Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-18 / 191. szám, szombat

6 Agrárvilág - gazdaság ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 18. AGRÁRMOR2SÁK 300 ezer tonna gabona exportra Pozsony. Megközelítőleg 300 ezer tonna gabonát exportálha­tunk az idei termésből. Jaromír Košin, az agrártárca vezérigazga­tója szerint a kivitel szépíthet a negatív agrárkülkereskedelmi mérlegen, amely 6 hónap alatt - elsősorban az év elejei gabona- import miatt -12,6 milliárd ko­ronára nőtt. Ugyanakkor árleszo­rító hatással bírhat az, hogy a környező országokban is elegen­dő gabona termett. Eddig meg­közelítőleg 2,4 millió tonna ga­bonát takarítottak be a hazai ag­rártermelők. (TASR) ISO-minősítés felvásárlóknak Pozsony. Öt Belar-csoporthoz tartozó terményfelvásárló - köz­tük a dunaszerdahelyi Belar-Du- naj és a losonci Belar-Novohrad - kapta meg e héten az ISO 9001:2000 minőségi tanúsít­ványt. A Belar-csoport termény­felvásárlói tavaly 1,74 milliárd koronás bevételt és 16,2 millió koronás nyereséget értek el. Ez azért is érdekes, mert az 1999-es évet még 35,2 miliő koronás veszteséggel zárták. (TASR) Jirí Kunért már a Pol'nobanka élén Pozsony. Csütörtökön foglalta el a Pol’nobanka új vezérigazga­tói posztját Jirí Kunért. A cseh Živnostenská Banka egykori igazgatója František Paličot vál­totta fel. Csehországban a 48 éves Kunertot tartják az egyik legjobb bankszakembernek, (ú) Több Topvar fogyott Nyitra. A nagytapolcsányi Top­var sörgyár idén 17 ezer tonna maláta gyártását tervezi, sörár­pából 21 ezer tonnányit szeretne felvásárolni. Jozef Nemec, a cég marketingigazgatója szerint az idei termés az előző évekhez ké­pest jó minőségűnek számít, mi­vel a gazdák többsége még az esőzések előtt learatott. A sör­gyár az év első hét hónapjában 372 ezer hektoliternyi sört adott el, a tavalyi év hasonló időszaká­nak eladásai 348 ezer hektoliter­nyit tettek ki. (SITA) Problémás a Becher likőrgyár eladása Prága. A cseh nemzeti vagyon­alap keresztülhúzta a cseh kor­mány szándékait, és nem enge­délyezte a Becher likőrgyár el­adását az eredeti tervek alapján. Hírek szerint máris több nemzet­közi vállalat jelezte, hogy érdek­lődik a likőrgyár iránt. (MfD) Stabilizálódott a marhaállomány Wiesbaden. A BSE nyomán fel­lépő válság után most úgy tűnik, ismét stabilizálódott a német marhaállomány. A legutóbbi marhaszámláláskor 14,54 millió marhát regisztráltak, ez még mindig több mint negyedével marad az 1990-es szint alatt. A májusi állatszámláláskor 25,89 millió sertést és 2,67 millió juhot regisztráltak. Ez a sertéseknél 1%-os növekedést, a juhoknál 2,5%-os visszaesést jelent. A marhaállomány közel fele Bajor­országban, Alsó-Szászországban koncentrálódik. A sertéstartás központja Alsó-Szászország és Észak-Rajna-Vesztfália. (MTI) Kifogásolt agrártámogatások Brüsszel. Az Európai Bizottság mezőgazdasági kérdésekért fe­lelős tagja következetlenséggel vádolta az Egyesült Államokat agrártámogatási politikája miatt, amelynek keretében 1998 óta 30 milliárd dollárnyi segélyt jutta­tott farmereinek. Franz Fischler bíráló megjegyzéseit a washing­toni kormányzatnak az a döntése váltotta ki, amely szerint az idén is jelentős összegű, 5,5 milliárd dolláros, támogatásban részesíti a nehéz helyzetben lévő farmere­ket, főleg a búza-, kukorica-, szó­ja- és gyapottermesztőket. A dön­tés újabb bizonyítéka annak, hogy az USA kettős mércével mér - mondta Fischler. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. augusztus 20-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,245 Magyar forint (100) 16,909 Angol font 68,320 Német márka 22,115 Cseh korona 1,271 Olasz líra (1000) 22,339 Francia frank 6,594 Osztrák schilling 3,143 Japán ien (100) 39,318 Spanyol peseta (100) 25,996 Kanadai dollár 30,795 Svájci frank 28,473 Lengyel zloty 11,058 USA-dollár 47,303 Újra 47 koronáért kapható az amerikai dollár A dollár mélyrepülése HORVÁTH MIHÁLY A dollár világpiaci gyengülését az euróval szemben egy a Nemzetkö­zi Valutaalap által az amerikai gaz­daságról készített és közzétett je­lentés váltotta ki. A jelentés szerint az amerikai folyó fizetési mérleg tetemes deficitje hosszú távon nem tartható fenn. A folyó fizetési mérleg növekvő hiánya pedig kö­zép- és hosszú távon nem jelent semmi jót az amerikai pénznem árfolyama szempontjából. Egy má­sik tényező is közrejátszik, mégpe­dig hogy az új amerikai adminiszt­ráció, az óriáscégek nyomására, már messze nem tűnik olyan elkö­telezettnek az „erős dollár” politi­ka iránt, mint a néhai Clinton-kor- mányzat. A fő gond azonban to­vábbra is a gazdasági növekedés. Noha már mutatkoznak az ameri­kai gazdaság lábadozásának jelei, az elemzők egy jelentős része a második negyedévre az amerikai nemzeti össztermék szűkülését jó­solja az elmúlt év hasonló idősza­kához képest. Ha a jóslat beválna, ez egy újabb ütést mérhetne a dol­lár árfolyamára. A dollár majdnem két százalékkal gyengült az euróval szemben a hét folyamán, és az árfolyam elérte a néhány hó­napos 0,9140 rekordértéket. A dol­lár vüágpiaci zuhanása már meg­mutatkozott a szlovák korona dol­lárral szembeni árfolyamán is. Né­hány lélektani szintet megdöntve, augusztus elejétől mintegy öt szá­zalékot erősödve, a 47 koronás szintet tesztelte a piac, és csütörtö­kön délelőtt ez a pár hete még álomszerűnek hitt szint rövid idő­re meg is dőlt. A délután tapasztalt enyhe dollárerősödés után azon­ban a piac döntő része további dol­lárgyengülést vár. Az olcsó dollár negatívan hat a korona euróval szembeni árfolyamára. így újra 43 koronánál drágább a közös euró­pai pénznem. A szerző az ING Bank elemzője Növényvédelmi szaktanácsadó - a rendszeres védekezés ellenére is károsít az uborkalisztharmat Foltos levelek és a lisztharmat Már akkor meg kell kezdeni a lisztharmat elleni védekezést, amikor még csak néhány folt észlelhető az uborka levelén (Archívum) A lisztharmat az uborka és még más kabakos növények föld feletti részein fehér, lisztes bevonatot képez, amely a kórokozó gomba tenyészfonálzatából (micéli- umából) és a rajta láncok­ban képződő ivartalan sza­porítósejtek (konidiumok) tömegéből áll. A konidiu­mok a légmozgás hatására leválnak, és újabb leveleken tapadnak meg. CSEKES ZOLTÁN A lisztharmatgombák a levél felü­letén élő parazita szervezetek. A gombafonalak tapadókoronggal tapadnak a növény felületéhez, nem hatolnak be a növényi szöve­tekbe, csak szívókorongokat bocsá­tanak a felső sejtekbe. Innen szívja fel a gomba a számára szükséges tápanyagokat. Hatására a megtá­madott levelek lankadni, hervadni kezdenek, és idő előtt elpusztul­nak. A lombfelület csökkenése folytán csökken a termés mennyi­sége és minősége. Minél korábban támadja meg a lisztharamat a nö­vényeket, annál súlyosabb a kár. Az apró foltok napról napra növeked­nek, végül összefüggő lisztes bevo­natot képeznek a levelek színén, fonákján, a levélnyélen, valamint a hajtásokon. Erős fertőzések esetén a fiatal bimbókon, terméseken is kialakul. A nyár végén apró, fekete tűszúrásnyi pontok alakjában kép­ződnek a telepeken a gomba ivaros termősejtjei, a kleisztéciumok. Az idősebb