Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-16 / 189. szám, csütörtök

D IGITÁLIA ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 16. HÍREK Interaktív jótékonysági akció Az UNICEF és a British Airways közös internetes jó­tékonysági akciót hirdetett a www.unicef.hu honlapon. A légitársaság minden kattin­tás után 50 forintot átutal a szervezet számlájára, (o) Lassul a nettársadalom növekedése Idén júliusban 102,1 millióan intemeteztek Amerikában ott­honról, ami 16 százalékos nö­vekedést mutat a tavalyi 88,2 millióhoz képest, állítja a Nielsen/NetRatings piackuta­tó. Ez jelentős lassulást mutat, mert 1999 és 2000 között 41 százalékkal ugrott meg az othonról internetezők száma. A NetRatings elemzői szerint a piac lassuló növekedése a gazdasági helyzettel, az aka­dozó PC-eladásokkal és a sza­porodó elbocsátásokkal ma­gyarázható. 1999júliusa óta 63 százalékkal nőtt az internetezők száma, idén az amerikaiak 58 százalékának van otthon hozzáférése, a ta­valyi 52 és a tavalyelőtti 39 százalékhoz képest. A felhasz­nálók egyre több időt töltenek az interneten, átlagban 10 óra 19 percet töltöttek on-line júli­usban, ami 7 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A Nielsen/NptRatings szerint az internet mára közmédium, az emberek beépítették hétköz­napjaikba használatát. A piac­kutató a 25 leglátogatottabb oldalt tartalmazó listáján az AOL Time Warner vezet 77,4 millió egyéni látogatóval, amit a Yahoo 68.99 millió, az MSN 62 millió, a Microsoft 40,1 millió és a Lycos Network 31,1 millió látogatóval követ, (ix) Régi kód a másolásvédelmek feltörésére? A Macrovision SafeAudio és Midbar Cactus Data Shield rendszerek a zenei CD-k ille­gális másolását akadályozzák meg. Egy több mint kétéves program azonban a jelek sze­rint könnyedén átlép mindkét rendszeren. Ráadásul - ha le­het ilyen szoftvert írni - sem­mi nem akadályozza meg, hogy akár napok alatt ezernyi hasonló program öntse el a vi­lágot. A német szoftverfejlesz­tő Elaborate Bytes CloneCD programja bitről bitre másolja le a CD-lemezeket. Ezt az üzemmódot pedig szinte az összes piacon lévő CD-író is­meri. A RAW-mód lehetővé te­szi, hogy a lemezt az írószoft­ver bináris adatsorozatként másolja le, ne úgy mint fájlok halmazát. A CloneCD tökéle­tes másolatot készít a forrás CD-ről, beleértve minden zajt és módosítást, amit a Cactus Data Shield és a SafeAudio vitt bele. Mindez minden egyéb védelemre is igaz. Mivel a készítők szétkürtölték, hogy a CloneCD felhasználóinak nincs joga olyan lemezeket másolni, amelynek sokszoro­sítását a szerző nem engedé­lyezte, a szoftvercég felelőssé­ge nehezen bizonyítható. Min­denesetre az Elaborate Bytes nem fog felkerülni a lemezki­adók népszerűségi toplistájá­ra. (szupergamez) SMS-AJ ANLO FIGYELEM! Azonnal vegye ki a SIM-kártyát! 5, 4, 3,2,1... túl késő! Ezentúl Ön a török ALDICOM szolgáltató ügyfe­le. Merhaba! Sorozatunkban bemutatjuk, hogy alakult ki napjaink egyik legnépszerűbb eszköze, a világháló Microsoft-Linux háború a ■ i i i ■■ i * i i Linuxot a Az internet története I. szegényeknek! SOROZAT ogy is jött létre a mai legösszetettebb kommunikációs csatorna? Mi teszi lehetővé, hogy e- mailezni, beszélget­ni, vásárolni tudunk a számító­gép monitora előtt? Sorozatunk segítségvei ismerkedj meg te is az internet történetével! Az egyedülálló számítógép hasz­nos az élet minden területén. Há­lózatba kapcsolva a számítógépek még hasznosabbak. Korábban a hálózatosodás legfőbb oka az erő­forrás megosztása és/vagy össze­vonása volt, manapság ezt kiegészíti a számítógépes kommunikáció. Az internet- világ kiteljesíti ezt a para­digmát, hiszen azt mond­hatjuk, az internet a hálóza­tok hálózata, ahol egy háló­zat egy csomópontjának fel­használója földrajzi és poli­tikai határokat figyelmen kívül hagyva kommunikál­hat bármelyik hálózat fel­használójával, bármelyik csomópont kérhet vagy biz­tosíthat szolgáltatásokat másik csomóponttól, cso­mópontnak (hacsak bizton­sági okokból nem tiltják kü­lön a hozzáféréseket). Azt nem lehet megállapítani, hogy hány hálózat, hány csomópont tartozik az in­ternethez, hány internet- felhasználó van a világon, csak az mondható el bizto­san, hogy ez a szám állan­dóan növekszik. A kapcso­latban lévő hálózatokat sem lehet felsorolni, nemhogy az internetre csatlakozó gé­peket. Vagyis az is biztosan állítható, hogy a kapcsolat­ban lévő csomópontok, il­letve a felhasználók számát tekintve az internet a legna­gyobb hálózat a világon. Hogyan épült ki ez a mára már nélkülöz­hetetlenné vált hálózat? Ma még mindig kevéssé ismert az internet eredete. Legendák kerin­genek szakmai körökben az indít­tatásról, a mögöttes érdekekről. Sok feltevés kötődik a katonai rendeltetéshez és finanszírozás­hoz. Ez részben igaz is, de a való­ság sokkal árnyaltabb, mint a fel­színes ismeretek. Mintegy harminc évvel ezelőtt a RAND Corporation, az Egyesült Államok első számú hideghábo­rús agytrösztje különös stratégiai problémával találta magát szem­ben. Hogyan tudják majd az ame­rikai kormányszervek egy esetle­ges nukleáris háború után is fenn­tartani a kommunikációt? A RAND felismerte, hogy a poszt­nukleáris Amerikának egy olyan vezérlő-szabályozó hálózatra vol­na szüksége, amely összeköti egy­mással a városokat, az államokat és a bázisokat. De bármilyen erő­teljesen védelmezik is a hálóza­tot, a kábeleket és a kapcsoló be­rendezéseket nem lehet megóvni az atombombától. Egy esetleges nukleáris támadás a legtökélete­sebb hálózatot is darabokra zúz­ná. És hogyan lehet megoldani a hálózat vezérlését és ellenőrzé­sét? Bármilyen felügyeleti köz­pont vagy hálózati fellegvár egy­értelmű és közvetlen célpontot je­lentene az ellenséges rakéták szá­mára. Legelőször éppen a hálózat központja semmisülne meg. A RAND hosszasan töprengett ezen a fogas kérdésen, természetesen a legnagyobb katonai titoktartással kezelve az ügyet, majd egy merész megoldással állt elő. A javaslatot - mely Paul Baran vezérkari tiszt agyából pattant ki - 1964-ben hoz­ták nyilvánosságra. Az első és leg­fontosabb alapelv, hogy a hálózat­nak semmiféle központja nem le­het. Továbbá a kezdetektől fogva úgy kell működtetni, mintha dara­bokból állna. Az elvek egyszerűek voltak. A hálózatot mindenkor megbízhatatlannak kell tételezni, és az elejétől fogva úgy tervezni, hogy felülmúlja saját megbízhatat­lanságát. A hálózat minden egyes csomópontja a többivel egyenlő ér­tékű, így önálló jogon alkothat, küldhet és fogadhat üzeneteket. Maguk az üzenetek csomagokra oszlanak, és minden egyes csomag­nak külön címe van. Minden cso­mag egy adott forráscsomópontnál indul, és egy adott célcsomópont­nál ér véget, máskülönben teljesen egyéni utakon tekergőzhet végig a hálózaton. Alapjában véve a csoma­gok, akárcsak a gumilabdák, cso­mópontról csomópontra lökódnek, többé-kevésbé célirányosan, míg el nem érkeznek rendeltetési helyük­re. így nem számít, ha a hálózat nagy része megsemmisül, hiszen a csomagok továbbra is mozgásban maradnak, vadul röpködve a még ép csomópontok között. Ez a vélet­lenszerű kommunikációs rendszer hagyományos értelemben nem tű­nik hatékonynak - például a tele­fonnal összehasonlítva -, ám annál strapabíróbb. Az első ilyen elvek alapján működő kísérleti hálózatot a nagy-britanniai Országos Fizikai Laboratóriumban (National Physi­cal Laboratory) állították fel 1968- ban. Röviddel ezután a Pentagon egy nagyobb szabású projektumot kezdeményezett az Egyesült Álla­mokban. Elképzeléseik szerint a há­lózati csomópontokat - akkori mér­cével mérve - nagy sebességű szá­mítógépek alkották. Ezeknek a rit­ka és értékes gépeknek egy olyan masszív hálózatra volt szükségük, amelyen hatékonyan lehetett bo­nyolítani az országos kutatási és fej­lesztési terveket. Az első ilyen cso­mópontot 1969 őszén állították föl. Ugyanebben az évben már négy csomópont működött az alhálóza­ton, melyet fő támogatója, a Penta­gon után ARPANET-nek keresztel­tek. A négy számítógép külön e cél­ra létesített, nagy sebességű közve­títővonalakon át továbbította az adatokat. A számítógépeket távirá­nyítással, más csomópontokról is lehetett programozni. Az AEPA- NET-nek köszönhetően a tudósok és kutatók a távolból is megoszthat­ták egymással számítógépes ered­ményeiket. Nagyon hasznos szol­gáltatás volt ez, mivel a hetvenes évek elején igen drága volt a gép­idő. 1971-ben tizenöt cso­mópont működött az AR- PANET-en, 1972-re pedig harminchétre nőtt a cso­mópontok száma. Ez ör­vendetes fejlődés volt. Azonban a hálózat műkö­désének második évében egy különös dologra de­rült fény. Az ARPANET használói az elvileg csu­pán számítógépes kom­munikációra szolgáló há­lózatot időközben egy közhasználatú, nagy se­bességű, a szövetségi kor­mány által támogatott elektronikus postává ala­kították. Az ARPANET-en többé nem számítógépes információcsere zajlott. Ehelyett hírek és szemé­lyes üzenetek árasztották el a hálózatot. A kutatók közös projektumok kiépí­tésére használták az ÁR- PANET-et, elküldözgették egymásnak kutatási ered­ményeiket, vagy egysze­rűen csak pletykáltak, cse- verésztek. Az emberek sa­ját accountot és személyre szóló e-mail címet szerez­tek az ARPANET-gépek- hez. Mindenki nagy elő­szeretettel használta privát kom­munikációra az ARPANET-et, nagy lelkesedéssel fogadva ezt a szolgál­tatást. Nem sokkal később megszü­letett az ARPANET levelezési listája is, az az új szórótechnika, amelynek segítségével ugyanazt az üzenetet egyszerre több hálózati előfizető­nek is el lehetett küldeni. Érdekes módon az első jelentősebb levelezési lista az SF-LOVERS volt, amelyet a science-fiction iránt ra­jongók számára hoztak létre. A tu­dományos-fantasztikus témák meg­vitatása a hálózaton távolról sem mondható szakmai eszmecserének, így sok ARPANET-es számítógép-ke­zelő rossz szemmel nézte, ám meg­akadályozni nem tudta, (hv) (folytatjuk) A Sun Microsystems egy helyi Li­nux-forgalmazóval közösen meg­kereste a segélyszervezetet, me­lyet támadott a Microsoft, és in­gyen szoftvereket ajánlott a Win­dows helyett. Az rossz anyagi kö­rülmények között élő ausztrál gyerekeknek PC-t adományozó szervezetet a szoftveróriás nem­rég arra kérte, fizessen a használt Windowsok után. A PCs for Kids nevű karitatív csoport a konti­nensen működő nagyvállalatok­tól - így például az ausztrál pos­tától - kapja a leselejtezett számí­tógépeket, amelyeket a szükséges karbantartások után adomány­ként eljuttat a szegény családok­nak. A Microsoft egy hónappal ezelőtt levélben szólította fel a