Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-15 / 188. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 15. FI POLITIKA Kevesebb támogató Prága. Csehországban foko­zatosan csökken az uniós csatlakozást támogatók ará­nya. Míg 2000 októberében a megkérdezettek 48 százalé­ka támogatta a csatlakozá­sát, addig idén májusban már csak 40 százalék. Ugyanakkor 15 százalékról 22-re nőtt a csatlakozást el­lenzők aránya. (MTI) Volgográd vagy Sztálingrád Moszkva. Több kollégája sem támogatja Nyikolaj Makszjuta volgográdi kor­mányzó javaslatát, hogy a vá­ros kapja vissza a Sztálingrád nevet 2003-ban, a sztálingrá­di csata 60. évfordulóján. Szamara terület kormányzója pédául úgy véli, ha vissza akarnak nyúlni a történelmi gyökerekhez, akkor méltóbb lenne a cári időkben viselt el­nevezést - Caricin - visszaál­lítaniuk. (MTI) Kémkedésért büntetőtábor Moszkva. Négy és fél év szi­gorított, büntetőtáborban le­töltendő szabadságvesztésre és az illegális úton szerzett vagyon elkobzására ítélte tegnap a moszkvai bíróság Valentyin Mojeszejev volt diplomatát. A vád szerint Mojszejev a külügyminiszté­rium első ázsiai ügyosztályá­nak igazgatóhelyetteseként államtitkokat adott át Dél- Koreának. (MTI) Chirac újabb botránya Párizs. Jacques Chirac fran­cia elnök személyes befolyá­sát vetette latba 1977-ben, hogy a Pompidou Alapítvány, amelynek akkor kincstárnoki tisztét töltötte be, drága pén­zen megvásároljon egy öt­hektáros telket az ő Correze megyei kastélya tőszomszéd­ságában. Chirac így akarta biztosítani a családi birtok zavartalanságát, s a vásárlás­sal járó költségeket közpén­zekből fedezték - állítja leg­újabb számában a Le Canard Enchainé. (MTI) (TASR/EPA-felvétel) Észak-koreaiak szökése délre Szöul. Tizenhárom észak-ko­reai személy szökött át teg­nap Dél-Koreába. A menekü­lők többsége gyári munkás volt, és az éhség, valamint az alacsony életszínvonal elől szökött át a határon. (MTI) Merényletkísérlet Demirel ellen Ankara. A török rendőrség megakadályozta egy szélső- baloldali illegális szervezet Süleyman Demirel volt állam­fő és más magas rangú török személyek ellen tervezett me­rényletét. Ankarában a rend­őrség és a titkosszolgálat kö­zös akciója során 16 embert vettek őrizetbe. (MTI) A palesztin rendőrség dzseníni központja az izraeli harckocsik tegnapi támadása után (TASR/EPA-felvétel) Két palesztin meghalt, húsznál is több megsebesült a tegnap hajnali támadásban Folytatódik a megtorlás Jeruzsálem. Az izraeli hadse­reg megerősítette: tegnap reggel páncélosai megtorló csapást mértek Dzsenín auto­nóm palesztin városra. A tá­madásában két palesztin meghalt, és húsznál is több a sebesültek száma. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A katonai közlemény szerint a ter­rortámadások sorozatára volt vá­lasz a harckocsik behatolása és egy rendőrségi épület lerombolása. A ciszjordániai város több száz lakosa ideiglenesen elmenekült otthoná­ból, hogy biztosabb fedezékbe hú­zódhasson a lövedékek elől. Palesz­tin fegyveresek támadása következ­tében súlyosan megsérült tegnap reggel egy izraeli telepes asszony. A Palesztin Hatóság tegnap, a Dzsenín elleni támadás után a Biz­tonsági Tanács haladéktalan össze­hívását kérte, hogy a testület dönt­sön a palesztinoknak nyújtandó nemzetközi oltalomról. Ezt Szaeb Erakat, a helyi kormányzati ügyek minisztere közölte a Reuters hírügy­nökséggel, hozzátéve: a palesztin kormány külön is felszólította az USA-t, ne akadályozza meg a BT- ben, hogy a testület határozatot hozzon a palesztinok védelméről. Washington álláspontja szerint csak akkor lehet nemzetközi megfigyelő­ket küldeni a palesztin területekre, ha