levelek fogékonyabbak a fertőzésre, mint a fiatalabbak. Sza­bad földön a nyár derekán jelennek meg az első tünetek az uborkán, a tökféléken, majd a sárgadinnyén, végül a görögdinnyén is. Mivel csak július végétől számítunk a lisztharmat elhatalmasodására, a korai termesztésű szabad földi uborkát gyakorlatilag alig veszé­lyezteti. A másodtermesztésben azonban komoly gondot okoz a ter­mesztőknek, mert már fiatal kor­ban megtámadja, legyengíti a nö­vényeket. A sárgadinnyét szabad földön a tenyészidőszak végén tá­madja meg a lisztharmat. A termés mennyiségében nem tesz jelentős kárt, minőségét azonban jelentő­sen rontja. A görögdinnyét a liszt­harmat csak a járványos években támadja meg. A spárgatök és közeli rokona, a patisszon, azaz csillagtök igen erősen fertőződik minden év­ben. Ennek ellenére bőségesen te­rem. Nem is szokták ezért a tökfé­léket permetezni, csak a korai erős fertőzéskor. A hajtatásban azonban a lisztharmat - nemcsak nálunk, hanem világszerte is - az uborká­nak és a sárgadinnyének a legjelen­tősebb gombabetegsége. A kabakos növények lisztharmatát két gombafaj, az Erysiphe cicho- racearum és a Sphaerotheca fuli- ginea okozza. Azonos károsítási tüneteket idéznek elő. A környeze­ti tényezőkkel, a hőmérséklettel, de különösen a páratartalommal szembeni igényük azonban ellen­tétes. Az Erysiphe cichoracearum a száraz körülményekhez alkal­mazkodott. Az aszályos nyarakon ez a gomba jut túlsúlyba. A másik faj, a Spahaerotheca fuliginea vi­szont a párás körülményekhez al­kalmazkodott. Esős nyarakon vagy öntözött területeken ez az uralko­dó gomba. Azonban egyszerre is előfordulhatnak. Hajtatásban, ahol nagy a levegő páratartalma, a Sphaerotheca fuliginea az egyedü­li kórokozó. E két gomba eltérő környezeti igénye ad magyaráza­tot arra, hogy szabad földön - szá­raz és nedves nyáron, öntözött és öntözetlen területeken - és hajta­tásban egyaránt gondot okoz a lisztharmat. A termés megmentéséhez - az el­lenálló fajták hiányában - szüksé­ges a lisztharmat elleni rendszeres védekezés. Ez azonban felveti a há­rom kérdést, hogy mikor, hogyan és mivel permetezzünk. Egyértel­műen az első foltok megjelenése­kor permetezni kell. Ezt nem köny- nyű észrevenni, de arra a sokéves megfigyelésre támaszkodhatunk, hogy szabad földön általában júli­usban jelenik meg a lisztharmat. Az olyan hajtatóházbem, ahol liszt­harmatos uborkát vagy sárgadiny- nyét termesztenek, hamarabb je­lentkezik a gombabetegség. Július elején tehát szükséges az első per­Július végétől számí­tunk a lisztharmat elha­talmasodására. metezés, és ezt 5-7 naponként kel­lene ismételni. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy-egy szaporító sejt­ből képződött telepen újra megin­duljon a konidiumképződés, de en­nél tovább nem is hatnak a kontakt gombaölő szerek. Az ilyen gyakori permetezés költséges ugyan, de a 10-14 naponkénti permetezés fel- tédenül szükséges. A lisztharmattól erősen belepett le­veleket hiába permetezzük, nem tudjuk a vastag bevonatot kellően átnedvesíteni permetszerrel. A cé­lunk, hogy a gombát, elsősorban a szaporítósejtjeit, pusztítsuk el. A kontakt, fel nem szívódó szerek csak a felső szaporítósejteket érik, a penészpáma alján levők pedig életképesek és fertőzőképesek ma­radnak. Ezért kell már akkor per­metezni, amikor még csak néhány folt észlelhető, és ezután sem sza­bad megvárni az erős gombabe- vonatosodást. Nagyon fontos mind a levél színének, mind a fonákjá­nak megvédése. Ha nem felszívódó - szisztemikus -, hanem kontakt szert használunk, hiába permetez­zük a levelek színét, a fonákon to­vább él a gomba, és tömegével ké­pezi a szaporítósejtjeit, ezek pedig tovább fertőznek. A hagyományos földön futtatott termesztésnél alig valósítható meg ez a kívánalom. A hajtatásban általános, de a szabad földi termesztésben is terjedő támrendszer meletti termesztésnél egy kis többletmunkával elvégez­hető a fonákok kezelése. A szervet­len hatóanyagú gombaölő szerek közül a kéntartalmúak használha­tók a lisztharamt ellen: Kumulus WG (0,5%), Sulika 80 WP (0,3%), Sulikol K (0,5%) és a Thiovit (0,3%). Nagy előnyük, hogy az em­beri egészségre nem ártalmasak, ezért csak minimális, 3 napos az egészségügyi várakozási idő. Ezek a szerek szedés idején is használha­tók. A kéntartalmú szereknek az a hátránya, hogy 25 fok fölött per­zselő hatásúak, ezért a nagy me­legben nem használhatók. Hajta­tásban pedig egyáltalán nem taná­csos kéntartalmú szerrel permetez­ni, mert a hajtatható fajták csak­nem kivétel nélkül érzékenyek a kénre. A szerves hatóanyagú kontakt sze­rek közül kiváló gyógyhatású a Karthane LC (0,5%). Várakozási ideje 7 napos, azonban ez a szer is perzsel 25 fok fölött. A felszívódó gombaölő szerek közül a követke­zők használhatók még: Discus (0,02%), ennek 14 napos az egész­ségügyi várakozási ideje, továbbá a Topsin M 70 WP (0,075%) és a Rubigan 12 EC (0,03%), Systhane 24 E (0,15%), valamint a Topas 100 EC (0,035%). Ez utóbbiak egész­ségügyi várakozási ideje 7 napos. A permetszereket - a lombfelület nagyságától függően - bő vízben kell kijuttatni, e permetszerekkel legalább háromszor permetezzünk 10-14 naponként. Ajánlatos a ható­anyagok váltogatása, hogy meg­előzzük a szerekkel szemben ellen­álló törzsek kialakulását. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősí­tő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony augusztus 16-án Komárom augusztus 16-án Rimaszombat augusztus 16-án Zselíz augusztus 16-án Losonc augusztus 16-án Kassa augusztus 18án sárgarépa 15 Sk/kg 810 Sk/csomó 12 Sk/csomó 10 Sk/csomó 818 Sk/kg 12 Sk/csomó petrezselyem 40 Sk/kg 10 Sk/csomó 12 Sk/csomó 10 Sk/csomó 15 Sk/csomó 13 Sk/csomó újburgonya 6-8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 7 Sk/kg 6-10 Sk/kg 810 Sk/kg 7 Sk/kg karfiol 20-30 Sk/fej 15-20 Sk/fej 28 Sk/fej X 25-35 Sk/fej 20 Sk/fej paprika 20-30 Sk/kg 16-30 Sk/kg 25 Sk/kg 10-20 Sk/kg 25-35 Sk/kg 23-35 Sk/kg karalábé 8 Sk/db 3-6 Sk/db 6 Sk/db 4-5 Sk/db 7-8 Sk/db 6 Sk/db zeller 10-12 Sk/db 4-10 Sk/db 16 Sk/db 810 Sk/db 8-10 Sk/db 8 Sk/db káposzta 10 Sk/kg 7-8 Sk/fej 12 Sk/kg 810 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg sárgadinnye 20 Sk/kg 20 SK/kg 26 Sk/kg X 35 Sk/kg 20 Sk/kg görögdinnye 12-16 Sk/kg 10 Sk/kg 14 Sk/kg 812 Sk/kg 10-15 Sk/kg 13 Sk/kg hagyma 15 Sk/kg 14-15 Sk/kg 15 Sk/kg 5-8 Sk/kg 13-16 Sk/kg 14 Sk/kg paradicsom 15-20 Sk/kg 10-14 Sk/kg 14 Sk/kg 10-15 Sk/kg 10-15 Sk/kg 18-20 Sk/kg gyenge kukorica 3-5 Sk/db 2-4 Sk/db X X 2 Sk/db X szilva 18-25 Sk/kg 20-28 Sk/kg X 15 Sk/kg 20-28 Sk/kg X őszibarack 50-55 Sk/kg 35 Sk/kg X 20 Sk/kg 60 Sk/kg 36 Sk/kg kel 20 Sk/fej 10-12 SK/fej 15 SK/kg 12 Sk/kg 15-16 Sk/kg 15 Sk/kg alma 20-35 Sk/kg 22-25 Sk/kg 15 Sk/kg 15-20 Sk/kg 3043 Sk/kg 2830 Sk/kg zöldbab X 3040 Sk/kg X X 2835 Sk/kg 30 Sk/kg R fokhagyma 60-70 Sk/kg 4-5 Sk/db 50 Sk/kg 15 Sk/csomó 50-76 Sk/kg 55 Sk/kg uborka 15-20 Sk/kg 20-25 Sk/kg 18 Sk/kg X 12-18 Sk/kg 9-13 Sk/kg P tojás 2,50 Sk/db 2,20-3,00-Sk/db 2,50 Sk/db X 1,80 Sk/db 2,50-Sk/db tök 15 Sk/kg 6-14 Sk/db X X 8-10 Sk/kg 13 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents