Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-10 / 184. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS KOMMENTÁR Osztozás a kudarcon TÓTH MIHÁLY Az 1998-as választások után lelkesen állapítottuk meg: választópolgá­raink többsége jobb az általában feltételezettnél. Noha a leendő mi­niszterelnök előre bejelentette, számol a magyar párt kormányzati részvételével, a voksolók - nem is akármilyen arányban - Dzurinda ko­alícióját bízták meg az ország irányításával. Ma lehangolóan állapít­hatja meg a demokratikus világ, hogy választópolgáraink többsége an­nak idején hiába bátorította az igen kis részben neveltetésénél fogva, nagyobbrészt pedig újsütetűén demokratikus politikusokat. Amilyen kellemes meglepetés volt 1998 ősze, olyan jeges zuhany 2001 nyara. A politikában is az a kudarc egyik fő jellemzője, hogy nehezen akad gaz­dája. De azért mindig meglelik, akire mindent rá lehet kenni, a politika rátalál az ügyeletes zsidóra, magyarra, reakciós zsírosparasztra, más­képp gondolkodó értelmiségire. A kudarcot még egy Napóleonnak se bocsátja meg a nép. Márpedig a Dzurinda-kormánynak csak egyetlen ütközete végződött diadallal: az 1998 őszi választás. Azóta ami „csatá­ja” volt, legfeljebb a távoli Brüsszelben és Washingtonban minősítik győzedelmesnek. Itthon a plebsz mindet kudarcként élte meg. A vá­lasztások napján szlovákiai kéz dobja urnába a szavazócédulát. Most, 2001 nyarán a közvélemény-fürkészőknek szlovákiai emberek monda­nak véleményt Dzurinda és társai végre nem hajtott feladatairól. Arról is, hogy ez a társaság több mint egy évvel megbízatásának lejárta előtt lovak közé dobta a gyeplőt. Következik a kudarcon való osztozkodás, és most minden politikus bőkezű a másikkal szemben. Akkor, 1998 őszén a lakosság többségének nacionalizmust visszautasító voksolása felbátorította a koalíciós politikusokat. Ideiglenesnek bizonyult a kurá­zsi. Most, amikor leplezedenül cinkelt kártyapaklit használnak a koalí­ciós partnerek, hogy a Fekete Péter a magyarok kezében maradjon, nem ügy kell feltenni a kérdést, érdemes-e egy csapatban maradni mondjuk az SOP semmihez nem értő, de mindenre képes politikusai­val. Nem miniszteri, államtitkári, megyefónöki posztok kedvéért érde­mes alaposan megfontolni a kilépést. Ha fogcsikorgatva is, arra kell gondolni, hogy 1998 őszén a szlovákok többsége bebizonyította, az egyszerű emberek bölcsebbek a politikusoknál. Veszendőbe mehet, ami megmaradt ebből. Ez ama kevés érték egyike, amely itt 1998 óta képződött. Ennek megóvásáért kell alaposan megfontolni a kilépést. JEGYZET vágták a tűzrevalót. S ekkor még nem sejtettük, hogy hátravan az adu. Éjfél után motorcsónakot löktek a vízre, és kezdetét vette az esztelen száguldozás. A ta­vacskán felborult az élet. Türel­mem vesztve előbb emberi szó­val, majd a fulladásos halált or­dítva folytattam rövid monológot velük. Hasztalan. A csotrogány olykor a tengelye körül pörgött, az üvöltés az egekig hatolt, folk­lórként némi magyarozás is bele­keveredett olykor a pálinka kot- tázta csasztuskákba. Nem sze- delőzködtünk, mert gondoltuk, a sok alkohol előbb-utóbb ledön­ti őket, egyszer csak elemyed- nek. Ők nyertek; reggelig bírták a strapát. Mikor morogva berá­moltuk motyónkat a kocsiba, is­merős horgász érkezett. Ja, a za­jos kompánia? Gyakran csinál­nak majrét. Aztán a rabsicokra terelődik a szó, emberünk elége­detten meséli, Szerdahely kör­nyékén már valami negyven em­ber ellen folyik eljárás örvhalá- szatért. Jó ez az új törvény, végre rendet csinál. Hát igen, morgom távozóban, azt kellene, de az agyakban is. Hogy ne mindig „amoda” mutogassunk, hanem a fajtánkra is rá merjünk szólni. Vagy a toleranciaküszöb és a tisztességes viselkedés is nemze­ti hovatartozás függvénye? *> Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota-kultúra (58238313), Urban Gabriella-panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/Á, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Áz igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax* 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme:sk; Kassa: B. Némcovej 32,055/6709548,6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postái kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, •»«stálej32 ellenőrzés eredménye a www.sme.skhonlapon található. m ciiíuutians E-mail: redakcia@ujszo.com Nyári játékok KÖVESDI KÁROLY A vizet szerető ember azért jár tópartra, hogy pihenjen, napoz­zon, lubickoljon. A horgász meg azért, hogy hobbijának hódoljon. Egyik esetben sem árt, ha nem tül nagy a zaj, ha elmaradnak a százhúsz decibeles bőragyúak és az exhibicionista hordák. Meg aztán van abban némi igazság, hogy a kulturáltság fokmérője, hogyan viselkedik egy nép le­vetkőzve. Minap a Pozsonyhoz közeli Zöldvíz nevű tavacskát ej­tettük célba. Sok esélyünk nem volt halfogásra, este lehűlés jött, a nagy hőmérséklet-ingadozást pedig a ponty nem szereti. De azért megvoltunk. Míg csak meg nem érkeztek azok. Akiket embe­ri lénynek nehéz lenne nevezni, hiszen a dühöngő állat is csak fáj­dalmában csap olyan randalíro- zást, mint ezek az egyedek. Hogy alkoholos bódulatban bömböltek egész éjjel, még hagyján. Hogy tábortüzük szikrái az erdő fáit nyaldosták, még elviselhető volt. Vízparton könnyű a tűzoltás. De amikor felbődült a motorfűrész, megállt bennem az ütő. Azzal ( http://go.to/funpic ) TALLÓZÓ PRÁCA A lap a kormányhivatalban tavi szál kitört korrupciós botrány vizsgálása körüli ellentmondás ról ír. Az Európai Unió támogató: nak korrupciógyanús felhasznál miatt lemondatott Pavol Ham miniszterelnök-helyettes helyére pett Mária Kadlečíková a sza vevőszék (NKÚ) elnökével eller tesen értékeli az eddigi kivizsgá eredményeit. Míg Jozef Stahl, NKÚ elnöke rámutatott arra, he már most bebizonyosodott Rola Tóth visszaélése az utazási költ gekkel, igazolódott mulasztása pályázatok nyilvántartásának ve tésében és az útijelentések elma dásában, addig a kormányfő hely tese nem látja a korrupció gyanú nak igazolását. A lap szerint ez közvetve menesztett elődjét prób ja tisztára mosni, ám ha egy hón múlva az NKÚ vizsgálata mégiscs igazolja a korrupció gyanúját, aki bebizonyosodik, hogy Mária K; lečíková vércsoportja azonos Ha žíkéval és - közvetve Mečiaréval. Akadnak-e olyanok, akik létfontosságú kérdésben meg merik engedni maguknak, hogy ne legyen markáns véleményt Dönthet egy határozott talán Vészesen közeledik a Ma­gyar Koalíció Pártja Orszá­gos Tanácsának ülése. A tét nem kicsi: marad-e az MKP a koalícióban, vagy távozik. MOLNÁR NORBERT Kiderül, milyen hatással volt az OT tagjaira a sokadik felindulás­ból született kilépési vágy és a baloldali partnerszerűségek hecc­kampánya. Kilencven döntéshozónak leg­alább negyvenféle érdeke van. Va­jon mely érdekek és hatások kere­kednek felül augusztus végén? Sok függ persze attól is, hogyan te­szik fel a kérdést az OT-tagoknak. Nem mindegy, hogy a határozati javaslatban az szerepel majd: az MKP kilépjen-e a kormánykoalíció­ból, vagy az: maradjon-e a koalíci­óban. Pszichológusok szerint egy­szerű lélektani megfontolásokból. Ha egy embertől pozitívan kérdez­nek, általában a válasz is pozitív lesz. Tehát ha azt kérdezik a ta­nácstagoktól, kilépjen-e az MKP, nagyobb a valószínűsége, hogy több igen válasz érkezik. Ugyanez érvényes fordított esetben is. Ám az MKP további sorsáról bizonyára a tartózkodók száma fog dönteni, ha egyáltalán akadnak