Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-17 / 190. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 17. Politika 5 A határon túli magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló jogszabályról nyilatkozott Németh Zsolt Ez Magyarország státustörvénye Még hatályba sem lépett, máris sokan bírálják a határon tüli magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló jogszabályt. Németh Zsolt magyar és Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár szeptemberben találkozik, hogy megtárgyalja a törvénnyel kapcsolatos vitás kérdéseket. A magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárát a madarászi szabadegyetemen kérdeztük a jogszabályról. JUHÁSZ LÁSZLÓ Nemrég egy magyarországi lap is a magyar kormány szemére vetette, hogy a szomszédos országokat csak tájékoztatta a státustörvény részleteiről, nem konzultált velük, ami még mindig nem azonos a tárgyalással. A státustörvény előkészítése a legnagyobb nyilvánosság előtt történt. Nem nagyon tudnék olyan jogszabályt említeni, amelynek az előkészítése bárhol a világon nagyobb nyilvánosságot kapott volna. Évek óta beszélünk róla, számtalan cikk, elemzés jelent meg még az előkészítés folyamatában. Ha valaki azt mondja, Magyarország kész helyzet elé állította szomszédait, az nem számol a realitásokkal. A diplomáciai csatornákon a formális tájékoztatás kötelezettségének eleget tettünk. Ez a törvény Magyarország » A feketemunka visszaszorítására is hatni fog, de nem ez a célja a státustör- . vénynek. V törvénye, ezzel kapcsolatban nem vonatkozik ránk semmiféle nemzetközijogi kötelezettség. Ennek az sem mond ellent, hogy Magyarország állítólag költségvetési forrásokból finanszírozza majd a külföldi státusirodákat? A gyermekeiket magyar iskolába járató szülőknek ígért támogatás pedig szintén alaposan felborzolta a kedélyeket. A diplomáciai csatornákon a formális tájékoztatás kötelezettségének eleget tettünk (Dömötör Ede felvétele) Magyarország nem kíván státusirodákat nyitni. A határon túli magyar szervezetek igényelték a jogot, hogy ajánlói lehessenek azoknak, akik a törvény jogalanyaivá válnak majd. Ók hozzák létre ezeket a bürokratikus szervezeti egységeket. A törvény végrehajtása kizárólag Magyarország területén történik. Számos európai ország nyújt támogatást határon túli nemzetrészeknek, ez egy általánosan bevett európai gyakorlat. Ebbe a gyakorlatba illeszkedik a magyar törvény szándéka. Nem állítható tehát, hogy a határon túli nemzetrészeknek nyújtandó támogatás bármiféle extraterritoriali- tásnak lenne a bizonyítéka. Az egyik nem titkolt célja a státustörvénynek, hogy csökkentse a feketemunkát. Vajon a három hónapra szóló munkavállalási engedély elég hatékony eszköze lesz ennek? Miért adna munkát egy magyar igazolvánnyal rendelkező külföldinek a most feketemunkásokat alkalmazó vállalkozó? A feketemunka fölszámolása nem célja a státustörvénynek, ezt összetett intézkedésekkel kell elősegíteni. A státustörvény célja, hogy bizonyos keretek között biztosítsa a határon túli magyaroknak azt az igényét, hogy Magyarországon dolgozhassanak. Ma még nagyon komoly bürokratikus eljárás vár arra a határon túli magyarra, aki Magyarországon szeretne dolgozni. Ezt az eljárást szünteti meg három hónapra ez a jogszabály. Bizonyára a feketemunka visszaszorítására is hatni fog, de nem ez a célja a törvénynek. Azt sem értem a státustörvény- nyel kapcsolatban, hogy miért kell ötévenként megismételni a magyar igazolvány beszerzésével járó procedúrát. Azért, mert a törvény jogalanyiságát érintő különféle változások állhatnak be a státusukban. Bevándorolhatnak például Magyarországra. Ez egyébként a határon túli magyar szervezetek igényén alapuló intézkedés. Mikorra várhatók azok a külön jogszabályok, amelyek például az utazási kedvezményről szóló törvénycikk részleteit tartalmazzák? A törvényben kilátásba helyezett kedvezmények végrehajtásával kapcsolatos összes kormányintézkedésnek, határozatnak meg kell jelennie a törvény hatálybalépése előtt, ami 2002. január 1-je. Ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem születnek további rendeletek, hiszen meglehetősen tág kereteket szab a törvény a kedvezmények és támogatások nyújtásának. De amit konkrét formában a törvény kilátásba helyez, arról minden rendelemek meg kell születnie január 1-ig. Milyen visszajelzéseket kap Magyarország az Európai Uniótól, esetleg az Egyesült Államoktól az elfogadott státustörvényről, illetve annak lehetséges következményeiről? A státustörvény nemzetközi visszhangja alapvetően pozitív vagy semleges. Egyedül Romániából jöttek disszonáns hangok, Szlovákiából kritikus hangok is érkeztek, de a SS Nem igaz, hogy Magyarország kész helyzet elé állította szomszédait. >> nemzetközi közvélemény, különösen szomszédaink többsége megértéssel fogadja a státustörvényt. Az Európai Unió fontosnak tartotta ki- nyüvánítani, hogy a törvény nincs ellentétben Magyarország európai megállapodásaival. Az Európa Tanács részéről pedig gondolkodást inspirált a státustörvény elfogadása, hogy melyek azok a technikák, amelyekkel hatékonyan és az európai értékekkel összhangban lehet támogatni a határon túli nemzetrészeket. Magyar kezdeményezésre éppen erről a kérdésről készít hamarosan egy elemzést az Európa Tanács tudományos szerve, a Velencei Bizottság. A törvény minden bizonnyal hatással lehet a következő évek normaalkotására is, hiszen Európában még előttünk áll egy hatékony nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer megszületése. Nem hajlandó a megyetörvények megváltoztatására a Demokratikus Baloldal Pártja Komáromi hajógyár Rosszul címzett felhívások ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Az SDĽ-nek érdeke, hogy az MKP kormányban maradjon, ugyanakkor nem hajlandó módosítani a megyékről és a megyei választásokról szóló, július 4-én elfogadott két törvényt. így nyüatko- zott Ľubomír Andrassy baloldali al- elnök. Hangsúlyozta, az SDĽ-nek érdeke, hogy a választópolgárok előtt el tudjon számolni a kormány- program teljesítésével, s szerinte az MKP-nak is erre kellene törekednie. „Ám az MKP-nak és tagságának kifejezett joga eldönteni, hogyan tovább” - tette hozzá a baloldali párt alelnöke. Bízik abban, hogy főképp a legutóbbi külföldi visszhangokat is figyelembe véve, az MKP Országos Tanácsa felelősségteljesen dönt. A közigazgatási reform két elfogadott törvényére utalva megjegyezte, „az MKP-nak tiszteletben kellene tartania a parlamentáris demokráciát, ám az utóbbi időben a törvények elfogadását úgy alakítja, ahogy az neki megfelel”. Andrassy leszögezte, pártja nem fontolgatja olyan kisebbségi kormány alakítását, amelyet kívülről a HZDS támogatna. „Lehetséges szerződéseket senkivel sem kötünk, még a HZDS- szel sem” - nyüatkozta az alelnök. Duka Zólyomi Árpád, az MKP elnökhelyettese figyelmeztetett, a párt elnökségének kilépést ajánló határozati javaslatán maga az elnökség már nem változtathat, arról már csak az OT augusztus 25-i ülése dönthet. Újfent leszögezte, pártjának érdeke együttműködni a kormánykoalícióval, hogy az a jelenlegi választási időszak végéig kormányozhasson. Az MKP kormányban maradását szorgalmazó felhívásokra utalva hangsúlyozta: „Ezeket a koalíció fennmaradó részéhez intézném, hogy tudatosítsák annak következményeit, mi történt és mi árt Szlovákiának”. Az MKP kilépése esetén természetesnek tekinti miniszterei távozását a kormányból. Keszegh Pál, a Dunaszerdahelyi járás elöljárója szerint az idő és a megegyezés dönti el, mi lesz a többi poszton. Bárhogyan is határoz az MKP OT, szerinte mindenképpen jelzés lesz, hogy az MKP-t a jövőben komolyabban kell venni. Jövőre tizenegy hajó Komárom. Megközelítőleg 3,6 millió koronás nyereséget kíván idén elérni a komáromi Szlovák Hajógyár Rt., jövőre 17,4 millió koronás nyereséget terveznek, tűnik ki az Rt. pénzügyi tervezetéből, amelyet tegnap hagyott jóvá a cég felügyelőbizottsága. Duray Rezső, a bizottság elnöke rámutatott, a hajóépítés költségeit az Eximbank fedezi, a kormány tavaly 29,4 millió márkára hitelgaranciát vállalt. Duray szerint a cég további három hajó megépítésére szeretne 28 millió márka hitel- garanciát kapni. A jövő évi pénzügyi terv 11 úszómű átadását feltételezi. A hajógyár 860 főt foglalkoztat. A terv megvalósítása ezer fő foglalkoztatását eredményezhetné, (ú) DS: nem véletlen, hogy Ftáčnik tör az infotörvényre Vonatozás az Ipolyság-Drégelypalánk vasútvonalért Az eltűnt irat nyomában Kormányfők nélkül ÚJ SZÓ-TUDÓSITÁS Pozsony. A Demokrata Párt ellenzi az információkhoz való szabad hoz- záférhetésről szóló törvény módosítását. Az infotörvény megváltoztatásáról a kormány a baloldali Müan Ftáčnik oktatási miniszter javaslatára kezdett tárgyaim. A DS elnöke, Ľudovít Kaník szerint nem meglepő, hogy a jobbítás leple alatt az állam- apparátus „el akarja torzítani és fokozatosan szét akarja bomlasztani” a jogszabályt. Ivan Matušík, a párt gazdasági szakértője nem tartja véletlennek, hogy Ftáčnik a kezdeményező. Egy pozsonyi magániskola ugyanis a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult, amiért az 1998- ban benyújtott fellebbezésére mindmáig nem kapott választ az oktatási minisztériumtól. Az iskola képviselői megkeresték a minisztériumban az iratot, amelyet - mint kiderült - egyik osztályról a másikra küldözgettek, amíg el nem veszett, (korp) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Ipolyság/Pozsony. Mikuláš Dzu- rinda szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő, valamint a két ország külügyminisztere sem vesz részt az Ipolyság és a szomszédos magyarországi Drégelypalánk közti holnapi jelképes vonatozáson. Ezt Wollent József, az ipolysági Ipoly Unió elnöke erősítette meg lapunknak. Mária Kadlečíková integrációs miniszterelnök-helyettes a rendezvény délutáni részén teszi tiszteletét. A szlovák közlekedésügyi miniszter titkárságán megerősítették, egyéb hivatali elfoglaltsága miatt Jozef Macejko sem lesz a vonatozók között. Magyar kollégáját, Fónagy Jánost a vasúti főosztály vezetője képviseli, tájékoztatta lapunkat a tárca sajtóirodája. A túra részvevői az Ipolyság és Drégelypalánk közt hiányzó hat kilométeres vasúti pályaszakasz felújítását célzó igényüket szeretnék kifejezni, (kár) RÖVIDEN Legalább négy választókerületet! Pozsony. A választási törvény módosítását kezdeményezi a Polgári Szem. A társulás a mostani, egész országra kiterjedő egy választó- kerület helyett legalább négyet állíttatna föl, s az eddiginél szigorúbban, a pártokon is számonkérhetőbben rendezné a preferenciaszavazatok, vagyis a karikázások kérdését. A Polgári Szem szerint a törvényben a megfigyelők jogállását és a magántulajdonú médiák kampányrendjét is tisztázni kell. (SITA) Tizenhárom megyét javasolnak Pozsony. Tizenhárom megye létrehozását javasolja három volt demokrata párti képviselő. Ajavaslat a magyarok által is lakott járásokat az átalakítandó vagy kialakítandó megyékbe a következőképpen sorolná be: a Dunaszerdahelyit és a Szeneit a Pozsonyi, a Galántait a Nagyszombati, a Losoncit, a Nagyrőceit, a Rimaszombatit, a Rozsnyóit és a Nagykürtösit Gömör-Nógrád, a Nagymihályit és a Tőketerebesit Zemplén megyébe. A Komáromi, a Lévai, a Nyitrai, az Érsekújvári, a Vágsellyei járás a Nagytapolcsányival és az Aranyosmarótival együtt képezné Nyitra megyét. Pozsony külön megyének számítana. (TASR) Slotáék Hlinka emléke előtt tisztelegtek Pozsony. Az SNS négy felfüggesztett párttagságú képviselője (Ján Slota, Vít’azoslav Móric, Ján Sítek és Dušan Svantner) Andrej Hlinka halálának 63. évfordulóján megkoszorúzta az egykori katolikus pap, autonomista politikus rózsahegyi szobrát. Svantner hangsúlyozta, ahelyett, hogy a nemzeti párt a nemzet vezető ereje lenne, két egymás ellen forduló táborra oszlik. (SITA) Feljelentés a Whitefront weboldal ellen Pozsony. Az Emberek a Rasszizmus Ellen kezdeményezés emberi- jog-ellenesség, illetve