segély- szervezetet, hogy fizessen a hasz­nált gépeken maradt - a nagycé­gek által egyszer már megvásá­rolt - operációs rendszerért, va­lamint az arra telepített alkalma­zásokért. A redmondi óriásvállalat licenc­feltételei alapján ugyanis a válla­latok nem a szoftvert, csupán an­nak használati jogát veszik meg, és ez nem adható tovább a PC- kkel. A Sun Microsystems amint érte­sült a Microsoft felszólításáról, a Cyber Source nevű Linux­vállalattal közösen felkereste a PCs for Kids vezetőit, és felaján­lotta segítségét. A jövőben a használt számítógépekről eltávo­lítják a Windowst és a helyére a Red Hat operációs rendszerét, valamint a Sun ingyenes irodai programcsomagját, a Star Office- t telepítik. A segélyszervezet vezetője, Colin Bayes elmondta, az internetes társadalom melléjük állt, az eltelt néhány hét alatt 2500 e-mailt kaptak a világ számtalan pontjá­ról, volt olyan, aki konkrét segít­séget ajánlott. Bayes hozzátette, a gyerekeknek nagyjából annyi nehézséget fog jelenteni a Windowsról való átállás a Linuxra, mintha a foci helyett a kézilabdát választanák, (ix) SMS-AJÁNL.Ó Nem titkolom el, ugyan mi­ért is tennném!? Te köze­ledsz, s én már nagyon vá­gyom Rád! Bárcsak mielőbb megérintenél, felhevítenéd, szinte megperzselnéd érted epedező testemet! Maga­mon akarlak érezni ahogy megperzselsz forró füzed­del! Nagyon kívánlak már ......Téged......., Te, Te, Te nyári meleg napsugár! Nem volt könnyű a kikerekedés (Intemetrajz) .H*SMtatí,„ract !Ü & Today's Bírtbd*y Nap&lean 11 moié Today in Hiífory P*)M. 3ft4 muslp Word Quit Analogy of the Day Monster'* Poli In the Spotlight |&. UEARNINGNETWORK Earn EXTRA cash for your school at the Back-to-Scbool Fair. Computers T^j.' WEBAJÁNLÓ search amcam: ^ select Home Click **Vt1,-?- --y fo'i- . .' Daily africam Here Game Spotting Sw6«n< U>c We of «: Hooey badger Fcr erfySs.SS par mcrahyouget: ■ľ. AfriCam TV LIVE from fgfeda Mala • Cam Scan a Cam Mosaic Pstge • AfriCam Today « NewAiflCammeis ♦ AfriCam Select • My AfriCam Explore Cams . Cam Highlights > Cam Schedule * About the Carro • Maps \ Live stfearring cameras Baily cash prizes in game spotting competition \Rfctch up to 6 cams in one window Ca«9>4Ul*ťo** to .... a . . 4sa*i&e»os to* spa«.:*« a Win $100 today! I z day free Trial I OR I Subscribe Now AJri Cam Interactive Message Boards Guest Book • live Chat • Competitions • E-cards • Community Wildlife Wisdom • ya*.« ________ P(& of ~tt& Oty U hucKIst 2001 Lion, seen on Djuma Safari Cam. Sent in by jerityn - NY. US (Winner of Pic of the Day) c'*r * Live Sound Available - Live Video Auatlabte • Mala Mala 3t-f CSTBSa AJiwai Shoal • Dive V Math Sports Cool Sturt www.africam.com www.factmonster.com Ez is gyerekeknek szól, ez a kö­zönségnek tetszett. Meg nekem. Sokkal jobb, igényesebb és tartal­masabb az oldal, mint az előző. Itt már alig találunk rajzolt értet­len figurákat itt inkább az állato­ké a főszerep (vagy ez egy párhu­zam lenne?). Rengeteg kamera figyeli a vadonban élő állatkák mozgását, így könnyen nyomom követhetünk mindent, ami a vad világgal kapcsolatos. Ezek után nem értem a kategóriát, viszont értékelem. Értékelés: ★★★★★ A gyerekeknek szóló site kategó­riában nyertei el a Webby 2001 díjat. Már a nyitóoldal is gyere­kes, elsőre majdnem elkezdtem bééégetés helyett bííí (gy.k. beee)-getni. Mert ezek is olyan lehetlen futurista figurák. De a gyerekeknek ez kell. Legalábbis a zsűri szerint. Hát tessék! (szí) Értékelés: ★★

Next

/
Thumbnails
Contents