Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-15 / 188. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 15. 10 Agrárkörkép Starthitelek agrárválalkozóknak is Beruházási és forgótőke ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ is-és középvállalkozások támogatását biztosító garanciális programok finanszírozása mellett a Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank új, saját produktummal is a piacra lépett, nevezetesen már saját hiteleket is nyújt. A kisválalko- zók számára beruházási és forgótőke (működési) hitelt folyósít. A bank által kifejezetten erre a célra kidolgozott és saját forrásokból finanszírozott program keretében hangsúlyozottan csak a kisválallkozók számára (legfeljebb 49 alkalmazott) 10,8 százalékos fix kamatlábon 100 ezer koronától 3 millió koronáig igényelhető hitel, amelynek érdekessége, hogy nemcsak beruházási célokra, hanem egy része forgótőkeként működési költségek fedezésére, tehát készletek, alapanyagok vásárlására stb. is felhasználható. A beruházási hitel visszafizetési határideje 5 év, a működési hitelt 2 év alatt kell visszafizetni. A hitelkérelem elbírálásakor a bank nem követeli meg az előző 3 évi vállalkozói tevékenység, illetve tapasztalatok dokumentálását, ugyanakkor erre a hitelre nem folyósít állami garanciát, tehát a hitel felett saját vagy más vagyonnal kell kezességet vállalni. (sz) 22 ezer hektár szőlő a tervezett kvóta A tavalyinál jobb hozam ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A nnak ellenére, hogy I 1997 óta nálunk is tör- ! vény úja elő a 300 tő- | ke, illetve 500 négy- mmmmmm zetméternyi területtől nagyobb szőlőültetvények nyilvántartását, a s ezt szigorú büntetések terhe alatt követeli, a szakértők véleménye szerint a termőképes szőlőültetvényeknek nálunk még mindig a több mint 30 százaléka nincs bejelentve a nyilvántartásba. Mindezt elsősorban a rendezetlen tulajdonviszonyokból fakadó káosz, némely esetben pedig a termelők adózási kötelezettségektől való félelme okozza. A nyilvántartásba vételt egyébként a Központi Mezőgazdasági Minőségellenőrző és Minősítő Intézet (UKSÚP) három kirendeltségén Pozsonyban, Rimaszombatban és Nagymihályiban végzik. Így, noha az EU csadakozási tárgyalásokon Szlovákia 22 ezer hektár szőlőterület elfogadását szorgalmazza az országkvóta meghatározására, az idén még csupán 18,5 ezer hektár bejelentett területről szüretelik majd a szőlőt. Szakemberek feltételezése szerint ez a 22 ezer hektárnyi terület képes lehet az ország szőlőből, illetve borból való önellátására és a hazai feldolgozói kapacitások kielégétésére. Tisztában kell lenni ugyanis azzal, hogy az unióba való belépés után a nem nyilvántartott ültetvényekről származó szőlőnek a szigorú kvóták miatt nem lesz esélye arra, hogy a piacra jusson. A szóló jelenlegi állapotát tekintve a tavalyi 61 ezer tonnát mintegy 10-15 százalékkal meghaladó termésmennyiséget várnak a gazdák, habár a különböző betegségek és károkozók még sokat változtathatnak ezen a kedvezőnek mutatkozó előrejelzésen. A hazai ültetvények zöme ugyanakkor elöregedett, a tőkék több mint 40 százalékának ádagos kora 40 év feletti. Nagy szükség lenne tehát jelentős mértékű felújításra és új ültetvények telepítésére. Noha a szőlőültetvények telepítését állami dotációval is támogatják, ennek költségei az anyagi gondokkal küszködő gazdaságok számára rövidtávon nem kifizetődőek. A termelők és a feldolgozók között a szőlő felvásárlására szolgáló szerződések kötése jelenleg folyik. Egyelőre úgy tűnik, hogy a hazai feldolgozók a tavalyi szinten, mintegy 32 ezer tonnányi mennyiséget tudnak az idén felvásárolni, így a hazai szükségletek kielégítését újra küldföldi behozatalból kell majd fedezni, (yó) Illusztrációs felvétel A malátagyártók növelni szeretnék az exportot Lesz elegendő sörárpa? ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Társulása az előző évek szintjének és a hazai ■■■■■■ piac szükségleteinek megfelelő, mintegy 330 ezer tonna sörárpa felvásárlását tervezi. Annak ellenére, hogy a termelők az idén alig 200 ezer hektárnyi területetet vetettek belőle, az eddigi terméseredmények alapján feltételezhető, hogy az árpa mintegy 600-700 ezer tonnányi összmennyisé- géből sikerül a hazai fogyasztás szükségleteinek fedezése. A Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Társulása az idén a maláta kivitelének növelését tervezi. Szándékaik szerint 25 százalékkal több malátát szeretnének exportálni, mint tavaly. A sörárpa idei tonnánkénti alapára 4700 korona. A hazai piacon az egyik legnagyobb felvásárló a Heinecken Slovensko társaság, rajta kívül néhány malátagyár is intenzíven dolgozik a piacon. Szakemberek ajánlása szerint az őszi sörárpa vetésterületének növelésével ellensúlyozni lehetne a Szlovákiát az utóbbi években sújtó tavaszi aszályos időszak következményeit, amely negatívan befolyásolja a tavasziak termés- eredményeit és minőségét. (1) A hivatalos statisztikai előrejelzések szerint a tavalyinál mintegy 40 százalékkal több gabona termett Jó termés, stagnáló árak ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ aratást gyakorlatilag kettészakító esős időszak elsősorban a kenyérgabona minőségében okozott jelentősebb változásokat, a gabonafélék idei összhozamai ugyanakkor a hivatalos statisztikai előrejelzések szerint is várhatóan több mint egyharmadával meghaladják majd a tavalyi eredményeket. A nagyobb hozamok azonban egyelőre nem jelentenek nagyobb bevételeket a termelők számára, ugyanis úgy tűnik, hogy a megnövekedett kínálat alapján már az aratás közepén, ha nem is csökkentek, de egyelőre legalábbis stagnálnak az árak. Búzából a várt mintegy 2 millió tonna összmennyiségból 650-700 ezer tonna malomipari minőségű terménnyel számolnak, amely gyakorlatilag fedezi, sőt enyhén meg is haladja az ország kenyérgabona-szükségletét. A malomipari búzára szétírt kvóta mennyisége 600 ezer tonna, a legnagyobb gondot az okozza, hogy a malomipar sokallja a kenyérgabonáért a termelők által tonnánként követelt 4500 koronát, s egyelőre a 4200 koronás minimális árat szorgalmazza. A hírek szerint a pénzügyminisztériumban már csaknem egy hónapja fekszik a tárca által javasolt 4500 koronás mininmális árra tett javaslat, amíg azonban nem hagyják jóvá, elsősorban azok a termelők, akik nem rendelkeznek kellő raktárkapacitással, ki vannak szolgáltatva a malomipar, illetve a közraktári rendszer kínálatának. S noha az említett közraktári rendszernek kétségtelen előnyei vannak, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az iránta Illusztrációs felvétel való bizalom még mindig nem teljes. Ennek egyik oka az is lehet, hogy a termelők attól tartanak, malomipari minőségű kenyérgabonájukat összekeverik másokéval, s a későbbi értékesítéskor már nem a saját terméküket, hanem „keveréked’ kapnak vissza. A takarmánygabona piacán a feltételezések szerint mintegy 300 ezer tonnás túlkínálat várható, ezért az itteni árak szintén a kereslet-kínálati viszonyok szerint alakulnak, tehát meg sem közelítik a pár hónappal ezelőtti hatezer korona körül mozgó behozatali árakat. Egyelőre jó keletje és ára van a sörárpának. Az árpa vetésterülete ugyan némileg csökkent, alig 200 ezer hektáron termesztették, a várt összhozam 700 ezer tonna. Ebből az előjelek szerint mintegy 300 ezer tonnányi sörárpa lesz értékesíthető. A termés javarészét általában előszerződések alapján már lekötötték, tonnájáért 4700-5000 koronát fizetnek. Természetesen az előszerződésben biztosított vetőmag, műtrágya és vegyzser árát leszámítják. A repce idei terméshozamai jobbak mint a tavalyiak, az előrejelzések szerint 50 százalékkal nagyobb hozamokkal számolnak. E növény termelői évek óta a hazai piacon meghatározó Palma- Tumys-szal kötött szerződés révén értékesítik a termést. A rendszer éveken át mindkét fél megelégedésére jól működött, most azonban egyes jelzések szerint 500-600 koronával magasabb árajánlatok is megjelentek a piacon, amely az anyagi gondokkal küszködő termelőket megingathatják. Kérdés, hogy az ilyen „előnynek” hosszabb távon valójában lesz-e számottevő előnye a számukra, (szí) A nagyobb mértékű felvásárlást a lakossági fogyasztás növekedése nyomán kialakult kereslet váltotta ki A baromfihús továbbra is kelendő a piacon ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az idei év első felében a feldolgozók összesen több mint 45 ezer tonna baromfihúst vásároltak és dolgoztak fel, amely az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva 5500 tonnás növekedést jelent. A baromfihús nagyobb mértékű felvásárlását a lakossági fogyasztás növekedése nyomán az iránta megnyilvánuló fokozottabb kereslet váltotta ki. Ugyanakkor a fokozottabb hazai fogyásztás kielégítésében a hazai feldolgozók csupán 30 százalékkal részesednek, a többit behozatalból fedezték, adták közre nemrégiben a baromfitenyésztők uniójának képviselői. A baromfihús iránti kereslet növekedése a fejlett országok húspiacaira is jellemző. Úgyszintén mintegy 6 millióval növekedett a tojástermelés szintje, s az adatok szerint több mint 550 millió tojást termeltek az idei év első hat hónapjában. A tojásfogyasztásban ugyanakkor 200 darab alá csökkent az egy lakosra jutó fogyasztás szintje, évente átiagosan 196 tojás eszünk. A13 legnagyobb hazai tojástermelő cégek nemrégiben jelentették be, hogy termelőiértékesítő társulást hoznak létre, amely évi 500 millió tojás termelésével meghatározó szerepet kíván játszani a hazai piacon . A társulás összehangolt üzletpolitikájával egyenrangú partnere kíván lenni az áruházi láncoknak, (szy) Szárítás helyett az új szerrel konzervált takarmánygabona egy évig is megtartja minőségét Nagy nedvességtartalmú termények tárolása ISMERTETŐ lhúzódó esőzések miatt az idei aratás során Dél-Szlovákiában a termelők gyakran kénytelenek voltak a kevésbé száraz, nagyobb nedvességtartalmú gabonát is levágni. Ez természetesen további szárítást, s ezáltal többletköltséget is igényel. A magasabb nedvességtartalmú takarmánygabona szárítás nélküli tárolására kínál lehtőséget a Scha- umasil nevű szer, amellyel a tárolásra szánt takarmánygabonát közvetlenül a betakarítás után kezelik, s ez megvédi a terményt a különböző penészgombák károsító hatásától. Az új szerrel konzervált takarmánygabona egy évig is megtartja minőségét, ugyanakkor az így kezelt termény akár 2,5 méter magasságig ömlesztve tárolható. A terméket forgalmazó Schau- mann cég szerint a szemes termények magas nedvességtartalom-érték esetén is kezelhetők a szerrel. Kukoricát például már 35 százalékos nedvességtartalommal is kezeltek vele, a gabonafélék esetében gyakorlatilag a 22 százalékos nedvességtartalom a felső határ. A kezelés költségei a szárítás költségeinek megfelelő szinten mozognak, tehát mintegy 230 koronát tesznek ki tonnánként. A szer legfőbb előnye azonban az, hogy lehetővé teszi a magas nedvességtartalmú termények betakarítását is, ugyanakkor csupán takarmányozási célokra szánt szemesek kezelésére ajánlott, mivel gyakorlatilag csaknem teljes mértékben megszünteti a mag csíraképességét. A szerves savak keverékéből álló szerrel kezelt terményt a raktári károkozók sem szeretik, a rendben tartott és évente fertőtlenített raktárban a gabona átforgatására sincs szükség, (sz)