Izrael is beleegyezik. A zsidó ál­lam azonban ellenzi a megfigyelők odaküldését, illetve csak akkor fo­gadná el, ha a palesztinok előbb vé­get vemének a tíz hónapja tartó fel­kelésnek. A ciszjordániai Nábluszban saját ké­szítésű pokolgépétől felrobbant egy palesztin fiatalember, (m) Számolnak az egyiptomi beavatkozással Jeruzsálem. Egyiptomi biztonsági források szerint Kairó azt terve­zi, hogy 3. páncéloshadserege bevonul a Sínai-félszigetre, ha Izra­el újra megszállná a palesztin autonóm területeket. Egyiptom az utóbbi hetek közel-keleti eseményei sodrában kettős nyomás alá került. Palesztin források szerint Arafat a múlt hónapban emlékez­tette Mubarak egyiptomi elnököt arra, hogy az Arab Liga védelmi szerződésének aláírójaként köteles katonai segítséget nyújtani a szervezet bármely tagállamának abban az esetben, ha azt külső tá­madás érné. Izraeli biztonsági források is megerősítették, hogy számolnak az egyiptomi katonai beavatkozás esélyével. (MTI) Macedóniában a békemegállapodás aláírása ellenére sem hallgattak el a fegyverek Remény a menekülteknek is HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szkopje. A hétfőn aláírt békemeg­állapodás ellenére tegnapra virra­dóra is folytatódtak Macedóniában az összecsapások a macedón hadse­reg és az albán szakadárok között. Macedón katonai forrás szerint az UCK támadta a hadsereg állásait a tetovói magaslatokon, valamint Szkopjétól északra, és a kormány­erők viszonozták a tüzet. A Reuters egy nyugati diplomata értesülései alapján azt írta, hogy a macedón hadsereg harckocsikkal és tüzérség­gel lőtte a szeparatisták által elfog­lalt Matejcse és Nikusztak falvakat. Bár az UCK nem vett részt a béketár­gyalásokon, vezetőik úgy nyilatkoz­tak, hogy készek letenni a fegyvert. A macedón média meglehetősen szkeptikusan fogadta az albán láza­dókkal fél éve tartó háborút elvileg lezáró békekötést. A Dnevnik füg- geden napilap kétségeit hangoztat­ta, hogy a macedón alkotmánymó­dosítási ígéretre válaszul valóban leszerelik-e a gerillákat. Az állami tulajdonban lévő Vecser szerint „a béke kopogtat, de a háború nem nyit ajtót”. Az aláíró pártok egyike, a Macedóniai Szociáldemokrata Párt mindazonáltal egész oldalas hirde­tést helyezett el több lapban, felszó­lítva az ország lakosságát a megálla­podás támogatására. Sztojan Andov, a macedón parla­ment elnöke közölte: Borisz Traj- kovszki elnök hivatalosan is kérni fogja a parlament összehívását a békemegállapodás megvitatására. Erre azonban legfeljebb két hét múlva kerülhet sor, és csak akkor, ha a NATO már begyűjtötte a láza­dók fegyvereinek egyharmadát. Az UCK pedig bejelentette, hogy két héten belül dönt az esedeges lesze­relésről. Tizenöt NATO-szakértő érkezett tegnap Macedóniába, hogy megfi­gyelje a tűzszünet tiszteletben tar­tását. A NATO két feltételhez köd aktívabb részvételét a macedóniai béketeremtésben: az egyik az, hogy legyen tartós a tűzszünet. A másik feltétel az albán fegyveresek önkén­tes leszerelése. A 3500 fős kontin­gens, amelyet a NATO hajlandó Macedóniába küldeni, nem vállal­kozna a leszerelés kierőszakolásá­ra, csupán az önként letett fegyve­rek begyűjtésére. Az Európai Unió (belga) elnöksége üdvözölte a macedóniai békemeg­állapodás aláírását, és arra szólítot­ta fel a feleket, hogy szigorúan tart­sák be a tűzszünetet. Az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztossága (UNHCR) hasonló nyilatkozatot tett. Kris Janowski szóvivő annak a remé­nyének adott hangot, hogy ezzel megnyílik az út a konfliktus febru­ári kitörése óta menekültté vált több mint 125 ezer ember visszaté­rése előtt. (MTI) Rafszandzsani hármas összefogást sürget a Nyugat és főleg Washington ellen Teherán-Moszkva-Peking tengely MTI-HÍR Teherán. A Teherán-Moszkva-Pe- king tengely stratégiai fontosságát hangsúlyozta Rafszandzsani volt iráni államfő, a politikai irányelvek meghatározásával foglalkozó tanács elnöke Oroszország teheráni nagy­követével lezajlott találkozóján. Rafszandzsani hatásosnak nevezte az Irán, Oroszország és Kína közötti hármas tengelyt, szerinte ez a straté­giai unió ellensúlyt képezhet az USA-val és a Nyugattal szemben. Hangsúlyozta: ébernek kell lenni, hogy Amerika ne használhasson ki bizonyos alkalmakat e stratégiai vi­szony gyengítésére. Washington ha­tározottan rosszallja, hogy Oroszor­szág segítséget nyújt Iránnak a busehri nukleáris erőmű építéséhez, ellenzi az orosz fegyvereladásokat is Teheránnak, s ezzel összefüggésben figyelmeztet a tömegpusztító fegy­verek továbbterjedésének veszélyé­re. Rafszandzsani szerint a Kaszpi- tengerrel határos államoknak tár­gyalásos megoldást kell találniuk a tenger jogi státusával kapcsolatos nézeteltérésekre, amelyek nemrég katonai feszültséghez vezettek Irán és Azerbajdzsán között. Júniusban az USA két ultramodern őmaszádot ajánlott fel Azerbajdzsánnak, meg­akadályozandó a tömegpusztító fegyverek csempészését. Ismét vakvágányra került az északír békefolyamat Visszatáncolt az IRA MTI-HÍR Belfast. Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tegnap visszavonta múlt csü­törtöki nyilatkozatát, amely szerint hajlandó fegyverkészlete ellenőriz­hető módon történő használaton kí­vül helyezésére. A bejelentéssel is­mét vakvágányra került az északír békefolyamat. Az IRA nyilatkozata szerint a tárgyalások megrekedésé­ért a britpárti Ulsteri Unionista Párt felelős, hiszen csütörtöki ajánlatu­kat elutasította. (A protestáns oldal közölte, hogy már csak a katolikusok fegyvereinek tényleges beszolgálta­tását tudja elfogadni a továbblépés alapjául.) Az IRA továbbá azzal vá­dolta a brit kormányt, hogy nem tel­jesítette a békefolyamatban vállalt kötelezettségeit. Az ajánlat visszavo­nása ellenére az ír szervezet nem ha­tárolta el magát egy jövőbeli leszere­lési egyezség lehetőségétől. Marinkov tagadja, hogy tankokkal fenyegetőzött volna Botrány a Vajdaságban MTI-JELENTÉS Belgrád. Rade Marinkov, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) magas be­osztású tisztségviselője, a vajdasági tartományi kormány alelnöke ta­gadta azokat a sajtóhíreket, ame­lyek szerint azt mondta volna, hogy tankokat küldene a vajdasági auto- nómiakövetelőkre.7,Egy nemrég történt nem hivatalos beszélgetés alkalmával szó volt a vajdasági kér­dés nemzetköziesítéséről, akkor én csak arra figyelmeztettem, eddig mindennemű nemzetköziesítés a Balkánon ahhoz vezetett, hogy tan­kok jelentek meg az adott ország nemzetgyűlése előtt, azoknak a tankjai, akiktől kérték az interven­ciót” - mondta Marinkov. Szerinte a sajtóban merőben más értelmet kapott az elhangzott mondat, ame­lyet ráadásul szégyentelenül kibő­vítettek, hogy alapnak használják a DSS elleni támadásra. Az ügy előz­ménye: egy szerb lap a múlt héten azt írta, Marinkov néhány politikus és újságíró társaságában kijelentet­Orosz vezetés alatt Alternatív NATO-t? Moszkva. A volt szovjet köztársa­ságok és a kelet-európai államok nagy részét tömörítő, orosz vezetés alatti konföderáció létrehozását ja­vasolja Dmitrij Ajackov szaratovi kormányzó. A régi Szovjetunióra, valamint a Varsói Szerződés és a KGST egyvelegére hasonlító szövet­ség Ajackov elképzelése szerint idő­vel a NATO ellensúlyává is válhat­na. Szerinte „Romániát, Bulgáriát, egyéb balkáni országokat és lengyel testvéreinket is vissza