más nemzetiségűek és fajúak elleni gyűlöletkeltés vádjával feljelentette a Whitefront elnevezésű internetes oldal bejegyeztetőit. A kezdeményezés az akkor egyértelműen neonáci tartalmú weboldalra már tavaly márciusban figyelmeztette a rendőrséget, így az oldalon változások történtek, ám most újra felbukkant az újfasiszta propaganda, (ú) Árja Nemzet a szélsőjobbon Pozsony. Árja Nemzet (Árijský národ) néven új szélsőjobb szervezet alakult Szlovákiában. A szervezet a White Power (Fehér Erő) ideológiáját vallja. Az Emberek a Rasszizmus Ellen szervezet szerint Szlovákiában a fajgyűlölő szervezeteknek háromezer követője lehet. (TASR) Holicsban csak öt bőrfejű van? Holies. Ladislav Flamík, a városi rendőrség parancsnoka cáfolja Jolana Danielová roma polgárjogi aktivista állítását, hogy a városi rendőrség nem derített fel egy a múlt péntekihez hasonló, tavalyi, szintén roma kisfiú elleni támadást. Flamík úgy tudja, a tavalyi ügyet sikeresen lezárták, s reméli, a bőrfejűek a roma származású Milan Daniel elleni múlt heti támadását is sikerül felderítem. Megjegyezte, a városban csak öt személy minősíthető szkinhednek, s közülük is az egyik börtönbüntetését tölti. A városban - ahol a becslések szerint közel hétszáz roma él - megerősítették a járőrszolgálatot. (SITA) Szigorúbb fellépést a tolvajok ellen! Pozsony. A termelők hatékonyabb védelmét, például a rendőrség gyakoribb járőrözését és a tolvajokkal szembeni szigorúbb eljárást követeli a kormánytól a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK). Szeretnék, ha a vadászok fegyverhasználati felhatalmazással szintén tagjai lehetnének a földeket őrző alakulatoknak. A szervezet felháborodott azon, hogy a fakóvezekényi szövetkezet agronó- musát a rajtakapott tolvajok brutálisan megverték. (SITA) Az új doktrína az etnikai viszályokról Pozsony. Szlovákia készülő, szeptemberben parlament elé kerülő biztonságpolitikai doktrínája az úgynevezett közepesen valószínűsíthető regionális fegyveres viszályok közé sorolja az etnikumok esetleges szélsőségességét és attrocitásait, együtt az ellenőrizhetetlen migrációval, a nemzetközi szervezett bűnözéssel, a terrorizmussal és az illegális fegyverkereskedelemmel. (TASR) Részben magánosítanák a sajtóirodát? Pozsony. A kulturális minisztérium szerint a Szlovák Sajtóirodát (TASR) kereskedelmi társasággá kellene alakítani, s részvényeinek egy részét idővel magánosítanák. Ezt támogatja Ivan Čeredejev, a TÁSR vezérigazgatója is, s egyben elveti azt a koncepciót, amely Állami Tájékoztatási Hivatallá változtatná az intézményt, mondván, abból csak a hazai magánhírügynökségnek lenne haszna. A tárcától a parlament sajtóbizottsága kért elemzést a TASR-ról. (SITA) Ideiglenes határnyitás Tajtinál Tajti/Cered. Vasárnap egy napra megnyílik a határ Tajti és Cered között. Az ideiglenes határátkelőt csak magyar és szlovák állampolgárok vehetik igénybe 8 és 20 óra között. Legközelebb október hatodikán nyílnak majd fel a sorompók a két település közt. (kas) Gyengült a korona az euróhoz képest Pozsony. Már a pénzpiaci nyitáskor 25 fillérrel gyengült a szlovák korona euróhoz viszonyított árfolyama. A gyengülést főképp a londoni bankok eredményezték, amelyek koronaeladásba kezdték. Pénzpiaci elemzők szerint a korona árfolyama az elkövetkezendő napokban 43,3 Sk/euró szintre eshet vissza. Tegnap egyébként gyengült a magyar forint, a cseh korona és a lengyel zloty árfolyama is. (s) Önállósul az oktatási központ Nyitra. A pozsonyi Bázeli Egyezmény Oktatási Központja a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökségtől teljesen függetlenedve 2003-tól valószínűleg önálló nemzetközi szervezetként működik. Miklós László környezetvédelmi miniszter szerint az intézmény képviselhetné az egyezményhez csatlakozott további 19 közép-kelet-európai államot is. A bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok államhatárokon keresztüli szállításának szabályait fekteti le. (TASR)