olyanok, akik e létfontosságú kérdésben meg merik engedni maguknak, hogy ne legyen határozott vélemé­nyük. Márpedig nem egy OT-tag- nak legalább annyi érve és oka vaji a kilépésre, mint a bentmaradásra (ha ez utóbbira nem több). Fifty- fifty, vagyis logikus és nyugodtan vállalható lépés lenne a tartózko­dás. De sok minden függ a közhan­gulattól, az ülés hangnemétől és mindkét fél nyomásgyakorlási módszereitől. Meg attól, müyen cseleket, pótmegoldásokat, dön­téshalogatást sikerül a vezetőség néhány tagjának bevetnie. Visszatérve a kérdésre, a tartóz! dás megfelel a nemmel szavaz; nak. Tehát ha a kérdés, vagyis a h tározati javaslat úgy szól, ki kel lépnie az MKP-nak a kormányból tartózkodók szavazataival a ne kaphat többséget. Ha a határoz; javaslat úgy hangzik majd, mara jon-e az MKP a kormányban, ism a tartózkodók szavazataival a ki] pés kaphat többséget. Ha lesz mt sze néhány tanácstagnak tartózko nia. És ha nem a már szorgalmazó de többek által elvetett titkos szav zást részesítik előnyben a tanácst gok. Mert akkor szinte biztos, hoj az MKP kormányban marad. A lopás az lopás, a fajgyűlölet az fajgyűlölet - a tűréshatár mindkettővel szemben nulla kell hogy legyen Nem kell bőrszínt vallanunk HOLOP ZSOLT Lassan megszokom, hogy a nyári uborkaszezon már krumpliszezon', és osonó léptektől hangos a mező, bár idén nagyon komoly konku­renciát állít a termésdézsmálásnak és a menekültbiznisznek a kor­mánykoalíció. Földekre vezényelt gyerekseregek lopják a termést, míg szüleik transz­parensekkel tiltakoznak az ellen, hogy Prágában a brit hatóságok em­berei ellenőrzik a szigetországba utazókat, és nem engedik repülőre szállni a romákat, illetve akit annak vélnek. Nevezzük néven a dolgokat: a lopás az lopás, a fajgyűlölet pedig fajgyűlölet - a tűréshatár mindket­tővel szemben nulla, bár az egyik fe- ketén-fehéren nincs benne a tízpa­rancsolatban. A kiskorúak büntet­hetetlensége mögé bújásnak nem az az elsődleges, bár egyáltalán nem elhanyagolható tragédiája, hogy egy-egy magángazda egész éves munkája vész kárba, hanem hogy a szülők belenevelik gyerekeikbe a lo­pást. Felmérések szerint a szlovákiai roma nemzetiséghez tartozók kö­rülbelül negyven százaléka még nem töltötte be tizennyolcadik élet­évét, és a populációs robbanás ép­pen abban a körben várható, ame­lyet a többségi társadalom a roma ldsebbség „problémás részének” ne­vez. Az, hogy a krumplit kikaparó ötéves roma gyerek tizenöt év múl­va ne a saját x számú gyerekét küld­je ki a mezőre, csakis egy másik, po­zitív példa felmutatásával érhető el, ami töméntelen pedagógiai mun­kát, áldozatot és főképp irtózatos anyagi támogatást igényel az állam­tól, tehát az adófizetőktől. De aki nem látja, hogy a következő évek­ben ez lesz az ország - és a többségi társadalom által „a roma kisebbség nem problémás részének” nevezett roma kisebbség - egyik legnagyobb gondja, az vak. A másik problémát látjuk, de nem akarjuk észrevenni (pedig részben ebből eredeztethető az első); ám ki szeretné bevallani nyíltan, hogy faj­gyűlölő. Az állami szervek legkevés­bé, amelyek egy hónapja azt próbál­ják kivizsgálni, hogyan lehet úgy ne­kifutni Nagyrőcén fejjel a falnak, hogy közben leszakadjon a májunk és hozzá vagyunk bilincselve a radi­átorhoz. Hogy milyen viszonyok kö­zött élünk, álljon itt egy számomra egészen megdöbbentő eset. Az ost­ravai vasútállomáson egy fehér­bőrű, keresztény, feltételezhetően jó családból származó, nem a bőr- fejűek mozgalmához tartozó, nem­zetiségét tekintve nem tudjuk, mi­lyen rozsnyói férfi minden előz­mény nélkül egy jólirányzott ütés­sel a földre küldött, majd hihetetle­nül összerugdosott egy 19 éves fiút, miközben azt kiabálta, te büdös kurva cigány, majd én megmuta­tom neked, és jól meg is mutatta neki. A történetben nem lenne sem­mi bökkenő, mindennapos, meg­szoktuk már, viszont a fiú végképp Földekre vezényelt gyerekseregek lopják a termést. nem cigány. Egy nagyon jólsikerült, huzamos napozás után vált cél­ponttá, egyébként meg télen tejfe­hér, keresztény és feltételezhetően jó családból származik, arról pedig nincs adat, hogy eddig szimpati- zált-e a szkinhedekkel, de ezentúl valószínűleg semmiképp nem fog. Azontúl, hogy ismét igazolva lá­tom, amit a bőrorvosok nem győz­nek hangsúlyozni, tehát, hogy m; napság müyen veszélyes a napozá személy szerint én nagyon szere ném, ha a támadót rasszista ind tékkal elkövetett bűncselekményé ítélnék el, bár két fehér közt ez k zárt. De az eddigi tapasztalat a; mutatja, hogy a romákat sem mü dig azért verik a bőrfejűek, mert r< mák, hanem mert csak. Valamivi el kell ütni az időt. Most már csak az a kérdés, mi különbség az ostravai rozsnyt támadó és a prágai brit ellenőrz hatósági szerv közt. Az a. mego dás, hogy mindkettő írásos igazc lást kér a célszemélytől, hogy re ma nemzetiségű, ab., hogy a bői szín alapján dönt(i le). A hab a tortára pedig szintén Csel. országból jött - de azért ne hig> gyük, hogy Szlovákia annyir unalmas -, ahol egy ismeretlen re ma nő ellen a fehér faj gyalázás miatt indítottak eljárást, mert „t fehér szemét”-nek nevezett egy fe hér nőt, mondhatni, fehérsze mélyt. Bármily meglepő, ebből i látni: A rasszizmus nem ismer bőr színt. Tehát hangsúlyozzuk mé; egyszer: a lopás az lopás, a fajgyű lölet az fajgyűlölet. OLVASÓI LEVÉL Rossz ötlet Ki jogosította föl az MKP képviselőit arra, hogy azzal fenyegetőzzenek, küépnek a koalícióból? A választá­sok után büszkék voltunk, hogy be­kerültünk a kormányba. Természe­tes, hogy mindent nem sikerült el­érni, de ez máshol is így van. Vi­szont elérték, hogy a magyar isko­lákban kétnyelvű bizonyítványt osszanak, hogy felútjítsák a Pár­kányt Esztergommal összekötő Má­ria Valéria hidat. Ezeket a dolgokat nem érhettük volna el Meéiar ide­jén. Ennek a kormánynak elég a ba­ja, és még mi is azzal zsaroljuk: le­het, hogy küépünk. Ez elég gyere­kes viselkedés, velem együtt sokan mások elítélik. Ma már nem lehet így politizálni! (Duray Miklós szél­sőséges nézetei befolyásolják képvi­selőinket, ám ezzel többet ártanak nekünk, mint gondolnánk.) Ho­gyan akarjuk befolyásolni az ország politizálását, ha nem vagyunk a ve­zetésben? A palánk mögül? Politi­kusaink a küépni-nem kflépni di­lemmával még a rendes szlovák embereket is ellenünk fordítják. Azt mondhatják ránk, süllyed a hajó, menekülnek a patkányok. Büszke vagyok arra, amit Könözsi László az Erkölcsi kötelességünk maradni című cikkben nyilatkozott az Új Szó 2001. július 27-i számában. Ez az interjú nagy hatással volt ránk. Nem tudom, hol végezték a felmé­rést, miként született az eredmény, hogy 70 százalék a kilépést támo­gatja. Nagyon sok emberrel talál­koztam, akiknek más a vélemé­nyük. Kérem az MKP vezetését, jól gondolja meg, mielőtt döntést hoz. Tudom, Bugár Béla áüítása, misze­rint a párt vezetésében nem létezik ellentét a küépés kérdésében, nem fedi a valóságot. Őrültségnek tekin­tem a küépés gondolatát is, mert a következményekre gondolni is rossz. Nem beszélve arról, ha küé­pünk, lovat adunk Malíková és tár­sai alá, akik utálattal fogadták, hogy bekerültünk a kormányba. Bí­zom benne, Duray saját véleménye, hogy küépjünk a kormányból. Nem kevés magyar ember sorsáról van szó. Mi bíztunk azokban, akikre szavaztunk, de ki szavaz legköze­lebb?! Minek járuljunk az urnák­hoz, ha nem bízhatunk az általunk megválasztott képviselőkben? Búra István Léva - . * *' *

Next

/
Thumbnails
Contents