lehetne téríte­ni a gazdasági együttműködés és a kollektív biztonság alapján.” (MTI) te: „tankokat fog kérni Kostunicától a vajdasági autonómia hívei ellen, s akik ezt túlélik, azokkal személye­sen, késsel fog leszámolni”. Nenad Csanak, a tartományi parlament el­nöke ezután nyűt levelet intézett Kostunicához (aki a DSS elnöke is), amelyben fasiszta fenyegetésnek minősítette Marinkov kijelentését. Csanak azt követelte, hogy Kostu­nica nyilvánosan határolja el magát Marinkov kijelentéséitől, és köve­telje kizárását a pártból. A vajdasági magyar politikusok hig­gadtan reagáltak az ügyre. Pásztor István, a VMSZ elnökségi tagja ko­moly politikusnak mondta Marin- kovot, akinek a szájából aligha han­gozhattak el üyen kijelentések. Júli­us végén három vajdasági székhe­lyű párt - közöttük a Kasza József vezette VMSZ - a tartomány jogál­lásáról való sürgős tárgyalást köve­telt a Szerbiában kormányzó DOS párttömörüléstől. Kasza kijelentet­te: a tartomány kérdését nemzetkö­zi színtérre viszik, ha a DOS-ban el­utasítják követeléseiket. Senki sem szervezi Cáfolnak a romák Prága. A csehországi romák visz- szautasítják Pavel Rychetský kor­mányfőhelyettes kijelentését, hogy a romák nyugati kivándorlását kül­földről, konkrétan Münchenből szervezik. Štefan Ličartovský, a be­folyásos Roma Polgári Kezdemé­nyezés elnöke sajtótájékozatóján azt mondta, hogy nem létezik sem­miféle müncheni Európai Roma Központ, amely a romák kiutazását szervezné. Állítása szerint azért me­nekülnek a romák Csehországból, mert elnyomják őket, nem találnak munkát, és féltik az életüket. (MTI) George W. Bush a vállalások teljesítésére ösztönzi Iliescut Bukarest ígéretei ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Csíkszereda. Ion Iliescu román ál­lamfő választ kapott arra a levélre, melyet George Bushnak címzett, az amerikai elnök közelmúltbani, var­sói egyetemen tartott beszédével kapcsolatban. Bush Varsóban azt mondta, a 2002-es prágai NATO- csúcson történelmi határozatokat hoznak az szövetség bővítéséről. Le­velében Iliescu hangsúlyozta: Ro­mánia teljesíti mindazokat a köve­telményeket, melyek a NATO-tag- sághoz szükségesek. Bush válaszá­ban méltatja, hogy Románia támo­gatja a közös célt, ez a szabad, egye­sült Európa megteremtése, ahol a béke uralkodik. Az amerikai elnök válaszában egyebek között az olyan kötelezettségek teljesítésére ösztön­zi Bukarestet, mint a hadsereg kor­szerűsítése, a gazdaság liberalizálá­sa, a szomszédokkal és a határokon belüli kisebbségekkel való jó vi­szony kialakítása. (Csíky) Bírálják Csiang Cö-min kínai elnököt az ortodox párttagok Felfüggesztett folyóirat MTI-HIR Peking. A kínai hatóságok felfüg­gesztették egy marxista folyóirat megjelenését, annak a kampánynak a részeként, amellyel Csiang Cö- min elnök igyekszik elhallgattatni egy polemikus döntésének ellenző­it. Az egy évtizede alapított havüap egyike annak a három nagy elméleti lapnak, amely a manázmus-leniniz- mus és Mao Ce-tung tanainak tanul­mányozásával foglalkozik. Az el­múlt hónapokban a lap bírálta a kí­nai rezsimnek az elnök által erőlte­tett ideológiai evolúcióját: Csiang Cö-min már nemcsak a munkásosz­tályra, hanem mindinkább az elitre kívánja építeni a kommunista pár­tot. Mindez csak fokozódott Csiang július elsejei beszéde nyomán, amelyben bejelentette az egyéni vállalkozók kommunista párttag­ságára kimondott tilalom felol­dását. Ez nagy felzúdulást keltett az idősebb párttagok körében. Kína a múlt héten új rendszabályokat adott ki, amelyek még szigorúbban körülhatárolják, hogy milyen té­mákról írhatnak az újságok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents