedvelt neszkávé­ban, a tejporban, a habrögzítők­ben, s bármennyire fura is, az emésztést elősegítő gyógyszerek­ben. Tehát ha egy megterhelő la­koma után valakinek gyomorégése támad, s bekap egy ilyen pirulát, enyhítendő a kellemetlen érzést, többet árt magának, mint használ. S hogy miben rejlik az alumínium veszélye? Több tudományos kuta­tás is rámutatott arra, hogy ez a vegyület valószínűleg szerepet ját­szik a rák és az Alzheimer-kór ki­alakulásában. (uj)

Next

/
Thumbnails
Contents