Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-13 / 186. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 13. 1961. augusztus 13-án a keletnémet hadsereg és a rendőrség egységei 43 kilométer hosszúságban lezárták Ke­let- és Nyugat-Berlin határát, és falat építtettek. (ČTK) A belső határ tilos zóna volt, menekülés közben több mint 800 személy meghalt Negyven évvel ezelőtt épült fel a berlini fal Negyven évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án lezárták Berlin keleti szektorát és fel­építették az úgynevezett ber­lini falat. ÖSSZEÁLLÍTÁS A II. világháborúban vesztes Né­metország fővárqsát, Berlint a négy szövetséges állam (Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Szovjetunió) csapatai szállták meg. A szovjet zóna, a későbbi Né­met Demokratikus Köztársaság kö­zepén fekvő Berlin nyugati szövet­ségesek által ellenőrzött részén ki­alakult a kapitalista Nyugat-Berlin, míg a keleti (szovjet) része az 1949- ben létrejött NDK fővárosa lett. A két városrész között többé-kevésbé szabadon lehetett közlekedni, s egyre többen távoztak is az NDK- ból. A keleti részben hozott intézke­dések hatására 1949 és 1962 között több mint 2,6 millió ember mene­kült át a nyugati szektorba. 1961 augusztusára hevessé vált a nagyhatalmi vita a német kérdés­ről, különösen a II. világháború után kettéosztott főváros nyugati részéről. Az NDK sérelmezte, hogy a nyitott berlini határon szabadon közlekedő, keleten élő, de nyugati oldalon dolgozó polgárai hatalmas veszteséget okoznak a német szoci­alista államnak. Augusztus 11-én a parlament teljes felhatalmazást adott a kormánynak, hogy bármifé­le intézkedést meghozhat az NDK védelmében. Végül augusztus. 13- án éjjel az NDK „államhatárának biztosítása céljából” a keletnémet hadsereg és a rendőrség egységei 43 kilométer hosszúságban szöges­dróttal, drótakadályokkal lezárták Kelet- és Nyugat-Berlin határát, majd falat építettek. A berlini fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a keletné­met állampolgárok tömeges méretű menekülését Nyugat-Berlinbe. Az addigi 80 szektorádépő helyen csak 12 maradt nyitva. A 155 kilo­méter hosszú, az NDK területén egész Nyugat-Berlint körülvevő betonfalrendszer vonalán 300 fi­gyelőtorony és 43 föld alatti torony volt. A „határ” 50-100 méter széles­ségben a pártállami területen tilos zóna volt mindenki számára, meg- közelíthetetienségét az állig fel­fegyverzett határőrökön kívül ku­tyák futtatására szolgáló sáv, vizesárkok és külön gépkocsiét biz­tosította. A kelet-európai változások, vala­mint a magyar kormány 1989. szeptember 10-i bejelentése az NDK menekültek kiengedéséről el­indította a német újraegyesülési folyamatot. A nép 1989. november 9-i spontán akciójával megkezdte a fal ledöntését, majd 1990. június 13-án - már szervezett munka ke­retében - kidöntötték a helyéről az első betonszelvényt a Bernauer Strasse és az Acker Strasse sarkán. Június 22-én a leghíresebb átkelő­helyet, a sok nyugati kém- és ka­landregényben, filmben szereplő Checkpoint Charlie-t a négy nagy­hatalom külügyminisztereinek je­lenlétében ünnepélyesen bontot­ták le. (mti) Hetvenötezren börtönbe kerültek A volt Kelet-Németországban több mint 75 ezer embert börtönbe zártak azok közül, akik megpróbáltak átmenekülni Nyugat-Néme- tországba a berlini falon keresztül. Több mint 800 személy meghalt menekülés közben. A tudósok által most nyilvánosságra hozott adatok szerint minden nap átlag hét embert letartóztattak 1961 és 1989 között a berlini falnál. Több ezer határőr is volt a próbálkozók között, körülbelül 2500-an át is jutottak a nyugati oldalra. Ötéven­ként azonban 5500 határőrt is börtönbe zártak. A kutatók arra is rájöttek, hogy a fal megépítésének évében a Stasi körülbelül 50 ezer emberét és összes anyagi forrását arra fordította, hogy megál­lítsa az embereket, el ne hagyhassák otthonukat. Akik megpróbál­tak elmenekülni, azokat letartóztatták vagy arra kényszerítették őket, hogy kémkedjenek. A 809 személy közül, aki meghalt mene­külés közben, 250-et a berlini fal tövében öltek meg, 370-et a keleti és a nyugati határ között, 189-et pedig akkor, amikor a Balti-tenge­ren át próbáltak elmenekülni. A fal utolsó halálos áldozata egy 22 éves fiatal volt, akit 1989. február 6-án lőttek agyon, (o-o) Egy innsbrucki történész a berlini falról, az angolok és az amerikaiak szerepéről Nyugati biztatásra emelték? APA-MTI „A nyugati hatalmak 1961-ben egyenesen felhívták a szovjeteket arra, hogy fallal válasszák el egy­mástól Nyugat- és Kelet-Berlint” - állítja legújabb kutatásai alapján Rolf Steiniger, az innsbrucki egye­tem kortörténeti intézetének igaz­gatósági tagja. ,Nyugaton senki nem izgatta fel magát Nyugat-Berlin elszigetelése miatt, éppen ellenkezőleg: felléle­geztek” - fejtegette Berlinben a Konrad Adenauer Alapítványban a múlt héten tartott előadásában Steininger. A berlini fal 40 évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án történt megépíté­sével bebetonozódott Németország kettéosztottsága és „szilárd elem jött létre egy cseppfolyós környe­zetben”. Különösen Nagy-Britanni- ának és az Egyesült Államoknak nem állott érdekében Németország újraegyesítése. „Az angolok és az amerikaiak siralmas szerepet ját­szottak. Amint a fal felépült, Bonn számlájára meg akartak egyezni a szovjetekkel” - mondta Steininger. A történész javára írja az akkori né­met szövetségi kancellárnak, JFK: „Mindnyájan tudjuk, hogy Németország soha s többé nem fog egyesülni”. Konrad Adaneuemak, hogy amed­dig csak lehetett, halogatta ezt a megegyezést, és szigorúan kitar­tott amellett, amit a nyugati hatal­mak kikötöttek. Tény, hogy a berli­ni válság az utolsó kelet- nyugati konfrontáció volt Európában, de egyúttal újabb forduló kezdetét je­lentette a fegyverkezési verseny­ben. Igaz az is, hogy John F. Ken­nedy amerikai elnök azt írta Nyikita Hruscsov akkori szovjet pártvezetőnek, nem lenne értelme, hogy Berlin miatt atomháború ve­szélyének tegyük ki magunkat, amikor „mindnyájan tudjuk, hogy Németország soha többé nem fog egyesülni”. Különösen az angoloknak szállt inukba a bátorságuk, amikor Hrus­csov felmondta a potsdami egyez­ményt - vélekedik az innsbrucki történész. Harold Macmillan mi­niszterelnök kizártnak mondta, hogy hazája „akárcsak egyetlen fontot is adna esetleges légihídra”. Ez a gondolkodásmód változatla­nul fennmaradt egészen Margaret Thatcher asszonynak az NDK ösz- szeomlásakor tanúsított magatar­tásáig - idézte az APA az innsbruc­ki történész Berlinben megtartott előadását. Hirdetés - téma: a berlini fal W1 HORIZONT Kínálatunk: minimális beiét 10 000 Sk befektetési futamidő 3 hónaptól 3 évig a hozam kivehető évente vagy a szerződés lejárta után lehetővé teszi a társaságunk által előzőleg megadóztatott tiszta haszon vagy bruttó hozam kifizetését a futamidőtől függően pénzére különböző kamatlábakat 1 év futamidejű, 100 000 Sk feletti betét után bonusz a Horizont Slovakia Értékpapírkereskedő Rt-től Az ön biztonsága: váltó - értékpapír a törvénytár 600/1992 sz. Az értékpapírokról szóló törvénye alapján a váltó kezelését a törvénytár 191/1950 sz. A váltókról és csekkekről szóló törvénye szabályozza a váltó harmadik személyre ruházható, indosament (hátirat) ingyenes infóvonal 0800 13 S3 34 Részletesebb tájékoztatást kép a kínálatunkról a B.M.G. Invest Kft minden kirendeltségén Ha 2001. XII. 31-ig legalább 6 hónapos futamidejű szerződést köt 10 000 Sk minimális betéttel, bekerül a személygépkocsiért és a tárgynyereményekért folyó sorsolásba Az 1. díj egy MAZDA 121-es személygépkocsi és további 10, egyenként 25 000 koronát érő tárgynyeremény. A sorsolás közjegyző jelenlétében 2002.1. 9-én lesz. 3 hónap futamidejű szerződés esetén 6 hónap futamidejű szerződés esetén 1 év futamidejű szerződés esetén 2 év futamidejű szerződés esetén 3 év futamidejű szerződés esetén MAZDA 121-es

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents